Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-09 / 184. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZIJKEBB HAZANK 1993. AUGUSZTUS 9.. HÉTFŐ Dragon Pál, az érdekvédő kisgazda Meg lehet, és meg is kell az utcára kerülést előzni (Folytatás az I. oldalról) —A nyári szabadságát arra használja fel képviselő' úr, hogy járja az üzemeket, munkaügyi központokat. Mi­lyen tapasztalatokat gyűjtött eddig látogatásai során? — A képviselőtársaim sze­rint én vagyok a frakcióban az érdekképviseletekért fele­lős kisgazda. Tény, hogy na­gyon fontos dolognak tartom a tájékozódást és a támoga­tást olyan helyeken, ahol megvan a jószándék, jóaka­rat. Nyár van, vagy tél, ezt nem lehet halogatni. Pécelen a Tritonnál jártam, ahol ko­molyan veszik a munkahe­lyek megőrzését, de említhet­mmmmmmmmmmmmmM nem a szentendrei Papírgyá­rat is, ahol az utóbbi három évben nem volt elbocsátás.-—Miről határoztak az abonyi találkozón? — Az ügyvezetők beszá­moltak eddigi tevékenysé­gükről. Eredménynek tar­tom. hogy a munkaügyi- és foglalkoztatási központokkal mindenütt jó kapcsolatot ala­kítottak ki. A munkanélküli­ség elleni harc össztársadal­mi érdek. Javaslom, hogy ön­ként vállalkozókból alakulja­nak meg kisebb csoportok, amelyek egy-egy üzemen be­lül, konkrétan vizsgálnák a munkahelyek megmentésé­nek lehetőségét. Döntés szü­letett arról, hogy szeptember­ben és október elején három helyen: Debrecenben, Szen­tendrén és Budapesten foglal­koztatási fórumokat tartunk, amelyekre meghívjuk a me­gyei és a helyi munkaügyi- és foglalkoztatási központok képviselőit, politikai szemé­lyiségeket és mindenkit aki­nek ötlete, javaslata van. Szé­lesíteni, bővíteni szeretnénk a tevékenységi körünket és támogatókat toborzunk, akik érdemben hozzá tudnak szól­ni és persze tenni is akarnak a munkanélküliség ellen. A szerzett tapasztalatokról ter­mészetesen ősszel beszámo­lok a parlamentben a képvise­lőtársaimnak. Bartos Csilla A dunabogdányi búcsúban Hagyományos hegyi búcsú színhelye volt tegnap a dunabogdányi Szent János tér. A va­sárnapi miséről, a hegyoldalból a vásáros standok felé haladt a falu apraja-nagyja. Válo­gatni lehetett a mézeskalácsszívtől a babáig a szarvasbő'rtól a léggömbig sok-sok színes portékában Erdó'si Ágnes felvételei Kopjafa Nógrádkövesden Kedden már hazafelé kere­keznek (Folytatás az 1. oldalról) Nógrádkövesden, egy termé­szetvédelmi területté nyilvání­tott kertben volt a találka, s a kopjafa egy ugyancsak expedí- ciós emlékkő mellé került. Darnyik Agnes és Hóka Ani­ta szavalatai között a helybéli­ek nevében Bartos Pál köszön­tötte a kerek évfordulót. Pápai Márta tanárnő az erdélyiek ajándékát, kicsi faragott szé­kelykaput adott át Takács Pál­nak, az expedíció vezetőjének. Gaiga menti népdalokat éne­kelt Maczkó Mária népművész. A táborozok körében van három román fiatal, akik Vic­toria városban voltak állami gondozottak. A Magyar—Ro­mán Humanitás Alapítvány tá­mogatásával hazánkban vég­zik majd középiskolai tanulmá­nyaikat. Az expedíció is támogatásra szorul. A Galga Áfész, a túrái, a gaigahévízi önkormányzat, a Pro Patria Szövetség, a Honis­mereti Szövetség mellett meg kell említeni a Polgár csalá­dot, melyben régi „galgáso- kat” köszönthetünk, és évről évre anyagiakkal segítik a fel­fedező utakat. Kép és szöveg: Balázs Gusztáv Hullámvasúton a Szent Jakabi erdőben „Titkosrendőr” karszalaggal Ma már tábort bontanak a Szent Jakabi erdőben a cser­készek. Véget ér egy annak is felejthetetlen rendezvény, aki csak néhanapján kukkan­tott be a tölgyes-akácos ren­getegbe. Szombaton nyílt' nap volt a táborban, s ki tud­ja megmondani, hányán vá­lasztották űticélként a termé­szet lágy ölén fekvő kis- dzsemborit. Nem beszélve azokról, akik csemetéjüket jöttek meglátogatni. Az 1982-es Magyar Értel­mező Kéziszótár szerint a dzsembori kiveszőben, elavu­lóban lévő kifejezés. Gödöllő előtt mérgelődni, utána csak nevetni lehet ezen a minősíté­sen. Nevettek persze rajtam is a nyílt napon, amikor egy árustól azt kérdeztem, merre lehet a Hullámvasút. Oda hir­dették meg ugyanis a különfé­le bemutatókat, vetélkedőket, programokat. Hullám pedig van, csak vasút nincs. A nyiladék a hir­telen lejtő és emelkedés miatt kapta a nevét — a tábori zseb­könyv szerint —- a legendás tölgyesi segédtiszti táborok lakóitól. A legtöbb dolguk a for­galomirányító cserkészeknek volt, akik hol az érkező, hol a távozó kocsikat terelték sor­ba és vezényelték haladásu­kat. Azt gondoltam, biztos gö­döllőiek lehetnek. Aztán, ami­kor egyikük megkérdezte, el- vinném-e a túlsó kapuhoz, ha már úgyis arra megyek, kide­rült róluk, hogy kárpátaljaiak. — Rettenetes, ez a mai nap! — fakadt ki. — Még este hatkor is mindenki be akar jönni. Közben az akku­mulátorokat kétóránként cse­rélni kell a telefonban. Tes­sék elképzelni, a „titkosrendő­röknek” adtak karszalagot, nekünk pedig, a rendes rend­őröknek nem. Hogy lehet így rendet csinálni. De mindjárt hozok erősítést! Remélem, akadt a tábor­ban egy ifjúsági regényíró is... (balázs) Cserkészmúzeum Gödöllőn? Az 1933-as Jamboree révén Gödöllő sokak szerint a magyar cserkészek egyik „főváro­sa” lett, s ezt a státuszát a vasárnap végétért jubileumi emléktalálkozó még jobban meg­erősítette. A rendezvény zárónapján Halász­ná Várady Ildikót, az emléktábor alapítvá­nyának intézőjét annak további sorsáról, a helyi tervekről kérdeztük. — Alapítványunkat hármas céllal hoztuk létre. Az emléktalálkozó megrendezése volt az első, a Cserkészfiú szobrának elkészítteté­se és felállíttatása a második, s egy állandó cserkésztáborhely kialakítása a harmadik. Az emléktábor ma végétért, a szobor pedig kész a bronzbaöntésre. A harmadik cél. ki­csit hosszabb távú, de az alapítványt azért tartjuk fent a továbbiakban is, hogy minél előbb kialakíthassunk a hozzánk érkező cser­készek számára egy olyan táborhelyet, ahol kevés pénzért felverhetik a sátraikat. — Mi adta az állandó tábor ötletét? — Az, hogy nagyon sok külföldi és hazai cserkész látogat Gödöllőre azért, hogy meg­nézze a helyet, ahol 1933-ban B. P. (Baden- Powel, a cserkészmozgalom megalapítója) sátra állt. A táborhoz kapcsolódóan még egy tervünk van. Szeretnénk itt, Gödöllőn létrehozni a magyar cserkészet múzeumát. (r. z.) Megkérdeztük Ha itt a nyár, romlott a tej? A nyári napokban könnyebben romlik a tej, a felvágott, és más húsféleség. Mindez csupán a kánikula számlájára írható, avagy minőségi okai is vannak? — kérdeztük Si- monné Nagy Évától, a Kereskedelmi Minőségellenőrző In­tézet élelmiszeripari főosztályának vezetőjétől, és Magyar Istvántól, a Pest Megyei Önkormányzat fogyasztóvédelmi felügyelőségének helyettes vezetőjétől. N. É.: —Inkább az áruke­zelési hiba, a nem megfele­lő tárolás jellemző az ese­tek többségére. Munkatársa­inkkal rendszeresen tartunk ellenőrzéseket, ha szüksé­ges, szabálysértési eljárást kezdeményezünk. Ha vevő reklamál, kimegyünk a hely­színre, és rekonstruáljuk a történteket. Bár utólag ez elég nehéz. Az is igaz, hogy ez a nagy hőség, a le­vegő magas páratartalma könnyen megváltoztathatja az áru állapotát, elősegítve a romlást. Éppen ezért eze­ket a termékeket érdemes mihamarabb hazavinnünk, a hűtőszekrénybe tennünk. Az is a tényékhez tartozik, hogy mostanság az ellenőr­zések során nem minőségi hibákkal, hanem a már emlí­tett tárolásból adódóakkal találkozunk. A vásárlók vi­szont érzékenyebbek, igé­nyesebbek, hamarabb hoz­zánk fordulnak panaszaik­kal. M. I.: —Tapasztalataink szerint a hűtéstechnológia hiányossága okoz olykor gondokat. Nem egyszer ta­lálkozunk azzal, hogy a mélyhűtött termékeket fel­engedés után visszafagyaszt­ják. Ez szabálytalan, mert az áru így veszít minőségé­ből. Ezt a vásárló is köny- nyen észreveheti, a termék csomagolásán, ilyenkor pél­dául a hús elszineződik. Számos ellenőrzést tartot­tunk már, a legtöbb hiányos­ságot Vácott és Cegléden ta­pasztaltuk. Ez utóbbi város­ban'egy piaci üzletet be is zárattunk, az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal közösen. Elő­fordulnak az állatok bontá­sánál is szabálytalanságok. Ennek a munkának is van­nak előírásai, amit nem min­dig tartanak be, az alacso­nyabb minőségű húst drá­gábban, minőségi áruként adják el. J. Sz. I. Megalakult a Csömöri Védelmi Egylet Mindenki lehet polgárőr (Folytatás az I. oldalról) Nos, e két helybéli lakos hosszú ideje sérelmezi, hogy első számú csömöri polgárőr­ség nem látja szívesen sorai között az 1956-os forradalom­ban szerepet vállalt helybélie­ket. Ezért utóbbiak megalakí­tották a saját, 2. számú polgár­őrségüket. Ez alakult át a leg­utóbb Csömöri Védelmi Egy­let Szervezetté, mely a lakos­sághoz intézett felhívásában az alábbi célkitűzést jelölte meg. Azokat a csömöri polgá­rokat kívánják soraikba tömö­ríteni, akik a magyar haza és a saját lakóhelyük védelme ér­dekében aktívan be akarnak kapcsolódni munkájukba. „Egyesületük minden politi­kától mentes" — hangoztatja a felhívás. „Kizárólag a haza védelme és a lakóterületünk, községünk biztonsága a célki­tűzésünk.” — Nem akarunk katonásdit játszani — mondta egy koráb­bi beszélgetésünk során Szilá­gyi Imre. A Csömöri Védelmi Egylet Szervezete társadalmi munkában végzi a település védelmét. Ezentúl úgy ajánl­ják fel szolgálataikat a helyi és a környező önkormányza­toknak, hogy egyúttal felajánl­ják a már meglévő csömöri polgárőrséggel közösen, össze­hangoltan végzendő munka megszervezését. Csömör közbiztonsága jó. Köszönet illet minden egyéni és szervezeti megnyilatkozást, mely ennek a helyzetnek a megtartására, s a megerősíté­sére szervezkedik — mondták az önkormányzaton. M. É. Pénzügyi-befektetési irodák Budapesten és vidéken ...ahol a pénze aranyat ér Amit irodáink nyújtanak: 1. biztonságot 2. a legmagasabb profitokat: 12 hónap = havi 10% extraprofit (a tőke egy részére) 12 hónap = évi 25% profit 24 hónap = évi 28% profit 36 hónap = évi 30% profit Kössön profitbefektetési szerződést! Keresse fel budapesti és vidéki irodáinkat! Oninvest Pénzügyi Kft. (Budapest) Központ: International Trade Center (608.) Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12.1051 Tel.:266-3217.266-3218 Mobil: 06-60-323-535. 06-60-330-825 Fax: 266-3280 Telex: 222-070 hun h Telefoninformáció: 9 és 17 óra között. Ügyfélfogadás: előzetes bejelentkezésre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom