Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-01 / 203. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER /., SZERDA 3 Annus nairobi nagykövet lesz Jeszenszky Moszkvába készül Az Országgyűlés napirendjén Vita az ügyészség jogállásáról Jeszenszky Géza külügyminiszter szeptember 13—14-én hivatalos látogatást tesz Moszkvában. Vendéglátójával, Andrej Kozirjev külügyminiszterrel áttekinti a magyar—orosz kétoldalú kapcsolatok helyzetét, valamint véleményt cserél időszerű külpolitikai kérdésekről. A magyar diplomácia irányítójának útját Herman János külügyi szóvivő ismertette szokásos tegnapi sajtókonferenciáján. A szóvivő szólt arról a magyar—román főosztályvezetői szintű szakértői konzultációról is, amelyet augusztus 25. és 27. között tartottak Budapesten. Herman hangoztatta: a szakértők nyílt, korrekt légkörű párbeszédet folytattak, és örömmel nyugtázták, hogy előrehaladás tapasztalható gazdasági, közlekedési, honvédelmi, belügyi és kulturális téren. Ugyanakkor olyan kérdésekben, mint a kisebbségi nyilatkozat és a Vegyes bizottság felállítása, a főkonzulátusok újranyi- tása, az aradi emlékmű helyre- állítása, vagy az 1956-os forradalom dokumentumainak hozzáférhetősége, nincs előrelépés. A konzultáció egyik fontos eredménye, Jjogy a szakértők megállapodtak: szeptemberben külügyminiszteri találkozót tartanak Romániában. Ennek pontos időpontját és tartalmát később egyeztetik. A bejelentések sorában elhangzott, hogy a magyar kormány meghívására szeptember 13. és 16. között hivatalos látogatást tesz hazánkban Cou Csia-HUa, a Kínai Népköztársaság miniszterelnök-helyettese. A szóvivő elmondta azt is, Szabó János földművelés- ügyi miniszter tegnap fogadta a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének küldöttségét. Az erdélyi mezőgazdaság szervezését, fejlesztését célul tűző szervezet küldöttei beszámoltak a romániai agrár- gazdaság nehéz helyzetéről és támogatást kértek gondjaik orvoslásához. Csávossy György, a szervezet elnöke elmondta, hogy bár Erdélyben a mezőgazdaság létkérdés, olykor alapvető feltételek — például közlekedési eszköz — hiányoznak a munkához, a szakoktatás beLégügyi egyezményt írt alá tegnap Peter Johannes Wel- gemoed, a Dél-afrikai Köztársaság közlekedési, távközlési és postai minisztere és magyar tárgyalópartnere, Gyur- kovics Sándor, a közlekedési minisztérium államtitkára. Magyar részről szorgalmazták a dél-afrikai tőke bekapcsolódását a hazai infrastrukturális beruházásokba, ugyanakkor hangsúlyozták: a MÁV érdekelt vasúti pályabehogy Jeszenszky Géza levelet intézett az ENSZ főtitkárához, válaszolva Butrosz Gáli július 21-én kelt levelére. A magyar diplomácia irányítója örömmel nyugtázta, hogy a Biztonsági Tanács foglalkozott azokkal a károkkal, amelyeket a Kis-Jugoszlávia elleni ENSZ-embar- gó okozott Magyarországnak. Hazánk egyébként továbbra is keresi azokat a módozatokat, amelyekkel a különféle nemzetközi szervezetek támogatást adhatnak a Magyarországot ért károk enyhítéséhez. Személyi kérdéseket ismertetve a szóvivő közölte, hogy felmentették tisztségéből Torna/' Dénes helyettes külügyi államtitkárt, miután egy korábbi döntés értelmében a jövőben hazánk hágai nagyköveti posztját foglalja el. A helyettes államtitkár utódjáról még nincs döntés. További változások: Magyaroszág tuniszi nagyköveti posztját Nikicser László tölti be. A nairobi nagykövetséget Annus Antal, a korábbi honvédelmi közigazgatási államtitkár vezeti. Pozsonyba Boros Jenó', Moldovába pedig Nagy József kapott nagyköveti megbízatást. Kérdésekre válaszolva a szóvivő elmondta még, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter telefonon beszélt román kollégájával és vázolta számára a Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatos kormányzati álláspontot. A telefonhívással a magyar diplomácia irányítója elébe kívánt vágni bármilyen más értelmezésnek. Herman hozzátette még: ilyen szinten nem volt hasonló tájékoztatás más országokat illetően. indításához, vagy a gazdakörök megszervezéséhez. A magángazdálkodást legjobban az alacsony színvonalú gépesítés akadályozza, ezért ennek enyhítésére gépszövetkezeteket szerveznek. Szabó János együttérzéséről biztosította a szervezetet, ám azt is kifejtette, hogy jelenleg nincs átfogó program és anyagi forrás a határon túli magyarság támogatására. Elmondta azt is: a közelmúltban személyesen tárgyalt román kollégájával, és várhatóan még ebben az évben Romániában folytatják a megbeszéléseket. rendezések, biztosítóberendezések, pályaépítési és fenntartási gépek exportjában. A most megkötött megállapodás jogi alapfeltétele annak, hogy — a kijelölt légitársaságok szándéka esetén — a két ország közötti közvetlen légi járat beindulhasson. Magyar szempontból előnyös, hogy az egyezmény Dél-Áfri- kában több leszállási pontot is biztosít a hazai légi fuvarozó számára. Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén Balsai István igazságügy-miniszter expozéjával megkezdte az ügyészségről, az ügyészség egyes feladatairól, valamint a kapcsolódó alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitáját. Az igazságügy-miniszter elöljáróban leszögezte, hogy a legfőbb ügyész kizárólagos parlamenti alárendeltsége folytán az ügyészség jelenleg önálló hatalmi ágként működik, és ez összeférhetetlen az alkotmányban foglaltakkal. A legfőbb jogszabály ugyanis tiltja az ügyészek politikai tevékenységét, aminek viszont ellentmond az, hogy a legfőbb ügyész a parlamentnek politikai felelősségei tartozik. — Ebben a konstrukcióban — hangoztatta az előadó — a mindenkori kormány nem tud eleget tenni a törvények végrehajtására vonatkozó alkotmányos kötelezettségének. A legfőbb ügyésznek a kormány és ezen belül -az igazságügy-miniszter alá rendelése, amit az alkotmánymódosítási javaslat tartalmaz, a magyar közjogi hagyományhoz való visszatérést jelentené, és megfelelne a nyugat-európai modellnek. Magyar—finn tárgyalás A magyar—finn gazdasági kapcsolatok alakulásáról tárgyalt tegnap Kádár Béla külgazdasági miniszter és Ilkka Suominen, a finn parlament elnöke. A megbeszélésen szó volt egyebek közt arról, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom — elsősorban a magyar export visszaesése — annak a következménye, hogy az idén március 27-én Magyarország és az EFTA között létrejött egyezményt Finnországgal még nem sikerült életbe léptetni, ám ez a kérdés még az év vége előtt valószínűleg rendeződik. Ilk- ka Suominen ígérete szerint a finn parlament rövidesen napirendre tűzi az egyezmény jóváhagyását, ami a magyar mezőgazdasági kivitel szempontjából igen jelentős. Szó volt a 100 millió dolláros finn kedvezményes hitelkeret kihasználtságáról is. A keretnek csupán 29 százalékát sikerült felhasználni. Kádár Béla miniszter szerint a viszonylag alacsony kihasználtság oka az, hogy a hitel- feltételek nem túl előnyösek. Az igényelhető hitel minimum egymillió dollár, a magyar beruházások viszont jelenleg kisebb volumenűek. A két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt két évben folyamatosan növekedett, a struktúra azonban változott, exportunk ugyanis évi 10 százalékkal csökkent, importunk viszont átlagosan 60 százalékkal növekedett. A korábbi évek magyar kereskedelmi aktívuma eltűnt, tavaly már több mint 42 millió dolláros finn aktívum alakult ki. Idén az első félévben tovább romlott a kereskedelmi mérleg, a magyar passzívum június végén 44,9 millió dollárt tett ki. A képviselőcsoportok vezérszónokainak sorában a kormánypárti felszólalók egyértelmű támogatásukat jelezték a három előterjesztéssel kapcsolatosan, ám az ellenzéki pártok szónokai nem értettek egyet azzal, hogy a kormány felügyelete alá kerüljön az ügyészség. Álláspontjukat azzal indokolták, hogy egy ilyen szervezeti és alkotmányjogi változtatásnak jelenleg nincsenek megfelelő alkotmányos garanciái és biztosítékai. Az Országgyűlés ülésnapjának déli szünetében elsőként az MDF-frakció tartott sajtótájékoztatót a közoktatási törvény aktuális kérdéseiről. A konferenciára meghívott Kálmán Attila művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár kijelentette: az elfogadott közoktatási és felsőoktatási törvények megjelentek, és azokon már nem lehet vitatkozni. Sokkal célszerűbb lenne, ha az összes érintett arra törekedne, hogy minden részletében ismerje meg a dokumentumokat, mert csak így élhetnek jogaikkal. Kálmán Attila biztos abban, hogy a törvény működőképes lesz. Hozzátette: izgalomra nincs ok, mert az 1993— Kétmilliárd dollárt fektettek be hazánkban az elmúlt három évben az amerikai cégek. Új technológiákat honosítottak meg, hozzájárultak a magyar ipar fejlesztéséhez, olyan üzemeket hívtak életre, mint a székesfehérvári Ford gyár, vagy a szentgotthárdi General Motors — hangzott el tegnap Székesfehérvárott az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége és a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara képviselői és a helyi üzletemberek részvételével megrendezett eszmecserén. A találkozón, amelyen részt vett Charles H. Thomas, az USA magyarországi Szeptember 22—24-e között ismét megrendezik a hagyományos bábolnai nemzetközi gazdanapokat. A házigazdák — a Bábolna Részvénytársaság és az IKR Rt. — azokat a vállalkozókat hívták meg a kiállításra és találkozóra, amelyek itthon és külföldön új kapcsolatokat akarnak kialakítani az élelmiszer-gazdaság termelőivel, és részt kívánnak venni a magyar élelmiszer-gazdaság és mezőgazdaság új típusú integrációjában. Gondolnak a szervezők a farmergazdaságok igényeire is. A már megszokott gépkiállításokon és a szántóföldi gépbemutatókon kívül 94-es tanév rendje nem változik a több hónappal ezelőtt meghirdetetthez képest. A Nemzeti Alaptanterv (NAT) pedig kötelezően csak a megjelenését követő harmadik tanévben lesz érvényes. A nagy vihart kavart 190 tanítási napot sem vezetik még be idén. Ezzel kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta: ha hazánk nemzetközileg el kívánja ismertetni a magyar iskolai végzettségeket, akkor hosszú távon ebben is alkalmazkodnia kell a nyugati normákhoz. Szintén nem vezetik be a gyerekek napi kötelező óraszámára vonatkozó új rendelkezéseket, de érvénybe lép a tanárok heti óraszámának felső határa. Ez alsó tagozatban 21 óra/hét, felső tagozatban és középiskolában pedig 18 óra/hét. Ez azonban heti 50-60 óra felkészülést jelent a tanárok számára. Az idén érvénybe lépnek az oktatás-nevelés összes szereplőjének jogai és kötelességei, és számonkérik az eddig is elvben érvényben volt rendelkezést a 16. életévig tartó tankötelezettségről. Nem változnak a tandíjak és a térítési díjak, és 1994 szeptemberétől is ezekre sok kedvezményt adnak majd. nagykövete is, elhangzott, hogy tavaly 666 millió dollár értékű kereskedelmi forgalmat bonyolítottak le a két ország között. Ennek keretében tőlünk mintegy 400 millió dollár értékű termék került az USA-ba. Ezt az ösz- szeget a még kihasználatlan lehetőségek feltárásával tovább lehet növelni. A hosz- szú távú, stabil kereskedelmi és üzleti kapcsolatok további bővítését segíti elő a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara, amely információkkal, a kooperációs kapcsolatok előmozdításával igyekszik támogatni a magyar—amerikai üzleti kapcsolatokat. az idei gazdanapokon felvonul a Bábolna Rt. és az IKR Rt. összes üzletága, termelő és szolgáltató gazdasági társasága. Bábolna előnyös termelési és lízingelési akciót ajánl és több gépgyártó cég is kedvező áron kínálja majd témákéit. A programokat partnertalálkozók, tanácskozások, szimpóziumok egészítik ki. A bábolnai gazdanapokra — amelyet a magyar mezőgazdaság legnagyobb szakmai rendezvényeként tartanak számon — eddig 157 kiállító jelezte részvételét 12 országból. Harmincnégy cég először vesz részt a bábolnai rendezvényen. Se honatyában se öltönyben... A Szárszó Fórumban, annak is augusztus 28-i számának 8. oldalán olvasom, hogy Bencsik Gábor, a MUOSZ elnöke (bár én azt hiszem, Bencsik a MÚOSZ főtitkára), így ír az egyik napilapban Kérdések Szárszóról rímmel: „Nagyobb bun-e pajesz- szal lopni, mint bőgatyában?” Kedves Ben- esik Gábor, nyilván jól tudod (azért a tegezés, mert évtizede ismerem a főtitkár urat), lopni pajesszal vagy bőgatyában egyaránt bőn, ugyanúgy, mint indián tolldísszel vagy skót szoknyában. De ha már a különféle visele- teknél tartunk, (bár nem tudom, a pajesz a viseletek közé sorolható-e?) felhívom szíves figyelmedet rá: lopni Pesten elfogadott ruházatban, mondjuk, világos nyári öltönyben s nyakkendővel sem kifejezetten elegáns dolog, amit csupán azért tartok érdemesnek megemlíteni, mert a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (Bencsik úr az egyik vezetője) s a rendszerváltozás után létrejött Magyar Újságírók Közössége (elnökségének tagja vagyok) között a vagyonmegosztás ügyében folyna valamiféle tárgyalás, ha erre az újsá- gíróvagyont (százmillió forintokról van szó) bitorló MÚOSZ-vezetők hajlandóak lennének. De nem hajlandók, hiszen bizonyára jól jön a szervezetnek például a visegrádi újságíró- üdülőbóí létrehozott masszázsszalon bevétele. Az újságíróktól a vagyont anno a népi demokrácia bolsevik vezetői orozták el, s adták oda azoknak, akik őket hűen szolgálták. Egyértelmű, hogy lopásról volt szó, s a lopott vagyont magukénak tekinteni, azt úgy „privatizálni”, mint azt a MÚOSZ tette, véleményem szerint, ha nem is a lopás, de a szintén büntetendő orgazdaság kategóriájába tartozik. „Orgazdálkodni” sem előnyös dolog, sem bőgatyában, sem pajeszo- san, de gyanítom, ama Pesten elfogadott öltönyben, MUOSZ-iga- zolvánnyal a zsebben sem európai módi. (Vödrös) Erdélyi gazdák az FM-ben Támogatást kértek HMM' .fe''ÄtllMÄiW. HM Leszállhatunk Dél-Afrikában Kétmilliárd dollár Amerikából Tőke és technológia Bábolnai kiállítás Várják a farmereket