Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-27 / 199. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1993. AUGUSZTUS 27., PENTEK KERES — Damisol környezetbarát, természetazonos, vegytiszta levéltrágya- család 1—60 literes csomagolásban kapható. Beszerzésével és felhasználásával kapcsolatos információinkkal várjuk az érdeklődőket. * Modul-rendszerű kisvá- góhíd üzemeltethető, amely alkalmas 10-20 sertés műszakonkénti levágására és ezek teljes vagy részleges feldolgozására. * Pest megye juhtartó egyesületének létrehozásához az érdekeltek jelentkezését várjuk a megyei szövetség irodájában. * Minipékség iránt érdeklődők jelentkezését várjuk. Az üzem alkalmas pékáru, illetve fehér kenyér gyártására. Egy műszakban körülbelül 3000 fő folyamatos ellátását tudja biztosítani. * Tíztonnás napi teljesítménnyel kenyér és pékárú sütéséhez szükséges liszt előállítására alkalmas malommal kapcsolatban információinkkal várjuk a vállalkozókat irodánkban. * Kérjük azon vállalkozók jelentkezését, akik füstöltáru-készítő húsüzemet működtetnének. A javasolt berendezések napi ezer kilogramm nyersanyagból különböző füstölt áruk és vörös áruk előállítására alkalmasak. A feldolgozandó nyersanyag napi 11 darab 120 kilogrammos sertésből nyerhető. * Kombinált bepárlórend- szer kapható! Szűrt és rostos anyagok — szőlőmust, gyümölcsök és más kertészeti termékekből nyert levek, illetve pépek, gyógynövénykivonatok, híg sörlé — nagy koncentrációra történő kíméletes bepárlására alkalmas. Feldolgozható mennyiség: 400, 800. 1200, 2000 és 3000 kilo- gramm/óra. — KÍNÁL Traktorok már százezer forinttól Mezőgazdasági gépek gazdálkodóknak Magyarországon a szövetkezeti átalakulás és a kárpótlás miatt folyamatban van a magántulajdonban lévő kis- és középgazdaságok kialakulása. A kis földterületek műveléséhez olcsó mezőgazdasági gépekre van szükség, ezekből azonban ma még elég szűkös a kínálat. A gödi telephelyű Csúcs Export-Import Kft. már másfél évvel ezelőtt felismerte, hogy szükség van olyan gépekre, amelyeket a most földhöz jutó gazdák is meg tudnak vásárolni. — Hogyan jutott eszébe mezőgazdasági gépek forgalmazásával foglalkozni? — kérdeztem Vizler Ferenc ügyvezető igazgatót. — Kísérletképpen hoztuk be az első szállítmány traktort és fűkaszát, és a készlet rövid idő alatt elkelt. Ez másfél évvel ezelőtt volt. Akkor határoztam el, hogy erre sza- kosodom. A gépeket Svájcból exportálom, kamionnal hozzuk be őket. Új és használt mezőgazdasági gépeket egyaránt árusítunk. — Milyen ma Magyarországon a kereslet a gépek iránt? — Az érdeklődés nagy, különösen amiatt, mert a környéken nincs hasonló vállalkozás. Az igazi kereslet azonban majd akkor fog megmutatkozni, amikor a tulajdonviszonyok rendeződnek. Azok, akik tudják, hogy földhöz fognak jutni, már most érdeklődnek, hogy milyen gépeket lehet kapni. Mi igen kedvező árszinten árusítunk, hiába hoznánk be túl drága gépeket, azokat nem tudnánk eladni. — Mit keresnek elsősorban az emberek, — Főleg a traktorokra van igény, de más gépeket, berendezéseket is keresnek az emberek. A váltvaforgató ekétől az első időben idegenkedtek, mert ez új a magyar mezőgazdaságban. Magyarországon megszokták a régi, hagyományos ekéket, nyugaton viszont a váltvaforgató ekét használják. Ezzel oda-vissza lehet szántani. Főleg a kis földterületeken lehet hatékonyan alkalmazni, minden talpalatnyi földet meg lehet művelni vele. Eddig ezt Magyar- országon nem ismerték, de aki ilyet vásárolt nálunk, elégedett volt vele. — Mit tudnak ajánlani az őszi munkákhoz? — Tudunk ajánlani ekét, traktorokat, a vetéselőkészítéshez pedig kombinátort. Amikor fogy a készlet, én magam utazom Svájcba, hogy újat rendeljek. A használt gépek között olyan szempont szerint válogatok, hogy azok minőségben és árban megfeleljenek a hazai igényeknek, azaz hogy a most induló mezőgazdasági vállalkozások is meg tudják vásárolni. — Milyen szakértelem kell ahhoz, hogy a gépek minőségi állapotát fel tudja mérni? — Az alapszakmám autószerelő, de dolgoztam a püspökhatvani tsz mezőgazdasági gépjavító üzemében. így ismerem a gépeket, és fel tudom mérni a minőségi állapotukat. — Kik a vásárlóik? — Területileg a Pest megyeieken kívül más megyéből is vannak vásárlóink. Gyakorlatilag azok, akik a 2-es út mellett elmennek. Főleg magánszemélyek vásárolnak nálunk, bár kisebb társaságoknak is adtunk már el gépeket. De elsősorban a kistermelők, a most induló magán- gazdaságok érdeklődnek. Előfordult már az is, hogy jött valaki, elmondta, milyen gépet szeretne és mi behoztuk. — Megéri ma hazánkban mezőgazdasági gépekkel foglalkozni, — Annak éri meg, aki olcsón tudja beszerezni a gépeket. Kereslet van, de nem szabad túl drágán árusítani, mert akkor nem tudják megvenni az emberek. Nálunk már százezer forinttól lehet traktort kapni. De olcsó a műtrágyaszóró, a szénaforgató, a kom- binátor is. Természetesen ezek használt gépek, mert az újak jóval többe kerülnek. Egyébként most gondolkodunk azon, hogy felvesszük a kapcsolatot a Takarékszövetkezettel. Azt szeretnénk, ha nálunk is részletre lehetne vásárolni. H. Cs. I Még nem valósulhat meg az eredeti cél Az útkeresés ideje lejárt Cegléden két és fél esztendővel ezelőtt alakult meg a helybéli gazdakör, amely kezdetben tulajdonképpen klubként működött. A tagok egy-egy összejövetelen elbeszélgettek; megosztották egymással a beszerzéssel, termeléssel és értékesítéssel kapcsolatos gondokat. Petrányi Ferenc elnök szerint az az útkeresés ideje volt, és a legfontosabbat, a gazdálkodók érdekképviseletét nem sikerült megvalósítani. Az év elején új, nyolctagú vezetőséget választottak a szervezet élére, amelyben egyetemi végzettségű agrár- szakemberek, állattenyésztők, és mezőgazdasági gépészmérnökök kaptak bizalmat. Egyébként a mintegy hatvan tag elsősorban azok közül verbuválódott, akik mezőgazdasággal foglalkoznak, illetve jövedelmük egy részét abból teremtik elő. Igen előnyös az, hogy csatlakozott Mód Sándor, a CAT kerületi igazgatója. Ugyanis a tangazdaság különböző bemutatók szervezésével próbálja érzékeltetni, például a kukorica-, napraforgó-, cukorrépatermesztés előnyeit, hátrányait, ötleteket adva ahhoz, hogy Cegléden mivel érdemes foglalkozni. Petrényi Ferenc: A gazdálkodók érdekképviselete még nem megoldott Kisfaludi István felvétele A gazdakör tagjai rendszeresen találkoznak egymással. Egyre inkább felismerik az információcsere fontosságát. Mindenki segít a másiknak. Egy-egy foglalkozáson az eltelt időszak hasznos tudnivalóiról számolnak be az előadók. Legutóbb Farkas Albert, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztály vezetője magyarázta el a tanyai építkezés előírásait. Farkas Sándomé pedig a kárpótlással kapcsolatos ügyekben tartott tájékoztatót. Míg Banai Benő a mezőgazdasági osztály vezetője egyebek mellett az aszálykárról beszélt. Értékes volt Sárközy Ferenc tőzsdeárakról szóló beszámolója is. Jó néhány cég felajánlotta, hogy ingyenes tanfolyamokon foglalkozna az érdeklődő tagokkal, akik a szervezet keretén belül induló különböző szakkörökben — konyhakertészet, szántóföld, gyümölcs- és szőlőtermelő — szerveznének programot. Az információs csatorna megkönnyítené a piacra való termelést. Ám addig, amíg a föld nem kerül visz- sza a valóságban is az új tulajdonosokhoz, nem lehet összehangolni a termesztést és az értékesítést. Valójában nem valósulhat meg a gazdakör eredeti célja: az érdekképviselet. Végezetül Petrényi Ferenc elmondta, azt tervezik, hogy a szervezetet bejegyzik a cégbíróságon. Azért, hogy valami tevékenységre vállalkozhasson, amiből fizethetné a működésével kapcsolatos kiadásokat. A közeljövőben — a Ceglédi ősz 1993 keretében — nagyszabású mezőgazdasági gép- és termékbemutatót szerveznek. Ezzel is szeretnék ráirányítani a figyelmet az agrárágazatra, azt remélve, hogy segíteni tudják a vállalkozókat. F. F. Gyenge minőségűek a kistermelői borok Bemutatkozik a Magyar Fórum Borháza Kft. A Magyar Fórum Borháza Kft. egy évvel ezelőtt alakult, és ma már forgalma megközelíti a havi 100 millió forintot. Alapvetően vendéglátással foglalkoznak, Budapest belvárosában üzemeltetnek egy önkiszolgáló éttermet. Csur- ka Endre ügyvezető igazgatóval a cég egyéb tevékenységeiről beszélgettünk, és arról, hogy milyen ajánlataik vannak a mezőgazdasági termelők számára. — Mivel foglalkozik még a kft.? — Van egy utazási irodánk, amely főleg beutaztató turizmussal foglalkozik. Háromféle utazási lehetőséget kínálunk, melyek közül legfontosabb a borturizmus. Ennek lényege, hogy vendégeinknek bemutatjuk Magyarország húsz legnagyobb borvidékét, ahol megkóstolhatják a borokat. Ez természetesen elsősorban a borászokat érdekli, de jönnek más érdeklődők is. Másik kínálatunk, a magyarországi templomokat bemutató utazás, és végül a horgászturizmus. — Hogyan és miben tudnak segíteni a gazdáknak? — Ami a megye zöldség- és gyümölcstermesztőit érdekli, az, hogy van egy vállalkozásunk, az Arany Diszkont, melynek jelenleg négy üzlete van. A vállalkozás tagja a Dunakeszi Hűtőház és a Konzervgyár. Ez a két zöldség-gyümölcsfeldolgozó a megyei termés nagy részét felvásárolja és fel is dolgozza. Leányvállalatunk a Hús- Fórum Kft., amely szintén a gazdáktól vásárolja fel a vágóállatokat. — Milyen tapasztalataik vannak a borfelvásárlás tkrü- letén ? — Sajnálattal kell mondanom, hogy egyre kevésbé merünk kistermelőktől bort venni. Van néhány állandó partnerünk, akikkel nincsenek gondjaink. A kistermelőktől vásárolt borok minőségével nagyon sok baj van. Ezért is szükséges, hogy a bortermelő gazdák szaktanácsadásokon vehessenek részt, és korszerű borászati eszközökhöz juthassanak. A gazdakörök tudnának ebben segíteni. A borászat fejlesztése érdekében mi is igyekszünk tenni valamit, ezért létrehoztuk a Bor Fórum Alapítványt. Ennek segítségével sikerült újraindítanunk a Borászati Lapok című szakfolyóiratot, melynek megjelenése már nagyon hosszú ideje szünetelt. Reméljük, ezzel is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a magyar borok visszanyerjék méltó helyüket a világ borai között. (feke) Garantált ár újabb agrártermékekre A búza után jövőre garantált felvásárlási ára lesz a sertés- és marhahúsnak, a tejnek és a kukoricának is — jelentette be Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára szerdán Újfehértón, ahol egy mezőgazdasági fórumon beszélt az ágazat Jjelyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről. Az államtitkár elmondta: a tárgyalások már folynak, s azok befejezése után hirdetik meg a termékek árát. Az agrárrendtartás a többi mező- gazdasági terméknél is tervezi az irányár meghatározását. Medgyasszay László úgy vélte: mindez kiszámíthatóbbá teszi a termelést, hiszen értékesítési biztonságot ad. Hozzátette: piaczavar persze lehet, de annak megszüntetésére a tárca rendelkezésére áll az intervenciós alap. A Földművelésügyi Minisztérium vezető tisztségviselője külön kitért a mezőgazdasági termelők érdekképviseletei által vitatott garantált búzaárra. Véleménye, szerint a 8200 forintos tonnánkénti árat nem szabad emelni, mert az jelentős kenyérár-emelkedést eredményezhet. Medgyasszay László megerősítette korábbi vélekedését, miszerint 1994 a mező- gazdaság stabilizálásának éve lesz. A garantált árak meghirdetése mellett az ágazat helyzetének javulását az eredményesebb piackutatástól várja. Hangsúlyozta: a nyugati piacok megtartása mellett a fizetőképes keleti kereslettel szembeni fogadó- készséget az exporttámogatások ésszerű felhasználásával kell kiegészíteni, hogy a magyar agrártermékek árban is versenyképesek legyenek. Az államtitkár szólt a mezőgazdaság finanszírozási gondjairól is, s bírálta a bankok lassú és rugalmatlan hitelezési tevékenységét. Az átalakuló ágazat szektorösszetételéről végül úgy vélekedett: sokszínű lesz a magyar mezőgazdaság, az egyéni vállalkozók, farmerek mellett hosszú távra megmaradnak a termelő és értékesítő típusú szövetkezetek, az állami gazdaságok privatizálásával pedig kialakulnak kis- és középbirtokok is. Pest megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. U. em. 244. Telefon: 118-0111/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960
