Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-05 / 181. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Ára: 13,50 forint Nagyváradi közlemény Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke — volt temesvári lelkipásztor — 1991. október 30-án, rágalmazás címén bűnvádi panaszt emelt a Bihar Megyei Ügyészségnél, nevezett loan Somesan újságíró, valamint dr. Alexandru-George Munteanu, — az azóta megszűnt — Phoenix című nagyváradi szélsőséges nacionalista hetilap igazgatója ellen. A Bihar Megyei Ügyészség 14 hónap múlva, 1993. január 13-án keltezett válaszában kereken megtagadta a bűnvádi nyomozás beindítását, azon a címen, hogy a cikkekben található negatív jellemzést Tőkés László „maga vívta ki különböző konferenciákon, kül- és belföldi kongresszusokon, sőt idegen újságokban tett ellentmondásos kijelentéseivel, melyeket elmulasztott cáfolni”. A szélsőnacionalista újságok és parlamenterek véleményére hivatkozó elutasító határozatot 1993. január 31-én Tőkés László megfellebbezte Románia főügyészségén. 1993. május 7-i válaszában Románia főügyészsége újból elutasította Tőkés László bűnvádi panaszát. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Elnöksége az Országos Sajtó- szolgálathoz eljutattott közleményében megdöbbenését fejezi ki a román igazságszolgáltatás újabb törvénytelen és nacionalkommunista, pártos politikai meggondolásokból és indoklással meghozott határozata felett. A börzsönyi kisvasúiért Érkezik a kormánysegítség? Augusztus 15-én ismét leállítják a kisvasutat — érkezett a hír szerkesztőségünkbe. Az ügyben megkerestük a balassagyarmati Ipoly Vidéke Erdőgazdasági Vállalatot (mely a gyermekvasutat működteti) Pest megye önkormányzatát és a Földművelésügyi Minisztériumot. A balassagyarmati erdőgazdaság üzemvezetője, Ketler Tibor tőlünk értesült a hírről. Annyit tudott mondani, hogy az áprilisban átutalt 3 millió forint augusztus 15-ig elegendő, tehát elképzelhető, hogy valóban szüneteltetik a közlekedését. Megtudtuk azt is, hogy a havi veszteség a bevételtől függően 300-400 ezer forint. Bizonyos privatizációs folyamatok miatt a javítóműhely és a mélyépítési ágazat munkásai felmondást kaptak, amely annyiban érinti a kisvasutat, hogy a javításokat ezentúl bérmunkában kell majd elvégeztetnie az erdőgazdálkodási vállalatnak. Pest megye önkormányzatának hivatalában ma írják alá ünnepélyesen a Börzsöny Gyermekvasútért Alapítvány alapító okiratát, 3 millió 200 ezer forintos alaptőkével. Pest Megye Közgyűlése 2 millió forintot szavazott meg e célra, Pest Megye Gyermek- és Ifjúsági Alapítványa 500 ezret, a Győri Vasútépítő Kft. 500 ezret, Kismaros Község Önkormányzata 100 ezer forintot, Szokolya község önkormányzata és Tusnádi Csaba fotós 50-50 ezer forintot adományozott az idén centenáriumát ünneplő kisvasút megmentésére. Az alapító okirat szerint az alapítvány céljára felhasználható, a törzstőke rendelkezésére álló részének 50 százaléka, a tárgyi befizetések, utasforgalmi bevételek és azok kamatainak 90 százaléka és az alapítvány tevékenységeiből, vállalkozásaiból származó bevétel 90 százaléka. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szakembere, Besenyei Ferenc biztosított bennünket arról, hogy szakmai segítségükkel eddig és azután is szívesen állnak rendelkezésre, anyagilag azonban nem tudják támogatni az ügyet, mert az állami és erdei vasutak a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe tartoznak, ahol a kérdést részleteiben ismerő szakember, Gerely Mihály elmondta: a helyzet nem reménytelen, valószínűnek tartják, hogy a jövő évben a kormány a költségvetésben is elkülönít némi összeget e célra. A vasúti törvény elfogadásától függ, hogy a közcélú személyszállítás költségeihez az állam mennyiben járul hozzá. Bartos Csilla Fizetés a helyszínen Tengizi megoldás Az OTP számlájára került tegnap a Tengizben dolgozók június végéig járó devizaellátmánya. A Tengizben dolgozó magyarok jelentős késéssel kapják meg a jövedelmük nagyobb részét kitevő devizaellátmányt. Ezért a héten egynapos figyelmeztető sztrájkot tartott 350-400 szerelő. Az OTP ígérete szerint legkésőbb pénteken a vidéki fiókokban is továbbítja a devizát. A Vegyépszer néhány vezető munkatársa ma este Ten- gizbe utazik, hogy megnyugtassa a dolgozókat. Ezzel egyidejűleg a Vegyépeszer Rt. kezdeményezte annak engedélyezését, hogy a devizaellátmányt a jövőben a munka helyszínén, a kazahsztáni Tengizben vehessék fel a dolgozók. Sokáig emlékezetes lesz az idei nyár a három tököli gazdának, Bednanics Gergelynek, Tranovics Andrásnak és Malackó Simonnak, akik újra a saját földjükről takaríthatják be a gabonát. Amúgy magyarosan, hiszen Tökölön szinte mindenki sógor, koma, rokon; kalákában láttak visz- szakapott földjük megműveléséhez. Hárman összesen huszonnégy hektárt bírnak, s hozzájön még tizennyolc hektár bérelt föld is. A legfiatalabb, Dragovics András német- országi rokonai segítségével vásárolt egy húszesztendős Claas kombájnt, amit ezekre a kis parcellákra találtak ki az okos tervezők. (Folytatás az 5. oldalon) Dabas-Sári huzavona Egy nap alatt kétszer is megvitatták Dabas-Sáriban az általános iskola ügyét, vagyis azt, hogy a Szent János Általános iskolát szeptember elsejétől a helyi katolikus egyház működtesse. Míg az első alkalommal, kedden délelőtt a tantestület tartott e tárnáról rendkívüli ülést, este az érintettek, a szülők, a pedagógusok, a helyi önkormányzat illetékesei fejtették ki véleményüket, meglehetősen viharos hangulatban. A hangadók nyomására a falugyűlés megerősítette azt a korábban készült képviselő-testületi bizottsági határozatot, melyben a megkötött egyezmény felülvizsgálatát kérik a köztársasági megbízotti hivataltól. Az utóbbi eseményen egyébként a szaktárca részéről Dobos Krisztina helyettes államtitkár, Oberfrank Ferenc, a Külügyminisztérium kabinetfőnöke, Inczédy János, Pest Megye Közgyűlésének elnöke és Katona István, a váci egyházmegye segédpüspöke is megjelent. (Folytatás az 5. oldalon) Elmarad a kormányülés Ma nem lesz kormányülés. A Kormányszóvivői Iroda helyettes vezetője, Kavin Ferenc tegnap elmondta, hogy a miniszter- elnök és több miniszter is szabadságát tölti. Miután most éppen nincs halaszthatatlan ügy a kabinet asztalán, ezért ezen a héten elmarad a szokásos csütörtöki kormányülés. 1993. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK Oktalan félelem Elképzelhető', hogy a tanév elején bezárjon egy iskola? Visszagondolva szegényes, ám annál boldogabb gyermekkoromra, a várva várt szénszünet, az életveszélyessé vált tornatermek emléke tolul emlékezetembe. Ám jól tudom: ilyen okok miatt ma egyetlen iskolát sem kell bezárni. Ugyanakkor — éppen itt, szűke bb hazánkban fenyeget — remélhetőleg, csak elméletben — veszély egy elemi iskolát: az egyház, és a helyi önkormányzat között megkötött szerződés jogszerűsége vált kérdésessé néhány héttel az iskolakezdés eló'tt. Az egyik megyei településen küzdelmes hónapokat él egy átalakulóban lévő' oktatási intézmény: tulajdonjogában ugyan nem lesz változás, de szeptembertől új működtetője akad. A helyi katolikus egyház felelevenít ve a csaknem fél évszázados hagyományokat, ismét vállalja a keresztény szellemiségű nevelést és oktatást. Egyesek azonban ezt nem akarják. Tanárok. S hangos szavukra szülők sem. „Az emberek félnek” — mondja az ellenzőik egyike, ám a miértre már ő maga sem tud válaszolni. Egyes nevelők féltik az állásukat, és ateizmusukat, aggódnak (hogyan tudnak) továbbadni olyan alapvető, a keresztény eszmeiséggel összefüggő ismereteket, európai mértékkel mérhető irodalmi, zenei, kulturiális tudást, melyet ők maguk eddigi iskoláikban nem kaptak meg. Az egykori, mai tanároknak a falvak „lámpásainak” tudniuk, látniuk, s érteniük kell: soha ebben az országban nem lehet elutasítás indoka, ha nem köszönnek „dicsértessékkel” az egyházi működtetésű elemikben, soha nem kell tartaniuk állásuk elvesztésétől pusztán azért, mert nem hiszik a kétezer éves igazságot. Azt az elmaradt, kihagyott tudást pedig, melyet a felülről kreált kommunista tanmenetek elrejtettek a kíváncsi diákszemeik elől, lassan, utólag is el lehet sajátítaniuk. Mindemellett az egyház ígéri: az évszázadok óta gyakorolt türelem és megértés jellemzi iskolaműködtetőként is. Maliár Éva Becsületes, hatékony tárgyalás Megegyezés a megyei könyvtár ügyében Egyezséget kötött Pest megye önkormányzatának ad hoc bizottsága és a szentendrei önkormányzatot képviselő Németh Gábor polgármester, a másfél éve húzódó, elmérgesedett vitákat okozó megyei könyvtár ügyében. A könyvtár és információs központ épülete telek- könyvileg Szentendre városáé, és szolgáltatásaival is javarészt Szentendre lakosságát szolgálja. A könyvtár állománya azonban a megye tulajdona, és a megye fedezte az eddigi költségeket is. Tavaly a város önkormányzata 7 millió forinttal járult a fenntartáshoz, idén havi 400 ezer forintot ajánlott fel. Az összköltség viszont évi 30 millió. A Pest megyei önkormányzat javaslata szerint a kiadásokat fele-fele arányban kellene vállalnia a megyének, és Szentendre városának. A tárgyalások halogatása már-már oda vezetett, hogy a megyei önkormányzat fontolgatta a könyvtár elköltöz- tetését. A megyei önkormányzat az ott dolgozó negyven emberre való tekintettel — akik másfél éve élnek bizonytalanságban — és a komoly szellemi értéket képviselő könyvek, dokumentumok és lemezek megóvása érdekében vállalta a tárgyalások folytatását a szentendreiek által szabott feltételek szerint. Az ad hoc bizottság tagja volt Szegedi Pál, tanácsnok, a gazdasági bizottság elnöke, aki kérésünkre elmondta, hogy az egyeztető tárgyalás korrekt, célratörő volt. Eszerint Szentendre önkormányzata az idén 10 millióval járul hozzá a könyvtár fenntartásához, és 3 milliót fizet az épület működési költségeire. A különbözetet Pest megye önkormányzata fedezi. Megállapodtak abban is, hogy 1993. október 31-éig meg kell kötniük az 1994-re szóló újabb szerződést, melyben a 3 milliós tétel nem változik, a 10 milliós pedig az adott gazdasági helyzetnek megfelelően alakulhat. (b. cs.)
