Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-07 / 183. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLÁP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1993. AUGUSZTUS 7., SZOMBAT Jeles napok Donát és Lőrinc Labdázó matyógyermekek Undi S. Mariska vízfestménye (Gödöllői Művésztelep) Medgyessy-Tóth Sándor Mesélő Völgy zugában, sziklaszirten redves rönkök rejtekén habzó-zúgó gyors patakban táncos pisztráng pikkelyén nő a mesém, mint a gomba s hajnalban, ha zord az ég meseszóval szállingóznak arcomra a hópihék Kismadártól kaptam kottát bámulnak a fellegek füttyöm csattan, zeng az égig nem zavarja fergeteg Mocsárháton öreg béka liheg ritmust: fölveszem két kövecskét megpendítek: gazdagabb lesz énekem Mondatoldó csermely csordul ha a hőség rekkenő jó napunk is bő mesét ad fagyot főz a friss erő Vállra vetett tarisznyámból tündér diktál mondatot: Félre minden rossz világgal! ...majd én újat gondolok... Augusztus 7-e Donát napja. Szent Donát ókeresztény vér­tanú a szőlősgazdák és a sző­lők védőszentje. Kultusza a barokk időkben bontakozott ki, amikor ereklyéit Rómá­ból a Rajna vidékére vitték. A hagyomány szerint az ereklyéket kísérő papba bele­vágott a villám, mégsem tör­tént semmi baja. Ezért az­után Donáthoz könyörögtek a villámcsapás és a jégeső el- távoztatásásért. Buda Városa is Donátot választottá nagy ünnepséggel a villámcsapás ellen a város védőszqntjévé 1724-ben. A harangszónak Európa-szerte viharelhárító szerepet tulajdonítanak. így azután gyakran szentelték a harangot Szent Donát tiszte­letére. Viharbn a harangszó alatt szentelt gyertyát is szoktak gyújtani az égzen­gés, villámlás, jégeső elhárí­tására. A harangokon, szob­rokon, Szent Donát tisztele­tére állított kereseteken gyakran szerepelnek felira­tok többnyire latinul, mely­nek értelme: „Szent Donát közbenjárásával ment$ meg Uram minket a villámtól és vihartól.” 1772-ben Csókakő templo­mát Szent Donát tiszteletére szentelték fel. Ma is kétna­pos búcsúval ünnepük meg. általában az augusztus 7-ét követő vasárnap és hétfőn. A rokonok, vendégek már szombaton megérkeznek. Je­les borvidékeinken különö­sen dívik Szent Donát tiszte­lete; így a Balaton-felvidé- ken, Somlóhegyen, Pécsett, Gyöngyösön, Egerberi, To­kajban, Kolozsváron emel­Világok virága Palocsay Zsigmond: Kurucok Két kuruc ül a kispadon. Miről diskurálnak vajon? Szó nem eshet köztük másról, csak valami nagy csatáról. Kit aprítanak? Kit csépelnek? Hány labanccal verekednek? Sikálják a réztrombitát? Fenegetik kardjuk vasát? Fenét! Útilaput vágnak. Egyéb híján azt pipálnak. Hallgatásuk sötét verem. Abban hál a történelem. Szénaillat Hűssel bélelt ez a berek; jönnek-mennek a szekerek. Most hordják a szénát haza — mitől olyan jó a szaga?! Talántán a sok virágtól? Hét Tündére hajszálától? Ettől is, attól is. Ezeregy mástól: Napfény-aszalta varázstól! Képünkön Kálmán Attilának, a budaörsi Monoskola hato­dik osztályos tanulójának Vakáció című rajza látható, amellyel a Jókai Mór Művelődési Központ rajzpályázatán első díjat nyert Találd ki A zebra Öt különböző színű szomszé­dos házban öt különböző nemzetiségű ember lakik. Mindenkinek van egy ked­venc állata, egy dohányzási szokása és egy kedvenc itala. Az angol a piros házban lakik. A spanyolnak kutyája van. A fehér ház jobb oldalán álló zöld házban kávét isznak. A francia teát iszik. A papagáj gazdája szivart szív. A sárga ház lakója erős ciga­rettát szív. A középső ház lakója tejet iszik. A svéd balról az utolsó ház­ban lakik. A gyenge cigarettát szívó sze­mély szomszédja majmot tart. Az erős cigarettát szívó szom­szédja macskatulajdonos. A pipás narancslevet iszik. Az olasz nem dohányzik. A svéd a kék ház mellett la­kik. Kié a zebra? Megfejtésünket következő számunkban olvashatjátok. Apáti-Tóth Sándor fotó­montázsa Hazugságra hazugság Két ember útnak indult egy órában s egy percben: az egyik indult keletről, s ment nyugatnak; a másik in­dult nyugatról, s keletnek tartott. No, már azt is meg­mondom, hogy az egyik Brassóból indult, a Cenk tö­véből, a másik meg Pest mellől, a Rákos mezejéről. A Királyhágónak a tetős te­tején találkoztak. — Adjon Isten, földi! — Fogadja Isten, földi! Hová? Hová? — Én — mondja a bras­sói — Pestbudának tartok, merthogy hallottam: akko­ra híd van ott a Dunán, hogy csudájára jár az egész világ. — No — mondja a pesti ember —, én is afféle járat­ban vagyok,, mint kigyel- med. Azt hallottam, akkora káposzta van Brassóban, hogy nagyobb a templom­nál. Már csak megnézem. Hanem tudja mit, kend, mi­nek fárad azért a hídért Pestre? Nem muszáj azt lát­ni, elmagyarázom én kigyel- mednek anélkül is, mekko­ra az a híd. Hát tudja kigyel- med, olyan magas az a híd, hogy most egy esztendeje egy ember leesett róla, s még amikor eljöttem Pest­ről, folyton esett lefelé, s még mindig nem csobbant a Dunába. Ez már csak híd, mi? Mondotta erre a brassói ember: — No, már az szent igaz, hogy szörnyű nagy híd le­het az a pesti híd. De a bras­sói káposzta se kutya ám. — Úátta tán kigyelmed? — Már hogyne láttam volna, mikor brassói ember vagyok! No, de merthogy kigyelmed elmagyarázta ne­kem, mekkora a pesti híd, én csakugyan meg is foga­dom a tanácsát, s nem me­gyek oda, hanem én is azt tanácsolom kigyelmednek, forduljon vissza, kár azért a káposztáért Brassóba fárad­ni. — Már mért volna kár? — Azért volna kár, mert a jövő esztendőre úgyis ak­korára nő az a káposzta, hogy Pestről kényelmesen megláthatja kigyelmed. — No, ha úgy, akkor én visszafordulok. Isten áldja.-—De meg én is. Isten áldja. Azzal szépen visszaballa­gott mind a kettő a saját ha­zájába. Gyermekrejtvény 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 ­12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 4Ű 41 42 43 44 45 46 L_ _______ 1757. augusztus 6-án Drezdában hunyt el Mányoki Ádám, korának legjelentősebb magyar festője. Róla emlé­kezünk meg az e heti rejtvényünkkel. VÍZSZINTES: 1. Német város, ahol festeni tanult. 9. Finom péksütemény. 14. A kocka el van vetve, latinul. 15. József Attila szép versének címe. 17. A földre hul­lott. 19. Tolatni kezd! 20. Szóösszetételekben az életfo­lyamatokkal kapcsolatos fogalmat jelöl. 21. Az elektro­mos feszültség gyakorlati egysége. 24. Durva beszéd. 26. Békaféle. 28. Helyhatározórag. 29. Búzát kaszáló. 33. Vércsoport-faktorjelzés. 35. Bútor. 37. Étkezéshez előké­szül. 38. Gyomnövény. 39. ... ipso; természetesen. 40. Arrébbnyomó. 41. Asszony lesz belőle. 42. Sodrás. 43. Márkus ...; kitűnő színésznő (1860—1949). 45. Német festő, akitől Mányoki Ádám tanult. 46. Repülőgép-ve­zető. FÜGGŐLEGES: 1. Ebben az északnémet városban is folytatta festészeti tanulmányait Mányoki Ádám. 2. Delon személyneve. 3. Verne kapitánya. 4. A nátrium vegyjele. 5. Olaj, angolul. 6. ... victis; Jaj a legyőzőitek­nek! 7. Savanyú ételízesítő folyadék. 8. Részvénytársa­ság, röviden. 9. Joan ...; amerikai énekesnő. 10. Meghát­rál. 11. Van, németül. 12. Német mérnök, a sűrítéssel mű­ködő négyütemű robbanómotor feltalálója (Nikolaus Au­gust). 13. Itt született 1673-ban Mányoki Ádám. 16. Hegy Miskolc mellett. 18. Kétes! 22. Szibériai folyó. 23. Régi súlymérték. 25. Frappáns. 27. Alma-Ata lakosa. 29. Délkelet-ázsiai ország. 30. Teljesen befed. 31. Részecske jelzője. 32. Oktat. 34. Küzdelem. 36. Becézett fiúnév. 39. Mutatószó. 40. Szájat nyit. 42. Földet forgat. 44. Francia személyes névmás. Kedves Gyerekek! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését — a többi augusztusi megfejtéssel együtt -— szeptember 10-ig egy levelezőlapon küldjétek be a szer­kesztőségünk címére. Ne feledjétek, már egyetlen helyes megfejtéssel is lehet nyerni! tek a szentnek szobrot vagy kápolnát. Augusztus 10-e Szent Lő­rinc napja. Legendája sze­rint II. Szixtus pápa vértanú- halála előtt Lőrincnek adta át az egyház vagyonát. Vale- rianus császár követelte tőle a kincseket, ő azonban a sze­gények között osztotta szét. Szent Lőrincet 258-ban tűz- halálra ítélték. Legendája alapján védőszentként tisz­telték a szegények, a könyv­tárosok, s tűzhalála miatt a tűzzel dolgozó cukrászok és pékek. A napjához fűződő népha­gyomány nem a személyé­vel kapcsolatos, hanem év­százados időjárási, termés­sel kapcsolatos megfigyelé­seket tükröz. Úgy tartja a ka- lendáriumi rigmus: Lőrinc napja, ha szép, Sok a gyümölcs és ép. Az esőt a bőséges borter­més előjeleként tartják Gö­csejben, másutt azonban a napfényes időtől várják a jó bort. A Lőrinc-napi szép idő­ből hosszú őszre is következ­tetnek. Volt, ahol Vasas Szent Péter (aug. 1.) és Lő­rinc napja közti időjárásból jósoltak a téli időjárásra: a meleg idő tartós hideget je­lent. Különösen a sárgadiny- nyére mondják, hogy e nap­tól fogva már nem olyan jó ízű. A görögdinnyéért a szeptember 6-i Lőrincet hi­báztathatjuk. Az Ipoly menti falvakban az uborkára is vo­natkoztatják a dinnyével kap­csolatos megfigyelést. Tátrai Zsuzsanna

Next

/
Oldalképek
Tartalom