Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-04 / 180. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. AUGUSZTUS 4., SZERDA 3 Önkormányzati térinformatika A Állami támogatás Nagymarosi körtöltés Takarékos eltakarítok kerestetnek Újabb tíz városi, kerületi ön- kormányzat 14,4 millió forin­tos támogatásban részesül tér­informatikai rendszere kiépí­téséhez, erről döntöttek az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottságban — tájékoztatták az MTl-t a műszaki fejleszté­sért felelős szervezetben. Balatonfüred, Békés, Bia- torbágy, Budakeszi, Budapest XVII. kerülete, Szentlőrinc- Hosszúhetény, Szolnok, Tata, Törökszentmiklós és Vecsés az OMFB támogatásán kívül még 38 millió forint saját pénzügyi alappal is rendelke­zik e cél megvalósítására. Az önkormányzatok az OMFB segítségével és közreműködé­sével indított nemzeti projekt megvalósításához az elnyert támogatáson és az önkor­Természetvédelmi, illetve vízügyi mulasztásra utaló je­leket nem találtak a Kis-Bala- tonnál — mondotta Tardy Já­nos államtitkár-helyettes, az Országos Természetvédelmi Hivatal vezetője tegnap. Az államtitkár-helyettes a helyi természetvédelmi, vízügyi igazgatóság vezetőivel a helyszínen értékelte a madár­pusztulással kapcsolatos vizs­gálatok összesített eredmé­nyeit. Rámutatott: a bakterio­lógiai tenyésztések alapján megállapítható, hogy a sás rothadása miatt keletkező baktériumfertőzés — botuliz- mus — az oka a mintegy 360 madár — tőkésréce, szár­csa, sirály — pusztulásának. A kis-balatoni tározórend­szer kiépítése együtt jár a nö­vényzet elárasztásával, an­nak rothadásával, így volt ez a Kis-Balaton I. feltöltése­kor. Hasonló okokból 1978-ban 10-ezres, 1988-ban többezres madárelhullást fi­gyeltek meg. Az idei nádrot­hadás, illetve a madárpusztu­lás a Kis-Balaton II. elárasz­mányzatok saját pénzügyi ke­retén kívül még más forrás­ból — becslések szerint több száz millió forintot fordíthat­nak a települések irányítási gyakorlatában eddig még ha­zánkban nem alkalmazott, di­gitális térképi alapú informá­ciós rendszerekre. Az OMFB az önkormány­zati térinformatika célpályá­zatát tavaly év végén hirdette meg nemzeti programként. A közigazgatásban alkalmazott térinformatikai rendszerek célja: olyan digitális térképek készítésének előmozdítása, amelyek segítségével megbíz­hatóan nyilvántarthatok és visszakereshetők a települé­sed legfontosabb közművei­nek, épületeinek és földjei­nek adatai. tására, s részben a csapadék­szegény, meleg nyárra vezet­hető vissza. A vízszint le­csökkent a mocsaras területe­ken, nem kaptak elegendő vízutánpótlást, a nagy meleg fölerősítette a vízi növényzet bomlását. Július 22-én har­madfokú vízminőség-védel­mi készültséget rendeltek el, és néhány napig az amúgy is nagyon alacsony vízszintű Kis-Balaton I.-ből vizet en­gedtek át a Kis-Balaton II.- be. A friss víz javított a hely­zeten, de további vízutánpót­lásra a Zala minimális víz- szállítása miatt nincs lehető­ség. Amennyiben a Kis-Bala­ton I.-nél tovább csökkenne a vízszint a víz átadása mi­att, a sekély öblökben még nagyobb területen alakulna ki a vízi növényzet rothadá­sa, s ez a jelenleg tapasztalt­nál is nagyobb madárpusztu­lást okozna. Elegendő víz esetén a természetvédelmi ál­lapot felmérése, a biológiai mérőrendszer adatai alapján határozzák meg a vízutánpót­lás ütemezését. (Folytatás az I. oldalról) A rehabilitációs iroda beadta a kérelmet a vízjogi létesítési engedélyre, s mivel a szakha­tóságoknak eddig nem volt alapvető kifogásuk, várható, hogy szeptember végéig meg­kapják ezt az engedélyt. Az előzetes minősításre már korábban kilenc vállalat- csoport jelentkezett, közülük hat felelt meg az elvárások­nak, egy visszalépett, öt ma­radt versenyben. A kivitelezők között aszerint is választanak majd az elbírálás során, hogy takarékos megoldásokkal ki mennyivel hajlandó az előze­Részvéttávirat Göncz Árpád köztársasági el­nök és Antall József minisz­terelnök táviratban fejezte ki részvétét Jean-Luc Dehaene miniszterelnöknek I. Baldvin király, belga uralkodó elhuny­ta alkalmából. Restauráló fiatalok Tizenegy szlovén és magyar hallgató részvételével meg­kezdődött Csesztregen az a tíznapos tábor, amely a köz­ség Árpád-kori templomában álló oltár állagának megújulá­sát célozza. Az amatőr fiata­lok Franta Dezső restaurátor­művész irányításával két éve kezdték meg a munkát. Ta­valyelőtt az 1899-ben készült barokk gyergyatartók aranyo­zását pótolták. Tavaly az ol­tár aranydíszeinek kiegészíté­sét kezdték el, s ez a munka fejeződik be az idei táborban. A csesztregi önkormány­zat tervezi az oltár és a temp­lom teljes restaurálását is, en­nek azonban még nem sike­rült az anyagi hátterét megte­remteni. A következő évben hasonló tábor nyílik majd Lendván, ahol a vár néprajzi anyagát konzerválják a hall­gatók. tesen becsült — a hitelek bank- terhei nélkül számított — 8,6 milliárd forintos kivitelezési összeg alá menni. Ezt a 8,6 milliárd forintot az inflációval, az áfával, 3 éves időtartamra számolták ki. A költségvetés e három évben több mint ötmilli- árd forintot vállal, a fennmara­dó részre a kivitelezés jogát el­nyerő vállalatnak szükséges majd állami garanciával külföl­di hitelt szerezni. A finanszíro­zási gondokat csökkentheti, ha a környezetvédelmi, a vízügyi, az útalap bizonyos, e szakterü­letekre tartozó munkákat átvál­lal. A Fővárosi Távfűtőművek (Főtáv) kintlévősége ez év nyarára mintegy 1 millárd fo­rintra nőtt. Kiss Gábor, az önkormány­zati vállalat illetékese az MTI-nek elmondta: az elmúlt évben megduplázódott díjhát­ralékot, illetve az emiatt szük­séges további bankhitelek fel­vételét mielőbb szeretnék megszüntetni. Ezért a nem­rég dolgozói tulajdonba ke­rült Fővárosi Díjbeszedő Rt. mellett a már önálló díjbesze­désre berendezkedő cégekkel — az Elművel, a különböző lakásszövetkezetekkel, illet­ve más közművállalatokkal — is tárgyalásokat folytat­nak. Ugyanakkor vizsgálják az önálló számlázás és díjbe­szedés bevezetésének lehető­ségét is. Az útkeresés jegyében a következő évtől Csepelen egy kft.-t bíznak meg a díjbe­szedéssel. A díjbeszedő rt. kí­sérletképpen pedig azt vállal­ta, hogy októbertől a Kacsóh Pongrácz úti lakótelepen a Főtáv számláit külön kezeli a A földművelési tárca által ki­dolgozott földtörvényjavaslat legutóbbi változatával nem ért egyet a Kereszténydemokrata Néppárt — derült ki azon a teg­napi sajtóértekezleten, melyen a KDNP mezőgazdasági bizott­ságának vezetői ismertették a földtulajdonszerzés és -bérlés jogi szabályozásával kapcsola­tos álláspontjukat. A kereszténydemokraták el­képzelése szerint ugyanis ter­mőföldet kizárólag magyar ál­lampolgárok, valamint a ma­gyar állam és az önkormányza­tok vásárolhatnának, jóllehet a tárca jelenlegi javaslata lehető­séget teremtene a külföldiek földtulajdonszerzéséhez is. Mindemellett a KDNP korlá­tozni kívánja a vásárolható ter­mőföld mennyiségét is, mégpe­dig 250 hektárban, illetve 5000 aranykorona értékben. A bérlettel kapcsolatban szintén szigorúbb feltételeket szeretné­Az előkészítés munkáira idén nem volt előirányzat a költségvetésben. Az eredeti­leg szerepeltetett 130 millió forintot a bős—nagymarosi beruházás egészének lezárásá­ra, kötelezettségek teljesítésé­re kellett fordítani. A nagy­marosi térség rehabilitációjá­nak előkészítését a KHVM 1992-es 123 millió forintos maradványából finanszíroz­ták. Az elfogadott pótköltség­vetés szerint ezen felül hagy­tak jóvá 677 millió forintot a további előkészítésre, illetve a tényleges helyreállítási munkákra. többitől. A későbbiekben ezt a megoldást a vállalat szeret­né az egész fővárosra kiter­jeszteni. Szerintük ugyanis ezáltal azok a fogyasztók, akik más számlatételek miatt emelnek kifogást, a távhődíja- kat még be tudnák fizetni. Mindezek mellett a díjbesze­dővel arról is tárgyalnak, hogy a Főtáv által kiszámlá­zott összeg 92 százalékát a díjbeszedő rt. minden hónap elején átutalná a Főtávnak. A maradék 8 százalék beszedé­sének kockázata ezzel együtt a díjbeszedőé lenne. Sokat remél a cég attól a fővárosi rendelettervezettől is, amely várhatóan még a fű­tési szezon kezdete előtt a Fő­városi Közgyűlés elé kerül. Elfogadása esetén ugyanis a Főtáv a jelenlegi 240 ezer he­lyett már csupán mintegy 3000 fogyasztóval lenne kap­csolatban. Az egy hőközpont­ban mért fogyasztást kiszám­láznák a kezelőknek, a házon belüli megosztásról pedig — a vízdíjakhoz hasonlóan — a tulajdonosok határoznának. nek elérni a kereszténydemok­raták. Gáspár Miklós, a KDNP frakcióvezető-helyettese — aki a közelmúltban a fenti elvek je­gyében önálló képviselői indít­ványként törvényjavaslatot ter­jesztett az Országgyűlés elé — a sajtótájékoztatón kifejtette: vé­leményük szerint csak bizonyos korlátozások mellett teremthető meg hazánkban a valódi földpi­ac, hiszen jelenleg aránytalanul alacsony a termőföld ára, és ez­zel párhuzamosan gyakori a spe­kulációs célzatú tulajdonszer­zés. A párt mezőgazdasági bi­zottságának szakértői ugyan­csak amellett érveltek: minden­képpen szükséges jogszabályok­kal védeni a termőföldtulajdont. Hangoztatták ugyanakkor, hogy fontosnak tartják a külföldi tőke megjelenését a mezőgazdasági szférában is, ám gátat kívánnak vetni az úgymond kalandor tőke beáramlásának. Nem hiszek a Gestapónak, de Gantnernek se A Népszava hétfői szá­mában Gantner Ilona elpanaszolja, hogy Tóth László a telefon­ba „le büdös zsidózta”. Természetesen tűrhetet­len, ha egy embert ilyen alpári módon megtámadnak. Tűrhe­tetlen, ha valaki zsidó vagy cigány vagy ro­mán vagy bármi más nemzethez, népcsoport­hoz tartozik, s emiatt őt egy másik ember, ha csak szóban is, de bán­talmazza. Annál is in­kább megértem Gant­ner Ilonát, mert tu­dom, nekem is fájt, ami­kor a magyarságot elő­szeretettel emlegették úgy, mint „az utolsó csatlós”; rosszul esett, mikor Magyarországot a házmesterek országa­ként próbálták föltün­tetni. vagy amikor azt állították, hogy a náciz­mus idején ebben az or­szágban írták az embe­rek a legtöbb névtelen feljelentőlevelet. Eze­ket a névtelen feljelen­tőleveleket a Gestapo kapta, ám e borzalmas szervezet tagjainak soha semmit nem hit­tünk el, teljesen érthető­en, ám azt, hogy innen kapták a legtöbb ilyen jellegű irományt, azt nemhogy elhittük, ha­nem még egyesek föl is erősítették. Egyetértek Gantner Ilonával azért is, mert korántsem esett jól nekem, amikor azt a nyilatkozatot ol­vastam, hogy a magy ar kultúra (legalábbis Landeszmann rabbi szerint) a bő gatyában és a fütyülősbarackban merül ki. Ám azt külö­nösen érthetetlennek tartom Gantner Ilona írásában, hogy az őt le büdös zsidózó Tóth László vajon miért tett neki vallomást arról, hogy ő a Pest Megyei Hírlap előfizetője. Ily módon akár azt is hí- hetnéin, hogy a ször­nyű helyzetben, tán fé­lelmek közt élő újság­írónő az őt fölhívó kelle­metlen embert a Pest Megyei Hírlap szemléle­tével próbálja meg leg­alább olyan elítélhető módon összemosni, mint amilyen elítélhető támadás az újságírónőt érte. A Pest Megyei Hír­lapnál következetesen törekszünk arra, hogy hangvételünk nemzeti és keresztény szellemű legyen, ami Gantner Ilonát ugyanúgy nem sértheti, mint ahogy őt sem sértegetheti senki származása miatt. (Vödrös) Minden nyáron találkoznak a levegő szerelmesei a budakeszi repülőtéren. A nemzetközi táborban egyaránt vannak vitorlázó-, motoros repülők, sőt még ejtőernyősök is. Itt tart­ják edzésüket a hazai versenyzők. Mivel minden felszállást fizetni kell, a bevételből fenn­tartja magát a repülőtér Erdősi Ágnes felvétele Kis-balatoni madárpusztulás A sás a vétkes Díjbeszedés — másként Milliárdos kintlévőség A KDNP a földtörvényről Gátat kívánnak vetni a kalandor tőkének

Next

/
Oldalképek
Tartalom