Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-06 / 182. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. AUGUSZTUS 6., JP ÉNT EK 5 Börtönben szerezte ismereteit Gödön nem áll meg az élet Ma már csak méhészkedik Szilágyi Imre: kétszáz forintért nem kellett a jó hársméz Hihetetlen mire nem használható a kényszerű fogva- tartás! Igaz, az emberek nagy részét, különösen azokat, akik jogtalanul, bűnte- lenül kényszerültek a gyilkosok, a rablók közé, megtöri a törvénytelen ítélet. Vannak azonban olyan szerencsések is, akik ki tudják használni értelmes dolgokra is ezeket a kényszerű éveket. Szilágyi Imre csömöri lakost, a Tartalékos Katonák Országos Egyesületének 2. számú régió- (Pest, Nógrád, Jász-Nagykun, Szolnok megyék) elnöke, nyugalmazott alezredest 1956-os forradalmi cselekedetéért ítélték börtönre. Nehezen teltek ezek az igazságtalanul kiszabott évek. A jogtalan ítéletbe soha nem tudott beletörődni, s hihetetlenül vágyott családja után is. Ám a sötétben eltöltött hetek-hónapok során mégis egy halvány fényforrást talált: a szabadulásba vetett remény mellett Szilágyi úr, egy rabtársa segítségével, olyan elfoglaltságra bukkant, amely nemcsak a börtönéveket könnyítette meg, de azok után is szinte élete meghatározó élményévé vált. — Egy vastag méhészet szakkönyv volt e „lámpás” — idézi meg a múltat a nyugállományú alezredes. Először idegenkedtem tőle, majd mind alaposabban elmélyedve a kis állatkák hihetetlenül szervezett meglepően emberi világába, nemcsak megszerettem őket, de el is határoztam, ha egyszer innen kiszabadulok, első dolgom az lesz, hogy veszek egy kaptárt... Debrecenbe költöztünk. Egy akácerdő mellett laktunk, így adott volt minden a börtönben szőtt tervek megvalósításához. Meg is vettem az első kaptáramat. Mézet pergetni azonban már nem tudtam... Az örökös zaklatás, a sorozatos kihallgatás, a mindennapos ^kérdezősködés „elűzött” minket az erdő mellől. Feljöttünk Pestre. Legnagyobb meglepetésünkre már érkezésünk pillanatában megérkeztek a nyomozók is. Arról faggattak: ugyan miért jöttünk el ilyen hirtelen Debrecenből? Valaki miatt, vagy itt „kaptunk feladatot”? Képzelheti, milyen érzés volt újra találkozni velük... Házkutatást házkutatás követett új otthonunkban is. November hetedike, április negyediké, május elseje előtt rendszeresen elvittek, s kihallgattak. Még 1987. november hetedike előtt is a hatóságok „vendége” voltam! Csömörre egy szerencsés véletlen során kerültem. Itt, ugyancsak az akácerdő szélén telkeket kínáltak kedvező áron. Nem volt akkor még itt sem kerítés, sem épület. Hát, mi nekiláttunk... s mára: bőven termő kertünk, takaros családi házunk, s nem utolsósorban egy jól menő méhészetünk van. Ami az utóbbit illeti, arról őszintén szólva, ma már inkább csak múlt időben beszélhetek. 40—45 kaptáros méhészet volt a fénypontja gazdálkodásomnak, s mára alig több mint 20 kaptárba gyűjtenek a méhek. A pénzt nem sajnálom erre a foglalatosságra: még tavaly is több tízezer forintot költöttem a gazdaságom bővítésére. Nem is isszuk másképp a teát, csak hársmézzel — mutatja a napra kitett kannákat Szilágyi Imre. — Csak azt nem értem: miért nem kell a kereskedőknek ez a tiszta méz?! Kínáltam kilóját — kiszerelve, felcímkézve — 200 forintért. így sem kellett! Menjen csak be a helyi boltokba, s nézze meg: a polcokon mindenütt 400 forintos csaknem fekete színű méz látható. Valahonnan külföldről hozzák, mintha ez kellene a hazai fogyasztónak. Ezzel a furcsa kereskedelemmel csak azt lehet elérni, hogy leszoktatjuk a magyar vásárlót az egészséges mézről! Mégsem bántam meg, hogy belefogtam — mondja Szilágyi Imre. — Olyan tudást szereztem e foglalatosság által, s olyan emberi kapcsolatokat építettem ki a révén, hogy azokról ma már nehéz lenne lemondani. Ezért is vallom: amíg fizikailag és anyagilag bírom, addig csinálom. Biztos vagyok benne, hogy egyszer kiépül a hazai piac is, s lesz újra becsülete a honi termelőnek. (mallár) Kedvezmény a nagycsaládosoknak Többe kerül a szemétszállítás Július elejétől megemelték a szemétszállítási díjat Pilisvö- rösváron. Ezentúl évente egy felnőtt személy után 721 forintot kell fizetni. Az emelésre azért volt szükség, mert az utóbbi években minden család, vagyoni, szociális helyzettől függetlenül évi 1400 forint támogatást kapott az önkormányzattól. Háztartásonként ugyanis ennyivel kerül többe a szemét elszállítása és elhelyezése annál, mint amit a lakosság fizetett. Az alacsony díjak és a megnőtt költségek közötti különbséget eddig a község költségvetése által. Még 1991-ben a szemét- szállítás díját a szobaszám alapján állapították meg. A képviselő-testület azonban úgy döntött, hogy az új díjat a háztartásokban lakó személyek számától kell függővé tenni. Az önkormányzat elképzelhetőnek tartja, hogy nem minden család tudja a ráeső összeget befizetni. Ezért a polgár- mesteri hivatal egy differenciált támogatási rendszert fog kidolgozni a szociális rászorultság alapján. A képviselő-testület által megállapított évi 721 forintos szemétszállítási díj felét kell kifizetni, a tizennégy éves kor alatti gyerekeket nevelőknek. Emellett további kedvezményt jelent az, hogy nagy létszámú családoknál személyenként egyre csökkenő díjat kell fizetni úgy, hogy a hetedik családtag már nem fizet. H. Cs. Illyés Gizella: Szűnöben a rossz hangulat A gödi polgármesteri hivatalban egyelőre még átmeneti állapotok közt intézik az ügyeket. Az önkormányzati képviselők legutóbbi döntése után, amely szerint a polgármester elmulasztott intézkedéseit hibának tartva, szankciókat hoztak ellene, Hantos László nem jár be a hivatalba. Az ügyvivő egyelőre az az Illyés Gizella képviselőnő, akit a testület főállású alpolgármesternek választott meg, s augusztus kilencedikétől végleg elfoglalja a hivatalát. Az új vezetőt bemutatkozásra kértük. — Egyelőre még a Magyar Külkereskedelmi Banknál dolgozom Budapesten. Most éppen a korábbi munkaköröm — közgazdasági munkatárs voltam — átadásával foglalkozom. Gödi vagyok, a kilenve- nes évek választási időszakában kapcsolódtam be a közéletbe, s lettem a Magyar Demokrata Fórum tagja, a helyi szervezet pénztárosa. Már régebben is szükség lett volna az önkormányzatban egy alpolgármesterre. Megválasztásomat az tette időszerűvé, hogy valakinek most sürgősen intéznie kellett az ügyeket. — A képviselő' urak közül is említették néhányon, hogy ez a választás többször szóba került a testületben. Hantos polgármester viszont ellenezte. Nem tartotta szükségesnek, hogy alpolgármestert válasszanak. Most aztán itt termett ön. Egyszer ő is csak visz- szatér a hivatalába. Valahogy együtt kell majd működniük, pedig néhányszor ütközött a véleményük. Nem kínos ez? Hogy oldják fel az ellentmondásokat? — Valóban bonyolult helyzetbe kerültünk. Ebben a pillanatban nem is tudom, hogyan sikerül majd megoldanunk. Valahogy azonban el kell indulnunk, mert ezt kívánják a közös ügyek, a község tizenötezer lakosának az érdeke. Tulajdonképpen én is ezért mentem bele, s fogadtam el a képviselők döntését. — Egyáltalán milyen munkamegosztást tud elképzelni kettejük között? * — Mivel közgazdasági képzettségem van, azt hiszem, jó lenne, ha én foglalkoznék a gazdasági ügyekkel. Számítok rá, hogy ezeket rám bízza a polgármester úr. Kérdés persze, hogy mikor jön visz- sza? — Lapunk értesülése szerint kivette a szabadságát, miközben a vitás kérdések rendezését is intézi. — Nem tudunk arról, hogy szabadságon lenne, hogy azért nem jár be a hivatalba. Egyáltalán jó lenne, ha valami biztosat tudnánk. — Az elbocsájtott pénzügyi iroda vezetőjének betöltötték már a megüresedett posztját? — Nem. Pályázatot írtunk ki, de csak egy jelentkező akadt. Azt hiszem, meg kell hosszabbítanunk a lejárt határidőt. — Mit szól ahhoz, ami sokak véleménye, miszerint Gödön senki sem marad sokáig hivatalban? Például Lovászi Lajos, az első polgármester is leköszönt korábban. Egy ideig ugyan még megmaradt képviselőnek, de aztán abból is elege lett. Mint többen mondják: A testületben sok a meddő vita. — Lovászi úrnak nem kellett volna elmennie. Vele senkinek sem volt baja, mégis egy pillanat alatt döntött úgy, amikor a régi jegyzőasszonyt fel kellett mentenünk, mert az túl nagy befolyással volt rá. Más a helyzet a Lovászi úr után következő korszakkal kapcsolatban. Nem a képviselő-testület vitái voltak annyira meddőek, mint inkább a napirendi pontokat készítették elő hiányosan. Nem voltak súlyozva az ügyek, a képviselők nem jutottak elegendő információhoz. így, mivel nem tudtak mit kezdeni a kezük ügyébe került anyagokkal, kérdeztek, vitatkoztak. Ezek után akár egy szó, egy kötőjel miatt is akadékoskodtak időnként. Szerintem döntési helyzetbe kell hozni a képviselőket és akkor mindjárt más lesz a kép. — Hogyan jellemezné a hivatalban dolgozók mostani hangulatát, az ügyintézés színvonalát? Ez idő szerint milyen soron következő feladatokra készül a képviselő- testület? — Úgy látom, hogy oldódik a bizalmatlanság görcse, a hivatalban uralkodó rossz hangulat szűnőben van, jobban megy a munka. Partnereinkkel megkezdjük a beruházásokkal kapcsolatos tárgyalásokat, felkészülünk a jövőre. Szeretnénk csatlakozni az expo ’96 programjához. Úgy gondoljuk, hogy a gödi ifjúsági táborban fogadni tudnánk azokat a családokat, melyek napközben a fővárosi programokon vesznek részt. Itt el tudnánk helyezni a gyerekeket is. Sürgőssé vált az útépítési program elindítása, gondoskodnunk kell a melegvízű strand jövőjéről, melynek egyik medencéjét téli fürdőzésre és úszásra is alkalmassá szeretnénk tenni. Elkészült a községi sportcsarnok terve, s ennek az építéséhez egy megjelent pályázat útján is szeretnénk pénzhez jutni. Kovács T. István Lendületet vett az útépítés Cegléden a korábbi években megtor- pant az úthálózat fejlesztése. Pedig a város útjainak, utcáinak legalább a ^ fele földes, a többi szórt kövezetű. Valójában 1990-től kezdődött el az önerőből megvalósított építés. Az elmúlt esztendőben az önkormányzat húszmillió forinttal támogatta a lakossági kezdeményezést, ám csak aszfaltburkolatú kivitelezésre adott engedélyt. Az utóbbi két évben mintegy tíz kilométer út készült el a polgárok és a település összefogásával. Továbbra is nagyon fontos lenne, hogy egy-egy újabb szakasszal gyarapodjék, korszerűsödjék — önerőből — az úthálózat. Az idén erre a város csak a költségvetésen belüli esetleges átcsoportosítással teremthet elő pénzt. Farkas Alberttól, a ceglédi polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztálya vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a Pesti út és a Kossuth tér felújítását most végzik. A beruházás körülbelül huszonnégymillió forintot emészt fel. Az első ütemben elkészült a Pesti út, Szolnoki út és Kossuth Ferenc utca közötti szakasza — kivéve a református templom előtti részt, ahol díszburkolatot raktak le —-, aszfaltszőnyeget terítettek le. A városháza előtti rész szintén díszkockaköves borítást kapott. A kivitelezés második felében megújul a Szent Imre herceg útig húzódó szakasz. Ä szerződés szerint a munkálatokat augusztus 30-ig kell befejezni. Végül is a Pesti út rekonstrukciója kezdete annak a jelentős programnak, amelynek keretében megúj- hodik a Szabadság tér. Sajnos, Cegléd csapadékvízelvezető-hálóza- ta igen elavult. Ezért is nagyon fontos a meglévő árkok és zárt csatornák karbantartása. Akárcsak a múlt esztendőben, az idén is az előbbiből négy, az utóbbiból egy kilométert tisztítottak ki, amelyek költségeit az önkormányzat fizette. Az eltelt két és fél évben körülbelül öt kilométer járda épült lakossági erőből. Az önkormányzat ehhez tavaly egymillió, míg ez évben csaknem négymillió forint értékben sóderrel és cementtel segítette a megvalósítást. * Albertirsán az elmúlt három évben inkább az út építésére fektették a hangsúlyt, ezért járda nemigen készült. Ebben az évben újabb öt kilométer aszfaltozott úttal gazdagodik a település. Az előző két esztendőben összesen tíz kilométerrel bővült a hálózat. Ezzel a község útjainak, utcáinak több mint a fele szilárd burkolatú. A csapadékvíz elvezetésére tavaly négy és fél, az idén ötmillió-kétszázezer forintot fordítottak. * Jászkarajenőn a múlt esztendőben két és fél kilométer, míg 1993 első felében nyolcszáz méter aszfaltszőnyeggel leterített út épült. Ugyanakkor a községben öt kilométer járda is készült. (f. L)
