Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. SZEPTEMBER 21., KEDD 5 A megosztás előtt Elviekben már megszületett múlt héten úgy határozott: a a döntés: megosztják a da- Szent János nevét viselő ele- bas-sári általános iskolát, mi, melynek az önkormány- Skultéty Sándor köztásasági zat és a helyi egyház között megbízott javaslatát elfogad- létrejött egyezség értelmé- va a képviselő-testület a ben szeptember elsejétől a Hancsovszki János felvétele katolikus egyház az új mű­ködtetője, az úgymond világ­nézetileg semleges oktatást követelő szülők tiltakozására — s nem utolsósorban a váci püspökség, illetve a dabas-sá- ri plébánia kompromisszum­készségének az eredménye­képpen, a jövőben két általá­nos iskolát foglal magába. Már csak a szakmai kérdé­sek vannak hátra ahhoz, hogy megtörténjék az épület, s a felszerelési tárgyak önkor­mányzati, illetve egyházi fenntartás alatt történő meg­osztása — mondta a hét végi ülés befejezéseképpen Dabas polgármestere. E valószínű­leg tényleg már csak néhány napot a leginkább érintettek, a kisdiákok, nyugodtan kivár­ják: órarendjükben, feladata­ikban sem a mostani áldatlan állapot — mint felvételünk is mutatja, mely a helyi ká­posztaföldeken készült —, sem pedig a mihamarabb le­záruló vita nem hozhat válto­zást. A gyáli lövöldözés hiteles története A kegyetlenség legfelső határán A szeptember 11-én Gyálon lezajlott lövöldözéssel kap­csolatban több, egymásnak ellentmondó hír jelent meg a honi sajtóban. Minárcsik András rendőr őrnagy, a Dabasi Rendőrkapitányság vezetője arra kérte lapun­kat, hogy adjuk közre a nem mindennapi kegyetlenke­dés hiteles történetét. Szeptember 11-én este fél nyolckor Csavajda János őrmester és Kalmár Már­kus törzszászlós Gyál belte­rületén teljesített járőrszol­gálatot. Útközben találkoz­tak egy helyi lakossal, aki jelezte nekik, hogy a Sal- lai út 67. szám alatt lakó Szabó Sándor légpuskával meglőtte szomszédját, Si­mon Mihályt, és annak tízé­ves fiát, Simon Attilát. A két rendőr rádión riasztot­ta a faluvédőket, majd együtt indultak a tetthely­re. Félúton összefutottak Simon Mihállyal, aki he­veny vérzéssel botorkált az orvosi ügyeletre. Kal­már felvette a sérültet a rendőrségi kocsiba, hogy elvigye a községi orvos­hoz. Csavajda átült Tóth István faluvédő mellé, majd folytatták útjukat a megadott címre. A helyszí­nek kiderült, hogy a Si­mon gyereket több lövés is érte, az egyik széjjelron­csolta a térdcsontját. A se­bek jellegéből Csavajda arra következtetett, hogy azokat kis kaliberű lőfegy­ver okozta, vagyis nem lég­puska. A közben visszaér­kező Kalmárt elküldték a gyerekkel, ők pedig meg­próbáltak bejutni a gyanú­sított házába. A kapu zár­va volt, a csengetésre nem jött ki senki. Ekkor Csavaj­da és Tóth átmásztak a ke­rítésen és nekiláttak átku­tatni az udvart. Eközben pillantottak meg két elmo­sódott alakot egy távoli sa­rokban. Az őrmester csőre töltötte a pisztolyát, majd elhangzott a felszólítása: a törvény nevében adják meg magukat! A válasz két lövés volt. Az első Csa- vajdát érte, s összezúzta a jobb felkarcsontját. A má­sodikat Tóthra adták le, akit bal könyökén talált az ólomlövedék. Az őrmester nem veszítette el a lélekje­lenlétét, bal kézzel tüzet nyitott a támadóra, ám el­vétette a célt. Szabó ekkor megfontolt célzással újra rálőtt az őrmesterre. A go­lyó a tomporon hatolt be, átfúrta a keresztcsontot, majd megakadt a farokcsi­golyában. Az elvetemült tá­madó ezek után felszólítot­ta társát: gyere, hagyjuk őket a francba! Végül is egyedül volt kénytelen szökni, a cimbora nem volt hajlandó követni. Csavajda és Tóth feltá- pászkodtak és kimentek az utcára, ahonnan egy alkal­mi autós szállította őket kórházba. Az esemény mindössze néhány perc alatt zajlott le, de ez idő alatt beindult a gépezet. Az őrsről riasz­tották a kerületi rendőrőr­söket, a rendőri ezred ügye­leteseit és a kommandóso­kat. Dr. Komáromi István ezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság pa­rancsnoka személyesen je­lent meg az akciót irányíta­ni, miután felkereste a se­besülteket a kórházban. A nagy erőkkel felvonuló rendőrök Szabó vélt búvó­helyét körbevették a gyáli sóderbányánál. A logika azt sugallta, hogy virradat után, világosban kezdjék el Szabó kézrekerítését, ám végül is úgy döntöttek, hogy nem várnak reggelig. Komáromi ezredes fél há­romkor rendelte el az akci­ót, ám akkor rádión jelez­ték, hogy a hazaosonó Sza­bót a házát körülfogó rend­őrök elfogták. Mindez lö­völdözés nélkül zajlott le, Szabónál akkor már nem volt fegyver. A 0,22-es ka­liberű, hangtompítós, kínai gyártmányú kispuska mind­eddig nem került elő, Sza­bó azt vallja, hogy menekü­lés közben szétszedte és bedobta a bányatóba. Meg­találták viszont a puska párját. Annál a gyáli illető­nél (a nyomozás érdeké­ben a nevét nem közlik), aki húszezer forintért adta el Szabónak a lövöldözés­ben szerepet játszó fegy­vert. Szabónak fegyverviselési engedélye nem volt. Nem is lehetett, hisz két alkalom­mal is állt már bíróság előtt hasonló esetért. Egyszer em­berölési kísérlet miatt ítél­ték el — az apját akarta megölni 1970-ben, majd ezt követően súlyos testi sértésért és garázdaságért. Régebbi és mostani cseleke­detei kapcsán felmerül a kérdés: vajon elvetemült, kegyetlen bűnözővel, avagy elmebeteggel állunk szem­ben. Akár az egyik, akár a másik, az igaz, a hozzá ha­sonlóknak nincs helyük a társadalomban. Hogy bör­tönbe vagy zárt intézetbe kerül, arról a szakértők dön­tenek. A négy sérültről megtud­tuk: Csavajda János, Tóth István és Simon Mihály ál­lapota kielégítő. Viszont Si­mon Attila nagy valószínű­ség szerint egész életére mozgássérült lesz, a térdmű­tétje csak részben sikerült. Matula Gy. Oszkár Számítógépes mintakapitányság Budaörsön Megtörték a bűnözési (Folytatás az 1. oldalról) Az országban kijelölt tizen­egy mintakapitányság egyi­ke a budaörsi, s partnere a vi­lághírű IBM-cég, mely a szá­mítástechnikai hálózatot hi­ánytalanul átadta. A rend­szerbe tizennyolc rendőri programot telepítettek, me­lyek között a bűnügyi nyil­vántartástól a balesetekig és a körözésig minden szerepel. A speciális követelmények­nek megfelelő biztonsági rendszert is beépítették a szakemberek, így a jelszó is­merete nélkül a gépek nem adnak információt. A tájékoztatót követően megkérdeztük Máté Sándor alezredest, a Budaörsi Rend­őrkapitányság vezetőjét az előkészületekről. Elmondta, hogy az egész állomány örömmel fogadta a munkáju­kat könnyítő gépesítést, s az új berendezések használatá­ra mindenkit kioktattak. A hullámot kapitánynak és két közvetlen munkatársának módjában áll, hogy a továbbiakban né­hány billentyű lenyomásá­val, a képernyőn kísérje fi­gyelemmel a legkülönbö­zőbb részfeladatok teljesíté­sét, a helyzet pillanatnyi ala­kulását. Természetesen ez nem teszi feleslegessé a mun­katársakkal folytatott megbe­széléseket, a személyes kap­csolatokat. Gál Judit Két óra alatt lehet majd Bécsbe jutni Repülőn sem lesz gyorsabb, mint a vaspályán (Folytatás az 1. oldalról) Rigó Zoltán, a MÁV Rt. Bu- dapesi Igazgatóságának ve­zetője elmondta: a vonal mű­szaki állapota miatt már nem lehetett tovább halaszta­ni a felújítást. Bár az egész terv 1997-re fog megvalósul­ni, az építkezést úgy üteme­zik majd, hogy 1996 tava­szán, a világkiállítás kezde­tén már két óra alatt el lehes­sen jutni Bécsből Budapest­re. Ä korszerűsítés azért is fontos ezen a szakaszon, mert az országnak ez az egyik legfontosabb vonala: évente 8-9 millió utas és 7-8 millió tonna áru szállítását bonyolítják le itt. Gaál István, a Köziekedé1 si, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium főosztályvezető­je arról a 280 millió márkás német hitelről tájékoztatta az egybegyűlteket, amely­nek felvételével lehetővé vá­lik a felújítás. Mint megtud­tuk, ezt a hitelt a németek összekapcsolták egy másik hitelkonstrukcióval is, amelynek keretében 170 mil­lió márkát veszünk fel. En­nek egyik részéből, 120 mil­lió márkából 70 darab kor­szerű, nemzetközi vonala­kon is használható vasúti ko­csit fogunk vásárolni, 50 millió márka hitelt pedig azért kapunk, hogy vasúti kocsik közös gyártását meg­alapozhassuk Magyarorszá­gon. Ezzel együtt a Buda­pest—Hegyeshalom vasútvo­nal korszerűsítésére másfél milliárd forint saját forrásra is szükség lesz, amelyet a költségvetésből fognak elkü­löníteni 1997 végéig. A be­ruházás ugyanis körülbelül 20 milliárd forintba fog ke­rülni. A vonalkorszerűsítés — hallottuk a szakemberektől — érinteni fogja a belföldi forgalmat is, hiszen ezáltal az országon belüli teher- és személyforgalom is meg­gyorsul. így például Buda­pest és Győr között egy órá­ra csökken a menetidő. Emellett ez a fejlesztés az egész magyar vasúthálózat­ra gerjesztően fog hatni, hi­szen a bontott anyagot más­hová beépítik, ezáltal lehető­ség nyílik más szakaszok korszerűsítésére is. A szakemberek hangsú­lyozták, bár ez a terv 1997-re megvalósul, ezzel a vonalkor­szerűsítést nem tekintik befe­jezettnek, további tervek ké­szülnek majd. Reményüket fejezték ki, hogy ezt a vona­lat jóval többen igénybe fog­ják majd venni, mint eddig, hiszen sem a majd elkészülő autópályán, sem repülőgép­pel (városközponttól város- központig) nem lehet két óra alatt eljutni Bécsbe. A helyi önkormányzatok pedig azért érdekeltek a vas­útvonal korszerűsítésében, mert az érintett területeken igen sok vállalkozásnak fog majd munkaalkalmat teremte­ni az építkezés. A németek ugyanis — számunkra kedve­zően — a hitelnyújtás fejé­ben sem a fővállalkozáshoz, sem a német beszállításhoz nem ragaszkodtak. Halász Csilla Szüreti vigasságok A hagyományápoló Foton a hét végén megkezdődtek a Fóti Ősz rendezvényei. Ezek nyitánya a fóti szüret volt. Több ezer érdeklődő jelenlétében előbb a községben zajlott a vígalom, majd a sokadalom a Somlyó-helyre vonult, a Fáy présház mel­letti rétre, ahol a rögtönzött színpadon előbb Mihálydeák Bar­na, az 1. Számú Általános Iskola tanulója adta elő Vörösmarty Mihály Fóti dal című versét, majd Agárdy Gábor színművész, Fót díszpolgára és örökös hegygazda emlékezett meg Fáy Andrásról. Ezt követően a vendégeket a Fóti Gyermek Falu­színpad, a Menyecske Kórus és a Csepeli Néptáncegyüttes szórakoztatták. Természetesen a mustkóstoló sem maradt el. Képeink az ünnepség helyszínén készültek. Hancsovszki János felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom