Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-05 / 181. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK Jelcin magabiztos Rendcsinálás előtt? Clinton tisztes megállapodást remél Megújuló horvát támadások Magabiztosan fogalmazott Borisz Jelcin az oroszorszá­gi reformok menetéről Or- jol városában tett látogatá­sán. Az orosz elnök, aki teg- • nap délelőtt érkezett a kö­zép-oroszországi városba, leszögezte: a reformok foly­tatódnak, és senki sem állít­hatja meg azokat. Mint mondta, a gazdasági átalakí­tás máris érezteti hatását. Az elnök szerint az év végé­ig bekövetkezik a gazdasá­gi stabilizálódás, utána pe­dig fellendülés várható. Jelcin, aki részt vesz a kurszki csata 50. évforduló­ja alkalmából tartandó meg­emlékezésen, helyi lakosok­kal találkozva Viktor Barany- nyikov leváltását az ország­ban uralkodó káosszal indo­Az európai monetáris rendsze­ren belül jelentkezett problé­mák semmiképpen sem vezet­hetnek Franciaország és Né­metország szembeállításához -—jelentette ki Edouard Balla­dur francia miniszterelnök a rövid nyári szünet előtt meg­tartott utolsó francia miniszter- tanácson. A kormányfő nyomatéko­san szembeszállt azokkal, akik a történtek miatt egyedül Németországot hibáztatják, il­letve a két ország több évtize­des együttműködésében bekö­vetkezett fordulatról beszél­nek — ilyenek bőven akadtak az elmúlt napokban saját párt­jában is. — Európának, Franciaor­szágnak és Németországnak egyaránt szüksége van a fran­cia—német tengelyre — még akkor is, ha ez a szoros és ba­ráti együttműködés nem je­lent minden kérdésben teljes nézetazonosságot — hangoz­tatta az ülésen az eseménye­ket elemezve Balladur. A mi­kolta és kilátásba helyezte a rendcsinálást. Jelcin elnök az államközösségi tévének nyilatkozva egyébként kipi­hentnek és jókedvűnek tűnt. A reform menetére és az alkotmányos tanácskozásra vonatkozó magabiztos kije­lentések arra utalnak, hogy Jelcin és a kormány meg­próbálja visszaszerezni a re­formok fékezését célzó par­lamenti döntések nyomán az elmúlt hónapban elvesz­tett lendületét. Miközben Jelcin Orjolban tartózko­dik, Ruszlan Haszbulatov Belgorodban vesz részt a megemlékezéseken, ami arra utal, hogy egyelőre nem valószínű egy találko­zó Jelcin és a parlamenti el­nök képviselői között. niszterelnök — a kormányszó­vivő közlése szerint — üdvö­zölte, hogy a német kormány a valutamozgási sávok jelen­tős kibővítésére vonatkozó ja­vaslatot jelentőségének megfe­lelően értékelte. Nicolas Sarkozy miniszter, kormányszóvivő szerint a kér­désről folytatott eszmecseré­ben felszólalt Francois Mitter­rand elnök is. Az Elysée palo­ta sajtóirodája azonban nem tette közzé az elnök megjegy­zéseinek szövegét, arra hivat­kozva, hogy az ilyen kijelenté­seket a legritkább esetben szokták publikálni. Mitterrand elnök egyetlen egy alkalommal sem szólalt meg az elmúlt napok heves vi­táiban, nem tett megjegyzést a nyilvánosság számára. Sarkozy azt mondotta, hogy Balladur miniszterel­nök folyamatosan tájékoz­tatta az elnököt a fejlemé­nyekről, és a döntéseket vele egyetértésben hozták meg. Bili Clinton amerikai elnök kedden üdvözölte a NATO döntését a boszniai szerbek elleni légicsapások lehetősé­géről, az újságírók kérdéseire válaszolva ismét világossá tet­te, hogy elsősorban fenyege­tésről van szó: reméli, hogy az ENSZ-erők megvédését szolgáló döntés tisztes béke­megállapodásra vezet Genf- ben — mondotta. Sem Clinton, sem az ameri­kai kormányzat más tagja nem tért vissza többé az ame­rikai külügyi szóvivő vasárna­pi kijelentésére, hogy az Egyesült Államok egyedül is kész katonailag fellépni Bosz­niában. Butrosz Gáli ENSZ-főtit- kár megnyilatkozásából ki­tűnt, hogy a NATO tervezett lépései az ENSZ-ben is több, nehezen áthágható akadályba ütköznek. A főtitkár, aki kez­dettől ellenzi a katonai lépése­ket, Warren Christopher ame­rikai külügyminiszterhez inté­zett levelében rámutatott: igényli, hogy az akciók meg­kezdése előtt kérjék ki hozzá­járulását, s döntésében tá­maszkodni kíván különmegbí- zottjára, Thorvald Stolten- bergre. Az utóbbi David Owen mellett a genfi tárgyalá­Hoszokava Morihiro, akit a ma kezdődő parlamenti ülés­szakon minden bizonnyal Ja­pán kormányfőjévé fognak választani, a Sony cég elnö­két is fölkérte arra, hogy vál­lalja el a külügyminiszteri megbízatást. Morita Akio vá­lasza egyelőre nem ismere­tes. A Japán Új Párt elnöke, akit a hét ellenzéki párt jelöl kormányfőnek, széles alapon nyugvó kabinetet kíván össze­állítani, magánembereket is fel szeretne kérni három mi­sok főszereplője, aki a tárgya­lások sikere érdekében ugyan­csak ellenzi a harcok kiter­jesztését. Miután az ENSZ Biztonsági Tanácsának koráb­bi határozatai egyértelműen lehetővé teszik, hogy az ENSZ tagállamai fegyvere­sen is fellépjenek a szerbek ellen, Gáli álláspontja csak a tervek késleltetésének tekint­hető. Szerbiára mindenestre nem maradt hatás nélkül a fe­nyegetés. Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője a CNN-nek adott nyilatkozatá­ban azt mondotta, hogy ko­molyan veszik a támadás le­hetőségét, de szerinte a NA- TO-terv csak a tárgyalásokat nehezíti, mert bátorítja a bos- nyákokat. A kérdésre, hogy légicsapások esetén a szerbek megtámadják-e az ENSZ-csa- patokat, Karadzic fenyegető­zött: nem adnak ilyen paran­csot, de nyilván káosz követ­kezne, amelyben „mindenki harcolna mindenki ellen”. Az ENSZ békefenntartó erői tegnap megérkeztek a Szarajevótól délnyugatra lévő Bjelasnica-hegyre — je­lentette be Manojlo Milova- novic, a boszniai szerb hadse­reg vezérkari főnöke. Az niszteri poszt betöltésére. Hí­rek szerint a külügyminiszté­rium, az oktatási és az igaz­ságügyminisztérium vezeté­sét bízná nagy tapasztalatok­kal bíró szakemberekre. Morita Akio, a Sony cég alapító-elnöke nemegyszer váltott ki heves viharokat új­szerű felvetéseivel. Híve an­nak, hogy Japán nyissa meg piacát a külföld előtt, ugyan­akkor azt is sürgette — .Ja­pán, amely tud nemet is mon­dani” című művében —, ENSZ-katonák azután vették fel állásaikat a stratégiai fon­tosságú körzetben, hogy Ra­dovan Karadzic, boszniai szerb vezető felajánlotta, hogy a kéksisakosok vonják ellenőrzésük alá a térséget. Közép-Boszniában tovább dúlnak a horvát—muzulmán harcok: a szarajevói rádió sze­rint a horvátok nem törődve hatalmas veszteségeikkel fo­lyamatosan támadják a mu­zulmán állásokat. Muzulmán források szerint a horvátoknak nem sikerült visszafoglalniuk a Gomji Va- kuf és Növi Travnik körzeté­ben elvesztett állásaikat. Srebrenica és Bratunac kör­nyékén szerb források szerint viszonylagos nyugalom ural­kodik, bár a szerbek azt állít­ják, hogy a muzulmánok csa­patösszevonásokat hajtanak végre, ami arra utal, támadás­ra készülnek. Hercegovinában sincse­nek komolyabb harcok: szerb jelentések szerint a mu­zulmánok néhány körzetben provokálják a szerb egysége­ket, amelyek azonban nem válaszolnak a támadásokra. A szarajevói rádió nem tett említést a hercegovinai har­cokról. hogy a szigetország ne min­dig az Egyesült Államok ál­láspontjának megfelelően, külső nyomásra alakítsa ki sa­ját véleményét. A külügymi­niszteri poszt várományosa­ként emlegetik Macunaga Nobuo volt amerikai nagykö­vetet, sőt Maszako Ovada ko­ronahercegnő édesapját, aki a napokban mondott le külügy­miniszter-helyettesi megbíza­tásáról. Egyelőre a háttérben zajlanak az egyeztetések a ka­binet összeállításáról. Francia—német tengely Nincs fordulat Kormányalakítás előtt Japán tud nemet mondani MAGYARORSZÁG Végső búcsú szeptember 4-én A kormányzó hazatér Egy hónap múlva, szeptem­ber 4-én helyezik nyugalom­ra Kenderesen, a családi krip­tában, vitéz nagybányai Horthy Miklós és felesége: Purgly Magdolna földi ma­radványait, valamint ifjabb Horthy Miklós hamvait. Az újratemetés előkészüle­tei csaknem három esztende­je tartanak, mint erről a Ma­gyar Tengerészek Egyesülete 1990. december 20-án kelte­zett jegyzőkönyve tanúsko­dik: „Az egyesület minden politikai irányzattól elhatárol­va magát, kezdeményezi Horthy Miklós tengernagy hamvainak hazahozatalát, to­vábbá annak lebonyolításá­ban tevékenyen részt kíván venni.” — Kapcsolatot kerestünk Horthy Miklós Portugáliában élő menyével, Edelsheim- Gyulai Ilona grófnővel. El­küldtük a jegyzőkönyv máso­latát, s többszöri levélváltás és telefonbeszélgetés után megkaptuk a hozzájárulást az újratemetés szervezéséhez — mondja Dávidházy And­rás nyugalmazott hosszú jára­tú tengerészkapitány, aki a részletekről is tájékoztatást adott. A gyászünnepség Kendere­sen, a családi kripta előteré­ben lesz. A kegyeletes aktus a lisszaboni angol temetőben kezdődik, a kihantolás, a ha­zaszállítás diszkrét körülmé­nyek között zajlik le. A volt kormányzó és a felesége ma­radványait — temetéskor ólombetét is volt a koporsó­ban — a helyszínen két tölgy­fakoporsóba helyezik, majd kulccsal lezárják. Ifjabb Horthy Miklós urnáját az egyik koporsóba helyezik. Az exhumálást portugálok végzik. Repülőgépre teszik a koporsókat, és Zürich érinté­sével érkeznek meg Buda­pestre, várhatóan szeptember 3-án, délután. Ferihegyről szeptember 4-én reggel indul az autósor, motoros és gépko­csis rendőri biztosítással Ken­deresre. Az újratemetés szertartása szeptember 4-én, fél 12-kor kezdődik, a családi kripta előtt felállított baldachinnál, ahol a koporsókat, illetve az urnát elhelyezik. A szertar­tást Seregély István egri ér­sek és Kocsis Elemér, a Ti­szántúli Református Egyház- kerület püspöke végzi, mint­hogy Purgly Magdolna kato­likus, Horthy Miklós refor­mátus volt. A tervek szerint 450 személy számára biztosí­tanak helyet közvetlenül a ra­vatal mellett. A magas beosz­tású vendégeken kívül itt lesznek a Honvéd Hagyomá­nyőrző Egyesület, a Vitézi Rend, a Doni Bajtársi Szövet­ség, a magyarországi lovag­rendek, a tengerészek képvi­selői, a Köztársasági Megbí­zott Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területi Hivatalának képviselője, a kenderesi elöl­járóság tagjai és mások. Itt hangzanak el a búcsúbe­szédek; négyet terveznek a rendelkezésre álló 15 perc alatt. A kriptába helyezés előtt — várhatóan — rövi­den szólni fog Edelsheim Gyulai Ilona grófnő, a néhai Horthy István felesége és if­jabb Horthy István. A szerve­zők úgy tudják, hogy a ken­deresi újratemetésen a család 54 tagja vesz részt, akik a vi­lág különböző országaiból ér­keznek. Először Purgly Magdolna koporsóját helyezik el a krip­tában. Nagybányai Horthy Miklóst kürtszó kíséri rövid, utolsó útjára; „Vigyázz! Imá­hoz! Takarodó!” A végső nyughelyen már csak egyet­len szöveg hangzik el, a ten­gerész temetési ima, amely- lyel a halott bajtársaktól min­dig is búcsúztak a tengeré­szek, függetlenül attól, hogy hol volt a hazájuk és milyen vallásúak voltak. Dávidházy András elmond­ta azt is, hogy a vélhetően nagy érdeklődésre való tekin­tettel mintegy 4000 személy- kocsi és autóbusz számára biztosítanak parkolóhelyet Kenderesen. A nyugdíjas ka­pitány utalt rá: a szándék megvalósításához saját anyagi forrásaikkal kezdtek, aztán támogatást kaptak a jo­A nagyvilág hírei ★ Ismét lőtte az Afganisz­tán északi részén fekvő Ta- har tartomány falvait két orosz páncélozott helikopter kedd este. A támadásban páncélosokat is bevetettek az orosz egységek. Húsz af­gán életét vesztette, az anyagi kár jelentős. # Azonnali hatállyal ki­utasították az országból a francia hatóságok a szíriai elnök unokaöccsét. Ribal al Asszad a Szíria egyik alelnö­ki tisztét betöltő Rifat Asz- szad fia, Háfez Asszad uno­kaöccse. A francia külügymi­nisztérium szóvivője ismételt kérésre sem volt hajlandó közölni, mi volt a kiutasítás oka, csupán annyit mondott, hogy az elmúlt néhány hó­napban kifejtett, tevékenysé­ge miatt vált nem kívánatos személlyé. * Ali Akbar Hasemi Raf- szandzsáni, Irán újjáválasz­tott elnöke szerdán a teherá- ni parlamentben letette á hi­vatali esküt. Rafszandzsáni, aki egyben miniszterelnök is, vasárnap nyújtja át az új kabinet tagjainak névsorát a parlament elnökének. # Bili Clinton amerikai elnök, kedden leveli intézett Lech Walesa lengyel elnök­höz, amelyben támogatásá­ról biztosította a lengyel re­formokat. ★ Több államfő és vala­mennyi nagymúltú európai királyi ház uralkodója jelen lesz a szombaton, I. Bald- vin, a hétvégén elhunyt bel­ga király temetésén. Jelezte részvételét Francois Mitte- rand francia, Richard von Weizsäcker német, Luigi Scalfaro olasz, Mary Robin­son ír és Thomas Kleist oszt­rák köztársasági elnök, de a belga fővárosba várják Ezer Weizman izraeli államfőt, és az előzetes értesülések alapján Albert Gore ameri­kai alelnököt is. hannita és a máltai lovag­rendtől. * Vitéz nagybányai Horthy Miklós 1957. február 9-én hunyt el a portugáliai Estoril- ban. Purgly Magdolna Lissza­bonban halt meg 1959. janu­ár 8-án, ifjabb Horthy Mik­lós 1993. március 28-án vé­gezte életét. Edelsheim-Gyulai Ilona egy korábbi interjúban, ama a kérdésre, hogy a volt kor­mányzó végrendeletében utalt-e a magyarországi maj­dani újratemetésre, így vála­szolt: „A végrendelet erről nem szól, de nekem határo­zottan kifejezte az apósom azt a kívánságát, hogy ameny- nyiben Magyarország még az én életemben .felszabadul, hozassuk haza a hamvait.” A Horthy család 1993. szeptember 4-én hazatér Ken­deresbe. MTI-Press

Next

/
Oldalképek
Tartalom