Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. AUGUSZTUS 31., KEDD 3 Az EDU Budapesten Biztonsági kérdésekkel is foglalkozik a tanácskozás Az 1978-ban létrejött Euró­pai Demokratikus Unió (EDU) az európai keresztény- demokrata, konzervatív és néppártokat tömöríti. Célja, hogy közös programokat és alapelveket dolgozzon ki eu­rópai és külpolitikai téren, elősegítse a tagpártok és poli­tikusaik személyes kapcsola­tait, biztosítsa a tagpártok köl­csönös segítségét és támogatá­sát. Az EDU-nak ma 32 tag­pártja és 11 állandó megfigye­lője van. A szervezet a kelet-európai változások bekövetkezte óta nagy figyelmet szentel a tér­ségnek, igyekezve átadni esz­méit — szabadság, gyarapo­dás, haladás — a reformorszá­goknak. Az Európai Demok­ratikus Unió már 1988-ban felvette a kapcsolatot a ma­gyar és a lengyel politikai szervezetekkel, demokratizá­lási törekvéseik támogatása és csatlakozásuk elősegítése érdekében. Az elnöki tisztet 1979 óta Alois Mock osztrák alkancel- lár, külügyminiszter, az Oszt­rák Néppárt tiszteletbeli elnö­ke tölti be, az öt alelnök kö­zött van Antall József is. A Magyar Demokrata Fórumot az EDU 1990. augusztus 30-án Helsinkiben tartott kon­ferenciáján vették fel a szerve­zet tagjai közé, és ekkor vá­lasztották a magyar kormány­főt az EDU elnökhelyettesé­vé. Az Európai Demokrati­kus Uniónak 1990 óta teljes jogú tagja a Keresztényde­mokrata Néppárt is. A Tár­gyán József vezette FKGP tagságát 1992-ben felfüggesz­tették, ezzel egyidejűleg meg­figyelői státust kaptak a törté­nelmi kisgazdák. A holnap kezdődő buda­pesti tanácskozás elsősor­ban Európa integrációjával, az Európai Unió keleti irányba történő kiterjeszté­sével, az új demokráciák helyzetével, valamint — a délszláv válság fényében — a kontinens biztonsági kérdéseivel foglalkozik majd. Tervezik azt is, hogy vitát folytatnak a közép- és kelet-európai régió környe­zetvédelméről. Tagfelvétel­re is sor kerül a találkozón: teljes jogú taggá válik az RMDSZ és szó van a szlo­vákiai Magyar Keresztény- demokrata Mozgalom állan­dó megfigyelői státusának megerősítéséről is. A konferenciával egy idő­ben az EDU világszerveze­te, az IDU is vezetőségi ülést tart Budapesten. Az EDU 15 esztendős törté­netében nem volt még arra példa, hogy olyan sok magas rangú politikus vegyen részt a tanácskozáson, mint ahányan igent mondtak a mostani meg­hívásra. Eljön Helmut Kohl német kancellár, aki hosszú évek óta nem volt jelen hason­ló EDU-rendezvényen, itt lesz John Major brit, Micota- kisz görög, valamint Carl Bildt svéd, Fenech Adami máltai, Vaclav Klaus cseh, Oddsson izlandi miniszterel­nök, és Budapestre vátják Al­bánia és Ciprus államelnökét is. Kenderes: a Horthy-csalad kriptája (MTI-fotó) Folytatódik a törvénykezés Megkezdődött tegnap az Országgyűlés négyéves törvény­hozói munkájának utolsó szakasza. Az elkövetkező nyolc hónapban még számos törvényt kell megalkotniuk a képvi­selőknek, s közben elkezdődik a kampány az új választá­sokra. Magyarország történelmének olyan fázisához érkez­tünk, amely joggal kelti föl bennünk az érdeklődést: ho­gyan látnak ezen feladatokhoz az egyes képviselők? — Két törvényjavaslatot dol­goztam ki a nyári szünet alatt — mondotta Zimányi Tibor, MDF-es honatya. — Miután megszületett az ’56-osoknak járó emlékéremről szóló tör­vény, szükségesnek tartom, hogy azok is jogosultak legye­nek emlékéremre, akik 1944-ben valóban ellenálltak a náciknak, valamint akiket 1945 és 1989 között politikai okokból elítéltek. Második tör­vényjavaslatom lényege pedig az, hogy azon hadirokkantak­tól, akiktől 1947-ben elvették járandóságukat, most kárpótlá­si jegyként visszakaphassák azt. Az elmúlt évben a parla­ment ugyan rehabilitálta őket, de fontosnak tartom, hogy ne csak erkölcsileg, hanem anyagi­lag is becsüljük meg hadirok­kantjainkat. Lényegesnek tar­tom, hogy kárpótlási jeggyel kárpótolnánk e sokat szenve­dett réteget, ez a megoldás ugyanis nem geijesztene inflá­ciót. Nem utolsó szempont az sem, hogy a hadirokkantak megtapasztalják, törődik velük a demokratikus rendszer. — Szombati frakcióülésünk számos napirendi pontja között foglalkoztunk az utolsó ciklus törvényhozói munkájával is — válaszolta Dragon Pál, a kis­gazda 36-ok képviselője. — A legmesszebbmenőkig egyetér­tettünk abban, hogy mindent megteszünk a sikeres törvényal­kotásért. Olyan költségvetést tá­mogatunk majd, amely biztosít­ja a következő kormány zavar­mentes működését. Nem kerülhetem meg termé­szetesen azt a sarkalatos kér­dést sem, mi lesz a darabjaira hullott kisgazdapárt sorsa. Va­lamennyien az egység mellett foglaltunk állást, s már megkez­dődtek a különféle kisgazdapár­tok közötti tárgyalások. Min­dent megteszünk annak érdeké­ben, hogy sikeresek legyenek ezek a tárgyalások, hiszen csak egy egységes, erős kisgazda- párt indulhat jó eséllyel a kö­vetkező parlamenti választáso­kon. — A jövő évi költségvetési törvény megalkotását tartom a legfontosabbnak — vélekedik Ghiczy György, a KDNP frak­ciójának tagja. — De legalább ilyen lényeges módosítani a földtörvényt, megtiltani, hogy külföldiek földtulajdonhoz jut­hassanak. Foglalkozunk egyéb­ként a választási törvény módo­sításával is, a választási kam­pány szabályozásával. Összes­ségében olyan törvényeket sze­retnénk megalkotni, amelyek biztosítják az ország működő- képességét. Elengedhetetlen­nek tartom, hogy a magyar ál­lampolgárok ne csak politikai­lag, hanem gazdaságilag is tu­lajdonosai legyenek ennek az országnak. Magyarul: a gazdái. Törvényalkotó munkánk mellett természetesen a követ­kező választások is foglalkoz­tatnak bennünket. Naivitás len­ne nem beszélni erről. Éppen ezért ki kell küszöbölnünk a kormánykoalíció eddigi legna­gyobb hiányosságát, azaz: meg kell ismertetnünk az emberek­kel az elmúlt három év eredmé­nyeit. Föl kell mutatnunk azo­kat az óriási változásokat, ame­lyek e néhány év alatt lezajlot­tak. Nem szabad megenged­nünk, hogy az emberek külön­féle manipulációk áldozataivá váljanak. Hitet kell adni az ál­lampolgároknak, hiszen kedvet­lenül, letargiába sújtottan nem lehet megbízhatóan dönteni: ki kerüljön a következő ciklusban az ország Házába. Banos János A MIÉP Szárszóról Töretlen hittel Horthy-temetés Antall József nem lesz ott A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye szerint Horthy Mik­lósnak, Magyarország kormány­zójának és családtagjainak'újra­temetésén — tekintete véve mind a Budapesten rendezett nemzetközi konferenciákat, mind egyéb személyes okokat — Antall József miniszterelnök személyesen nem vesz részt. Az újratemetésen a kormány több tagja magánemberként lesz jelen. Antall József az újra­temetésen közvetlen családtagja­ival képviselteti magát. A Magyar Igazság és Élet Pártja országgyűlési képvise­lőcsoportja tegnap meghall­gatta a szárszói táboron részt vett tagjainak beszámo­lóját. A szárszói tábort a képvi­selőcsoport nyilatkozatában a magyar közélet kiemelke­dő eseményének tartja. A tény a fontos, hogy a találko­zó létrejött. A MIÉP nem pártként, hanem szellemisé­ge képviseletében volt jelen Szárszón. Megkezdődött a tisztázás folyamata a ma­gyar közéletben. A párt a nemzeti minimum kidolgozá­sával, s a keresztény érték­rend érvényre juttatásával szeretne hozzájárulni a szár­szói tábor további munkájá­hoz, a nemzeti kerékasztal­hoz. Sajnálatosnak tartják, hogy éppen Szárszó idején ütötték fel fejüket a pártsza­porodás gombái. A MIÉP tö­retlen hittel halad a magyar úton. Szárszó szellemiségé­nek megjelenése bizakodó­vá és magabiztossá teszi a képviselőcsoportot. (OS) Mit is mondott Fekete Gyula? Gyűlnek a hazugságok „Igazán gondos nagypapa le­het Fekete Gyula író. Gyűjti a mai magyar újságírók névso­rát. Hogy unokáinak legyen hová köpnie...” — olvashat­juk a Népszava tegnapi számá­ban H. I. jegyzetét. Mindezt az író állítólag azt követően jelen­tette ki, hogy fölkérte a szár­szói táborozókat: minden, a ta­nácskozásról szóló cikket vág­janak ki, s gondosan őrizzék meg az újságírók névsorát. Hogy láthassa az utókor, mi­lyen mélyre süllyedt a magyar sajtó. Felhívtuk Fekete Gyu­lát, s megkérdeztük, mi a véle­ménye a cikkről. — A leírt állítások már csak azért sem igazak, mert fölösle­ges összegyűjteni az újságírók névsorát, hiszen a MUOSZ ki­adja. Csupán arról van szó, hogy a szárszói tanácskozásról szóló cikkeket összegyűjtjük, s azokat a tanácskozásról szó­ló jegyzőkönyv mellé csatol­juk. Ez dokumentálná, hogy hová, milyen mélyre süllyedt a magyar sajtó. így persze azoknak a nevei is megőrződ­nének az utókor számára, akik hazugságokat „tudósítottak”. — S ettől lettek idegesek az újságírók... ? — Igen, többen odajöttek hozzám, s megkérdezték, hogy miként is képzelem ezt a gyűjtést, mi az indítékom. Én visszakérdeztem: ugyan miért aggódnak? Én boldog volnék, ha a nevemet meg akarnák őrizni az utókornak. Egyéb­ként az ön által említett cikk is bekerül a gyűjteményembe, ugyanis szintén tartalmaz ha­zugságot. Például azt adja a számba, hogy szerintem a Népszava minden sora hazug. Ezt természetesen nem állítot­tam, hiszen egy újságnak nem lehet minden sora hazug. Vi­szont számos valótlan állítás van benne. Az újságírók kér­désére azt mondtam, hogy a Népszava aznapi számát még nem olvastam. Ám a saját gyűjteményemben számtalan olyan írás található, amely ta­núsítja: a Népszava hazugsá­gokat ír. Akit ez bővebben ér­dekel, annak figyelmébe aján­lom például a Magyar Fórum augusztus 12-i számát, a „Bar- rabások mellbősége” című írá­somat. — Ön szerint össze fog gyűlni az a cikkgyűjtemény, amelyet a tanácskozás jegyző­könyvéhez csatolnak? — Természetesen. Ezt mi sem bizonyítaja jobban, mint az, hogy az ön által említett cikket is megkaptam már. így tudomást szerezhettem róla, jóllehet most sem láttam még a Népszava mai számát. H. P. Sajtóetika Magyar Hírlap­módra Elterjedt a hír: Za­csek Gyula új párt ala­pításán gondolkodik, A Magyar Hírlap hét­fői számának jegyzetí­rója ezzel kapcsolat­ban így vélekedik: „ők (mármint Zacsek és társai) azzal kerül­hettek az érdeklődés homlokterébe, hogy valami olyasmit képvi­selnek, ami szemben áll az általában elfoga­dott politikai normák­kal.” A fiatalnak mondható cikkíró e megállapításához úgy juthatott el, hogy ko­rát meghazudtoló- an tudatkihagyásba esett. Zacsek ugyanis nem a pártalapítással került az érdeklődés homlokterébe, hanem azzal, hogy megszer­vezte még a választá­sok előtt az MDF-pia* cokat, amelyek sikere köztudott volt. Olyany- nyira, hogy egyéni vá­lasztókerületében ala­posan maga mögé uta­sította a Fidesz elnö­két, Orbán Viktort. Orbán Viktornál te­hát jóval korábban az érdeklődés homlokte­rébe kerülhetett Za­csek Gyula, s az már csak mellékesen érde­kes, hogy ezért őt a magát liberálisnak mondó honatya gya­korta kofaképviselő­nek nevezte. Nos, az akkoriban már az ér­deklődés homlokteré­be kerülő Zacsek Gyu­la az MDF-piacokon arra törekedett, hogy a fővárosi és vidéki kisnyugdíjasok a bolti áraknál olcsóbban jut­hassanak olyan tömeg­cikkekhez, amilyen a krumpli, az alma, a liszt... Ez mindössze azért nem lényegte­len, mert a Magyar Hírlap ezt a törekvé­sét soha el nem ismer­te Zacsek Gyulának, ám most, a róla szóló jegyzet így kezdődik: „Mikor egy zsemlét már 8-10 forintért ad­nak”... Kérem tiszte­lettel, az MDF-piacok — lássuk be — igenis azért jöttek létre, hogy ne 8-10 forint le­gyen egy zsemle, ha­nem jóval olcsóbb. Mi­lyen érdekes, hogy a magát függetlennek mondó napilap szerző­je a Zacsek által támo­gatott árletörésekről tudomást sem véve emleget zsömleárakat. Persze nyilván így kí­vánja ezt az a sajtóeti­kai szabályzat, amely mostanság a Magyar Hírlapnál készül. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom