Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-09 / 184. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. AUGUSZTUS 9., HÉTFŐ 3 Nem veszélyeztetett az állami erdővagyon Megtartják a védett területeket Szabad György Zalalövó'n A demokrácia nyújtja a tartós sikert A történelmet végig tekintve népünk ma éli a legnagyobb fordulatot és ma vannak a leg­nagyobb lehetőségei. Ilyen az ország függetlensége, a vi­ták békés, a jog, a törvény és a többségi szavazatok alapján történő megoldása — hangsú­lyozta Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke Zalalö- vőn, a Zalamenti Napok kere­tében megtartott zászló- és cí­meravató ünnepségen szom­baton. Magyarország azt tanulta a történelemből, hogy a tartós sikert csakis a sokszor lemo- solygott parlamenti demokrá­cia biztosítja, mert ebben az önkorrekciónak, és a nemzeti korrekciónak is helye van. Ezt pedig a választások te­szik lehetővé folyamatosan, alkotmányos keretek között. Zalalövő címerének jelké­pei: a híd és a fegyvertartó páncélos kar, a térség több mint ezeréves múltjára utal, amely szorosan kapcsolódik Európa múltjához -— mondta az Országgyűlés elnöke, fel­idézve a község történetét a római kortól a XX. századig. A Frimmel Gyula grafikus tervezte címer az első szimbó­luma a zalai nagyközségnek. Az ünnepi beszédet követő­en a különböző egyházak kép­viselői megáldották a zalai község zászlaját. Nem kell félnünk attól, hogy az erdők egy része kikerül az állami irányítás alól. Ezt- arra alapozom, hogy a múltban az erdők magántulajdonban vol­tak és nagyon is jól tudtak vele gazdálkodni — jelentette ki Szabó János földművelés- ügyi miniszter szombaton Ka­posváron, az Országos Erdé­szeti Egyesület vándorgyűlé­sét követő sajtótájékoztatóján. Kérdésekre válaszolva a mi­niszter elmondta: a privatizá­ció során az erdők mintegy 35-40 százaléka kerül magántu­lajdonba, s ez nagyságát tekint­ve nem veszélyezteti az állami erdővagyont. Természetesen ahhoz, hogy valóban jól szer­vezhető és hatékony legyen az erdőgazdálkodás, mielőbb szükség lenne többek között az erdészetről, az erdőbirtokosság- ról és a vadászatról szóló törvé­nyekre. A Földművelésügyi Minisztérium a földtörvény után ezeknek tulajdonít elsőbb­séget — mondta Szabó János, majd hozzátette: a tervezetek már elkészültek, de hogy eb­ben a ciklusban még az Ország- gyűlés elé kerül-nek-e, arra nem tud választ adni. Az erdészeti vándorgyűlé­sen részt vevő mintegy 600 szakember — a már említett, s mind ez idáig csak tervezett formájában létező törvények hiánya miatt — sok kérdésre nem kapott választ. Azt azon­ban megtudhatták a földműve­lésügyi tárca vezetőjétől, hogy a kormányzat erősíteni szeret­né az erdőgazdálkodással kap­csolatos kutatásokat, folytató­dik az erdőtelepítési program és a védetté nyilvánítandó terü­letek felmérése. A jelenleginél hatékonyabb lesz az egyes er­dőgazdaságok közötti informá­ciócsere, mint ahogy a minisz­tériummal is tovább javulnak majd az együttműködés feltéte- lei.A tanácskozáson részt vett Tarján Lászlóné, a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára is, aki az MTI munkatársának ér­deklődésére elmondta: annyit már sikerült elérniük, hogy vé­dett erdőket nem privatizál­nak. Arról még nem született döntés — éppen a törvények hiányában —, hogy a magántu­lajdonba kerülő erdők új gaz-, dáit hogyan bírják rá, hogy ész­szerű erdőgazdálkodást foly­tassanak. Az első' fizető' autópálya Törzsutazóknak kedvezmény A személygépkocsik 350 fo­rintot, míg a teherjárművek 1200 forintot fizetnek majd az Ml-es autópálya Győr— Hegyeshalom közötti szaka­szán. Az első koncessziós for­mában épülő autópályát 1995 végén adják át a forgalom­nak. A Koncessziós Autópá­lya Iroda tájékoztatása sze­rint a 24 milliárd forintos be­ruházás megvalósítása várha­tóan októberben kezdődhet meg. Mint ismeretes, a kétfordu­lós tendert az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rész­vénytársaság nyerte. A kon­zorciumban a francia Transro- ute mellett részt vesz a Ban- que National de Paris,. OTP Rt., Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., a Strabag, valamint a MÓL Rt. és a Ma­gyar Befektetési és Fejleszté­si Rt. A társaság alaptőkéje eléri az öt és fél milliárd fo­rintot. Az építkezés finanszí­rozásában az EBRD is részt vesz, mégpedig úgy, hogy alaptőke-emeléskor beszáll a részvénytársaságba. Az új út autósok számára jelentősen megkönnyíti az utazást, s közelebb hozza egymáshoz az osztrák és a magyar fővárost. Ennek azonban ára van, ugyanis az autópálya használatáért fizet­ni kell. A jelenlegi kalkuláci­ók szerint az 1992-es árszin­tet figyelembe véve készül­tek, tehát 1995-ös tarifákon az időközbeni infláció is meg fog mutatkozni. Ameny- nyiben a magyar bankrend­szer az elkövetkezendő évek­ben sikeresen fejlődik, elkép­zelhető a hitelkártyás fizeté­si forma bevezetése is. Az vi­szont biztosnak látszik, hogy az utat gyakran használók — egy később kidolgozandó bérletrendszer formájában — kedvezményeket kapnak. Győr és Hegyeshalom kö­zött az utas fizetés céljából csak egyszer kényszerül megállásra, mégpedig Mo­sonmagyaróvárnál, ahol a tel­jes szakasz díját egyszerre kell kifizetni. Természete­sen, aki csupán Mosonma­gyaróvárig utazik, annak csak ezért a távolságért kell lerónia a pályadíjat. Hódmezővásárhelyen járt szombaton Csurka István, a Ma­gyar Út Körök mozgalom elnöke és Horváth Lajos, a Ma­gyar Igazság és Elet Párt megbízott elnöke. A Petó'Fi Sán­dor Művelődési Házban rendezett nagygyűlésen — ahol a felvétel készült — mintegy háromszázan voltak jelen (MTI-fotó) Csángó­fesztivál A nemzetközi táncház és ze­nésztábor, a hagyományőrző csoportok és a Jászsági Népi Együttes közös záróműsorá­val tegnap Jászberényben vé­get ért a tíznapos tánc- és ze­nei találkozó, valamint a há­romnapos csángó fesztivál. A közel tucatnyi nemzet képvi­selőinek találkozója bővelke­dett eseményekben. A tánco­sok és népi zenészek mold­vai, kalotaszegi, jászsági és más népcsoportok eredeti tán­cait, népzenéit tanulták „pro­fi” mesterektől, csoportoktól. A harmadik jászsági csángó fesztivál kiemelkedő része volt a művészeti bemutató, a Hodorog Luca emlékére ren­dezett hagyományos népdal­éneklő verseny. A Főtéri csángó nagygyűlésen Fodor Gábor országgyűlési képvise­lő, a Parlement Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bi­zottságának elnöke mondott beszédet, köszöntve a sereg­szemle résztvevőit. A katoli­kus főtemplomban ökumeni­kus istentiszteletet tartottak neves egyházi személysiégek köztük Seregély István egri érsek, a Katolikus Püspöki Kar elnöke és Tőkés László, a Királyhágó-melléki refor­mátus püspök celebrálásával. Szent István napján szentelik fel és emelik helyére azt a négy harangot, melyek augusztus 6-án érkeztek meg Passau- ból. A Boldog Gizelláról, Szent Erzsébetről, Szent Imréről és Henrik német—római császárról elnevezett harangok a német hívek adományaiból készültek (MTI-fotó) Országos kisgazda-nagygyűlés Maczó az alelnök Torgyán József elnök indíványát egyhangúan támogatva a Független Kisgazdapárt alelnökévé válaszották G. Nagy né Maczó Agnes országgyűlési képviselőt, a párt tegnapi orszá­gos nagygyűlésén. A budapesti MOM székház zsúfolásig meg­telt színháztermében előzőleg — a pártelnököt éltető nóták, valamint a Himnusz, Bánk Bán nagyáriája és a kisgazda indu­ló elhangzása után, a szokásos vasárnapi ökumenikus istentisz­teletet követően — Torgyán József tartott beszámolót, heve­sen bírálva a kabinet lépéseit. MSZDP-lakáspolitika A lakót kell támogatni Az új lakástörvény kapcsán a kormány lakáskoncepciójá­ról, a törvény várható hatásai­ról, az önkormányzatok elle­hetetlenüléséről és az MSZDP lakáspolitikájáról tar­tottak szombaton egésznapos tanácskozást a párt székházá- bari. A párt lakáspolitikai kon­cepcióját Kaszás Iván, a párt országos választmányának el­nöke ismertette. Mint mond­ta: a lakásproblémák megol­dására csodarecept nincs, ugyanakkor a lakhatást piaco- sítani illúzió. Ki kell alakíta­ni a rászorultsághoz kötött szociálpolitikai rendszert. Ka­szás Iván kifejtette: nem a la­kást, nem a lakhatást, hanem a lakót kell támogatni. Szük­ség van egy nemzeti lakásépí­tő koncepcióra. Az állam nem vonulhat ki a lakásszek­torból, nem lehet minden álla­mi feladatot az önkormányza­tokra hárítani. Szükség van a szociális bérlakásépítésre, amely nem nélkülözheti az ál­lami segítséget, a költségveté­si támogatást. Érthetetlen az a jelenlegi gyakorlat, amely a banki kölcsönnél nem veszi figyelembe, hogy az igénybe vett kölcsönre fedezet lesz a felépített lakás, hogy a saját erőből építő a nemzeti va­gyont gyarapítja. Olyan köl- csönfeltételeket kellene kiala­kítani, amely kisebb magán­erő esetén is biztosítja az épít­kezéshez szükséges bankköl­csönt. A terhelhető lakásra az állam vállalna garanciát, így nem fizetés esetén a lakás az állami szociális lakásállo­mányt gyarapítaná. Horthy az ellenség? Nem első alkalommal írom le a tényt: Kádár János sírjához halálá­nak évfordulóján húsz­ezer ember vonult ki munkásmozgalmi dalo­kat énekelve nosztalgi­ázni a Kerepesi temető­be. Nem először foglal­kozunk azzal sem, hogy a magát liberális párt­nak feltűntető Szabad Demokraták Szövetsé­ge milyen vehemensen lépett szorítóba Horthy Miklós hajdani kor­mányzó hamvainak ha­zahozatala okán. Érde­kes módon a szabadde­mokraták Kádár János híveinek temetőbeli ügyeivel kapcsolatban korántsem hívtak össze sajtótájékoztatót, figyel­meztetvén szimpatizán­saikat, hogy vigyázat, a baloldal egyre hango­sabb. Ám roppant fon­tosnak tartották, hogy kijelentsék: minden le­hetséges eszközt felhasz­nálnak tiltakozásuk ki- nyilvánítására abban az esetben, ha Horthy Miklós temetése állami színezetet kapna. E libe­rálisok — vagyis akik annak nevezik magu­kat — véleményem sze­rint sokkal kevésbé tart­ják szem előtt a libera­lizmus eszméit, mint amennyire azt saját ko­rában Horthy Miklós tartotta. Példa erre, hogy a „tomboló” horthyzmus idején ad­ták ki tudomásom sze­rint az utolsó hitelesnek mondható József Attila kötetet. Kádár Jánosék erre képtelenek vol­tak... Mindebből arra következtetek, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége a baloldali hangoskodásról mélyen hallgatva is bizonyítja: ezekhez az eszmékhez sokkal közelebb áll, mint azokhoz, amelyek valóban liberálisak. Hi­szen gondoljunk csak bele abba a borzalom­ba, amit az vonna maga után, ha szelektálni kez­denénk. ki kerülhet be temetőkertjeinkbe, s ki az, aki nem nyugodhat magyar földben. En­gem speciál egyáltalán nem zavar, hogy Ráko­si Mátyás, akinek politi­káját messze kerülendő- nek tartom, végső pihe­nőhelyül a Farkasréti temetőt választotta. Nyugodjék. De enged­tessék meg, hogy az ex- kormányzó és hitvese, valamint gyermekük mindenkorra hazake­rüljenek Kenderesre. Nem hiszem el, hogy lé­tezik liberalizmus, amely ezt megcáfolhat­ná. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom