Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-26 / 198. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1993. AUGUSZTUS 26.. CSÜTÖRTÖK A legtöbb iskola vállalta a terjesztést Lesz elegendő' tankönyv A közismereti tankönyvek — csekély kivételtől eltekint­ve — tanévkezdésre megér­keznek az iskolákba — ezt Biszterszky Elemér, a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­térium államtitkára szerdán jelentette be a sajtónak. Az államtitkár elégedett­ségének adott hangot ami­att, hogy megszűnt a Nem­zeti Tankönyvkiadó mono­póliuma, hiszen immár ösz- szesen 43 kiadó vállalkozott tankönyvek megjelentetésé­re. Kiemelte, hogy az állam idén háromszor akkora ősz- szeggel támogatta a tan­könyveket, mint tette ezt 1991-ben. A szociálisan rá­szorulók számára pedig 350 millió forintot különítettek el az államkasszából. A tan­könyvek megjelentetésére is vállalkozó kiadók számára júliusban megnyílt az 1 mil­liárd forintos állami garanci- ájú hitelkeret, amelyből idén összesen 575 millió fo­rintot igényeltek. Ezzel kap­csolatban Víg István, a tárca Tankönyv- és Taneszköziro­dájának vezetője kifejtette: az említett hitelkeretből most megmaradt összeget szeretnék a következő tanév tankönyvkiadásának előké­szítésére fordítani. A minisz­térium az iskolák által ren­delt mennyiség 105 százalé­kát kérte a kiadóktól, gon­dolva azokra a tanintézetek­re is, amelyek esetleg lema­radtak a tankönyvrendelés­ről. Kiderült még, hogy csaknem minden iskola vál­lalta a tankönyvek terjeszté­sét. Az a néhány tanintézet, amely ezt a feladatot elhárí­totta magától, utalványt állít ki a tankönyvekre, így bizto­sítván diákjaiknak, hogy az őket megillető árkedvez­ményhez hozzájussanak. Hangsúlyozták: az átlagos magyar tankönyveknél nem kerülnek többe a nemzetisé­gi iskolákban használatos, tehát a nem magyarul írt tan­könyvek sem, pedig ezek előállítását a kis példány­szám megdrágítja. Az anya­nyelvi országokból behozan­dó tankönyveket minden ki­sebbség számára biztosít­ják. Az embargó ellenére a kellő engedélyek beszerzésé­vel még Szerbiából is meg­érkeznek majd a tanköny­vek. A felsőoktatás tankönyv- és jegyzetellátásáról az új­ságírók megtudhatták, hogy harmadik éve működik de­centralizált tankönyvellátási rendszer a művelődési mi­nisztérium által irányított in­tézményekben. Ennek lénye­ge, hogy a szabadáras tan­könyvek és jegyzetek meg­vásárlásához a felsőoktatási intézmények létszámará­nyos támogatást kapnak. A hallgatók „pénzhelyettesí­tő” formában kapják meg a támogatást, a pénzbeni tá­mogatás összegével az intéz­mények gazdálkodnak. Támogatják a koalíciót (Folytatás az I. oldalról) — A budapesti helyszínre a meghívást a magyar koalíció pártjaitól kaptuk, és ezt erőtel­jesen támogatta az Európai Demokratikus Unió bécsi tit­kársága, és a brit konzervatív párt is lelkesen szorgalmazza. De még ha nem lett volna meghívás, lehet, hogy akkor is kezdeményeztük volna a budapesti összejövetelt, épp a támogatás céljával — mondta a brit kormánypárt külügy- ekért felelős alelnöke, majd hozzátette: — Egyébként min­denképpen ideje, hogy Kelet- Európában tartsunk értekezle­tet. Három munkacsoport ter­jeszt majd elő dokumentumo­kat a jövendő Európa szerke­zetéről, biztonsági kérdések­ről és a környezetvédelemről, és ezekben tükröződni fog az a brit álláspont, hogy az Euró­pai Közösséget minél előbb bővíteni kell a kelet- és kö­zép-európai országokkal. Az európai struktúráról szóló do­kumentumokat éppenséggel a brit konzervatív pártban készí­tettük elő. Sir Geoffrey Pattié elhatá­rolta az Európai Demokrati­kus Uniót Horthy Miklós újra­temetésétől, mely egy nap hí-, ján egybeesik a konferenciá­val. — Szeptember 3-án mind­nyájan elutazunk. Az újrate­metés belügy, a magyar kor­mány és a magyar nép ügye, és a belügyekbe való beavatko­zás volna arról erről véle­ményt nyilvánítani — mondta a brit kormánypárti vezető. Hazánkban az izraeli rendőrminiszter Közös harc a terrorizmus ellen Boross Péter és Moshe Shachal (MTI-fotó) Ma fejeződik be Moshe Shachal izraeli rendőrmi­niszter hivatalos magyaror­szági látogatása. Boross Pé­ter belügyminiszter meghí­vására érkezett hazánkba, hogy megbeszéléseket foly­tasson a magyar rendőrség munkatársaival. E találkozó, a tárgyalások valaminek a folytatását, el­mélyítését jelentették — mondotta Boross Péter bel­ügyminiszter azon a tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyet Moshe Shachal izraeli rend­őr- és energiaügyi miniszter négynapos magyarországi lá­togatásának összegzéseként tartottak meg. A rendőrminiszter által ve­zetett küldöttség megbeszélé­seket folytatott a Belügymi­nisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság vezetői­vel, felkereste a Bűnügyi Szak­értői és Kutató Intézetet. Ellá­togatott a delegáció a Rendőri Ezredhez, a Tiszthelyetteskép­ző Iskolába, a Budapesti Rendőr-főkapitányságra. Mo­she Shachalt és kíséretét fo­gadta dr. Szabad György, az Országgyűlés elnöke, amelyet követően a vendégek megte­kintették a Dunakeszi Kutya­vezető-képző Iskolát és a váci fegyházat. Megismerkedtek fővárosunk és Szentendre ne­vezetességeivel is. Ahogy a sajtótájékoztatón elhangzott, a két ország mi­nisztériumai között gyakorla­ti együttműködési formák alakultak ki, a kábítószer, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcot illető­en. Moshe Shachal és Boross Péter megállapodása értel­mében izraeli rendőrtisztek érkeznek majd a közeljövő­ben hazánkba, hogy a kutya­vezető-képző iskola munká­ját tanulmányozzák. Magyar rendőrtisztek pedig az izrae­li terroristaelhárítás módsze­reibe nyerhetnek bepillan­tást. Moshe Shachal bejelentet­te, úgy véli, elérkezett az idő, hogy az 1991 óta a két ország belügyminisztériu­mai között kialakult kapcso­latokat magasabb, kormány­közi szintre emeljék. Boross Péter belügyminiszter ehhez annyit fűzött hozzá, hogy e kérdésben a parlamentnek kell döntenie. A téma hama­rosan e fórum elé kerül. A terrorizmus, a kábító­szer és a szervezett bűnözés ellen csak a nemzetközi ösz- szefogással lehet fellépni — hangsúlyozták a miniszte­rek. Éppen ezért jelentős a két ország belügyminisztéri­uma által létrejött megálla­podás, ami a további fejlő­dés lehetőségeit is előrevetí­ti. Moshe Shachal tegnap La­torcai János ipari miniszter­rel is tárgyalt. J. Sz. I. Hadifoglyok találkozója Több mint félezer volt nyuga­ti hadifogoly részvételével kezdődött meg az egykori amerikai, angol és francia fo­golytáborokban sínylődöttek első nemzetközi találkozója Debrecenben. Antall József miniszterel­nök levelében köszöntötte a résztvevőket. Ebben hangsú­lyozta: az utókornak köteles­sége — még ha megkésve is — fejet hajtani az elmúlt ször­nyű háborúk áldozatai előtt. Mindazok a honfitársaink, akik akár keleten vagy nyuga­ton, a szögesdrótok mögött és fegyveres őrséggel körülvé­ve, a hadifogolytáborokban él­ték meg a háború végét, mél­tóak az utókor és a történe­lem tisztázó megemlékezésé­re. „A harctéren helytálló, éle­tét kockáztató, vagy a fogoly­táborban sínylődő katona es­küjének eleget téve vett részt a háborúban, s cselekedetei­ért nem terhelheti őt a politi­kusok felelőssége. Szeret­ném, ha az egykori hadifog­lyok éreznék a Magyar Köz­társaság megbecsülését és tiszteletét hősiességükért, csa­ládokat. emberi sorsokat de­rékba törő áldozataikért, a fo­golytáborok reménytelenségé­ben eltűrt szenvedéseikért” — fejezte be a volt nyugati hadifoglyokhoz írt levelét a miniszterelnök. A találkozó résztvevőit — az ökumenikus istentisztele­tet követően — Für Lajos honvédelmi miniszter üdvö­zölte. Emlékeztetett arra, hogy nem derűs ünneplés, ha­nem életük keserves korszaka toborozta az egybegyűlteket, s csaknem fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy egyáltalán emlékezni lehes­sen. Mint ahogy a diktatúra miatt csaknem fél évszázad­nak kellett elmúlni, hogy hő­seinket és áldozatainkat mél­tóképpen eltemethessük. Für Lajos felidézte a hábo­rúkat követő kegyetlen béke­diktátumokat, amit tovább sú­lyosbított az I. világháborút követő vörös rémuralom, majd a fehérterror s a II. vi­lágháború utáni vörös diktatú­ra. „Ma sem tudni, pontosan hány halottunk és hadifog­lyunk volt” — folytatta a hon­védelmi miniszter. Becslések szerint egymillió magyar és magyarországi zsidó halt meg a második világégésben, s 200 ezren nem jöttek haza a fogolytáborokból: keleten 800 ezren, nyugaton 600 ez­ren raboskodtak. „A z a nemzet, amelyik nem néz szembe a múltjával, annak bizonytalanná, lehetet­lenné válik a jövendője” — folytatta a miniszter, majd a rehabilitációról szólt. Elmond­ta: több mint háromezer volt tisztnek és tiszthelyettesnek adták vissza a rangját, vagy léptették elő magasabb rend­fokozatba, de igyekeznek kár­pótolni a hadirokkantakat is. Ugyanakkor jól tudják: sem­milyen kárpótlás nem adhatja vissza az elveszett éveket, az otthagyott emberi méltóságot. A találkozó — amelyet ha­gyományteremtő szándékkal szervezett meg Farkas Gábor- né egykori debreceni hadifo­goly — csütörtökön Sára Sán­dornak a Lefegyverzett ellen­séges erők című, a nyugati ha­difogságról készített doku­mentumfilmjének a levetítésé- vel fejeződik be. Vonatozzunk kerékpárral! Jelest kapott a MÁV A kísérlet sikerült! —jelentették be a MÁV illetékesei tegnap Budapesten a Nyugati pá­lyaudvar Királyi várótermében rendezett saj­tótájékoztatón. A jó hír nem kevesebbet je­lent, mint hogy a május 23-án kísérleti jelleg­gel bevezetett kerékpárral történő együttuta- zás lehetőségét az eddigi két vonalról a MÁV szinte valamennyi vonalára kiterjeszti. Augusztus 28-tól érvényes a MÁV ajánlata a biciklisták számára. Dr. Jakabházi László, az OTSH alelnöke elismeréssel szólt az új lehetőségről, mint mondotta, „tekintettel a tanévkezdéshez idő­zített új szolgáltatás bevezetésére, az idei első ötöst a Magyar Államvasutak kapja”. Az alelnök rámutatott, hogy a kerékpározás egyre népszerűbb Magyarországon. Ézt iga­zolják az eladási statisztikák is, az elmúlt év­ben több mint kétszázezer új kerékpárt vásá­roltak honfitársaink. A MÁV kezdeményezését a sajtótájékozta­tón szintén jelen lévő Bogárdi Zoltán ország- gyűlési képviselő is dicsérő szavakkal illet­te. Elmondta, hogy személyes tapasztalatai is vannak a „kerékpárral együtti vonatozás­ról”. A nyáron Miskolcra utazott vasúton két­kerekűjével együtt az országgyűlési képvise­lő, s amint mondta, nem volt könnyű elintéz­ni, de végül sikerült. Ami a nyáron a honatyának is csak nehe­zen ment, az e hó végétől valamennyiünk ré­szére felkínált szolgáltatás: a szerelvények első és utolsó kocsijában utazhatunk kerék­párunkkal együtt. A MÁV megengedő magatartást tanúsít ebben az ügyben, s ahol az utasforgalom megengedi, lehetővé teszik a kerékpárok szállítását. Kérik azonban a vasutasok a ke­rékpáros utasokat, hogy a hétvégi zsúfolt munkásvonatokat lehetőleg ne vegyék igény­be. Ezután sem utazhatunk együtt kedvenc kétkerekűnkkel az IC (intercity) vonatokon és expresszeken. A MÁV pénz hiányában bi­zonytalan ideig ezeken a járatokon nem tud­ja megteremteni a kerékpárok megfelelő el­helyezését, de keresi az együttműködő part­nereket, akikkel összefogva a kerékpáros-uta­zás lehetőségeit tovább bővíthetik, a szolgál­tatás színvonalát javíthatják. (zelei) Agrárkonferencia Gödöllőn A hatékony mezőgazdaságért (Folytatás az 1. oldalról) Az ágazat az érintett or­szágokban elvesztette privi­legizált helyzetét, ami jöve­delemcsökkenést és veszte­ségnövekedést okozott. Ras- kó György szerint a terme­lés mennyisége átlagosan 25 százalékkal csökkent. A fo­gyasztói árak emelkedése pe­dig szűkítette az egyes álla­mok termelőinek hazai piacát. Az agrárolló jelentő­sen nyílt, s ennek az összezá- rása az egyik nehezen meg­oldható feladat. A termelőszövetkezetek jövőjéről tárgyalva megosz­lottak ugyan a vélemények, de jobbára megegyeztek ab­ban, hogy a jövő a szolgálta­tó és kereskedő jellegű szö­vetkezeteké. — A mezőgazdaság átala­kításakor csak azt szabad szem előtt tartani — hangsú­lyozta Raskó György —, hogy életképes gazdálkodó- egységek jöjjenek létre, me­lyek hatékony, versenyké­pes termelést tesznek lehető­vé. Ebből következik majd az, hogy Közép- és Kelet- Európában az üzemméret biztosan nagyobb lesz, mint ma Nyugat-Európában, és az átalakulás mintegy 10-15 évet vesz igénybe. A térség országaiban na­gyok a különbségek a privati­záció ütemében, módjában. A földet óriási kincsnek, uni­kumnak tekintik, amely meg­különböztetett figyelmet ér­demel. Az ára még ma is na­gyon alacsony. így az érin­tett államok elsősorban a bér­letre helyezik a hangsúlyt. Az államtitkár véleménye szerint a magyar termelők a hitelszerzésben előnyösebb helyzetben vannak. Lengyel- országban 35-40, Bulgáriá­ban 47 százalékos az éves kamat. Több országban a magas infláció is gondot okoz. Magyarországon vi­szont ma írnak alá az EBRD-vei 108 millió dollá­ros hitelszerződést, amely a mezőgazdaság átalakulását segíti elő. Kamata a termelő részére biztosan nem lesz magasabb 13-14 százalék­nál. Ez utcahosszal jobb po­zíció a többi országénál. A miniszteri konzultációt jövőre folytatják, a házigaz­da szerepét a lengyel tárca vállalta. B. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom