Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-21 / 220. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. SZEPTEMBER 21., KEDD 5 A megosztás előtt Elviekben már megszületett múlt héten úgy határozott: a a döntés: megosztják a da- Szent János nevét viselő ele- bas-sári általános iskolát, mi, melynek az önkormány- Skultéty Sándor köztásasági zat és a helyi egyház között megbízott javaslatát elfogad- létrejött egyezség értelmé- va a képviselő-testület a ben szeptember elsejétől a Hancsovszki János felvétele katolikus egyház az új működtetője, az úgymond világnézetileg semleges oktatást követelő szülők tiltakozására — s nem utolsósorban a váci püspökség, illetve a dabas-sá- ri plébánia kompromisszumkészségének az eredményeképpen, a jövőben két általános iskolát foglal magába. Már csak a szakmai kérdések vannak hátra ahhoz, hogy megtörténjék az épület, s a felszerelési tárgyak önkormányzati, illetve egyházi fenntartás alatt történő megosztása — mondta a hét végi ülés befejezéseképpen Dabas polgármestere. E valószínűleg tényleg már csak néhány napot a leginkább érintettek, a kisdiákok, nyugodtan kivárják: órarendjükben, feladataikban sem a mostani áldatlan állapot — mint felvételünk is mutatja, mely a helyi káposztaföldeken készült —, sem pedig a mihamarabb lezáruló vita nem hozhat változást. A gyáli lövöldözés hiteles története A kegyetlenség legfelső határán A szeptember 11-én Gyálon lezajlott lövöldözéssel kapcsolatban több, egymásnak ellentmondó hír jelent meg a honi sajtóban. Minárcsik András rendőr őrnagy, a Dabasi Rendőrkapitányság vezetője arra kérte lapunkat, hogy adjuk közre a nem mindennapi kegyetlenkedés hiteles történetét. Szeptember 11-én este fél nyolckor Csavajda János őrmester és Kalmár Márkus törzszászlós Gyál belterületén teljesített járőrszolgálatot. Útközben találkoztak egy helyi lakossal, aki jelezte nekik, hogy a Sal- lai út 67. szám alatt lakó Szabó Sándor légpuskával meglőtte szomszédját, Simon Mihályt, és annak tízéves fiát, Simon Attilát. A két rendőr rádión riasztotta a faluvédőket, majd együtt indultak a tetthelyre. Félúton összefutottak Simon Mihállyal, aki heveny vérzéssel botorkált az orvosi ügyeletre. Kalmár felvette a sérültet a rendőrségi kocsiba, hogy elvigye a községi orvoshoz. Csavajda átült Tóth István faluvédő mellé, majd folytatták útjukat a megadott címre. A helyszínek kiderült, hogy a Simon gyereket több lövés is érte, az egyik széjjelroncsolta a térdcsontját. A sebek jellegéből Csavajda arra következtetett, hogy azokat kis kaliberű lőfegyver okozta, vagyis nem légpuska. A közben visszaérkező Kalmárt elküldték a gyerekkel, ők pedig megpróbáltak bejutni a gyanúsított házába. A kapu zárva volt, a csengetésre nem jött ki senki. Ekkor Csavajda és Tóth átmásztak a kerítésen és nekiláttak átkutatni az udvart. Eközben pillantottak meg két elmosódott alakot egy távoli sarokban. Az őrmester csőre töltötte a pisztolyát, majd elhangzott a felszólítása: a törvény nevében adják meg magukat! A válasz két lövés volt. Az első Csa- vajdát érte, s összezúzta a jobb felkarcsontját. A másodikat Tóthra adták le, akit bal könyökén talált az ólomlövedék. Az őrmester nem veszítette el a lélekjelenlétét, bal kézzel tüzet nyitott a támadóra, ám elvétette a célt. Szabó ekkor megfontolt célzással újra rálőtt az őrmesterre. A golyó a tomporon hatolt be, átfúrta a keresztcsontot, majd megakadt a farokcsigolyában. Az elvetemült támadó ezek után felszólította társát: gyere, hagyjuk őket a francba! Végül is egyedül volt kénytelen szökni, a cimbora nem volt hajlandó követni. Csavajda és Tóth feltá- pászkodtak és kimentek az utcára, ahonnan egy alkalmi autós szállította őket kórházba. Az esemény mindössze néhány perc alatt zajlott le, de ez idő alatt beindult a gépezet. Az őrsről riasztották a kerületi rendőrőrsöket, a rendőri ezred ügyeleteseit és a kommandósokat. Dr. Komáromi István ezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság parancsnoka személyesen jelent meg az akciót irányítani, miután felkereste a sebesülteket a kórházban. A nagy erőkkel felvonuló rendőrök Szabó vélt búvóhelyét körbevették a gyáli sóderbányánál. A logika azt sugallta, hogy virradat után, világosban kezdjék el Szabó kézrekerítését, ám végül is úgy döntöttek, hogy nem várnak reggelig. Komáromi ezredes fél háromkor rendelte el az akciót, ám akkor rádión jelezték, hogy a hazaosonó Szabót a házát körülfogó rendőrök elfogták. Mindez lövöldözés nélkül zajlott le, Szabónál akkor már nem volt fegyver. A 0,22-es kaliberű, hangtompítós, kínai gyártmányú kispuska mindeddig nem került elő, Szabó azt vallja, hogy menekülés közben szétszedte és bedobta a bányatóba. Megtalálták viszont a puska párját. Annál a gyáli illetőnél (a nyomozás érdekében a nevét nem közlik), aki húszezer forintért adta el Szabónak a lövöldözésben szerepet játszó fegyvert. Szabónak fegyverviselési engedélye nem volt. Nem is lehetett, hisz két alkalommal is állt már bíróság előtt hasonló esetért. Egyszer emberölési kísérlet miatt ítélték el — az apját akarta megölni 1970-ben, majd ezt követően súlyos testi sértésért és garázdaságért. Régebbi és mostani cselekedetei kapcsán felmerül a kérdés: vajon elvetemült, kegyetlen bűnözővel, avagy elmebeteggel állunk szemben. Akár az egyik, akár a másik, az igaz, a hozzá hasonlóknak nincs helyük a társadalomban. Hogy börtönbe vagy zárt intézetbe kerül, arról a szakértők döntenek. A négy sérültről megtudtuk: Csavajda János, Tóth István és Simon Mihály állapota kielégítő. Viszont Simon Attila nagy valószínűség szerint egész életére mozgássérült lesz, a térdműtétje csak részben sikerült. Matula Gy. Oszkár Számítógépes mintakapitányság Budaörsön Megtörték a bűnözési (Folytatás az 1. oldalról) Az országban kijelölt tizenegy mintakapitányság egyike a budaörsi, s partnere a világhírű IBM-cég, mely a számítástechnikai hálózatot hiánytalanul átadta. A rendszerbe tizennyolc rendőri programot telepítettek, melyek között a bűnügyi nyilvántartástól a balesetekig és a körözésig minden szerepel. A speciális követelményeknek megfelelő biztonsági rendszert is beépítették a szakemberek, így a jelszó ismerete nélkül a gépek nem adnak információt. A tájékoztatót követően megkérdeztük Máté Sándor alezredest, a Budaörsi Rendőrkapitányság vezetőjét az előkészületekről. Elmondta, hogy az egész állomány örömmel fogadta a munkájukat könnyítő gépesítést, s az új berendezések használatára mindenkit kioktattak. A hullámot kapitánynak és két közvetlen munkatársának módjában áll, hogy a továbbiakban néhány billentyű lenyomásával, a képernyőn kísérje figyelemmel a legkülönbözőbb részfeladatok teljesítését, a helyzet pillanatnyi alakulását. Természetesen ez nem teszi feleslegessé a munkatársakkal folytatott megbeszéléseket, a személyes kapcsolatokat. Gál Judit Két óra alatt lehet majd Bécsbe jutni Repülőn sem lesz gyorsabb, mint a vaspályán (Folytatás az 1. oldalról) Rigó Zoltán, a MÁV Rt. Bu- dapesi Igazgatóságának vezetője elmondta: a vonal műszaki állapota miatt már nem lehetett tovább halasztani a felújítást. Bár az egész terv 1997-re fog megvalósulni, az építkezést úgy ütemezik majd, hogy 1996 tavaszán, a világkiállítás kezdetén már két óra alatt el lehessen jutni Bécsből Budapestre. Ä korszerűsítés azért is fontos ezen a szakaszon, mert az országnak ez az egyik legfontosabb vonala: évente 8-9 millió utas és 7-8 millió tonna áru szállítását bonyolítják le itt. Gaál István, a Köziekedé1 si, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője arról a 280 millió márkás német hitelről tájékoztatta az egybegyűlteket, amelynek felvételével lehetővé válik a felújítás. Mint megtudtuk, ezt a hitelt a németek összekapcsolták egy másik hitelkonstrukcióval is, amelynek keretében 170 millió márkát veszünk fel. Ennek egyik részéből, 120 millió márkából 70 darab korszerű, nemzetközi vonalakon is használható vasúti kocsit fogunk vásárolni, 50 millió márka hitelt pedig azért kapunk, hogy vasúti kocsik közös gyártását megalapozhassuk Magyarországon. Ezzel együtt a Budapest—Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítésére másfél milliárd forint saját forrásra is szükség lesz, amelyet a költségvetésből fognak elkülöníteni 1997 végéig. A beruházás ugyanis körülbelül 20 milliárd forintba fog kerülni. A vonalkorszerűsítés — hallottuk a szakemberektől — érinteni fogja a belföldi forgalmat is, hiszen ezáltal az országon belüli teher- és személyforgalom is meggyorsul. így például Budapest és Győr között egy órára csökken a menetidő. Emellett ez a fejlesztés az egész magyar vasúthálózatra gerjesztően fog hatni, hiszen a bontott anyagot máshová beépítik, ezáltal lehetőség nyílik más szakaszok korszerűsítésére is. A szakemberek hangsúlyozták, bár ez a terv 1997-re megvalósul, ezzel a vonalkorszerűsítést nem tekintik befejezettnek, további tervek készülnek majd. Reményüket fejezték ki, hogy ezt a vonalat jóval többen igénybe fogják majd venni, mint eddig, hiszen sem a majd elkészülő autópályán, sem repülőgéppel (városközponttól város- központig) nem lehet két óra alatt eljutni Bécsbe. A helyi önkormányzatok pedig azért érdekeltek a vasútvonal korszerűsítésében, mert az érintett területeken igen sok vállalkozásnak fog majd munkaalkalmat teremteni az építkezés. A németek ugyanis — számunkra kedvezően — a hitelnyújtás fejében sem a fővállalkozáshoz, sem a német beszállításhoz nem ragaszkodtak. Halász Csilla Szüreti vigasságok A hagyományápoló Foton a hét végén megkezdődtek a Fóti Ősz rendezvényei. Ezek nyitánya a fóti szüret volt. Több ezer érdeklődő jelenlétében előbb a községben zajlott a vígalom, majd a sokadalom a Somlyó-helyre vonult, a Fáy présház melletti rétre, ahol a rögtönzött színpadon előbb Mihálydeák Barna, az 1. Számú Általános Iskola tanulója adta elő Vörösmarty Mihály Fóti dal című versét, majd Agárdy Gábor színművész, Fót díszpolgára és örökös hegygazda emlékezett meg Fáy Andrásról. Ezt követően a vendégeket a Fóti Gyermek Faluszínpad, a Menyecske Kórus és a Csepeli Néptáncegyüttes szórakoztatták. Természetesen a mustkóstoló sem maradt el. Képeink az ünnepség helyszínén készültek. Hancsovszki János felvételei
