Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-09 / 184. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. AUGUSZTUS 9.. HÉTFŐ 5 Közműberuházások — a lakosság terhelése nélkül Új iskola is épül Pécelen A péceli önkormányzat leginkább arra büszke, hogy úgy si­került megvalósítani az eddigi 2-3 éves beruházási elképze­léseiket, hogy nem terhelték a helyi lakosságot. Igaz, a pol­gármester e dicsekvésre méltó kijelentés mellé hozzáteszi: amennyiben szedtünk volna adót a péceliektól, úgy a jelen­legi megváTósulások helyett kétszer-háromszor ennyiről is beszámolhattam volna önnek. — 1990-ben úgy láttunk munkához, hogy a frissiben felállt önkormányzat nem örökölt semmiféle fejlesztési koncepciót sem az egykori ta­nácsi rendszertől — mondja Teleki Gyula, Pécel polgár- mestere, akit azzal a kérdés­sel kerestünk fel: mennyivel, mivel gazdagodott a telepü­lés az elmúlt három évben. — Nem hivatalom az oko­kat vizsgálni, de a következ­mények már engem is érintet­tek — mondja a polgármes­ter. — Az 1970-es évek ele­jén kezdett lakossági közmű­beruházások — ki tudja mi­ért — az évtized végén meg­torpantak, s zömében leáll­tak. így a demokratikusan megválasztott új helyi vezető­testület legsürgetőbb felada­tai a település gázfejlesztése, az út-, a csatornahálózat épí­tése, a víz- és a villanyháló­zat bővítése és a csapadékvíz elvezetése volt. Mindezeket az elképzeléseket úgy valósí­tottuk meg, hogy a lakosság­nak nem kellett egyetlen fo­rinttal sem hozzájárulnia a bő­vítésekhez. Adókivetés nem volt a nagyközségben, mégis 35 ut­cában, 55 ezer négyzetméte­ren — mintegy hatvan millió forint értékben — sikerült aszfaltos útjaink hosszát bőví­teni. Ugyancsak 30 utcában fejeztük be a csatornázást. Ennek a végösszege 45 mil­lió forint volt. Pécel számára az egyik leg­égetőbb gondot a helyi vízhá­lózat kezdetlegessége okozta. E téren — több mint húszmil­lió forintért — olyan megol­dást sikerült megvalósíta­nunk, mely — a szakembe­rek egységes állásfoglalása szerint — legalább 20 évre előre megoldja Pécel egyenle­tes ivóvízellátását. Továbbra is a víztnél ma­radva említem meg a Pécel- nek országosan is „hírnevet szerző” 1992-es árvizet, mely arra hívta fel az önkor­mányzat figyelmét, mennyire megoldatlan a helyi belterüle­ti csapadékvíz-elvezetés. Fel­gyorsult a munka ezen a té­ren is, s ennek lett az eredmé­nye, hogy — állami és önkor­mányzati pénzből összesen 40 millió forintért — helyre­állítottuk az árvízsújtotta köz­területeket, burkoltuk az árko­kat és patakmedreket. Csaknem ezer helyi család várta Pécelen a gázhálózat to­vábbfejlesztését. Az egy évti­zede megtorpant beruházást az önkormányzat a fővárosi gázvezetékhez kapcsolódva oldotta meg. A lakosság állta a költségek 70 százalékát. A közösen vállalt beruházás, melynek értéke elérte a 25 millió forintot, eredménye­képpen Pécel egész területén végighúzódik a gázvezeték. Hasonlóképpen százszázalé­kos a település víz- és villany- ellátása is. Talán csak a tele­fonberuházás maradt el a fen­tiektől. Ám ezen a téren is rö­vid határidőt megjelölő ígére­tünk van: a Digitel 2001 1994. májusára tervezi a há­lózat kiépítését. Ami a helyi létesítmények bővítését, fejlesztését illeti, úgy érzem, hogy az oktatási intézmények terén tudjuk fel­mutatni a legjelentősebb eredményeket. A helyi két ál­talános iskolánk közül az egyik modern épületben van, a másik felújítását is ez évben befejezzük. Rövide­sen megkezdődhet egy új ál­talános iskola építése is. Utóbbit az indokolja, hogy 1993. szeptembertől a katoli­kus egyház megkezdi -—egy­kori épületében — az elemi oktatást. Ennek a létesít­ménynek a pótlására állami segítséget kap Pécel. A vár­ható költségek elérik a 150—200 millió forintot. A gyermeklétszám alakulá­sa indokolja, hogy települé­sünkön nemsokára megkezdő­dik egy új óvoda építése is. Összefoglalva: az elmúlt három esztendőben 300 mil­lió forintot tudtunk fordítani a helyi intézmények fejleszté­sére, míg karbantartásra, il­letve fenntartásra 650 millió forint jutott. Természetesen az anyagi lehetőségeink beha­tároltak, s ezek szabnak ha­tárt terveinknek, illetve alakít­ják, rangsorolják elképzelése­inket. Ami a közeljövőt illeti: a péceli önkormányzat a leg­fontosabbnak egy termálvi­zes uszoda megépítését, egy szabadidő központ kialakítá­sát, illetve munkahelyterem­tő beruházások megtételét te­Laktanyából lakóház Az egykori orosz laktanyákat Piliscsaba ön- kormányzata kiváló érzékkel és szervezéssel hasznosította — talán elsőként a megyében. 1991 novemberében az egyik épületrészt a Matáv vásárolta meg. Lebontotta és helyére 2,5 milliárdos beruházással oktatási közpon­tot és igazgatóságot épít. Postgraduális kép­zésre kerül majd itt sor a hazai távközlési szakemberek számára, valamint a műszaki fő­iskola diákjainak lehetőségük lesz kihelyezett órák tartására. Ez év június 30-án lett volna az átadás, amely a pénzügyi akadályok miatt csúszik. A másik épületrészben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara kap he­lyet. Az alapítvány elkészítette a terveket, ‘94 őszén szeretnék elkezdeni az oktatást, ha a parlament jóváhagyja az anyagi támo­gatást. Nem sok önkormányzat mondhatja el ma­gáról, hogy szociális bérlakáshoz juttatta választópolgárait. Piliscsabán két épület­részben alakítottak ki lakásokat és 250-et adtak át az igénylőknek. Egyik tömb az orosz, másik a magyar hadsereg pénzeszkö­zeiből épült. Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormány­zatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más közössé­gek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva ben­nük, újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, szí­nes Pest megye településeinek élete. & '----T".-" IH ^ OZOLGflLAl HOGY MEGISMERJELEK TÉGED címmel 15-én dél­után nyílik meg a Gödöllői Galériában Kresz Albert fotó­művész kiállítása a kapuci­nus rendről. Megnyitót Pálos Frigyes prépost tart, a műsor­ban közreműködik Sebestyén Márta népművész. ÜNNEPI MŰSOR lesz au­gusztus 20-án este a gödöllői városháza előtt. Másnap dél­után a gödöllői repülőtéren Szent István-napi sokadalom címmel gazdag programsoro­zatra várják a vendégeket. ÓVODAI DAJKA szak­képzést indít a művelődési központ. A 3 hónapos tanfo­lyam két részletben fizethető tandíja 12 ezer forint. Jelent­kezni a hónap végéig lehet. NÉMET NYOMDÁBAN készült színes növénykataló­gust terjeszt díjtalanul ország­szerte a gödöllői Sieberz Kft. A német virág- és növénykül­dő áruházlánc magyarországi leányvállalata egymillió pél­dányban készítette el rendkí­vül szép reklámkatalógusát. ÚJ SZERELŐ- és beszabá­lyozóműhely nyílt a nyáron a francia Schlumberger vállalat gödöllői egységénél, a Ganz Mérőgyár Kft.-nél. Az új léte­sítmény terveinek megvalósí­tásán francia és magyar szak­emberek két évig dolgoztak. A vállalat Magyarország fej­lődésébe és jövőjébe fektetett bizalmát tükrözi, hogy az 1990-es gödöllői megjelené­se óta ez volt a harmadik je­lentős beruházása. RITKA ÉVFORDULÓT ünnepelt a Gödöllőn élő Sol­tész László és felesége, Ur- bán Mária. A házaspár 60 év­vel ezelőtt esküdött örök hű­séget egymásnak Zsámbo- kon. Az akkor 24 éves fiatal­ember és a nála két évvel fia­talabb leány menyegzője már akkor is ritkaságszámba ment, hiszen Laci bácsi öt fi­vére közül ketten szintén azon a napon vezették oltár­hoz választottjukat. A köztisz­teletben álló Soltész-házas­pár a gyémántlakodalmat Bu­dapesten, az Atrium Hyatt ét­termében tartotta. I Tárnokhír AZ ÉRVÉNYBEN LÉVŐ törvényi előírásoknak megfe­lelően a Pest Megyei Levél­tár megkezdi a volt tanácsok testületi jegyzőkönyveinek begyűjtését — adja közre a Támokhír. A levéltár ugyan­csak begyűjti az 1973-ig ke­letkezett és a selejtezés után megmaradt iktatott iratokat is. HÁROM FELNŐTT kör­zeti orvos mellett két gyer­mekorvos is munkálkodik Tárnokon, július elsejétől. A helyi lap ezúttal az 1-es házi gyermekorvosi körzet kineve­zett orvosát, dr. Hanyecz Ani­tát mutatja be. NÉVVÁLTOZTATÁS. Ör­kényben a Zalka Máté utca la­kói felvetették az utca nevé­nek a megváltoztatását. A képviselő-testületnek elvi döntése van az ilyen és hason­ló ügyekre: a névváltoztatás­ra akkor kerülhet sor, ha az ott lakók írásban kérik azt, és megjelölik az utca lehetséges új nevét is. ' HÁROM- ÉVE alakult meg 24 résztvevővel az Örké­nyi faluvédő egyesület és a taglétszám mára megkétszere­ződött. Örkény azonban köz- biztonsági szempontból elég problématikus település, ezért a lokálpatrióták úgy vé­lik, a taglétszámot százra kel­lene emelni. AZ ÖRKÉNYI református gyülekezet 40 tagú küldöttsé­ge Fekete László lelkipásztor vezetésével ma utazik el Hol­landiába. A kéthetes látoga­tás során részt vesznek S. Gravendeel alapításának 400. évfordulós ünnepségsoroza­tán. Az ottani gyülekezet meghívta Kovács István pol­gármestert és feleségét is. TÚRI MIHÁLY vállalko­zó kisiparos 19 Örkényi kisdi­ák háromnapos kirándulásá­nak költségeihez járult hozzá önzetlenül, és ezzel lehetővé tette, hogy a gyerekek álma megvalósuljon. A kiránduló csapat a többi között felkeres­te Kiskőrösön Petőfi szülőhá­zát, a mohácsi csatateret, és a történelmi-művészeti emlé­kekben gazdag Pécs városát is. PÁLYÁZATOT ÍRT KI az Örkényi szabadidő köz­pont az „Örkényérf’-díj okle­velének és emlékplakettjének tervezésére. Évente az a két Örkényi lakos vagy közösség részesül a díjban, aki a legtöb­bet tett a település fejlődésé­ért, épüléséért, szépüléséért. A grafikai pályamunkákat szeptember 25-ig lehet eljut­tatni Örkénybe. ÚJ SZOLGÁLTATÁST kí­ván bevezetni a községi könyvtár. Egyetemi jegyzete­ket kér azoktól a volt vagy mai egyetemi, főiskolai hall­gatóktól, akik nélkülözni tud­ják azokat, s a jegyzettárat a könytár mindenki rendelkezé­sére bocsátja. ÁRVERÉS LESZ Dányban augusztus 30-án és 31-én dél­előtt 10 órakor. A Pest Me­gyei Kárrendezési Hivatal erre az időpontra tűzte ki a Magvető Tsz által kijelölt ter­mőföldekre a licitálást. Rész­letes tájékoztató a dányi ön- kormányzat közéleti havilap­jának augusztusi számában ol­vasható. KÖZELEBB KERÜL Dányhoz Valkó. A dányi kép­viselő-testület támogatja a polgármester javaslatát a két községet összekötő jelenlegi földút szilárd burkolatúvá való kiépítésére. A testület egyetért a benyújtott pályázat­tal és a pénzügyi fedezet biz­tosításáról a későbbiekben dönt. TIZENNÉGY dányi nyug­díjas kedvezményes üdülésen vett részt júliusban Mórahal- mon. A Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége jóvoltá­ból nyílt erre lehetőség. A nyugdíjas klub tagjai utólag bevallják, korábban fogal­muk sem volt, hogy merre van Mórahalom és milyen le­hetőségeket kínál. Nos, olyan csodálatos hét napot töltöttek el a Dél-Alföldön, amit nem lehet elfelejteni. Jövőre ismét szívesen visszamennének, már csak a termálvizes strand gyógyvize miatt is... PESTI CSALÁD FALUN. Sárközi Sándor és családja hét hónapja költözött Dány- ba, vállalva a vidéki élettel járó kellemetlenségeket, a pestitől merőben eltérő élet­módot. Rövid ottlétük alatt otthonossá varázsolták a fut- ballpálya melleti öreg házat és megnyitották a Hajni lovar­dát. Ä szélesebb nyilvános­ság előtt az augusztus 20-i rendezvényeken szeretnének bemutatkozni. ÚJ KÖZTÉRI SZOBOR­RAL lesz gazdagabb rövide­sen Dány. A tervek szerint november hatodikára, Imre- napra elkészül a Szent Imre- szobor, István király fiának, Imre hercegnek a nevét vise­lő térre. Benke Zoltán buda­pesti szobrászművész dolgo­zik az alkotáson. KILENC KISGYERMEK született június hónapban a községben, négy ifjú pár kö­tött házasságot és öten huny­tak el. * * * iVÁciFóRuMf NEM ÜRÜLT KI a nyári vakáció idejére sem a Szent József Kollégium — írja az MDF váci szervezetének lapja, a Váci Fórum. Június 28-tól egy hónapig lelkigya­korlatozó fiatalok váltották egymást egyhetes turnusok­ban, lelki-szellemi felfrissü­lést keresve és találva. SZERETTÉL KÖSZÖN­TIK a váci MDF-esek ifj. Detre János lelkészt, aki a nyugalomba vonult Bachát István helyére lépve elfog­lalta a váci és rádi evangéli­kus gyülekezet lelkészi szé­két. * Kérjük kedves kollégáin-} kát, a helyi lapok szerkesz­tőit, hogy újságjuk legfris­sebb számából juttassa­nak el egy-egv példányt rovatunkhoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlézünk írásaikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom