Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

* L5 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1991 SZEPTEMBER 21., KEDD 3 Százegy csepeli véleménye A többség maradna Még bizonytalan Csepel lakossága a fővárostól való levá­lás ügyében. Ezt bizonyítják az e témában szervezett fóru­mok, az utcán és a járműveken hallható beszélgetések, na és egy újabb felmérés is. Az Országgyűlés napirendjén Indokolt volt a röszkei döntés A Csepeli Tükör című helyi lap telefonos közvélemény-ku­tatást végzett, amelynek ered­ményét a napokban ismertet­ték. Véletlenszerű kiválasztás­sal 110 helybeli polgárt kér­deztek meg, akik közül 101-en válaszoltak is a követ­kező kérdésekre: részt vesz-e a népszavazáson; mi motiválja a döntését; az önállóságra vagy a Budapesthez tartozásra szavaz; döntéséhez milyen in­formációkat, tényezőket vesz figyelembe? A felmérés nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen a vá­laszadók sem korukat, sem ne­müket, sem iskolai végzettsé­güket tekintve nem tükrözik a helyi lakosság szociológiai ösz- szetételét. Ezért a válaszokból csak hozzávetőlegesen ismer­hetjük meg a csepeliek vélemé­nyét. A válaszadók között 56 fér­fi és 55 nő volt. Harmincán al­sófokú, 49-en középfokú, 32-en pedig felsőfokú iskolát végeztek. Egyértelmű képet az első kérdéssel kapcsolatban lehe­tett kialakítani, ugyanis 99-en határozottan kijelentették: el­mennek szavazni szeptember 25-én. Hogy miért, azt az Szabad Györgynek, az Or­szággyűlés elnökének meghí­vására tegnap háromnapos hi­vatalos látogatásra Budapest­re érkezett Meechai Ruchu- pan, a thaiföldi szenátus elnö­ke és kísérete. Meechai Ru- chupan vendéglátóján kívül megbeszélést folytat Pereszlé­nyi Zoltánnal, a Külügymi­Az MDF etikai bizottsága teg­nap rendkívüli ülésén titkos sza­vazással egyhangúlag úgy dön­tött: kizárja a párt tagjainak so­raiból Szabó Lukács és Szilasy György országgyűlési képviselő­ket — közölte Kulin Sándor bi­zottsági elnök a sajtó munkatár­saival. A testület a Magyar Piac­párt megalapítójának, Szilasy Györgynek a kizárásával eleget tett az Országos Választmány hétvégi indítványának is, amely szerint ki kell zárni az MDF-ta- gok soraiból azt, aki más párt tagja lett. Szabó Lukács párttag­sági jogait azért szüntette meg az etikai testület, mert a képvise­lő a Magyar Igazság Frakcióba ült át. A kizártak a bizottság dönté­se ellen az MDF Országos Vá­lasztmányához fellebbezhetnek, de a testület elnökének közlése szerint addig is érvényben van az érintettek tagsági jogának fel­függesztése. Egy kérdésre vála­szolva Kulin Sándor közölte: az eredetileg 165 tagú MDF-frak- ció eddigi „vesztesége” 28 fő, tehát jelenleg 137 tagú a képvi­selőcsoport. egyik válaszadó szavaival jel­lemezhetjük: mert Csepel jövő­jéről van szó, és a döntés így a mi érdekünk. Korántsem ennyire azonos a többi kérdésre adott válasz. Hatvannégyen mondták azt, hogy Csepel jövőjét Budapest részeként képzelik el. A kerü­let önálló megyei jogú várossá válása mellett 34-en kardos­kodnak, s hárman felelték azt, hogy még nem tudják végül hogyan döntenek. A maradni kívánók többsé­gének indokai között szere­pelt: a Budapesttől való elsza­kadás drágább közműdíjakat, közlekedést hozna magával. Azonban az autonómiát elve­tők közül is sokan tiltakoznak a szennyvíztisztító megépíté­se, a fővárosi vezetés ezzel kapcsolatos diktatórikus dönté­se ellen. Az önálló megyei jogú vá­rosban élni szándékozók indo­kai között az önállóság szere­pelt az első helyen. Ok azért hajlanak leginkább a kiválásra, mert — szerintük — a főváros­hoz tartozás nem sok előnnyel jár a csepelieknek. Úgy vélik:' a helyi polgároknak kell kezük­be venni sorsuk intézését. Arpási Mária nisztérium helyettes államtit­kárával, Salamon Lászlóval, az Országgyűlés alkotmány- ügyi bizottságának elnökével és az IPU Magyar Csoportja magyar—thaiföldi baráti ta­gozatának képviselőivel. A thaiföldi szenátus elnökét fo­gadja Göncz Árpád köztársa­sági elnök. A bizottság valószínűleg kö­vetkező ülésén tárgyalja meg Körösi Imre fellebbezését a me­gyei etikai bizottság kizáró dön­tése ellen. Az MTI kérdésére vá­laszolva Kulin Sándor elmond­ta: az alapszabály szerint csak azon országgyűlési képviselők ügyében kell az Országos Eti­kai Bizottsághoz fordulni, akik az MDF-frakció tagjai. Körösi Imre ellen a megyei szervezet akkor kezdeményezte eljárását, amikor a képviselőt már frakció­ja kizárta soraiból. A bizottság a tervek szerint foglalkozik Szi­lasy György testvérének — a perkátai szervezet elnökének — beadványával is, amely Kónya Imre frakcióvezető ellen kezde­ményezett eljárást. A beadvány szerint Kónya Imre Balatonföld- váron félretájékoztatta az Orszá­gos Választmányt, amikor is­mertette Szilasy György és Za- csek Gyula Amerikában tett ki­jelentéseit. Kulin Sándor tájé­koztatása szerint az általa veze­tett testület megállapította: a be­advány szerzője valótlan infor­mációt adott, és Kónya Imre nem követett el etikai vétséget. Az Országgyűlés tegnapi ple­náris ülése Kelemen András külügyi államtitkár napirend előtti felszólalásával kezdte meg munkáját. Az államtit­kár rosszindulatúnak és ferdí- tőnek nevezte azokat az egyes szerb sajtószervek ré­széről megjelentetett híreket, amelyek egy Franciaország­ból Szerbiába tartó gyógy­szersegély-szállítmány indo­kolatlan magyarországi feltar­tóztatásáról szóltak. A beszá­moló szerint a kamion elő­ször július 6-án Röszkénél akarta átlépni a határt. Az ille­tékes magyar hatóságok azon­ban gyanúsnak találták a BT- engedélyt, és ezért nem enge­délyezték a kilépést. A hami­sítás gyanúját a New York-i ENSZ Szankciós Bizottság vizsgálata utólag igazolta. A kamion július 30-án ismét megjelent a határátkelőhe­lyen. Ekkor öt jugoszláv ma­gánszemély számára kiállí­tott ENSZ-engedélyt mutat­— Az utóbbi időben a minisz­tériumhoz — több forrásból is — olyan információk ér­keztek, melyek arra mutat­tak, hogy baj van a mozgás- korlátozottaknak nyújtandó közlekedési segély kiutalásá­val — kezdte a tegnapi sajtó- tájékoztatót Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium po­litikai államtitkára. — Egy­részről az önkormányzatok je­lezték: nem tudnak minden igényt kielégíteni, mert elfo­gyott a pénzük; másrészről a szakorvosok hívták fel a fi­gyelmünket azokra a vissza­élésekre, melyek arra mutat­nak, mintha egyes helyi veze­tők szociális támogatás kiegé­szítéseként, illetve azt helyet­tesítendő osztják szét a lakos­ság körében a mozgáskorláto­zottaknak járó közlekedési kedvezményeket. Nem utol­sósorban számtalan lakossági bejelentést is kapunk arról, hogy olyanok is felveszik az említett pénzt, akik használni tudják a tömegközlekedési eszközöket. Ezeknek a pél­dáknak az ismeretében már magyarázatot kaptunk arra is, hogyan fogyhatott el a költ­ségvetésből tervezett 1 milli­árd forint helyett már eddig is a kétszerese. S akkor még hátra van egy negyedév! A fenti megállapítás kiegé­szítéseképpen az államtitkár elmondta, hogy a szaktárca már intézkedett a hiányzó ösz- szeg átutalásáról, egyúttal el­kezdte a mozgáskorlátozottak tak fel, amelyek ellenőrzése során kiderült: már felhasz­nált dokumentumokról van szó. A szállítmány a gyógy­szerek mellett igen sokféle és részben az ENSZ-embargóba ütköző árut is tartalmazott. Tekintettel a szankciósértés­re, a magyar hatóságok az EK EBEE szankciós tanács­adó missziójának tanácsára le­foglalták a rakományt. A kül­ügyi államtitkár az említettek alapján úgy látta, hogy Ma­gyarország jogállamként és jogszerűen járt el az ügyben. Ezt követően Józsa Fábi­án belügyi államtitkár rea­gált Szabó Lukács (MIÉP) képviselő múlt heti, a gazda­sági bűncselekményekkel kapcsolatos felszólalásában felvetettekre. Először adatok­kal bizonyította az illegálisan működtetett pénznyerő- és já­tékautomatákkal kapcsolatos felderítő munka eredményes­ségét. Kitért arra is, hogy a földművelésügyi miniszter közlekedési támogatásáról szóló rendelet módosítását. — Tizenöt településről gyűjtöttünk be adatokat — folytatta az országos és ezen belül Pest megyét is érintő vizsgálat eredményének és ta­nulságainak sorolását Kaku- szi István helyettes államtit­kár. — Ezek többsége azt mu­tatta, hogy egyes önkormány­zatok például a helyi szoci­ális segélykeret kiváltására, annak kiegészítésére használ­ják fel a költségvetésből a mozgáskorlátozottak közleke­dési támogatására érkező pén­zeket. Ennek a gyakorlatnak elsősorban úgy lehet mihama­rabb véget vetni — mondta —, ha felülvizsgáljuk, s szigo­rítjuk a jogosultság rendsze­rét, adott esetekhez szabjuk az éves támogatás összegét, rangsort állítunk fel a rászo­rulók között, első helyre he­lyezve az iskolába, illetve re­habilitációra járó gyermeke­ket, s a dolgozni utazó felnőt­teket. Mindehhez a tárca fel­kérte a mozgáskorlátozottak érdekvédelmi szervezetét, a MEOSZ-t, hogy dolgozza ki az említett támogatási rend­szer jogszerű működtetésé­nek új formáját. Lapunk kérdésére Szabó János MEOSZ-főtitkár el­mondta, hogy az általuk ter­vezett pontrendszer várható­an 1995-től szabályozza meg­nyugtatóan a rászorulók köz­lekedési juttatásának odaítélé­sét. nevével és bélyegzőjével ösz- szefüggő okirathamisítási ■ügyben nem voltak bizonyíté­kok arra vonatkozóan, hogy a minisztérium bármely hiva­tali szerve vagy vezetője kap­csolatba került volna a gyanú­sított külföldi állampolgárral. Ezért ebben az ügyben a kor­rupció vádja nem vethető fel. Az államtitkár ismételten be­számolt a háztartásitüzelő- olaj-hamisítás bűncselek­mény-sorozatáról. Megemlí­tette, hogy 49 büntetőeljárást indítottak összesen 172 gya­núsítottal szemben, az álta­luk okozott kár 5,4 milliárd forintra rúg. Józsa Fábián vé­gezetül hangsúlyozta: a ma­gyar politikai életben nincs jelen a bűnözés. Viszontválaszában Szabó Lukács annak a véleményé­nek adott hangot: amennyi­ben ilyen ütemben számolják fel a félkarú rabló szerencse- játékokat, akkor ez akár húsz évig is eltarthat. Ugyancsak egy évet várni kell arra, tudtuk meg az ál­lamtitkártól, hogy életbe lép­hessen az a gyakorlat, mely szerint az önkormányzatok, a jelenleg tapasztalható sza­bálytalanságok és visszaélé­sek egyik okozói, csak a tá­mogatásra szánt összeg felét kapják kézhez. A fennmara­dó 50 százalék a központi költségvetésből közvetlenül jut majd az érintetteknek. — Ez az új rendeletegyüt­tes — mondta Szabó János' — elsősorban azoknak az ér­dekében készül, akik a ked­vezményezettek. Ugyanez a cél vezérli a jogosultság megszigorítóit is: nem akar­nak egyetlen rászorulót sem kizárni a juttatásból, de az­zal, hogy a mostaninál szigo­rúbb keretek közé helyezik az illetékességet, sőt eseti el­bírálás alá vetik a jelenlegi évi 12 ezer forint megemelé­sét, vagy csökkentését, ép­pen a tömegközlekedési esz­közöket igénybe venni nem tudók érdekében létező ren­delet életképességét kíván­ják megőrizni a jövőben is. A mozgáskorlátozottak ér­dekvédelmi szervezete, mely előreláthatólag — a nyugati gyakorlatnak megfelelően — részt vesz az új juttatási rendszer működtetésében, egyben garanciát szolgáltat arra, hogy az országban töb­bé sehol se osszák el a segé­lyeket felelőtlenül, s fegyel­mezetlenül, soha egyetlen önkormányzat se tekintse a mozgáskorlátozottaknak szánt közlekedési segélyt szociális juttatásnak — zárta hozzászólását a MEOSZ fő­titkára. A Népjóléti Minisztérium 1994 elejétől folyamatosan tervezi a fenti tárgykörben módosított intézkedések beve­zetését. (mallár) Merjünk vagy ne merjünk? „Merjünk magyarok lenni!” című cikkében Vass László (lapunk munkatársának, ifjabb Vass Lászlónak az édes­apja) ezt írja 1943-ban: „Eltűnődnek utódaink: miért volt rá szükség, hogy ennyire hangoztas­suk magyarságunkat, (... 1 miért követeltük any- nyi hévvel és szenvedél­lyel egymástól és önma­gunktól a magyarnak maradás szent parancsa­it.” Ez az idézet tegnapi számunkban jelent meg, s alapos magyarázatot ad a miértekre a szintén tegnapi Népszavából vett idézet: „Mert ha azt mondják, pláne or­dítják, hogy a magyar nem lesz többé kisebb­ség a saját hazájá­ban...” Ez utóbbi cikk számtalan más cikkel együtt, amely a mai saj­tóban megjelenik, Vass László gondolataival el­lentétben azt sugallja: ne merjünk magyarok lenni. Ne, hiszen a hosz- szú évtizedek alatt hoz­zászokhattunk a rabigá­hoz, s jobb, ha ez a sze­rencsétlen, ezernyi meg­próbáltatáson átesett nemzet nem tör ki a ka­rámból, hanem ott bár­gyú juhokhoz hasonlato­san meghúzódik. Ugyan­ezt sugallták a szocializ­mus évtizedeinek vám- szedői is, akik nem ki­sebb bűnt követtek el, mint azt, hogy a nemze­tet az önálló gondolko­dástól és a cselekvéstől fosztották meg. Azt mondták, hogy majd az elnök és a titkár elvtár­sak eldöntik, mitévők le­gyünk, nektek nem kell semmin törni a fejete­ket... S ha törték is az emberek a fejüket, néha eljutottak ama renitens gondolatig, hogy vajon mit keresnek itt a szov­jet csapatok? Ez utóbbi­ak elmentek, ám az elv­társak természetszerű­leg itt maradtak, s most nem jó szívvel veszik tu­domásul: a nemzet jelen­tős része igenis Magyar- országot szeretne látni Magyarországon. Ezt a remélhetőleg egyre tere­bélyesedő tömeget szíve­sen bélyegzik nacionalis­tának, sovinisztának, ho­lott csupán annyit akar, amennyit Ausztriában is megkövetel az osztrák vagy Franciaországban a francia átlagember, hogy nyugodtan otthon érezhesse magát hazájá­ban, hogy büszke lehes­sen nemzete történelmé­re, hagyományaira, hogy Vass László felszó­lításának eleget tehes­sen: Merjünk magyar­nak lenni! (Vödrös) Thaiföldi vendég Budapesten MDF etikai bizottság Kizárt képviselők ■■árann wm Elfogyott a mozgáskorlátozottaknak szánt pénz Ki jogosult támogatásra? Annak érdekében, hogy mihamarabb megszűnjön a moz­gáskorlátozottak közlekedési támogatása körül kialakult bizonytalanság, a jogosultsággal való visszaélés, a segély esetenként szociális célú odaítélésének helytelen gyakorla­ta, a Népjóléti Minisztérium egy olyan módosított rendelet elkészítését és kiadását tervezi, melynek keretében az érin­tetteknek juttatandó öszegnek mindössze 50 százaléka fe­lett rendelkeznének a helyi önkormányzatok; az összeg má­sik felét a rászorulók a központi költségvetésből kapnák meg — válaszolta Pusztai Erzsébet, a tárca politikai állam­titkára lapunk munkatársának kérdésére egy tegnapi saj­tótájékoztatón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom