Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-26 / 198. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1993. AUGUSZTUS 26.. CSÜTÖRTÖK INNENAg rés szív madarak Wellington közelében nagyon megszaporodtak a seregélyek, mert igen sok tojóládát állítottak fel számukra. A tudósok megfigyelték, hogy a madarak életterük szűkülése miatt akkora stresszben élnek, hogy a körzetekért folyó harc során megölik egymást. Az erősebb az éles körmét ellenfele halántékán át az agyába szúrja. Spenótot mindennap A spenót mégis egészséges! Amerikai tudósok megállapították, hogy a spenót és a karotta naponta történő fogyasztása 43 százalékkal csökkenti az agyvérzés kockázatát. Finn kutatók az A-provita- minnak és az E-vitamin- tartalomnak tulajdonítják a kedvező hatást. A csecsemőknek viszont — magas nitráttartalma miatt — nem ajánlatos fogyasztani! „Hantavírus” Egy patkányok által terjesztett vírus vesebetegséget okoz az embernél — állapították meg baltimore-i orvosok. A „hantavírus”-t először azoknál a koreai veteránoknál fedezték fel, akik lázas vesegyulladásban és -vérzésben szenvedtek. Később ugyanezt a vírust amerikai vándorpatkányoknál is megtalálták. A fertőzés a patkányok nyálával és ürülékével terjed. Tart a melegedés A Frankfurti Egyetem Kömyezetkutatási Központja által szerkesztett, az 1891 —1990 közötti klímaváltozásokat bemutató atlasz szerint az utolsó száz évben Európa felett 0,5 C°-kal emelkedett a levegő hőmérséklete. A folyamat azonban nem egységes, mert például Skandinávia felen a telek átlag- hőmérséklete 0,5 C°-kal csökkent. Leszbikus majmok Oszaka állatkerje nősténymajmainak csaknem háromnegyede leszbikus lett afölötti elkeseredésében, hogy a velük összezárt hímek csak az éjszakai verekedések iránt mutatnak érdeklődést.-ONNAN Gödöllői kutatóműhelyek Múltidéző Olcsóbb a táp napraforgóval 1 Kísérleti brovler-csirkeneveló' rekesz A takarmányozásnak igen nagy jelentősége van a jó minőségű és gazdaságosan termelt áru előállításában. A GATE kisállattenyésztési és takarmányozási osztálya a fenti két állatfajt vizsgálja ilyen szempontból. — Mivel a takarmányozási költségek az előállítás hatvan százalékát is kiteszik, nem mindegy a termelőknek, hogy mit etetnek meg az állatokkal, az mennyire felel meg azok igényeinek, milyen minőséget produkálnak, s hogy milyen termelési eredmények várhatók —- mondta Gippert Tibor, az osztály vezetője. — Alapkutatással is foglalkoznak? — Az alapkutatások eredményeit igyekszünk a gyakorlatban kipróbálni. Van egy kísérleti telepünk, ahol a tojókkal és broyler-csir- kékkel, valamint a nyulak- kal is módunklyan áll ezeket a vizsgálatokat elvégezni. — A takarmányokat önök állítják össze? — Nem mi magunk gyártjuk le — erre lehetőségünk sincsen — , hanem receptjeink szerint elkészíttetjük azokat. — Milyen növényeket használnak alapanyagként? — Gabonaféléket (kukorica, búza, árpa, zab), melyekhez különböző fehérjéket (szója, napraforgó, repce) és ásványi anyagokat keverünk. A kutatásaink inkább a fehérjék körében folynak. Azt vizsgáljuk, hogyan lehetne a külföldről igen drágán beszerezhető szóját hazai termékkel helyettesíteni. — Találtak erre alkalmas növényt? — A napraforgó megközelítően olyan mennyiségű fehérjét tartalmaz, mint a szója, de van egy hátránya: ami- nósavakban, lizinben (s ez nagyon fontos az állatok növekedésében és a tojástermelésnél), s energiában is szegényebb. — Hogyan próbálnak minderre megoldást találni? — Magyarországon létezik egy lizinüzem, így onnan vásároljuk ezt a terméket, s a takarmányhoz keverjük az energiapótló anyagokkal (zsír, olaj) együtt. — Miért kell zsírt vagy olajat is belekeverni a takarmányba, hiszen a napraforgó maga is olajos? — De mert a napraforgót éppen az olajáért termesztik, mi már csak a kipréselt magvakat — a mellékterméket — használjuk fel. — Még így is olcsóbb az önök által létrehozott táp, mint ha szóját használnának? — Számításaink szerint jóval alatta marad a mi takarmányunk ára. Egy gondunk van még: a napraforgónak igen magas a nyersrost- tartalma, s erre a baromfi igen érzékeny. Éppen ezért a szóját nem lehet a jövőben sem teljesen nélkülözni, mert, a napraforgó rosttartalma (bár többféle módszerrel próbálják ezeket megbontani) a nagyobb mennyiségű felhasználást korlátozza, de azért ötven százalékban ki lehetne váltani. Ez a broylercsirke tápja esetében mázsánkénti száz forint árcsökkenést jelenthetne. — Az adalékanyagokat is vizsgálják? — Hozamfokozóként különböző természetes vegyü- leteket használunk, amelyek elősegítik a táplálék felszívódását, jobb kihasználását és növelik az állat ellenálló-képességét. Hasonló eredményeket lehet elérni bizonyos baktériumkultúrák (melyek segítik a szervezetben élő baktériumok szaporodását, fejlődését savas közegükkel) bevitelével, amelyek együtt élnek ugyan a szervezettel, de nem épülnek be. — Milyen ízeket szeretnek a csirkék? — A nyállal ellentétben, amelynek rengeteg ízlelőbimbója van, a csirke szinte egyáltalán nem érzi az ízeket. A takarmányt is csak a színe (minél élénkebb) és nagysága szerint válogatja. A nyúlnak nem mindegy, hogy milyen a takarmánya. Leginkább az édes ízt kedveli, de megeszi a savanykásat is. Egy kevés sót is keverünk az ételbe, és azt is szívesen fogyasztja. — A nyúl nem eszi a szemestakarmányokat? — Éppen most folyik egy kísérlet. Azelőtt, amikor még nem volt nyúltáp. szemes- cs szálastakarmányokkal etették. Megfigyelték, ha nem kap mást, most is nagyon szívesen megeszi, főleg a zabot. De ha már ott van ezek mellett a nyúltáp, azt eszi szívesebben. Beadtunk egy pályázatot, reméljük, sikerül is elnyerni, amely során kidolgozhatnánk egy természetes és gazdaságos nyúltakarmányozá- si módszert, melynek a lényege: csak azt darálnánk és granulálnánk, amit másképpen nem vesz fel, így jóval olcsóbbá lehetne tenni a tenyésztést. Árpási Mária Kis gombahatározó A gyilkos galóca A gyilkos galóca (Amonita phalloides) az egyetlen olyan gomba, melynek egyetlen példánya több ember halálát is okozhatja. Kö- zép-Európában a gombamérgezések 90 százalékát ez a faj okozza, ezért a gyilkos galócát még annak is ismernie kell, aki egyébként nem foglalkozik gombák gyűjtésével. Felismerése nem nehéz, ám összetéveszthető néhány ehető gombával. Küllemét leginkább hófehér lemezei és a tönk alján mindenkor meglévő bocskora teszi egyedivé. Húsa fehér, kalapja színe változó, a fehértől a zöldesbamáig előfordul. Kalapbőre többé-kevésbbé lehúzható, szárazon fénylő, nedvesen kissé ragadós. A még burokba zárt gyilkos galóca a pöfeteghez hasonlít. Leggyakrabban ezzel tévesztik össze. A gomba szaga a burgonyáéra emlékeztet, az erdei állatok valószínűleg erről ismerik fel. A galócamérgezés orvosi beavatkozás nélkül csaknem minden esetben halállal végződik. A mérgezési tünetek csak 2—36 órán belül jelentkeznek, s ekkor már a méreg az életfontosságú sejteket megtámadja. Akik gombagyűjtés után nem teljesen biztosak abban, hogy milyen fajok kerültek a kosárba, mindenképpen vizsgáltassák meg ezeket, egyedenként, gombaszakértővel. (feke) Pékár Imre 155 évvel ezelőtt, 1838-ban született Rozsnyón az a magyar malommérnök, kinek neve világszerte használt fogalommá vált. Losonci középiskolai tanulmányai végeztével a bécsi politechnikum növendéke, miközben gyári munkát is vállal. 1857-ben Karlsruhében szerez gépészmérnöki oklevelet. Ézt követően Angliába utazik, ahol előbb munkásként, majd a nyelv elsajátítását követően mint mérnök dolgozik. 1863-ban tér haza. Először gépészeti irodát nyit, majd 1864-ben elvállalja a debreceni István-malom technikai felügyelőségét. Itt végzett újító tevékenysége eredményeként a malom kapacitása megtöbbszöröződik. 1874-ben megválik a malomtól, önállósítja magát, s a lisztminőség tanulmányozásával foglalkozik. Lisztvizsgálatra vonatkozó szabadalmával 1876—78 között beutazta Európát. A párizsi világkiállítás (1878) zsűrijének egyik tagja. Az 1876-ban kelt nevezetes szabadalma „a lisztnek megvizsgálására és összehasonlítására” vonatkozik. Ennek az a lényege, hogy a lisztféleségek néhány grammját egymás mellé fa- tálacskákra helyezi, és alkalmas szerszámmal lesimítja. A szintkülönbség kiütközik. Ez még szembeötlőbb, ha a mintákat vízbe mártjuk. Ezt a műveletet pekározásnak nevezte el az utókor, s a világon mindenütt így is használják. A pekározás — angolul Pekár-Test, franciául essai Pékár, németül Pekár- Probe, oroszul pribor Pékár •— mind ez idáig a legegyszerűbb és legmegbízhatóbb lisztvizsgálati módszer, amelyik tájékoztatja a molnárt az őrlés rész- és végeredményéről, a liszt tisztaságáról. 1881-ben írja meg napjainkban is haszonnal forgatható szakmunkáját Földünk búzája és lisztje címmel. 1923-ban halt meg. (P) Centenáriumot ünnepelnek Világszabadalmat mutatnak be Száz éve alakult — a világon harmadikként — a Fül-, Orr- és Gégeorvosok Egyesülete. A centenárium tiszteletére nemzetközi kongresszust rendeznek augusztus 27—28-án az Orvostudományi Egyetemen. A tanácskozáson számos külföldi dísztag és professzor tart előadást, a hazai orvosok pedig poszteren mutatják be tevékenységüket, eredményeiket. E kongresszon mutatják be azt a világon egyedülálló műszert is, amelyet három szakember: dr. Hochenburger Emil fül-orr-gégész főorvos, Leszlauer Zoltán elektrokémi- kus és öccse, Leszlauer Ernő alkotott, s amellyel elektrokémiai úton azonnal, egy érintőszonda segítségével ki tudják mutatni a rákot, és pontosan behatárolhatják a rákos szövet helyét. (á. m.) Fejtörő Az előző játék kérdéseire a helyes válaszok a következők: 1. A tenger alattiakkal együtt hatszázra becsülik a működő vulkánok számát. 2. Az izzó magma láva alakjában a felszínre tör, s hirtelen lehűlve likacsos, saiakszerű vagy üreges tömeggé szilárdul. 3. Hawaii-szigeten, a Manua Loa vulkán kráterében, 4747 méteres tengerszint feletti magasságban. Múlt heti játékunk megfejtői a következők: Sántha György Biatorbágy, Pap Eta Százhalombatta, Sára Gyuláné Vác. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Mennyi vízre és mekkora vízszintkülönbségre van szüksége egy vízturbinának ahhoz, hogy a generátor által termelt energia izzásba hozzon ezer darab százwattos égőt? 2. Ha a szobában kialszik a vilianylátnpa, honnan tudjuk, hogy rövidzárlat történt-e, vagy a központ kapcsolta ki az áramot? 3. Milyen szerkezeti különbség van az ipari egyen- és váltóáramú generátor között? A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét hétfőjéig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ, postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf 311., irányítószám: 1446.
