Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-04 / 180. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULFOLI) 1993. AUGUSZTUS 4.. SZERDA Pozsony figyel az ajánlásokra Belépés, vita nélkül A magyar—szlovák kapcsola- kát. így például tanulmányotokról is nyilatkozott JozefMo- ravcík szlovák külügyminiszter a Le Figaro című francia lapnak adott interjújában. Mo- ravcík a hét végén tett kétnapos látogatást Párizsban, de erről a francia sajtó nem tett említést. A párizsi szlovák nagy- követség képviselője az MTI tudósítójának elmondta: a külügyminisztert fogadta Alain Juppé francia külügyminiszter és Alain Lamassoure, az európai ügyek minisztere, valamint René Monory, a szenátus elnöke és megbeszélést folytatott a francia gazdasági körök néhány képviselőjével is. Moravcík az interjúban egyebek között vitatja azt az állítást, hogy a Szlovákiában elhatározott területi újrafelosztás hátrányos lenne a magyar kisebbségre nézve. „A jelenlegi három helyett nyolc, vagy tizenöt körzetet akarunk létrehozni, vagyis a magyar képviselet arányosan nagyobb lenne a körzetek nagy részében” — mondta. A külügyminiszter ugyanakkor elismerte, hogy az Európa Tanács a nemzetiségi kérdésben ajánlásokat tett Szlovákiának. „Figyelembe vesszük ezeket az ajánlásozunk egy olyan új törvényt, amely lehetővé tenné a magyaroknak a magyar vezeték- és keresztnevek használatát. Mi a magyarokat országunk teljes jogú állampolgárainak tekintjük” — hangoztatta a szlovák külügyminiszter. A nemzetiségi probléma tanulmányozására létrehozandó vegyes bizottságról szólva kijelentette: „az a probléma, hogy a magyarok minden területen előrelépést akarnak ahhoz, hogy elismerjék közös határunkat. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy előbb a határok elismerésére van szükség a tárgyalások kedvező légkörének megteremtéséhez. Ez mindkét ország számára igen fontos, mert nehéz lenne elképzelni tagságunkat az Európai Közösségben és a NATO-ban azt megelőzően, hogy rendeznénk vitáinkat” — jelentette ki. A Bős-—Nagymaros körüli vitával kapcsolatban a szlovák külügyminiszter az interjúban úgy vélekedett, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság döntésének megszületéséhez „legalább három-öt évre van szükség”. Hirosima, Nagaszaki Szomorú évfordulók Hirosimában nemzetközi értekezlet kezdődött tegnap arról, miként lehet megerősíteni az atomsorompó-szerző- dést, elejét venni az atomfegyverek elterjedésének. A tanácskozással emlékeznek meg a résztvevők, köztük az atomtámadás túlélői, a hirosi- mai atomrobbanás 48. évfordulójáról. A tanácskozást a hét második felétől, az atombombának áldozatul esett másik japán városban, Nagasza- kiban folytatják. 1945. augusztus 6-án Hirosima, majd augusztus 9-én Nagaszaki fölött robbant a bomba. Hirosimában 140 ezer ember, Nagaszakiban pedig 70 ezer ember életét oltotta ki az atombomba. 1946 óta évente e héten tartják a megemlékezéseket és emléküléseket a két városban, és az idén megrendezik a tragikus esemény évfordulóján a polgármesterek harmadik világtalálkozóját is, amire negyven város képviselőjét várják. Rendszerint a japán kormány vezetője mond ez alkalommal ünnepi beszédet, az idén is így tervezték, ám lehetséges, hogy Mijadzava Kiicsi. aki a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésén mond le hivataláról és adja át a hatalmat egy új kormányfőnek, nem tud részt venni az ünnepségeken. Lilie a genfi eredményekre hivatkozik Készültségben a brit légierő Malcolm Rifkind brit védelmi miniszter tegnap közölte, hogy a Brit Királyi Légierő gépeit készültségbe helyezték, és azok szükség esetén beavatkoznak Boszniában. A miniszter Boszniában tesz körutat az ott tevékenykedő brit ENSZ-csapatoknál, és Vitéz városában nyilatkozott a BBC-nek. Rifkind már hétfőn megerősítette, hogy a brit kormány rokonszenvezik a légitámadásokra vonatkozó amerikai elképzelésekkel, a Szarajevó körüli szerb ostromzár megtörésére, a további szerb előnyomulás megállítására. Ezt londoni kommentátorok fordulatként értékelik, mert Nagy-Britannia, Franciaországgal együtt, eddig keményen ellenezte a katonai beavatkozást, egyebek közt ENSZ-katonái biztonságára hivatkozva. Egyes vélemények szerint a brit ENSZ-katonák azonban már nem kerülhetnek követlen veszélybe, mert tevékenységi területükön szerbekkel nem, hanem horvát és mohamedán erőkkel érintkeznek. A NATO légitámadásokkal fenyegette meg a boszniai szerbeket, amennyiben folytatják Szarajevó és más boszniai övezetek ostromát. Ezt Manfred Wörner, a NATO főtitkára jelentette be tegnapra virradóra Brüsszelben. A légicsapásokat kilátásba helyező nyilatkozatot a katonai szervezethez tartozó 12 ország nagykövetei fogadták el a belga fővárosban tartott 12 órás tanácskozásuk után. Az okmány hangsúlyozza: a NATO úgy döntött, hogy azonnal megkezdi az előkészületeket keményebb intézkedések — köztük légitámadások — életbe léptetésére mindazok ellen, akiket felelősség terhel Szarajevó és más boszniai övezetek ostromáért. A boszniai külföldi katonai beavatkozás csak újabb harcokhoz vezetne, és megzavarná a békés rendezésről folyó genfi tárgyalások menetét — hangsúlyozta Zoran Lilie jugoszláv elnök, Bili Clinton amerikai elnöknek küldött levelében. A jugoszláv politikus szerint a genfi tárgyalásokon elért eredmények igazi esélyt jelentenek arra, hogy sikerül békés eszközökkel véget vetni az immár 16 hónapja tartó tragikus polgárháborúnak, s sikerül olyan rendezési tervet kidolgozni, amely figyelembe veszi mindhárom nép jogos követeléseit. Lilié szerint a genfi tárgyalások idején csak olyan javaslatokkal szabad előállni, amelyek a békés rendezés felé terelik a boszniai harcoló feleket. Újra az Urálban Radioaktív szivárgás Egy nukleáris fegyvereket előállító orosz katonai üzemből radioaktív szennyeződés szivárgott hétfőn — jelentette a Reuter. A telep az Urál-hegység- ben található a „Cselja- binszk—40” fedőnevű, a külvilág elől elzárt városban, Moszkvától 1500 kilométerre keletre. Személyi sérülést nem okozott a baleset, szakértők szerint az üzem dolgozóit nem érte a megengedettnél nagyobb sugárzás. A nukleáris szennyezés az üzem mintegy száz négyzetméternyi területére terjedt ki —jelentette tegnap az ITAR- TASZSZ alapján az AFP. Az egyik csőrendszerben keletkezett hibát csak tíz órával később lehetett elhárítani. A mostanihoz hasonló meghibásodás történt július közepén a „Cseljabinszk—65” névvel jelzett városban. Francia vélemény az EK-ról Szarajevóban kell bizonyítani Az Európai Közösségnek meg kell fordítani politikáját Közép-Európával kapcsolatban: a külpolitikai és a biztonságpolitikai együttműködéssel kell kezdenie, s a gazdasági integrációt szakaszosan kell megvalósítania, azzal a céllal, hogy ez mindenképpen még 2000-ig befejeződjék. Ezt a véleményt hangoztatja a közép-európai kérdések ismert kutatója, Jacques Rupnik a Le Figarónak adott interjújában. „A legfontosabb, hogy a biztonsági kérdésekkel kezdjük, mert ezen a téren azonnali előrelépésre van lehetőség” — mondotta. Rupnik arra a kérdésre válaszolva fejtette ki véleményét, hogy az európai monetáris rendszer módosítása milyen hatással járhat Közép-Európában. A lap ezzel kapcsolatban utal arra is, hogy Magyarország a valutaárfolyamok kiszámításánál az EK közös valutája, az ECU helyett ezentúl a német márkát veszi alapul. A francia szakértő szerint a nyugat-európai gazdaság fellendülése kulcsfontosságú a közép-európai országok számára, mert ettől függhet saját gazdaságuk alakulása is, a gazdasági átmenetet pedig a demokrácia megszilárdulása feltételének tekintik. „A gazdaság fellendülése lehetetlen anélkül, hogy ezeknek az országoknak korábbi keleti kötöttségét ne váltsa fel kötődésük a Nyugathoz” — mondotta. A monetáris rendszer módosítása Rupnik szerint „többsebességű Európa” kialakulását jelzi, s ez éppenséggel kedvező hatással lehet az EK-tagság szempontjából. „A több körből álló Európa meggyorsíthatja a csatlakozást a közösséghez: egyes országok csak a maast- richti szerződés bizonyos elemeit fogadnák el ez esetben. A szerződés nem csupán a pénzügyi unióból áll, hanem megteremti az egységes európai politika és védelem alapjait. De Maastrichtnak a közép-európaiak szemében nincs értelme, ha a közösség nem tud bizonyítani Szarajevóban. Hogyan higgyenek az európai biztonságban, a politikai unióban, ha az európaiak nem képesek egységesen fellépni a jugoszláv drámában?” — mondta az interjúban Rupnik. Politikai foglyok / Éhségsztrájk Szöulban Szabadon bocsátásukat és a drákóian szigorú nemzetbiztonsági törvény eltörlését követelve háromnapos éhségsztrájkba kezdett tegnap Dél-Koreában 321 politikai fogoly. A bebörtönzöttek hozzátartozói szövetségének száz tagja szolidaritásból szintén éhségsztrájkot hirdetett a főváros egyik katolikus székesegyházában — jelentette a Reuter a szervezet szóvivőjére hivatkozva. Dél-Korea nemzetbiztonsági törvénye tiltja az illegális kormányellenes tiltakozásokat és a hatóságok engedélye nélküli kapcsolat- tartást a kommunista Északkal. Az említett „bűncselekményekért” akár halálbüntetés is kiszabható, bár ehhez csak ritkán folyamodik a szöuli vezetés. 4- A francia kormány álláspontja szerint az ország nemzeti valutája „megtartotta értékét”, s néhány napon, esetleg héten belül ez a pénzpiacokon is beigazolódik. % Röviddel a felbocsátás után hétfő délután a kaliforniai Vandenberg légi- támaszponton felrobbant az amerikai légierő egyik Titán—4 típusú rakétája. Washingtoni katonai források szerint a rakéta titkosnak minősülő katonai terhet szállított. * A tegnapi szlovák lapok szerint Augusto Pinochet tábornok, a chilei szárazföldi erők főparancsnoka a jövő héten Kelet-Közép-Európába készül, és jól értesült források szerint Szlovákiába is ellátogat. Az állami közigazgatásnak meg kell őriznie semlegességét a küszöbön álló választásokon. „Nem célszerű”, hogy a vajdasági kormányzók jelöltessék magukat vagy részt vegyenek a választási kampányban — hangoztatta hétfőn Hanna Su- chocka lengyel miniszter- elnök. Legalább tíz ember vesztette életét a dél-kambodzsai Kampót tarto- mánybn, amikor hétfőn délután ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak egy személyvonatra. A Reuter emlékeztet arra, hogy a térség a szélsőséges vörös khmerek egyik erődítményének számít. Felfüggesztették az orosz csapatkivonást Megfigyelöközpont Varsóban Oroszország ideiglenesen felfüggesztene Lengyelországban állomásozó utolsó alakulatainak kivonását, mert vitája támadt Varsóval egy katonai megfigyelőközpont elhelyezése körül — közölte Varsóban a védelmi minisztérium egyik illetékese. Hieronim Cichon tájékoztatása szerint az orosz csapatok ha- zátéréséért felelős orosz parancsnok, Leonyid Kovaljov tábornok leállíttatta egy Varsó környéki támaszponton állomásoz- tatott híradós dandár kivonását. — Az ok az volt, hogy az oroszok a katonai szállítási részlegük volt varsói főhadiszállásán akarnak létrehozni egy megfigyelőközpontot, amelyből Németországban állomásozó csapataik visszavonását irányítanák — közölte Cichon a Reuterrel. A lengyelek ezzel szemben azt szeretnék, ha az új központot Oroszország varsói nagykövetségén rendeznék be. — Azt akarjuk, hogy az oroszok egy helyen legyenek — mondta Jerzy Lotkowski ezredes, a lengyel védelmi minisztérium munkatársa. Vlagyimir Napalkov, az orosz nagykövetség sajtófelelőse azt közölte, hogy Oroszország nem fogadhatja el a lengyel javaslatot. Washington elégedett Az Egyesült Államok elégedett Magyarország, Thaiföld és Tajvan ama erőfeszítéseivel, amelyek a szellemi tulajdonjogok védelmének javítására irányulnak — közölte hétfőn Washingtonban Mickey Kantor amerikai kereskedelmi képviselő. A három ország azért képezte vizsgálat tárgyát, mert felkerült a tisztességtelennek ítélt kereskedelmet folytató országok washingtoni listájára. Kantor kijelentette: Magyarországot törlik e listáról, amint aláírják a július 28-án parafáit magyar—amerikai megállapodást. Kedvezett az időjárás Több az orosz gabona Derűlátóan nyilatkozott a mezőgazdaság helyzetéről Alek- szandr Zaverjuha orosz miniszterelnök-helyettes. Sajtó- értekezleten közölte, hogy szakértők szerint az idén rekordtermés várható gabonából, 120-125 millió tonnányi, a tavalyi 106,8 millió tonnával szemben. A mezőgazdaságért felelős orosz kormánytisztviselő beszámolója alapján elsősorban az időjárás kedvező voltának köszönhető a termésnövekedés. A Reuter megjegyzi, hogy tavalyhoz képest 1 millió hektárral kisebb területen vetettek gabonát Oroszországban, de ez elenyésző csökkenés, egy százalék alatti. Ösz- szesen 61 millió hektárról fognak aratni. Zaverjuha szerint egyébként lassan túljut Oroszország mezőgazdasága a mélyponton, három egymást követő évben csökkent a termés, ám mostanra a szakértők szerint stabilizálódott a helyzet, s az állattenyésztésben is szaporulatra lehet számítani.
