Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-21 / 220. szám
* L5 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1991 SZEPTEMBER 21., KEDD 3 Százegy csepeli véleménye A többség maradna Még bizonytalan Csepel lakossága a fővárostól való leválás ügyében. Ezt bizonyítják az e témában szervezett fórumok, az utcán és a járműveken hallható beszélgetések, na és egy újabb felmérés is. Az Országgyűlés napirendjén Indokolt volt a röszkei döntés A Csepeli Tükör című helyi lap telefonos közvélemény-kutatást végzett, amelynek eredményét a napokban ismertették. Véletlenszerű kiválasztással 110 helybeli polgárt kérdeztek meg, akik közül 101-en válaszoltak is a következő kérdésekre: részt vesz-e a népszavazáson; mi motiválja a döntését; az önállóságra vagy a Budapesthez tartozásra szavaz; döntéséhez milyen információkat, tényezőket vesz figyelembe? A felmérés nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen a válaszadók sem korukat, sem nemüket, sem iskolai végzettségüket tekintve nem tükrözik a helyi lakosság szociológiai ösz- szetételét. Ezért a válaszokból csak hozzávetőlegesen ismerhetjük meg a csepeliek véleményét. A válaszadók között 56 férfi és 55 nő volt. Harmincán alsófokú, 49-en középfokú, 32-en pedig felsőfokú iskolát végeztek. Egyértelmű képet az első kérdéssel kapcsolatban lehetett kialakítani, ugyanis 99-en határozottan kijelentették: elmennek szavazni szeptember 25-én. Hogy miért, azt az Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének meghívására tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Meechai Ruchu- pan, a thaiföldi szenátus elnöke és kísérete. Meechai Ru- chupan vendéglátóján kívül megbeszélést folytat Pereszlényi Zoltánnal, a KülügymiAz MDF etikai bizottsága tegnap rendkívüli ülésén titkos szavazással egyhangúlag úgy döntött: kizárja a párt tagjainak soraiból Szabó Lukács és Szilasy György országgyűlési képviselőket — közölte Kulin Sándor bizottsági elnök a sajtó munkatársaival. A testület a Magyar Piacpárt megalapítójának, Szilasy Györgynek a kizárásával eleget tett az Országos Választmány hétvégi indítványának is, amely szerint ki kell zárni az MDF-ta- gok soraiból azt, aki más párt tagja lett. Szabó Lukács párttagsági jogait azért szüntette meg az etikai testület, mert a képviselő a Magyar Igazság Frakcióba ült át. A kizártak a bizottság döntése ellen az MDF Országos Választmányához fellebbezhetnek, de a testület elnökének közlése szerint addig is érvényben van az érintettek tagsági jogának felfüggesztése. Egy kérdésre válaszolva Kulin Sándor közölte: az eredetileg 165 tagú MDF-frak- ció eddigi „vesztesége” 28 fő, tehát jelenleg 137 tagú a képviselőcsoport. egyik válaszadó szavaival jellemezhetjük: mert Csepel jövőjéről van szó, és a döntés így a mi érdekünk. Korántsem ennyire azonos a többi kérdésre adott válasz. Hatvannégyen mondták azt, hogy Csepel jövőjét Budapest részeként képzelik el. A kerület önálló megyei jogú várossá válása mellett 34-en kardoskodnak, s hárman felelték azt, hogy még nem tudják végül hogyan döntenek. A maradni kívánók többségének indokai között szerepelt: a Budapesttől való elszakadás drágább közműdíjakat, közlekedést hozna magával. Azonban az autonómiát elvetők közül is sokan tiltakoznak a szennyvíztisztító megépítése, a fővárosi vezetés ezzel kapcsolatos diktatórikus döntése ellen. Az önálló megyei jogú városban élni szándékozók indokai között az önállóság szerepelt az első helyen. Ok azért hajlanak leginkább a kiválásra, mert — szerintük — a fővároshoz tartozás nem sok előnnyel jár a csepelieknek. Úgy vélik:' a helyi polgároknak kell kezükbe venni sorsuk intézését. Arpási Mária nisztérium helyettes államtitkárával, Salamon Lászlóval, az Országgyűlés alkotmány- ügyi bizottságának elnökével és az IPU Magyar Csoportja magyar—thaiföldi baráti tagozatának képviselőivel. A thaiföldi szenátus elnökét fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök. A bizottság valószínűleg következő ülésén tárgyalja meg Körösi Imre fellebbezését a megyei etikai bizottság kizáró döntése ellen. Az MTI kérdésére válaszolva Kulin Sándor elmondta: az alapszabály szerint csak azon országgyűlési képviselők ügyében kell az Országos Etikai Bizottsághoz fordulni, akik az MDF-frakció tagjai. Körösi Imre ellen a megyei szervezet akkor kezdeményezte eljárását, amikor a képviselőt már frakciója kizárta soraiból. A bizottság a tervek szerint foglalkozik Szilasy György testvérének — a perkátai szervezet elnökének — beadványával is, amely Kónya Imre frakcióvezető ellen kezdeményezett eljárást. A beadvány szerint Kónya Imre Balatonföld- váron félretájékoztatta az Országos Választmányt, amikor ismertette Szilasy György és Za- csek Gyula Amerikában tett kijelentéseit. Kulin Sándor tájékoztatása szerint az általa vezetett testület megállapította: a beadvány szerzője valótlan információt adott, és Kónya Imre nem követett el etikai vétséget. Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülése Kelemen András külügyi államtitkár napirend előtti felszólalásával kezdte meg munkáját. Az államtitkár rosszindulatúnak és ferdí- tőnek nevezte azokat az egyes szerb sajtószervek részéről megjelentetett híreket, amelyek egy Franciaországból Szerbiába tartó gyógyszersegély-szállítmány indokolatlan magyarországi feltartóztatásáról szóltak. A beszámoló szerint a kamion először július 6-án Röszkénél akarta átlépni a határt. Az illetékes magyar hatóságok azonban gyanúsnak találták a BT- engedélyt, és ezért nem engedélyezték a kilépést. A hamisítás gyanúját a New York-i ENSZ Szankciós Bizottság vizsgálata utólag igazolta. A kamion július 30-án ismét megjelent a határátkelőhelyen. Ekkor öt jugoszláv magánszemély számára kiállított ENSZ-engedélyt mutat— Az utóbbi időben a minisztériumhoz — több forrásból is — olyan információk érkeztek, melyek arra mutattak, hogy baj van a mozgás- korlátozottaknak nyújtandó közlekedési segély kiutalásával — kezdte a tegnapi sajtó- tájékoztatót Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára. — Egyrészről az önkormányzatok jelezték: nem tudnak minden igényt kielégíteni, mert elfogyott a pénzük; másrészről a szakorvosok hívták fel a figyelmünket azokra a visszaélésekre, melyek arra mutatnak, mintha egyes helyi vezetők szociális támogatás kiegészítéseként, illetve azt helyettesítendő osztják szét a lakosság körében a mozgáskorlátozottaknak járó közlekedési kedvezményeket. Nem utolsósorban számtalan lakossági bejelentést is kapunk arról, hogy olyanok is felveszik az említett pénzt, akik használni tudják a tömegközlekedési eszközöket. Ezeknek a példáknak az ismeretében már magyarázatot kaptunk arra is, hogyan fogyhatott el a költségvetésből tervezett 1 milliárd forint helyett már eddig is a kétszerese. S akkor még hátra van egy negyedév! A fenti megállapítás kiegészítéseképpen az államtitkár elmondta, hogy a szaktárca már intézkedett a hiányzó ösz- szeg átutalásáról, egyúttal elkezdte a mozgáskorlátozottak tak fel, amelyek ellenőrzése során kiderült: már felhasznált dokumentumokról van szó. A szállítmány a gyógyszerek mellett igen sokféle és részben az ENSZ-embargóba ütköző árut is tartalmazott. Tekintettel a szankciósértésre, a magyar hatóságok az EK EBEE szankciós tanácsadó missziójának tanácsára lefoglalták a rakományt. A külügyi államtitkár az említettek alapján úgy látta, hogy Magyarország jogállamként és jogszerűen járt el az ügyben. Ezt követően Józsa Fábián belügyi államtitkár reagált Szabó Lukács (MIÉP) képviselő múlt heti, a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos felszólalásában felvetettekre. Először adatokkal bizonyította az illegálisan működtetett pénznyerő- és játékautomatákkal kapcsolatos felderítő munka eredményességét. Kitért arra is, hogy a földművelésügyi miniszter közlekedési támogatásáról szóló rendelet módosítását. — Tizenöt településről gyűjtöttünk be adatokat — folytatta az országos és ezen belül Pest megyét is érintő vizsgálat eredményének és tanulságainak sorolását Kaku- szi István helyettes államtitkár. — Ezek többsége azt mutatta, hogy egyes önkormányzatok például a helyi szociális segélykeret kiváltására, annak kiegészítésére használják fel a költségvetésből a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatására érkező pénzeket. Ennek a gyakorlatnak elsősorban úgy lehet mihamarabb véget vetni — mondta —, ha felülvizsgáljuk, s szigorítjuk a jogosultság rendszerét, adott esetekhez szabjuk az éves támogatás összegét, rangsort állítunk fel a rászorulók között, első helyre helyezve az iskolába, illetve rehabilitációra járó gyermekeket, s a dolgozni utazó felnőtteket. Mindehhez a tárca felkérte a mozgáskorlátozottak érdekvédelmi szervezetét, a MEOSZ-t, hogy dolgozza ki az említett támogatási rendszer jogszerű működtetésének új formáját. Lapunk kérdésére Szabó János MEOSZ-főtitkár elmondta, hogy az általuk tervezett pontrendszer várhatóan 1995-től szabályozza megnyugtatóan a rászorulók közlekedési juttatásának odaítélését. nevével és bélyegzőjével ösz- szefüggő okirathamisítási ■ügyben nem voltak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a minisztérium bármely hivatali szerve vagy vezetője kapcsolatba került volna a gyanúsított külföldi állampolgárral. Ezért ebben az ügyben a korrupció vádja nem vethető fel. Az államtitkár ismételten beszámolt a háztartásitüzelő- olaj-hamisítás bűncselekmény-sorozatáról. Megemlítette, hogy 49 büntetőeljárást indítottak összesen 172 gyanúsítottal szemben, az általuk okozott kár 5,4 milliárd forintra rúg. Józsa Fábián végezetül hangsúlyozta: a magyar politikai életben nincs jelen a bűnözés. Viszontválaszában Szabó Lukács annak a véleményének adott hangot: amennyiben ilyen ütemben számolják fel a félkarú rabló szerencse- játékokat, akkor ez akár húsz évig is eltarthat. Ugyancsak egy évet várni kell arra, tudtuk meg az államtitkártól, hogy életbe léphessen az a gyakorlat, mely szerint az önkormányzatok, a jelenleg tapasztalható szabálytalanságok és visszaélések egyik okozói, csak a támogatásra szánt összeg felét kapják kézhez. A fennmaradó 50 százalék a központi költségvetésből közvetlenül jut majd az érintetteknek. — Ez az új rendeletegyüttes — mondta Szabó János' — elsősorban azoknak az érdekében készül, akik a kedvezményezettek. Ugyanez a cél vezérli a jogosultság megszigorítóit is: nem akarnak egyetlen rászorulót sem kizárni a juttatásból, de azzal, hogy a mostaninál szigorúbb keretek közé helyezik az illetékességet, sőt eseti elbírálás alá vetik a jelenlegi évi 12 ezer forint megemelését, vagy csökkentését, éppen a tömegközlekedési eszközöket igénybe venni nem tudók érdekében létező rendelet életképességét kívánják megőrizni a jövőben is. A mozgáskorlátozottak érdekvédelmi szervezete, mely előreláthatólag — a nyugati gyakorlatnak megfelelően — részt vesz az új juttatási rendszer működtetésében, egyben garanciát szolgáltat arra, hogy az országban többé sehol se osszák el a segélyeket felelőtlenül, s fegyelmezetlenül, soha egyetlen önkormányzat se tekintse a mozgáskorlátozottaknak szánt közlekedési segélyt szociális juttatásnak — zárta hozzászólását a MEOSZ főtitkára. A Népjóléti Minisztérium 1994 elejétől folyamatosan tervezi a fenti tárgykörben módosított intézkedések bevezetését. (mallár) Merjünk vagy ne merjünk? „Merjünk magyarok lenni!” című cikkében Vass László (lapunk munkatársának, ifjabb Vass Lászlónak az édesapja) ezt írja 1943-ban: „Eltűnődnek utódaink: miért volt rá szükség, hogy ennyire hangoztassuk magyarságunkat, (... 1 miért követeltük any- nyi hévvel és szenvedéllyel egymástól és önmagunktól a magyarnak maradás szent parancsait.” Ez az idézet tegnapi számunkban jelent meg, s alapos magyarázatot ad a miértekre a szintén tegnapi Népszavából vett idézet: „Mert ha azt mondják, pláne ordítják, hogy a magyar nem lesz többé kisebbség a saját hazájában...” Ez utóbbi cikk számtalan más cikkel együtt, amely a mai sajtóban megjelenik, Vass László gondolataival ellentétben azt sugallja: ne merjünk magyarok lenni. Ne, hiszen a hosz- szú évtizedek alatt hozzászokhattunk a rabigához, s jobb, ha ez a szerencsétlen, ezernyi megpróbáltatáson átesett nemzet nem tör ki a karámból, hanem ott bárgyú juhokhoz hasonlatosan meghúzódik. Ugyanezt sugallták a szocializmus évtizedeinek vám- szedői is, akik nem kisebb bűnt követtek el, mint azt, hogy a nemzetet az önálló gondolkodástól és a cselekvéstől fosztották meg. Azt mondták, hogy majd az elnök és a titkár elvtársak eldöntik, mitévők legyünk, nektek nem kell semmin törni a fejeteket... S ha törték is az emberek a fejüket, néha eljutottak ama renitens gondolatig, hogy vajon mit keresnek itt a szovjet csapatok? Ez utóbbiak elmentek, ám az elvtársak természetszerűleg itt maradtak, s most nem jó szívvel veszik tudomásul: a nemzet jelentős része igenis Magyar- országot szeretne látni Magyarországon. Ezt a remélhetőleg egyre terebélyesedő tömeget szívesen bélyegzik nacionalistának, sovinisztának, holott csupán annyit akar, amennyit Ausztriában is megkövetel az osztrák vagy Franciaországban a francia átlagember, hogy nyugodtan otthon érezhesse magát hazájában, hogy büszke lehessen nemzete történelmére, hagyományaira, hogy Vass László felszólításának eleget tehessen: Merjünk magyarnak lenni! (Vödrös) Thaiföldi vendég Budapesten MDF etikai bizottság Kizárt képviselők ■■árann wm Elfogyott a mozgáskorlátozottaknak szánt pénz Ki jogosult támogatásra? Annak érdekében, hogy mihamarabb megszűnjön a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása körül kialakult bizonytalanság, a jogosultsággal való visszaélés, a segély esetenként szociális célú odaítélésének helytelen gyakorlata, a Népjóléti Minisztérium egy olyan módosított rendelet elkészítését és kiadását tervezi, melynek keretében az érintetteknek juttatandó öszegnek mindössze 50 százaléka felett rendelkeznének a helyi önkormányzatok; az összeg másik felét a rászorulók a központi költségvetésből kapnák meg — válaszolta Pusztai Erzsébet, a tárca politikai államtitkára lapunk munkatársának kérdésére egy tegnapi sajtótájékoztatón.
