Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. SZEPTEMBER /., SZERDA 3 Annus nairobi nagykövet lesz Jeszenszky Moszkvába készül Az Országgyűlés napirendjén Vita az ügyészség jogállásáról Jeszenszky Géza külügyminisz­ter szeptember 13—14-én hiva­talos látogatást tesz Moszkvá­ban. Vendéglátójával, Andrej Kozirjev külügyminiszterrel át­tekinti a magyar—orosz kétol­dalú kapcsolatok helyzetét, va­lamint véleményt cserél idősze­rű külpolitikai kérdésekről. A magyar diplomácia irányítójá­nak útját Herman János kül­ügyi szóvivő ismertette szoká­sos tegnapi sajtókonferenciáján. A szóvivő szólt arról a ma­gyar—román főosztályvezetői szintű szakértői konzultációról is, amelyet augusztus 25. és 27. között tartottak Budapes­ten. Herman hangoztatta: a szakértők nyílt, korrekt légkö­rű párbeszédet folytattak, és örömmel nyugtázták, hogy elő­rehaladás tapasztalható gazda­sági, közlekedési, honvédelmi, belügyi és kulturális téren. Ugyanakkor olyan kérdések­ben, mint a kisebbségi nyilatko­zat és a Vegyes bizottság felállí­tása, a főkonzulátusok újranyi- tása, az aradi emlékmű helyre- állítása, vagy az 1956-os forra­dalom dokumentumainak hoz­záférhetősége, nincs előrelé­pés. A konzultáció egyik fon­tos eredménye, Jjogy a szakér­tők megállapodtak: szeptember­ben külügyminiszteri találko­zót tartanak Romániában. En­nek pontos időpontját és tartal­mát később egyeztetik. A bejelentések sorában el­hangzott, hogy a magyar kor­mány meghívására szeptember 13. és 16. között hivatalos láto­gatást tesz hazánkban Cou Csia-HUa, a Kínai Népköztár­saság miniszterelnök-helyette­se. A szóvivő elmondta azt is, Szabó János földművelés- ügyi miniszter tegnap fogad­ta a Romániai Magyar Gaz­dák Egyesületének küldöttsé­gét. Az erdélyi mezőgazdaság szervezését, fejlesztését célul tűző szervezet küldöttei be­számoltak a romániai agrár- gazdaság nehéz helyzetéről és támogatást kértek gondja­ik orvoslásához. Csávossy György, a szerve­zet elnöke elmondta, hogy bár Erdélyben a mezőgazda­ság létkérdés, olykor alapve­tő feltételek — például közle­kedési eszköz — hiányoznak a munkához, a szakoktatás be­Légügyi egyezményt írt alá tegnap Peter Johannes Wel- gemoed, a Dél-afrikai Köztár­saság közlekedési, távközlési és postai minisztere és ma­gyar tárgyalópartnere, Gyur- kovics Sándor, a közlekedési minisztérium államtitkára. Magyar részről szorgalmaz­ták a dél-afrikai tőke bekap­csolódását a hazai infrastruk­turális beruházásokba, ugyan­akkor hangsúlyozták: a MÁV érdekelt vasúti pályabe­hogy Jeszenszky Géza levelet intézett az ENSZ főtitkárához, válaszolva Butrosz Gáli július 21-én kelt levelére. A magyar diplomácia irányítója örömmel nyugtázta, hogy a Biztonsági Tanács foglalkozott azokkal a károkkal, amelyeket a Kis-Ju­goszlávia elleni ENSZ-embar- gó okozott Magyarországnak. Hazánk egyébként továbbra is keresi azokat a módozatokat, amelyekkel a különféle nemzet­közi szervezetek támogatást ad­hatnak a Magyarországot ért károk enyhítéséhez. Személyi kérdéseket ismer­tetve a szóvivő közölte, hogy felmentették tisztségéből To­rna/' Dénes helyettes külügyi ál­lamtitkárt, miután egy korábbi döntés értelmében a jövőben hazánk hágai nagyköveti poszt­ját foglalja el. A helyettes ál­lamtitkár utódjáról még nincs döntés. További változások: Magyaroszág tuniszi nagyköve­ti posztját Nikicser László tölti be. A nairobi nagykövetséget Annus Antal, a korábbi honvé­delmi közigazgatási államtit­kár vezeti. Pozsonyba Boros Jenó', Moldovába pedig Nagy József kapott nagyköveti meg­bízatást. Kérdésekre válaszolva a szó­vivő elmondta még, hogy Je­szenszky Géza külügyminisz­ter telefonon beszélt román kol­légájával és vázolta számára a Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatos kormányzati állás­pontot. A telefonhívással a ma­gyar diplomácia irányítója elé­be kívánt vágni bármilyen más értelmezésnek. Herman hozzá­tette még: ilyen szinten nem volt hasonló tájékoztatás más országokat illetően. indításához, vagy a gazdakö­rök megszervezéséhez. A ma­gángazdálkodást legjobban az alacsony színvonalú gépe­sítés akadályozza, ezért en­nek enyhítésére gépszövetke­zeteket szerveznek. Szabó János együttérzésé­ről biztosította a szervezetet, ám azt is kifejtette, hogy je­lenleg nincs átfogó program és anyagi forrás a határon túli magyarság támogatására. Elmondta azt is: a közelmúlt­ban személyesen tárgyalt ro­mán kollégájával, és várható­an még ebben az évben Ro­mániában folytatják a megbe­széléseket. rendezések, biztosítóberende­zések, pályaépítési és fenntar­tási gépek exportjában. A most megkötött megálla­podás jogi alapfeltétele an­nak, hogy — a kijelölt légitár­saságok szándéka esetén — a két ország közötti közvetlen légi járat beindulhasson. Ma­gyar szempontból előnyös, hogy az egyezmény Dél-Áfri- kában több leszállási pontot is biztosít a hazai légi fuvaro­zó számára. Az Országgyűlés tegnapi ple­náris ülésén Balsai István igaz­ságügy-miniszter expozéjával megkezdte az ügyészségről, az ügyészség egyes feladatai­ról, valamint a kapcsolódó al­kotmánymódosításról szóló törvényjavaslatok együttes ál­talános vitáját. Az igazság­ügy-miniszter elöljáróban le­szögezte, hogy a legfőbb ügyész kizárólagos parlamenti alárendeltsége folytán az ügyészség jelenleg önálló ha­talmi ágként működik, és ez összeférhetetlen az alkotmány­ban foglaltakkal. A legfőbb jogszabály ugyanis tiltja az ügyészek politikai tevékenysé­gét, aminek viszont ellent­mond az, hogy a legfőbb ügyész a parlamentnek politi­kai felelősségei tartozik. — Ebben a konstrukcióban — hangoztatta az előadó — a mindenkori kormány nem tud eleget tenni a törvények végre­hajtására vonatkozó alkotmá­nyos kötelezettségének. A leg­főbb ügyésznek a kormány és ezen belül -az igazságügy-mi­niszter alá rendelése, amit az alkotmánymódosítási javaslat tartalmaz, a magyar közjogi hagyományhoz való visszaté­rést jelentené, és megfelelne a nyugat-európai modellnek. Magyar—finn tárgyalás A magyar—finn gazdasági kapcsolatok alakulásáról tár­gyalt tegnap Kádár Béla kül­gazdasági miniszter és Ilkka Suominen, a finn parlament elnöke. A megbeszélésen szó volt egyebek közt arról, hogy a kétoldalú kereskedelmi for­galom — elsősorban a ma­gyar export visszaesése — an­nak a következménye, hogy az idén március 27-én Ma­gyarország és az EFTA kö­zött létrejött egyezményt Finnországgal még nem sike­rült életbe léptetni, ám ez a kérdés még az év vége előtt valószínűleg rendeződik. Ilk- ka Suominen ígérete szerint a finn parlament rövidesen na­pirendre tűzi az egyezmény jóváhagyását, ami a magyar mezőgazdasági kivitel szem­pontjából igen jelentős. Szó volt a 100 millió dollá­ros finn kedvezményes hitel­keret kihasználtságáról is. A keretnek csupán 29 százalé­kát sikerült felhasználni. Ká­dár Béla miniszter szerint a viszonylag alacsony kihasz­náltság oka az, hogy a hitel- feltételek nem túl előnyösek. Az igényelhető hitel mini­mum egymillió dollár, a ma­gyar beruházások viszont je­lenleg kisebb volumenűek. A két ország közötti keres­kedelmi forgalom az elmúlt két évben folyamatosan növe­kedett, a struktúra azonban változott, exportunk ugyanis évi 10 százalékkal csökkent, importunk viszont átlagosan 60 százalékkal növekedett. A korábbi évek magyar kereske­delmi aktívuma eltűnt, tavaly már több mint 42 millió dollá­ros finn aktívum alakult ki. Idén az első félévben tovább romlott a kereskedelmi mér­leg, a magyar passzívum júni­us végén 44,9 millió dollárt tett ki. A képviselőcsoportok vezér­szónokainak sorában a kor­mánypárti felszólalók egyértel­mű támogatásukat jelezték a három előterjesztéssel kapcso­latosan, ám az ellenzéki pár­tok szónokai nem értettek egyet azzal, hogy a kormány felügyelete alá kerüljön az ügyészség. Álláspontjukat az­zal indokolták, hogy egy ilyen szervezeti és alkotmányjogi változtatásnak jelenleg nincse­nek megfelelő alkotmányos garanciái és biztosítékai. Az Országgyűlés ülésnapjá­nak déli szünetében elsőként az MDF-frakció tartott sajtótá­jékoztatót a közoktatási tör­vény aktuális kérdéseiről. A konferenciára meghívott Kál­mán Attila művelődési és köz­oktatási minisztériumi államtit­kár kijelentette: az elfogadott közoktatási és felsőoktatási törvények megjelentek, és azo­kon már nem lehet vitatkozni. Sokkal célszerűbb lenne, ha az összes érintett arra töreked­ne, hogy minden részletében ismerje meg a dokumentumo­kat, mert csak így élhetnek jo­gaikkal. Kálmán Attila biztos abban, hogy a törvény műkö­dőképes lesz. Hozzátette: izga­lomra nincs ok, mert az 1993— Kétmilliárd dollárt fektettek be hazánkban az elmúlt há­rom évben az amerikai cé­gek. Új technológiákat hon­osítottak meg, hozzájárultak a magyar ipar fejlesztésé­hez, olyan üzemeket hívtak életre, mint a székesfehérvá­ri Ford gyár, vagy a szent­gotthárdi General Motors — hangzott el tegnap Székesfe­hérvárott az Egyesült Álla­mok budapesti nagykövetsé­ge és a Magyarországi Ame­rikai Kereskedelmi Kamara képviselői és a helyi üzlet­emberek részvételével meg­rendezett eszmecserén. A találkozón, amelyen részt vett Charles H. Tho­mas, az USA magyarországi Szeptember 22—24-e kö­zött ismét megrendezik a hagyományos bábolnai nemzetközi gazdanapokat. A házigazdák — a Bábol­na Részvénytársaság és az IKR Rt. — azokat a vállal­kozókat hívták meg a kiál­lításra és találkozóra, ame­lyek itthon és külföldön új kapcsolatokat akarnak ki­alakítani az élelmiszer-gaz­daság termelőivel, és részt kívánnak venni a magyar élelmiszer-gazdaság és me­zőgazdaság új típusú integ­rációjában. Gondolnak a szervezők a farmergazdasá­gok igényeire is. A már megszokott gépki­állításokon és a szántóföl­di gépbemutatókon kívül 94-es tanév rendje nem válto­zik a több hónappal ezelőtt meghirdetetthez képest. A Nemzeti Alaptanterv (NAT) pedig kötelezően csak a megje­lenését követő harmadik tanév­ben lesz érvényes. A nagy vi­hart kavart 190 tanítási napot sem vezetik még be idén. Ez­zel kapcsolatban az államtit­kár hangsúlyozta: ha hazánk nemzetközileg el kívánja is­mertetni a magyar iskolai vég­zettségeket, akkor hosszú tá­von ebben is alkalmazkodnia kell a nyugati normákhoz. Szintén nem vezetik be a gye­rekek napi kötelező óraszámá­ra vonatkozó új rendelkezése­ket, de érvénybe lép a tanárok heti óraszámának felső határa. Ez alsó tagozatban 21 óra/hét, felső tagozatban és középisko­lában pedig 18 óra/hét. Ez azonban heti 50-60 óra felké­szülést jelent a tanárok számá­ra. Az idén érvénybe lépnek az oktatás-nevelés összes sze­replőjének jogai és kötelessé­gei, és számonkérik az eddig is elvben érvényben volt ren­delkezést a 16. életévig tartó tankötelezettségről. Nem vál­toznak a tandíjak és a térítési díjak, és 1994 szeptemberétől is ezekre sok kedvezményt ad­nak majd. nagykövete is, elhangzott, hogy tavaly 666 millió dol­lár értékű kereskedelmi for­galmat bonyolítottak le a két ország között. Ennek ke­retében tőlünk mintegy 400 millió dollár értékű termék került az USA-ba. Ezt az ösz- szeget a még kihasználatlan lehetőségek feltárásával to­vább lehet növelni. A hosz- szú távú, stabil kereskedel­mi és üzleti kapcsolatok to­vábbi bővítését segíti elő a Magyarországi Amerikai Ke­reskedelmi Kamara, amely információkkal, a kooperáci­ós kapcsolatok előmozdítá­sával igyekszik támogatni a magyar—amerikai üzleti kapcsolatokat. az idei gazdanapokon fel­vonul a Bábolna Rt. és az IKR Rt. összes üzletága, termelő és szolgáltató gaz­dasági társasága. Bábolna előnyös termelési és lízin­gelési akciót ajánl és több gépgyártó cég is kedvező áron kínálja majd témákéit. A programokat partnerta­lálkozók, tanácskozások, szimpóziumok egészítik ki. A bábolnai gazdanapok­ra — amelyet a magyar me­zőgazdaság legnagyobb szakmai rendezvényeként tartanak számon — eddig 157 kiállító jelezte részvé­telét 12 országból. Har­mincnégy cég először vesz részt a bábolnai rendezvé­nyen. Se honatyában se öltönyben... A Szárszó Fórumban, annak is augusztus 28-i számának 8. oldalán ol­vasom, hogy Bencsik Gábor, a MUOSZ elnö­ke (bár én azt hiszem, Bencsik a MÚOSZ fő­titkára), így ír az egyik napilapban Kérdések Szárszóról rímmel: „Nagyobb bun-e pajesz- szal lopni, mint bőga­tyában?” Kedves Ben- esik Gábor, nyilván jól tudod (azért a tegezés, mert évtizede ismerem a főtitkár urat), lopni pajesszal vagy bőgatyá­ban egyaránt bőn, ugyanúgy, mint indián tolldísszel vagy skót szoknyában. De ha már a különféle visele- teknél tartunk, (bár nem tudom, a pajesz a viseletek közé sorolha­tó-e?) felhívom szíves figyelmedet rá: lopni Pesten elfogadott ruhá­zatban, mondjuk, vilá­gos nyári öltönyben s nyakkendővel sem kife­jezetten elegáns dolog, amit csupán azért tar­tok érdemesnek meg­említeni, mert a Ma­gyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége (Ben­csik úr az egyik vezető­je) s a rendszerváltozás után létrejött Magyar Újságírók Közössége (elnökségének tagja va­gyok) között a vagyon­megosztás ügyében folyna valamiféle tár­gyalás, ha erre az újsá- gíróvagyont (százmillió forintokról van szó) bi­torló MÚOSZ-vezetők hajlandóak lennének. De nem hajlandók, hi­szen bizonyára jól jön a szervezetnek például a visegrádi újságíró- üdülőbóí létrehozott masszázsszalon bevéte­le. Az újságíróktól a va­gyont anno a népi de­mokrácia bolsevik veze­tői orozták el, s adták oda azoknak, akik őket hűen szolgálták. Egyér­telmű, hogy lopásról volt szó, s a lopott va­gyont magukénak te­kinteni, azt úgy „priva­tizálni”, mint azt a MÚ­OSZ tette, véleményem szerint, ha nem is a lo­pás, de a szintén bünte­tendő orgazdaság kate­góriájába tartozik. „Orgazdálkodni” sem előnyös dolog, sem bő­gatyában, sem pajeszo- san, de gyanítom, ama Pesten elfogadott öl­tönyben, MUOSZ-iga- zolvánnyal a zsebben sem európai módi. (Vödrös) Erdélyi gazdák az FM-ben Támogatást kértek HMM' .fe''ÄtllMÄiW. HM Leszállhatunk Dél-Afrikában Kétmilliárd dollár Amerikából Tőke és technológia Bábolnai kiállítás Várják a farmereket

Next

/
Oldalképek
Tartalom