Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-02 / 204. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Meghirdettük az ország újjáépítését... Szárszói beszélgetés Makovecz Imrével Makovecz Imre beszédet mond Szárszón Vimola Károly felvétele Biatorbágyi levél Az élő Szent István Makovecz Imre építész nem lelkesítő beszédet mondott Szárszón, hanem beszámolt arról a munkáról, amit a nemzeti felemelkedésért Lakitelek óta végzett. Ott kezdte, ahol a lakiteleki sátorban abbahagyta; arról beszélt, hogy az ellenállásnak milyen formáit választották barátaival akkor, amikor a 3750 magyar faluból 1700-ban bezárták az iskolákat. Ők 1962 óta iskolákat, templomokat és közösségi házakat építettek. Amikor a '70-es évek közepén járták az országot, a fekete Volgák mindenütt megjelentek, hogy közöljék: ezeket nem szabad beengedni. Titokban kezdték a mozgalmat. Faluházakat építettek, ahol a közösségek összejöhettek. Akkor ez volt a stratégiájuk. — Ma a megváltozott időben tizennégy tervezőiroda egybevonásával létrehoztuk a Makona Egyesületet — mondta —, amely könyvet, folyóiratot ad ki, szabadiskolákat és posztgraduális képzést szervez. A középkori céhek mintájára viszahoztuk a szabad képzést a múlt kiváló hagyományaiból, s a vándor- iskolákat sikerült bekapcsolni az európai körforgásba; londoni, római és budapesti központtal. Charles herceg a fővédnökünk, aki nagy erőfeszítéssel leküzdve a lobbikat — sikeresen karolta föl az ügyünket. Programjaink megbeszélésére 140-180-an jövünk össze egy-egy alkalommal, kibérelünk egy házat, és három napig együtt maradunk. Meghirdettük önmagunknak az ország újjáépítését... Mikor szűnik meg a panasz? Nem bánom, hogy a munkáim mind vidéken valósultak meg, hiszen a magyar vidék még a fővárosnál is jobban tönkrement. Miután a parasztságot földönfutóvá tették, meglett a kolhozosítás: sikerült eltüntetni a felszíni vízelvezetés régi rendszerét is az ország egész területén. Tessék elmenni Tokajba, meggyőződni a hegyoldali ciszternák hiányáról. A víz leomlik az utakra. Nem csoda, hogy a tokaji bor annyit veszített za- matából, mert ízéhez a ciszternák is hozzájárultak. Azzal kellett foglalkoznunk tehát például, hogy létrehozzuk a vízelvezetés hálózatát. A köztulajdon fogalma devalválódott, ugyanakkor a településeknek nincs szennyvízhálózata, ezért mérgezettek sok helyen a kútjaink. Szemlélet- változás kell a rendelkezésre álló emberi erő és pénz átcsoportosításával. Több mint száz falusi építész működik a Kós Károly Egyesülésben, így száz településen ez a munka már folyik a mi építészeink jóvoltából. — Politikai határ veszi körül Magyarországot — hangsúlyozta Makovecz —, levágott területeink amputált végtagok módjára fájnak. Természetes tehát, hogy sírunk. Ez a sírás meg nem szűnik, ha nem követi konkrét, szelíd munka, s a magyarságra oly jellemző elegancia és egyenes derék! A Makona Egyesület létrehozott Szlovákiában egy fiókegyesületet, a Szlovák Kamarával egyezteti tennivalóit. Mi nem hadsereget akarunk bevinni Szlovákia területére, hanem a szétvert Dunaszerda- hely helyes átalakulását kívánjuk elősegíteni. ...Nekem egyetlen újságom van az életemben, nagy újság: elmentek az oroszok. Most az lesz az országban, amit megcsinálunk. S nem az, amit az ügyeletes gonoszok fejéhez vágunk, a mi gonoszságunkból, mert arról is lenne beszélnivaló. Hagyjuk már a politikát, az ügyeletes ellenségeinket! De meg kell tanulnunk sok mindent. Hogyan kell a pénzzel bánni, miként kell munkát szervezni, a gyerekeket otthon nevelni. Befejezésül még annyit: A nemzet nem minősül, nincs kicsi, nincs nagy, nincs bűnös nemzet. Csak nemzet van. De nemzet van. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után megkérdeztem Makovecz Imrét: hogyan is tartja lehetségesnek azt, hogy ne politizáljunk, hogyan tűrhetjük szó nélkül az övön aluli ütéseket? Voltak már magyar csodák — Nem így van ez — válaszolta. — A magyar nép nagyon régi, nagyon erős és tehetséges nép. Lehet, hogy tudatosan nem, de a saját érdekei mentén közlekedik. A tizenhetedik század pusztításai után például népességében erősen megcsappanva csinált egy új Magyarországot. Heves megyében például akkor mindösz- sze két pap kezdte el a szervezést, és az egész Jászság területén — Eger városában és Eger környékén is — ez a két pap újjáteremtette a falusi és egyházi közösségeket. Magyarország már olyan csodákat produkált az európai történelemben, amelyhez foghatót egyetlen nemzet sem. Most is megteszi majd a magáét. Nincsen alapvető egzisztenciális problémája ennek a népnek. — Ön is úgy hiszi — kérdem —, hogy Szárszó jó indíttatás lehet? — Hogy Szárszó most mit ad, mi a jelentősége, azt majd azon lehet lemérni, hogy a gyakorlatban mi valósul meg mindabból, amiről itt beszélünk. Ha egy szellem önmagát magasabb szinten nem tudja megvalósítani, akkor az nem szellem, hanem demagógia. Ha Szárszónak lesz mondanivalója Magyarország számára, olyan, amely használható, akkor jelentősnek minősül. Ha ez nincs, akkor lehet, hogy ennek a másfél ezer embernek, aki itt összejött, örömet okozott, vagy szomorúságot az együttlét, de semmi többet. A tennivaló a lényeg, amit el kell végezni. A művelt fő nem arra való, hogy csillogjon és összevesse másokkal a saját fegyverarzenálját, hanem arra, hogy kedvére meg is valósítsa önmagát. Egyetlen alternatívánk Az oroszok elmentek; azóta Magyarország sorsa a magyarok kezében van... Nagyon jól tudom, hogy ez azért nem ennyire egyszerű, de a mindenkori kormánynak az a feladata, hogy a nemzetközi konszenzust megteremtse. — A magyar kormánynak — jól tudjuk — nem könnyű a dolga. — A mai magyar kormány olyan nehéz helyzetben van, amiről a mai magyar közéletnek nincs reális fogalma. Az új magyar kormány zsarolható helyzetben van a hátrahagyott 22 milliárd dollár adóssággal, valamint meg kell küzdenie egy nemzetközi bank- és hitelrendszerrel... S mivel zsarolható állapotban van, erről nem beszélhet, s ezért belpolitikai oldalról szabadon és gátlástalanul támadható. (El kell még mondanom, hogy amióta az oroszok elmentek, én kormánypárti vagyok és az is maradok.) — Ön azonban nem borúlátó, hiszen cselekvő építész. — Nincs más alternatívánk, mint a cselekvés, a munka. A magyar szerves építészet a világ építészetén belül legitim alternatíva. Nem akárkik élnek ebben az országban: olyan nép él itt — nem tudjuk hány ezer éve —, amelyik impulzív erővel hat az európai kultúrára. Ónody Éva A lélek feltámadása, termékenyítő ereje tetten érhető Biatorbágy szellemi életében is. Szent István királyunk napján a 2. számú általános iskola tanulói gyűjtése nyomán kitárulkozott képzőművészeti, történelmi munkák megjelenítésében országalapító szent uralkodónk alakja, élete, példamutató szellemisége. A Faluházban vitrinek üveglapjai alatt könyveket, eredeti és fakszimile kiadványokat vizsgálhat a figyelmes szem. Rujfy Péter Koronánk könyve, vagy akár Gaál Mózes Magyar hősök és királyok kötete jelezte azt a sort, amelybe szellemi kiválóságaink egyformán beletartoznak a legkorábbi kezdetektől napjainkig. Győrffy György István király és műve az életmű ívét villantja föl. Versrészletek idézik meg István életét, szentségét, emelkedett életeszményét. Amelynek Fóti énekverseny Az Art XXI. Művészetpártoló Alapítvány rendezésében szeptember 3-tól 5-ig a fóti római katolikus plébánia- templomban tartják meg az I. nemzetközi barokk énekversenyt. Az eseményről Hamari Júlia operaénekes, a verseny művészeti vezetője, valamint a nemzetközi bíráló bizottság elnöke tájékoztatott. A verseny célja tehetséges fiatalok felfedezése és elindítása á művészi pályán, továbbá a közönség és a pályakezdő fiatalok figyelmének felhívása a barokk zenére és a zeneművekre. A már áprilisban lezajlott selejtezőt követően tegnap és tegnapelőtt a régi Zeneakadémián zártkörű elődöntőt tartottak; a holnap sorra kerülő középdöntő, a fóti római katolikus plébániatemplomban azonban már a nagyközönség számára is nyitott lesz. A döntő szombaton délután 2 órakor kezdődik, vasárnap pedig a díjkiosztó gálaestet rendezik meg. A verseny első három helyezettje egy hónapos külföldi ösztöndíjban részesül. A rendezvény részletes műsorát lapunk holnapi számában (10. oldal) közöljük. Önkormányzat és egyetem A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem bölcsészkarának gyakorló intézménye lett a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ. Az erről szóló együttműködési megállapodást hétfőn hagyta jóvá a város közgyűlése. Eszerint az egyetem a népművelők magas színvonalú továbbképzését, a városi intézmények szakemberellátásának segítését, valamint a közművelődés, közösségszervezés helyi kutatását és szervezeti fejlesztését vállalja. máig kell hatnia. Mert az örök értékében megmásíthatatlan. Ha mégis próbálják: a rothadás uralkodik el helyében. Ahogy ezt súlyos keservünk volt tapasztalni mindnyájunknak. Ezért érvényes a régi antifónia éneke, amelynek alapján született az .Ének Szent István királyról” szíven ütő remeke: „Ám István hatalmának a halál nem szab határt. fönn az égben nyer magának múlhatatlan glóriát.” Mert aki a mélységtől a magasságig éli az életet, valóban az értékek hatalmát tartja meg határtalanul... Jó, hogy a tanévkezdés a tárlattal szinte egybeesik, a diákok szeptember végéig látogathatják a kiállítást. Amikor a valós — mert az abszolútomhoz kötött — vágyak, eszmék gondolatait mutatták meg zenéjükben a Kaláka együttes tagjai augusztus 26-ai koncertükön, ez szerencsésen kapcsolódott az iskolások példás tárlatához. Az erdélyi táncok feszes, fegyelmezett muzsikájában az elkötelezett ember komolysága nyílott ki. De Weöres Sándor játékos verseinek megzenésített dalaiban is a filozofikus ember tisztaságvágya találkozott a bravúros verseléssel. A lét igazi -irányát jelezték zenéjükben a Kaláka muzsikusai, a gyerekek sokszor együtt énekeltek velük, önfeledten kapcsolódtak bele a muzsikálásba. Az igazi eszmény útját nyitogatták — kedvvel, derűvel, de eréllyel is. Úgy, ahogy Szent Királyunk tette. Kicsiben kell őt követnünk... Hihetünk akkor benne: európaiak maradunk tovább is, úgy, hogy megmaradunk magyarnak. Földes-Bangha Károly PMH-Galéria ■* PMH-Galéria * PMH-Galéria Szántó Piroska: Vashegyi Krisztus „Szántó Piroska művészetére — jegyzi meg kismonográfiájában Szabó György — tulajdonképpen a műkritikában szokásos meghatározások egyike sem illik igazán. Használhatatlan például a »figurális—absztrakt« ellentétpár bármelyik tagja, ha különválasztjuk. Nem lehet ráragasztani műveire egyetlen »izmus« címkéjét sem. A maga oeuvre-jén belül (saját használatra) feloldja tehát a XX. századi magyar képzőművészet gyakorta felbukkanó dilemmáját, melynek történelmi okai vannak, s amely alól — pályája kezdeti szakaszán — maga sem vonhatta ki magát.” Ä .Feltámadás Szentendrén” című, hosszú hallgatását megtörő és alkotóként is megszenvedett munkával (1961) mintha új időszámítás kezdődne munkásságában — az akkor már szentendrei műhellyel rendelkező művésznek, a költő Vas István eszme- és élettársának —: a megvert és újra magasba emelkedő humánum igenlése ez az alkotás, akárcsak társai, a „Vaijak és feszület”, avagy a „Vashegyi Krisztus" 1968-ból. Szántó Piroska Szentendrén él és dolgozik; a helyi képtárban ma délután (5-kor) nyílik régen várt tárlata. .
