Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-02 / 204. szám

\m,\ P EST MEGYEI HÍRIAP TERMÉSZETBARÁT 1993. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK 7 INNEN— Számítógép a sajtüzemben A francia Állami Mezőgaz­dasági Kutató Intézetben (INRA) egy számítógépes irányítású mini sajtüzemet fejlesztenek ki, amely a jö­vőben modell lehet esetleg nagyobb ilyen jellegű üze­mek létesítésénél. A sajtgyártás és érlelés során szenzorok érzékelik a tej minőségét, sűrűségé­nek jellemzőit és a gyártás különböző fázisait. A mért adatok a központi számító­géphez futnak be, a gép ösz- szegez, korrigál, utasításo­kat ad. Kardból ekevasat Jelentős mennyiségű plutóniu­mot gyártottak az idők folya­mán a volt Szovjetunióban, amelyből a becslések szerint tízezer új atomrobbanófejet le­hetne előállítani. Ettől meg le­hetne szabadulni, de hogyan? A japán Atomenergia Ható­ság azt javasolja, hogy a prob­lémát egy új típusú, úgyneve­zett szaporító reaktorral old­ják meg, amelyet a szigetor­szág szakemberei fejlesztettek ki. Ez plutóniumot „éget el”, és a maghasadás és az energia- termelés során nem képződik benne újabb hasadóanyag. A nók többet alszanak Az orvosok már évtizedek óta próbálják kideríteni, miért esnek a nők mintegy két-háromszor gyakrabban depresszióba, mint a férfi­ak. S ez nemcsak egyes or­szágokra, kultúrákra jel­lemző, hanem az egész vi­lágon így van. A pittsbur- ghi egyetem kutatói most érdekes elmélettel álltak elő. Kapcsolatot vélnek fel­fedezni az alvás időtarta­ma és a fellépő depresszi­ós időszakok gyakorisága között. Ellen Frank profesz- szomő szerint a nők alvás­igénye nagyobb, mint a fér­fiaké. Hordozható berendezés Felső-Ausztriában engedé­lyezték egy olyan új beren­dezés üzembe helyezését, amely a veszélyes hulladé­kok megsemmisítésére szolgál, de néhány konté­nerben egyik helyről a má­sikra vihető. A MTEV cég mobilis hulladékégető­je évi 400 ezer tonna fá­radt olaj, gyógyszer, vagy ipari iszap megsemmisíté­sére alkalmas. A berende­zést olyan új típusú szűrő­vel látták el, amely a távo­zó gázok hirtelen lehűlésé­vel az eddig használt filte­reknél is nagyobb-mérték­ben csökkenti a dioxinki- bocsátást. —ONNAN Gödöllői kutatóműhelyek A kromoszóma-rendellenességek és a szaporaság A tyúkban, a lúdban és a ka­csában előforduló korai emb­rionális elhalások citogeneto- lógiai okait vizsgálja a GATE Kisállattenyésztési és Takar­mányozási Kutató Intézeté­ben Szalay István és Hidas András. — A külföldi és hazai ered­mények is azt mutatták, hogy ennek genetikai háttere van, tehát van egy genetikai haj­lam, amely befolyásolja: mi­lyen gyakran fordulnak elő a különböző kromoszóma-rend­ellenességek — mondta Hi­das András. — Ez a fajta rendellenes­ség hogyan hat a tenyésztés­re? — Az elváltozások csak­nem minden esetben az emb­rió elhalálását okozzák, így hatásuk igen jelentős mérték­ben kihat a keltethetőségre. — E rendellenességeket ki tudják mutatni a tyúkokban, vagy csak már az embriók­ban? — Vannak olyan típusú kromoszóma-rendellenességek, amelyek már a tyúkban is megtalálhatók, de mi nem ezeket vizsgáljuk, hanem azo­kat, amelyek az ivarsejtképző­dés során lépnek fel. Ilyen esetekben a tyúkban, vagy a kakasban található a baj? — Jobbára a tyúkban, a pe- tesejtképződésben található a hiba, amely kromoszóma­számbeli rendellenességet idéz elő az embrióban. Ez alapján egy elég nagy vizsgá­latot folytattunk Bábolnán az ottani brojler-hibrid tenyész­tésben, s vizsgálataink alap­ján szelektáltuk azokat a tyú­kokat, amelyek nagyobb gya­korisággal produkáltak ilyen kóros embriókat. — Csak úgy lehet kiválo­gatni ezeket az egyedeket, hogy tudják: ez az embrió et­től a tyúktól származott, te­hát akkor az anyát selejtezni kell? — Igen. Lehet, hogy lenne erre más módszer is, de ed­dig erre még nem sikerült rá­jönnünk. A tojó típusú vona­A házilúd kromoszómái lakban ritkábban fordulnak elő (három százalék) ezek a rendellenességek, a hústípusú- aknál azonban viszont elérhe­ti a tíz százalékot is. — Mindezt a tartási mód­szer okozhatja? — Nem. Valószínűleg a genetikai háttér kapcsolatban van a testtömegképzéssel. Az ezzel kapcsolatos munkánk a bábolnai gazdaság átalakulá­sával megszűnt, illetve a tele­pünkön található őshonos ál­lományt vizsgáljuk ilyen szempontok szerint. Kíváncsi­ak vagyunk ugyanis, hogy mi­lyen egyéb tulajdonságokkal lehet mindez öszefüggésben. — Hasonló munkákkal más intézmények is foglalkoz­nak Magyarországon? — Nem. Ugyanakkor nyu­gaton egész tanszékek álltak rá erre a témára. Most van ki­alakulóban a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemmel egy együttműködés az oktatás­ban: közösen indítjuk be a ci­togenetikai tantárgyat. — Az emlősökkel nem vé­geztek hasonló vizsgálatokat? — A sertésekkel foglalkoz­tam elsősorban. A mestersé­ges termékenyítő állomáso­kon tartott kanok kromoszó­makészletét vizsgáltam, és a különböző változatokat ele­meztem. Ezek eddig nem mi­nősültek kromoszóma-rendel­lenességnek. Minimális szer­kezetváltozatoknak tartották ezeket, és mindmáig nincs ki­elégítő adat arra vonatkozó­lag, hogy van-e valamilyen hatásuk valamely gyakorlati tulajdonságra. — Milyen szempontok alapján foglalkozott ezzel a sertésállománnyal ? — Elsősorban a szaporasá- guk érdekelt. — Sikerült kideríteni vala­mit, ami lényeges lehet? — Ezeknek a kromoszóma­változatoknak a jelenléte egy­magában még semmit nem bi­zonyít. Viszont van egy felté­telezésünk — amit tovább vizsgálunk —, s eszerint mindezek egy bizonyos kom­binációja bajt okozhat. En­nek bizonyításához keresünk egy olyan állományt, mely­nek vizsgálata során minden kétséget kizáróan bizonyítani tudjuk elméletünket. De mi­vel a privatizációval együtt jár a nagyüzemek szétválása, igen nehéz helyzetben va­gyunk. — Mit tud tenni ebben a helyzetben ? — Mindinkább az alapku­tatások felé fordulok — egyébként is ez az, ami iga­zán érdekel. Árpási Mária Havonta egy injekció / Uj gyógyszer a prosztatarák ellen A rákos megbetegedések között, vezető helyen (második) áll a prosztatarák. Felis­merése igen nehéz. A beteg többnyire már csak akkor kerül az orvoshoz, amikor elő­rehaladott állapotban van. Ekkor már a da­ganat növekedését megállítani nem, csak lassítani lehet. Eddig mindezt műtét követ­te. Nemrégiben azonban megismerhettünk egy, a rák (emlő- és prosztatarák, vala­mint endometriozis) gyógyítására alkal­mas gyógyszert, mely közel egy hónapon keresztül hat, hatásmechanizmusa pedig megegyezik a műtét által elérhetővel. A tudósok rájöttek, hogy a tesztoszte- ron (a férfi nemi hormon) szintje alapvető­en befolyásolja a prosztatarák kifejlődé­sét. Ha csökkentik a tesztoszteronszintet, az lelassítja a betegnél a daganat fejlődé­sét. A Zoladex elnevezésű készítmény hu­szonnyolc napon át folyamatosan bocsátja a szervezetbe azt a hormonanalógot, mely hatására a tesztoszteronszint a kasztrálás szintjére süllyed. Tehát elkerülhető — az igen bonyolult és sok mellékhatással járó — műtét. A három hónapig tartó Zoladex-kezelés — huszonnyolcnaponként egy injekció — után százszázalékos biztonsággal eldönt­hető, hogy reagál-e a prosztatarák a tesz­toszteronszint csökkenésére, megáll-e, le­lassul-e a rák növekedése. Ha igen, akkor eredményes lehet a kasztrálás és a készít­mény további alkalmazása, ha nem, akkor a sebészi beavatkozás és a további hor­monkezelés is felesleges. Tehát három hónap kezelés után eldönt­hető — nagy biztonsággal —-, hogy meg- áll-e a rák növekedése, vagy sem. (á. m.) Múltidéző' Mathiász János 1838—1921 Százötvenöt évvel ezelőtt született Ádámfölden a leg­nagyobb magyar szőlőneme­sítő, Mathiász János. Közép­iskoláit Eperjesen és Kas­sán végezte, majd jogi tanul­mányait megszakítva Aba- új-vármegyében lesz főispá- ni titkár. Már hivatalnoki éveiben két holdnyi szőlőt vásárolt a kassai Rozália-he- gyen. Itt néhány év alatt mintegy 1600 szőlőfajtát gyűjt össze. Ezek cserepes példányaival az 1873. évi bécsi világkiállításon első díjat nyert. Sikerei láttán megválik a hivatali pályától, és csak szőlőtermesztéssel foglalko­zik. A tokajhegyaljai Má­don ötholdas szőlőt vásá­rolt, majd átvette gróf And- rássy Gyula, a monarchia volt külügyminisztere száz­holdas szőlőbirtokának igaz­gatását. Itt viszont minden energiáját a szőlőn élőskö­dő gyökértetű, a filoxéra el­leni harcra kellett fordítania. 1890-ben előbb 17, majd 33 hold immunis homokterü­letet vásárolt Kecskemét ha­tárában. Itt, a korábban csak fajgyűjtő Mathiász János már szőlőnemesítéssel is foglalkozik. Olyan csemege- szőlő előállítására töreke­dett, amelynek révén nyár közepétől késő őszig friss szőlőhöz lehet jutni. Alapve­tőnek tartotta, hogy az új faj­ták bőtermőek. kellemes ízű­ek, és zamatosak, a betegsé­gekkel szemben pedig elle- nállóak legyenek. Nagy érdeme, hogy meg­tanította a csemegeszőlő ter­mesztésére a hazai szőlésze­ket, s munkássága révén a magyar bor után, a magyar csemegeszőlő is elismertté vált. Keresztezései során mint­egy három és fél ezer hibri­det állított elő. Ezek közül jelenleg is több mint hatvan fajtát tartanak számon, tizen­kettő pedig Kaliforniától a Krím félszigetig világszerte elterjedt. (P> Ősapáink technikája A kőtömbök titka Földünk különböző pontjain évezredek óta állnak és őr­zik titkukat a történelem előtti korból származó mega- litikus emlékek. Bretagne kü­lönösen gazdag ezekben az emlékekben: sok függőle­ges, hosszú kő (menhir) kő­asztal és a köralakban telepí­tett cromlech található itt. A rennes-i (Bretagne) archeoló­giái szolgálat munkatársait mindenekelőtt az izgatta, ho­gyan mozgatták meg a nagy­tömegű köveket évezredek­kel ezelőtt? Nemrégiben két­száz markos francia facsúz- dán kötelekkel el tudott von­szolni egy kilenc méter ma­gas kőemléket, amelynek sú­lya 22 tonna volt. Ez azon­ban még mindig nem ad pon­tos választ arra, hogy a Krisztus előtti évezredekben hogyan mozgatták a még en­nél is nagyobb tömegű kő­emlékeket. A tudományok mai állása szerint a kőasztalok egykori rendeltetése világosabb, mint a menhireké. A dolmenek te­metkezési helyek központjai­ban létesülhettek. Ez idő tájt a halottakat tömegsírokba te­mették, de kiváltságos szemé­lyek sírkamrákba kerültek, ezek bejáratát jelezhették a dolmenek. Fejtörd Az előző játék kérdéseire a helyes válaszok a követke­zők: 1. A turbina kerekének lapátjain másodpercenként egy köbméter víznek kellett áthaladnia, és a turbina előtti és mögötti vízszint különbsége 12,5 méter kell hogy legyen. 2. Rövidzárlat esetében az áramkör azonnal megsza­kad, tehát az izzólámpa rögtön kialszik. Ha az áramot a központ kapcsolja ki, akkor az izzólámpa fénye foko­zatosan csökken, mert a nyitási önindukciós áram kikü­szöbölése miatt az áramkört fokozatosan szakítják meg. 3. Az egyenáramú generátor álló része az elektromág­nes, és az áram a forgórészben indukálódik. A váltóára­mú generátornak sem kommunátorlemezei, sem keféi nincsenek. Múlt heti játékunk megfejtői a következők: Nagy Gé­za, Törökbálint; Béla Sándor, Vác; Gajdos Sápdorné, Budaörs. 1. Körülbeül hány milliárd perc telhetett el Amerika felfedezése óta? 2. Mekkora terület egy angol—amerikai acre? 3. Ha sikerülne megvalósítani a fénysebességet meg­közelítő sebességgel haladó, úgynevezett fotonrakétát, utasai tarthatnák-e a kapcsolatot a Földdel? A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három-háromszáz forintos vásárlási utalványt sorso­lunk ki. A válaszokat jövő hét hétfőig kérjük bekülde­ni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ, postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf. 311., irá­nyítószám: 1446.

Next

/
Oldalképek
Tartalom