Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-21 / 220. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. SZEPTEMBER 21., KEDD Moszkva nem ellenzi hazánk NATO-tagságát Oroszország kirekesztése az európai integrációból, illetve ennek lelassulása nemcsak Oroszországnak, hanem az egész világnak kárára válna — hangsúlyozta Jeszenszky Géza orosz kollégájával, Andrej Kozirevvel folytatott tegnapi moszkvai tárgyalásai után. A megbeszéléseken külügyminiszterek áttekintették a térség helyzetét, amelynek kapcsán szóba került Magyar- ország NATO-tagsága, illetve az erre vonatkozó orosz álláspont. Magyarország tervezett NATO-tagságára utalva Jeszenszky Géza tolmácsolta orosz kollégájának a magyar álláspontot, amely szerint Budapest semmiképpen sem tud elképzelni egy stabil európai biztonsági rendszert Oroszország nélkül. Andrej Kozirev ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy Moszkva nem tekinti Oroszország ellen irányuló lépésnek a NATO-ba való belépést. Ugyanakkor óva intett a gyors csatlakozástól, hangsúlyozva, hogy meg kell találni a kellő ütemet, amivel Magyarország példát mutathat. A sajtóértekezleten a magyar külügyminiszter leszögezte: meg kell találni a módját annak, hogy Magyarország miképpen tud úgy kapcsolódni a NATO-hoz, hogy azt Oroszország ne érezze kirekesztésnek. Román lapvélemény Természetes magyar igények A tegnapi román lapok — elsősorban a Jeszenszky Géza és Teodor Melescanu vasárnapi közös sajtóértekezletén elhangzottak alapján — óvatos optimizmussal számoltak be a magyar külügyminiszter romániai látogatásának befejezéséről. Az Evenimentul Zilei, a legnagyobb példányszámú napilap kommentátora szerint a két fél elsősorban belpolitikai okokból ragaszkodik ahhoz, hogy saját álláspontját érvényesítse az alapszerződésben. Magyarországon közelednek a választások, ezért a magyar fél nem írhat alá egy olyan szerződést Romániával, amellyel kapcsolatban a nacionalisták árulással vádolnák. Romániában a szélsőséges nacionalisták energiáját mindig is a magyar veszély tézise táplálta. A magyar kisebbség igényei természetesek, de természetellenes tálalást kapuak, ha ugyanakkor Magyarországot azzal gyanúsítják, hogy vissza akarja venni Erdélyt — így bármiféle igényét úgy lehet értékelni, mint Budapest revizionista politikájának eszközét. Ha Magyarország ünnepélyesen leszögezné tehát egy szerződésben, hogy nincs semmiféle területi igénye, a magyar kisebbség egész kérdése kikerülne a magyar veszély árnyékából és egyszerűen a belső demokrácia kérdésévé válna. „Tisztelt Szerkesztőség! A mellékelt nyomtatványt a felső gazdagréti iskolában néhány osztályban névre szólóan adták ki szülői értekezleten. A szülőknek másnapra választ kellett adniuk, hogy az A, B vagy C »változatot« választják. Tavaly már probléma volt a gyerekbiztosítások miatt néhány szülő és az osztályfőnök közt. Az idén is félő, hogy a »csóró gyerekeknek felkínált hamburgerhegy« visszautasítása a gyerekeken fog csattanni. Tisztelettel...” (név és cím a szerkesztőségben) A fenti levelet, valamint a véleménykutató nyomtatvány egy példányát a budapesti XI. kerületi Csíkihegyek utcai általános iskola tanulóinak szülei — néhányan a jóérzésűek közül — juttatták el hozzánk. A nyomtatványt Demszky Gábor, Budapest főváros főpolgármestere látta el kézjegyével. A levél felkeltette érdeklődésünket, amiért is telefonon megkerestük az iskola igazgatóját, Giricz Istvánt, aki fölöttébb elcsodálkozott azon a kérdésen, miért próbálják ráerőltetni a gyerekekre — és a szüjőkre — a Soros-alapítványból finanszírozott könyöradományt. — Szó sincs ráerőszakolásról! —jelentette ki az igazgató. — A főpolgármester úr tanévkezdéskor gyűlésre invitálta a kerületi polgármestereket és az általános iskolák igazgatóit, ahol arról tájékoztatott bennünket, hogy különböző vádaskodások érték, amiért ő döntött afelől, hogy mit kapA lengyelek több mint fele szavazott Suchocka: jó-e ami A lengyel televízió választási stúdiója tegnap közölte az INFAS és az OBOP legújabb választási becsléseit, amelyek e közvélemény-kutató intézetek szerint csaknem 100 százalékos pontossággal tükrözik a várható végeredményt. E szerint a szavazatok megoszlása a következő: Demokratikus Baloldali Szövetség — 20,6 százalék (173 mandátum), Lengyel Parasztpárt 15,2 (128), Demokratikus Unió — 10,5 (69), Munka Uniója — 7,3 (40), Független Lengyelország Konföderációja — 5,7 (24), párton kívüliek reformtömbje — 5,4 (20). Emellett 4 alsóházi hely jutott a nemzeti kisebbségek szervezeteinek. A részvételi arány 51,5 százalékos volt, magasabb, mint az első szabad választásokon. A Demokratikus Baloldali Szövetség legnagyobb Hamburgi mérleg A német politikai színteret uraló pártok ismét megkapták a maguk országos figyelmeztetését, ezúttal az idei év egyetlen tartományi választásán, Hamburgban. A vezetőségek tegnap kiábrándítónak minősítették a szereplést. Az 1994-es „szuperválasztási év” előtt a hamburgi megméretés győztese, a szociáldemokrata párt (SPD) közel nyolcszázalékos veszteséget könyvelt el, a kereszténydemokraták (CDU) még többet: tizet. pártja, a szociáldemokraták vezetője, Aleksander Kwasniewski a demokrácia győzelmeként méltatta az eredményt. Mint nyilatkozta, arra fognak törekedni, hogy mielőbb stabil kormány alakulhasson. Tadeusz Mazowiecki, a Demokratikus Unió vezetője látható keserűséggel értékelte a baloldal előretörését, és kijelentette: pártja mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megvédje a reformok eddigi irányát. A Lengyel Parasztpárt vezetője, Waldemar Paw- lak kifejezésre juttatta örömét pártja előretörése kapcsán, de arról, hogy kikkel lépnének koalícióra, nem volt hajlandó nyilatkozni — megvárják a hivatalos végeredményt. Andrzej Olechowski, a párton kívüli reformtömb kormányfőjelöltje egyértelNincs több Radovan Karadzic a belgrádi rádiónak adott nyilatkozatában vasárnap este újólag megerősítette, hogy Bosznia-Hercegovina három részre való feloszlásánál a szerbek nem hajlandók több területi engedményt adni. A boszniai szerbek vezetője kijelentette: nem fogok tárgyalni további területi engedményekről. Készek vagyunk belépni a tervezett unióba, készek vagyunk bitörtént? mű vereségnek minősítette, hogy csak a szejmbe való bejutáshoz szükséges 5 százalékot érték el. Valóságos szerencsétlenségnek mondotta a jobboldali pártok kiszorulását a szejmből Leszek Moczuls- ki, a Független Lengyelország Konföderációjának vezetője. Hanna Suchocka miniszterelnök kifejezésre juttatta kétségét aziránt, jó-e Lengyelországnak, ami a választásokon történt. Mint mondotta, a következő kormányfőnek csak azt tudja tanácsolni, hogy ne térjen le a reformok útjáról, amelyek megindították a gazdasági fejlődést. — Nem a kommunizmus és a nosztalgia, hanem a biztonságérzet vágya győzött a választásokon — nyilatkozta Józef Tischner atya, a legnépszerűbb lengyel papfilozófus. engedmény zonyos kölcsönös engedményekre, de ennél többet már nem engedünk — mondta Karadzic, alig két nappal a nemzetközi békeközvetítők által Szarajevóba összehívott háromoldalú találkozó előtt, amelynek célja az általános békemegállapodás aláírása lenne. A Reuter jelentése szerint Karadzic úgy fogalmazott: a muzulmánok talán nincsenek is tudatában annak, milyen lehetőséget szalasztanak el most. A nagyvilág hírei k Újabb tüzérségi csapást mértek az angolai kormány ellen harcoló UNITA ellenzéki szervezet erői vasárnap az ostromlott Kuito városára. A támadásnak ötven polgári áldozata van. k Komáromról nevezték el városuk egyik legszebb terét az észak-franciaországi Wargnies-le-Petit város lakói. A francia és a magyar város között előkészületben van testvérvárosi szerződésük is. k Megállapodás született az abháziai rendezésre létrehozott háromoldalú bizottság szocsi ülésén arról, hogy a szembenálló felek 24 órán belül kivonják csapataikat és a hadfelszerelést a válságövezetből. ^ Az anyagországgal fenntartott kapcsolat, a határátkelés egyike azon kérdéseknek, melyek élénken foglalkoztatják a kárpátaljai magyarokat. Egyre többen kapják kézhez ugyanis a nemzetközi útlevelet, ezzel azonban csak a csapi, záhonyi határátkelőn át mehetnek Magyarországra, amely viszont túlzsúfolt és gyakran emberhez nem méltó körülmények között kell a kiutazást lebonyolítani. Izrael és Szíria megállapodása „nem csoda kérdése”, és néhány hónap alatt meg van rá a lehetőség — mondta vasárnap Alexandriában, Ji- chak Rabin izraeli kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten Hoszni Mubarak egyiptomi államfő. India felbocsátotta tegnap új, teljesen saját fejlesztésű hordozórakétáját, amelynek az a feladata, hogy Föld körüli pályára állítson egy felderítési feladatok ellátására is alkalmas távvezérlésű műholdat. VÉLEMÉNY Népszerűségnövelo alamizsna janak uzsonnaként a gyerekek az étkeztetési támogatásból. Ezért — mondotta —- három variánst dolgoztak ki, s közvélemény-kutatással kívánják felmérni a szülők és gyerekek igényeit. Az A variáns tejet, kakaót, és péksüteményt, a B az étkezési díj csökkentését, a C gyümölcsöt, illetve emelt húsadagot kínál. Ez utóbbit csak ott, ahol van saját konyhája az iskolának. A gyűlés után ott helyben megkaptuk a nyomtatványokat, mi pedig szétosztottuk a szülők között. A válaszadás nem kötelező. Ilyet Demszky úr nem mondott, és mi sem. mondtunk a szülőknek. Mint mondani szokás, nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja, amiért is megpróbáltunk utánajárni a dolgoknak. Sajnos a megkefesett és megkérdezett szülők nem merték vállalni a nyilvános szereplést, nem adták a nevüket a nyilatkozathoz. — Nekem három gyerekem jár abba az iskolába. Nem akarom kitenni őket a vegzálásnak. Egy gyereknek sokféleképpen lehet ártani, betartani — mondta az egyik anyuka. — Én azt szeretném tisztázni, mondta-e valaki, hogy kötelező a nyomtatványt kitölteni, illetve igénybevenni az ingyenuzsonnát? — Ez így konkrétan nem hangzott el. De kérdek én öntől valamit. Kötelező volt a pártba belépni? Nem. És mi történt akkor, ha valakinek felajánlotta a párttitkár, de az illető nem kért belőle? Az megnézhette magát.'A béremelésnél, előléptetésnél, prémiumoknál ő volt az utolsó. Neki nem jutott SZOT-beutaló, és nem kapott tanácsi lakást. Folytassam? Mi nagyon jól tudjuk, hogy mire megy ki a játék. Demszky úr az ingyenuzsonnát népszerűsége növelésére akarja felhasználni, így szeretne minél több voksra szert tenni a következő választásokon. Nem mindegy tehát, hogy hány gyerek kéri a Soros-alapítványból finanszírozott terülj asztalkámat. — Erről van szó! — emeli fel a hangját egy másik hölgy. — Mindenekelőtt az ingyen uzsonna forrását kifogásoljuk, nem kérünk a Soros úr sokat vitatott pénzéből. Az én gyerekem ne egyen abból a dollárból, melynek enyhén szólva is tisztázatlan az eredete. Azzal meg végképp nem értek egyet, hogy Soros úr az alamizsnája jogán próbál beleavatkozni a magyar ügyekbe. Maradjon ő csak ott, ahol van, és boldogítson másokat. Kommentárt nem kívánunk fűzni az esethez, ki-ki vonja le a saját következtetését. Mi csupán afölötti örömünknek adunk hangot, hogy a mai magyar társadalomnak van egy olyan rétege, mely nem kér az alamizsnákból, József Attila szavaival élve: a kegyelmesék vacsoramaradékából. Az persze elgondolkoztató, hogy egyesek még most, a demokrácia negyedik évében is félnek a véleményüknek nyíltan hangot adni. Nyilván nem ok nélkül. Mi mindenesetre nem félünk, kimondjuk. Még akkor is, ha ez netán kiváltja majd a Soros és Demszky úr nemtetszését e cikk kapcsán. (Matula Gy. Oszkár)
