Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-06 / 182. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. AUGUSZTUS 6., PENTEK S Uj rendszer a megyei bíróságon Megszűntek a bombariadók (Folytatás az L oldalról) Az új biztonsági rendszer bevezetésének másik oka, hogy korábban elég sokszor volt bombariadó. Az épületet minden esetben ki kellett üríteni, ez a tárgyalások elnapolásával járt és rettenetesen sok problémát okozott. Nagyon sok pénzbe került egy-egy munkanap kiesése. Ez indokolta, hogy az Igazságügyi Minisztérium, illetőleg az Országos Bírói Tanács foglalkozzon ezzel a problémával. Már a múlt évben elfogadtak egy olyan koncepciót, hogy a legjobban veszélyeztetett megyékben megkísérelnek biztonsági beléptetőrendszereket kialakítani. Első lépésben a Fővárosi Bíróság épületében szereltek fel ilyen rendszert, utána a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál és harmadikként a Pest Megyei Bíróság — az ország legnagyobb megyei bírósága — kapta meg a lehetőséget. Hozzávetőlegesen hét-nyolc millió forintba került maga a gép, amelyet a Profi Vagyonvédelmi és Információs Szolgálat emberei üzemeltetnek. Ők gondoskodnak a folyosón a rend fenntartásáról, rádión keresztül érintkeznek egymással. Ez teljesen megváltoztatta az épület és a dolgozók biztonságát. Az őröket az Igazságügyi Minisztérium egy elkülönített keretből fizeti. A rendszer működése óta több embertől vettek el kést és mindenféle más eszközöket, pedig nagyon kicsi az ügyfélforgalom az ítélkezési szünet miatt. De ma már a bíróság munkatársai teljes biztonságban érezhetik magukat. A bűnözés eldurvulása indokolta azt is, hogy a helyi bíróságokon fokozottabb védelmet vezessenek be. Tavasz óta mind a tizenkét helyi bíróságon rendészt alkalmaznak. Korábban ugyanis nem volt olyan ember a helyi bíróságokon, aki rendbontás esetén intézkedhetett volna. Halász Csilla Kösd büszke tornatermére Kosdon két okból is a tornaterem felépítése volt az elmúlt időszak legjelentősebb beruházása. Az új létesítmény a korszerű padlófűtés révén télen is ideális feltételeket biztosít a sportoláshoz, ráadásul elkészülése lehetővé tette, hogy a református egyház visszakapja azokat az épületeit, amelyeket az iskola tornaterem híján nem tudott nélkülözni. Borovits Ferenc polgármester más építkezéseket is sorol, amikor a létesítményekről kérdezem. Kiemeli például azt, hogy egy önkormányzati tulajdonú konyha bővítésével már háromszáz személy — iskolások, óvodások, az öregek napközi otthonának tagjai, egyéni befizetők — étkeztetése sem jelent gondot, továbbá, hogy a községbe vezető út veszélyes kanyarénak nyomvonalváltoztatásával csökkent a balesetveszély. A nagy építkezések számba vétele után a polgármester ráadásként megemlítette még öt buszváró felállítását a hozzájuk kapcsolódó járdaszigetek elkészítésével együtt. Mint mondja, ezek nem kényszerből összetákolt bungalók, hanem a község arculatához illeszkedő építmények. (r. z.) Hat község összefogott Bejegyezte a cégbíróság a rt.-t Az országban szinte elsőként, közös, vagyonkezelői részvénytársaságot hozott létre hat település, Bugyi, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskun lacháza, Majosháza és Taksony önkormányzata. A cél az, hogy a községekben jelenleg is zajló mintegy öt- százmillió forintos gázberuházás vagyonát e formában, gazdaságosan működtessék a jövőben. A hónapok óta tartó előkészítő tárgyalásokat követően a napokban írták alá az érintett polgármesterek a részvénytársaság számlanyitásához szükséges iratokat. Ahogy Nyeste Isvtántól, Taksony polgármesterétől megtudtuk, egyben be is fizették a megalakuláshoz szükséges összegeket. A részvény- társaságot már bejegyezte a cégbíróság is, tehát immár hivatalosan is létrejött a szervezet. Az Ipari Minisztérium tavaly novemberi rendeletmódosítása tette lehetővé a társaság megalakítását. Ugyanis azóta az önkormányzatok rendelkezhetnek a vagyonnal, a leendő nyereség is a településeket illeti. A polgármesterek megállapodtak abban, hogy a majdanai bevételt községfejlesztésre — csatornahálózat kialakítására, útépítésre és így tovább — fordítják. J. Sz. I. Strandolok Hancsovszki János felvételei Megkérdeztük Felszökött a kárpótlási jegyek ára Pátyon? Szerdán és csütörtökön Pátyon zajlott a 320. Pest megyei földárverés. Azt a hírt kaptuk, hogy az eddigi tapasztalatokkal ellentétben a kárpótlási jegyekért teljes névértéket ajánlottak a licitálni akarók. A meglepő hírről dr. Sztáray Mihályt, a Pest megyei kárrendezési Hivatal vezetőjét kérdeztük. — A pályi árverést nagy érdeklődés előzte meg, amit a földek minősége és fekvése is indokol. Voltak olyan jelzések, hogy netán viharos lesz az árverés. Ezt elkerülendő hétfőn este egy előkészítőgyűlést rendeztünk az érdekelteknek, ahol nagyjából megtörtént a megegyezés a licitálni kívánók közt. Ennek értelmében — a lehetőségekhez mérten — mindenki azt a földet kapta meg, melyet valamikor elvettek tőle. A kárpótlási jegyek árfolyamára vonatkozó hír nem igaz, már csak azért sem, mert Pátyon senki nem bocsátotta áruba ezeket. Magasra szökött viszont a licitár, egyes földterületekért négyezer forintot is megadtak. Ez ebben a térségben mindazonáltal nem kirívó összeg, mert mint jeleztem, Páty környékén magas a földek aranykorona-értéke. A licitálás békés körülmények közt zajlott, ami azzal is magyarázható, hogy a hivatal munkatársai egyre több tapasztalatot szereznek az árverések levezetése terén. (matula) Cserkészmindennapok Önállóságot tanulnak A gödöllői emléktalálkozó Sík Sándor altábora (itt verték fel sátraikat a Duna bal partjáról érkezett Pest megyei cserkészek is) tegnap teljesen elcsendesedett. A lányok Erzsébet (Sissi) és a fiúk Grassalkovich Raja a Farkas Ferenc altábor nyugati magyar cserkészeivel együtt budapesti kirándulásra utazott, a táborhelyen csupán az ügyeletes őrs tagjai maradtak. Ők ottjártunkkor épp vacsorát főztek társaiknak. Az altábor az öt felnőtt cserkésszel együtt hetvenöt főből áll, a lányok négy, a fiúk hat őrsöt alkotnak. Sátraikat, azok környezetét maguk tartják rendben, megfőzik ételeiket, egyszóval önállóságot tanulnak. * Dworchak Györgyöt, a X. cserkészkerület vezetőtisztjét, az altábor parancsnokának műszaki helyettesét arról kérdeztük, kik jöhettek el velük Gödöllőre. — Csak olyanok, akik valamit már letettek az asztalra és írtak egy rövid pályázatot is, szabadon választott témáról. E kis írások egyike- másika komoly munkát tükröz. A szigetszentmiklósiak egy kis csapata például huszonhárom könyvet sorolt fel Máriabesnyő és a kapucinusok című dolgozatának bibliográfiáj ában. — Milyen programokat szerveznek azokon kívül, amelyeken minden altábor részt vesz? — Minden este meggyújtjuk tábortüzünket, amelyhez más altáborokat is elhívunk. Tegnap este az őrsök a magyar történelem egy- egy alakjáról, eseményéről olvasottakat, hallottakat osztották meg a többiekkel. A csodaszarvas- legendától az első világháborúig jutottunk, és mindannyian nagyon élveztük a beszámolókat. Még a tábor őrszolgálatában részt vevő polgári szolgálatos kiskatonák is csatlakoztak hozzánk, amikor meghallották, miről folyik a szó. * Beszélgetésünk után Dworchak Györggyel végigjárjuk az altábort. A sorompó közvetlen közelében sorakoznak a parancsnokok sátrai, a konyha, a gyengélkedő. Távolabb található az étkező- és a tűzrakóhely. Itt áll a zászlórúd is, amely körül minden reggel és este ösz- szesereglenek a cserkészek. Az őrsök sátraikat a maguk ízlése, konfortigénye szerint rendezték be. Vannak, akik polcokat kötöttek fel a sátor- rudakra, székeket, asztalt eszkábáltak, mások csak leterítették hálózsákjukat és arra pakolták felszerelésüket. Érdekességként Dworchak György megmutatja a „Sík Sándor-kvarcot” (tudniillik órát — a szerk.). Ez egy vastag farönkszelet papírmutatókkal rajzolt óralappal. Arra szolgál, hogy aki egy programról elkésik, büntetésképp a nyakába vegye, így talán nem felejti el, hogy a pontatlanság nem tartozik az erények közé. R. Z.
