Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-26 / 198. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. AUGUSZTUS 26., CSÜTÖRTÖK / Újabb segélyek Mostarba Az ENSZ kérni fogja a nyu­gati országokat, hogy má­sodszor is légi úton juttas­sák el az élelmiszersegélyt Mostarba, ha az ENSZ-kon- voj szerdán sem érné el az ostromlott várost. — Ebben a pillanatban a légi úton történő szállítás a legbiztonságosabb — nyilat­kozta Ron Redmond, az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tosságának (UNFCR) szóvi­vője. A szóvivő Genfben el­mondta, hogy a Mostar kele­ti részét védő muzulmánok és a horvátok között meg­egyezés jött létre a holttes­tek kicseréléséről. Ezzel le­hetővé vált az ENSZ-konvo- jok bejutása is az ostrom­lott városba. Kedden az ENSZ-konvoj (elakadása miatt légi akcióra került sor: két amerikai re­pülőgépről összesen 13 440 katonai élelmiszeradagot tartalmazó csomagokat dob­tak le Mostar területére. Korrupciós lavina Ruckoj svájci számlája Valóságos lavinává kezd vál­ni az orosz alelnök körüli korrupciós botrány. Az orosz tévében bemutatták azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják a korrupció elle­ni harcra létrehozott tárcakö­zi bizottság állítását, misze­rint Alekszandr Ruckojwák köze van egy svájci bank­számlához, amelyre milliós nagyságrendű összegeket utaltak át dollárban. Andrej Makarov, a korrup­ció elleni harcra létrehozott bizottság egyik tagja az ügyet ismertetve bemutatott egy dokumentumot, amellyel kezdetét vette a homályos ügy. Az oroszországi elmara­dott vidékek támogatására létrehozott „újjászületés” el­nevezésű alapítvány még 1991-ben Ruckoj támogatá­sát kérte egy ügylethez, amelynek keretében húszmil­lió dollár értékben gyermek­tápszer szállítását tervezték. Az összeg átutalásának vizsgálata kapcsán talált a bi­zottság a svájci Indosuez Banknál egy hárommillió dolláros tételt: a pénz egy Trade Links nevű cég szám­lájára futott be, amelyhez Ruckojnak is köze van. Ma­karov ennek bizonyítására be­mutatott egy kanadai köz­jegyzőnél készült okmányt, amelyet Ruckoj írt alá. A szerződés öt nappal az 1991 augusztusi puccs bukása után készült. Ruckoj hétfői sajtóértekez­letén tagadta, hogy köze len­ne a számlához, és azt is cá­folta, hogy vagyona lenne külföldön. Az ügyet a doku­mentumokkal együtt a moszkvai ügyészségnek adta át a korrupció elleni bizott­ság, mivel az orosz legfőbb ügyészséggel kapcsolatban felmerült az elfogultság vád­ja. Megfigyelők szerint a kor­rupciós botrány részét képe­zi az oroszországi hatalom csúcsain folyó hatalmi harc­nak. H ála a jó Istennek, megint összeállt a bolseviki-libe- rális vegyes kórus. Folyik a koncert, csak úgy zeng az ország, Boldog emlékezetű Ceausescu elv­társ idejében volt egy Románia-szerte évről évre megrende­zett dalosünnepély, melynek ezt a címet adták: „Megének- lünk, Románia!” Nos, mi most meg elmondhatjuk, hogy: megéncklünk Horthy-korszak. Méghozzá úgy, hogy a ve­zérszólamot az elvtársak dalolják, a liberálkozmopolita asz- szisztencia pedig kontrázik. Hogy miért ilyen a dalszereposztás?... Egyszerű. E téma szakértői az elvtársak — méghozzá 1919 óta. (Hol vannak ettől a tudományos múlttól a liberálisok?!) De hát kik is lennének mások?... Nemzetutálat, hazaárulás, kon­cepciós perek garmadái, megtorlások, idegen csapatok be­hívása és magyarok halomra lövetése segítségükkel etc. etc.... vagy ezt nem Horthy és rendszere követte el?... Par­don. No, de azért nincs baj. Drága Szamuely, Kun Béla és Corvin elvtársak..., de ti is: Rákosi, Farkas, Révai, Gerő és Péter Gábor elvtárs, legyetek egész nyugodtak: a KÓ­RUS él (dalostársak is akadnak) és fennen zengi a dalt Horthyról (azaz a magyarokról) és rendszeréről (azaz a ha­záról 1920 és 1944 között), az „utolsó csatlós” — Magyar- országról, a hongyarapító kormányzóról (hogyan is meré­szelt ez a vakmerő visszavenni korábban elrabolt országré­szeket!?... hogyan merészelt magyarnak lenni, úrnak len­ni, lóra ülni — és éppen fehérre! — ?!...), a keresztény kurzusról — egyszóval az egész „átkos korszakról”. Ugyebár világos és érthető, hogy az elvtársak viselkedé­se logikus, értelmes, követhető. Minden smasszer felesle­gesnek érzi magát, ha nincs kit őrizni, kínozni, gyűlölni. Száz szónak is egy a vége: meg kell őket érteni, ők is csak emberek — és gyarlók. Akik viszont fejtörést okoznak — azok a kontrások: ugyanis, ha egy Csemy—Garasin—Péter Gábor-lelkű, négyelemis elvtárs — akinek Rákosi Mátyás adót öntuda­Borisz Jelcin Varsóban Főhajtás Katyn áldozatai előtt Borisz Jelcin orosz elnök és Lech Walesa lengyel állam­fő megállapodott arról, hogy a tervezettnél három hónap­pal hamarabb, vagyis 1993. október 1-jéig kivonják Len­gyelországból az ott állomá­sozó orosz csapatokat. Az orosz elnök hivatalos varsói látogatása során a két politikus aláírta a lengyel— orosz államközi nyilatkoza­tot, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködé­si szerződést. Henryk Goryszewski len­gyel és Oleg Lobov orosz miniszterelnök-helyettesek kézjegyükkel látták el a Szi­bériából Lengyelországon át Nyugat-Európába vezető gázvezeték építésére vonat­kozó megállapodást. Ugyan­csak aláírták a műszaki-tudo­mányos együttműködési, a környezetvédelmi, a termé­szeti csapásokkal és az ipari üzemzavarokkal kapcsola­Veszélyben a tárgyalások Mart Laar észt miniszterel­nök kilátásba helyezte, hogy Tallinn felfüggeszti a Moszk­vával a kétoldalú kapcsola­tokról és az orosz csapatok ki­vonásáról folytatott tárgyalá­sokat. A kormány ülése után tar­tott sajtóértekezletén Laar kö­zölte, hogy nincs értelme folytatni a megbeszéléseket, ha azok a jelenlegi lassú ütemben zajlanak, és tovább­ra sem hoznak észrevehető eredményt. tos információcseréről szó­ló, valamint a kulturális és oktatásügyi megállapodáso­kat. Krzysztof Skubiszewski lengyel és Andrej Kozirev orosz külügyminiszter a két külügyminisztérium közötti konzultációkra vonatkozó jegyzőkönyvet írt alá. A ter­vezett 9 helyett így végül ösz- szesen 8 megállapodás alá­írására került sor. Az aláírási ceremónia után az elnöki palota kertjé­ben a két elnök sajtóértekez­leten összegezte a látogatás eredményeit. Jelcin hangsú­lyozta, hogy a hegemónia és a diktátumok, „az idősebb és a fiatalabb testvér” kor­szaka végképp a múlté, he­lyébe a két szuverén állam közötti partneri viszony lé­pett. Ebben az összefüggés­ben szólt Lengyelország esetleges NATO-tagságáról, hangsúlyozva, hogy két szu­Ukrajna megfontolt és nem elhamarkodott lépé­sekre készül a fekete-ten­geri flottával kapcsolatos ukrán—orosz vitában — jelentette ki az ukrán el­nök. Leonyid Kravcsuk éle­sen bírálta ugyanakkor az orosz törvényhozást, ami­ért az jogtalan követelései­vel megnehezíti a nézetel­térés rendezését, egyben nyomást gyakorol a küszö­bönálló csúcstalálkozóra. A két elnök szeptember vérén államról van szó, me­lyeknek tiszteletben kell tar­taniuk egymás döntéseit. Bejelentette, hogy az utol­só orosz katonai egységek tá­vozása után a tervezettnél három hónappal előbb, idén október 1-jéig befejeződik a kisegítő katonai személyzet kivonása is. Megemlítette, hogy a Németországból Len­gyelországon át folyó orosz csapatkivonás kérdését is si­került megoldani. Egy kér­désre válaszolva kitért a len­gyelországi szükségállapot előtti válságkorszákra vonat­kozó, úgynevezett Szusz- lov-dossziéra, hangsúlyoz­va, hogy az akták kiértékelé­se a továbbiakban a történé­szek feladata lesz. A sajtóértekezlet után Jel­cin megkoszorúzta az isme­retlen katona sírját, vala­mint a Katynban kivégzett lengyel tisztek emlékművét a varsói Powazki temetőben. 3-án találkozik a Krímben. Kravcsuk nyilatkozatával egyidejűleg szerda hajnal­ban újabb 19 hajóra húz­ták fel a kék-sárga lobogót a régi, szovjet tengerészeti zászló helyébe. — Az orosz törvényho­zás olyan messze ment az ukrán érdekek semmibevé­telében, Jelcin gyűlöleté­ben, hogy nem elégszenek meg lejáratásával. Immár a két országot akarják egy­másnak ugrasztani — mondta Kravcsuk. A nagyvilág hírei # Augusztus 30-a és szep­tember 10-e között jelen­tős légi hadgyakorlatot tart a NATO a Benelux ál­lamok, Nyugat-Németor- szág és Eszakkelet-Fran- ciaország fölött. * Az algériai biztonsági erők újabb hat muzulmán szélsőségest lőttek le Algír­ban egy fegyveres akció során. Jé A kínai kormány Tibet függetlenségén kívül bár­milyen kérdésről hajlandó tárgyalni a dalai lámával — jelentette ki Pekingben a kínai külügyminisztéri­um szóvivője. # Törökország kezdemé­nyezni fogja a Biztonsági Tanácsnál, hogy a testület vizsgálja felül az Irakkal szembeni nemzetközi em­bargót. * Egyelőre lekerült a napi­rendről Bulgária és Szerbia miniszterelnökeinek a talál­kozója, jóllehet néhány saj­tóhír szerint Belgrádba uta­zott Dimitar Ikonomov bol­gár külügyminiszter-helyet­tes, hogy előkészítse Lju- ben Berov és Radoje Kon- tics találkozóját. % Az orosz katonák fegy­verhasználatának lehetősé­gére emlékeztette szerdán a balti országokat a terüle­tükön állomásozó orosz Északnyugati Hadsereg­csoport közleménye. % Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag úgy határozott, hogy katonai megfigyelőket küld Grúzi­ába a grúz—abház tűzszü­net tiszteletben tartásának ellenőrzésére. Vita a flottáról VÉLEMÉNY Újratemetés előtt... tot és Kádár János országlása idején lopta magát degeszre — haragszik Horthyra, nemzetére, rendszerére, vallásfele­kezetére, kultúrájára, modorára, lovára — sőt még a tenger­re is, melynek a kormányzó igazi lovagja volt — érthető. Nehezebben emészthető meg liberálisaink gyűlölködése és szenvedélyes szövetsége a nemzetrontás bajnokaival. Ők ugyanis nem négy elemivel rendelkeztek és az utóbbi negyven esztendőben kiépített karrierjük ellenére megvan­nak az intellektuális eszközeik annak felmérésére, hogy mi­ként viszonyul Horthy 24 évig tartó kormányzósága a kom­munisták 45 évig tartó diktatúrájához. De mégis... Fordít­suk komolyra a szót. A szeptember 4-ei újratemetésügy mélyén nem Horthy személye van. Ő volt, aki volt — min­denképpen karizmatikus személy a maga idejében. Ellen­ben a kor, amelyet az ő nevével fémjeleztek! Némely libe­rális notabilitás úgy próbálja kivágni magát a személy és a nevével jelzett korszak azonosságát és különbözőségét egy­aránt jelentő kettőségének történelmi gúzsából, hogy kije­lenti: Horthy magyar ember volt, tehát joga van magyar földben nyugodni; akár egy szál virágot is tehetünk a sírjá­ra (Gyengébbek kedvéért: itt van az elhatárolódás a kom­munistáktól, akik Horthyra személyében is fújnak, egy­részt mert magyar volt, másrészt mert keresztény volt, de legfőképpen talán azért, mert 25 évvel késleltette őket a po­kol magyar földre telepítésében). Ámde a kor, amelyet neve jelképez: pfuj!...piha! fi done! Jobboldali, ultrakon­zervatív, fasiszta..., akkor született Csurka István és nem volt sikk hazaárulónak lenni. Borzalmas kor! Elhatárolód­ni tőle! Nos, cca ez a képlete a jóindulatú liberálisok gyászszer­tartási előkészületeinek. Hát igen... ennek a 25 esztendő­nek a megértése (és még inkább: érzése) okoz gondot a li­berális-kozmopolita-baloldali mentalitásnak. Hiába mutat­ja ki ugyanis a magyar szívű történész, hogy országunknak a liberális (és demokratikus!) franciák, angolok és amerika­iak által lebonyolított brutális megcsonkítása után egysze­rűen mestermű volt a maradék egyharmadnyi léttér gazda­sági megtartása, fejlesztése és lakosságának ellátása. A röp­ke 25 esztendős korszak végén hazánknak világszínvonalú ipara, remek mezőgazdasági produkciója, állandóan fejlő­dő iskolarendszere, egészségügye, európai színvonalú mű­vészete, kultúrája, tudományos teljesítménye volt!; ezzel szemben az ifjúság nem „drogozott”, jól nevelt, tisztelettu­dó, erkölcsös volt, honvédségünkre számíthattunk, csak­úgy mint a parasztságunkra, mely az utolsó pillanatig (és még azután is!) — akár a fronton, akár a földjén, kezében fegyverrel vagy ekével — helytállt! Hiába minden bizonyí­tás. Ez az a kor, amelyet ma — tisztes politikai pozícióban is — megtagadnak. Miért?... Hát ha ezt az időszakot — eredményeivel, hibáival, elitjével, politikusaival és magyar­jaival — megtagadjuk, akkor mit kezdjünk az 1945—1989-es korszakkal?... Erre milyen kifejezést hasz­náljunk?... Hiszen múltunknak ez a része még csak ma­gyar sem volt! Ennek javára szabad nosztalgiázni?... rádió­ban, tévében, újságban, iskolában, munkahelyen, kabaré­ban... és mindenhol?... Hát ide jutottunk?... N e ezt tegyük, magyarok. Inkább gondolkodjunk és ismerjük meg mindazt, amit 45 esztendeig titkoltak előlünk, amiről hazudtak nekünk, amit meghamisí­tottak, legyen az akár személy, akár kor, úgy egészében. Most pedig fogadjuk magyar szívvel őt, akire annyi mocs­kot szórtak lelkiismeretlen emberek, és mondjuk ezt: Kor­mányzó úr! Isten hozta hazájában. Nyugodjék békében. Kajetán Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom