Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-04 / 180. szám
Wm Se,HÍRLAP f t/3 ; ^ \ XXXVII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁ iM ; 61 Ára Telemagazinnal: 19,50 forint i"3. augusztus 4., szerda----------WJ---------------------------------------------------------------------------—-------------------------------------------------------------------------------------------------------Dabason ó'ssszel indul a katolikus iskola Inkább oldani kell a félelmet Megdöbbentő felirat fogadja a Dabas-Sáriba érkezőt. A helyi általános iskola falára az alábbi durva mondatot festette valaki: „Győző, az iskola nem eladó!” (A kiemelt szavak hasonlóképpen aláhúzva olvashatók — a szerk.) Nevetséges ez a felirat — mondja „Győző”, azaz Pásztor Győző kanonok, Dabas-Sári plébánosa a tegnapi rendkívüli tantestületi gyűlésen, melyen a szaktárcát Dobos Krisztina helyettes államtitkár képviselte. Soha nem is akartuk tulajdonunkba venni az iskolát — támasztja alá érvekkel megállapítását Győző atya —, a helyi katolikus egyház csak — hűen hagyományaihoz — újra szeretné indítani a keresztény oktatást a faluban. Telekire emlékeztek A fiatal cserkészek egy csapata tegnap megkoszorúzta gróf Teleki Pál egykori miniszterelnök, főcserkész máriabesnyői sírhelyét (A cserkész emléktalálkozóról tudósításunk a 4. oldalon) Hancsovszki János felvétele Az emberi jogok Szlovákiában Sajtótájékoztatót tartott tegnap Pozsonyban az Együttélés Politikai Mozgalom. Elnöke, Duray Miklós olyan jelenségeket sorolt fel, melyek megítélése szerint a Szlovák Köztársaság politikusainak és állami hivatalainak az emberi jogokat veszélyeztető gondolkodásmódját jelzik. Rámutatott, hogy az Európa Tanács ajánlásainak tiszteletben tartására mely területeken nem mutatkozik hajlandóság. Lassan, nehezen emelkedett az első kéz a magasba, hozzászólási szándékot jelezve, azon a tegnapi Dabas-Sáriban tartott rendkívüli tantestületi ülésen, melyen a téma az ön- kormányzattal folytatott tárgyalások eredményeképpen Manninger Sándor bevezetőjében a kutatással kapcsolatos állami feladatokról szólt, arról, hogy a minisztérium és az OMFB összefogásával új kutatási lehetőségeket igyekeznek teremteni. Beszélt — egyebek között — a génanyag védelmének, hasznosításának, elismertetésének, tenyésztésbe vételének fontosságáról; az eredményes állattenyésztés — tekintettel a húsexporttal kaphivatalosan már eldöntött tény volt, miszerint a helyi Szent János Általános Iskola egyházi működtetésbe kerül. Dobos Krisztina, a szaktárca helyettes államtitkára, a megjelent katolikus plébános atya, Pásztor Győző kanonok, csolatos igényekre — lehetőségeinek kidolgozásáról. A helyettes államtitkár külön hangsúlyozta: a kormányzat tudja, hogy a támogatásra szánt ösz- szeg nem nagy, de még az sem mindig oda kerül, ahová kellene. Ezután Szalay István, az intézet igazgatója beszélt tevékenységükről. Az elképzelésekről — izotóptechnikai laboratórium létrehozása, s a tantestület tagjai kíváncsian várták, vajon ki szól hozzá — s mit mond — elsőként. Hihetetlenül feszült ugyanis a faluban a légkör: mesterségesen keltett indulatok csapnak át nyílt utcai vitába, s osztják meg az amúgy csendes, nyugodt, 95 százalékban katolikus helybéliek életét. Néhány pedagógus — a tantestületnek csupán egynegyede — azért házal (olykor szülőket mozgatva meg érveik terjesztése érdekében), hogy megakadályozza a már megköttetett egyezséget, azaz a Szent János Általános Iskola egyházi kezelésbe történő átadását. (Folytatás a 4. oldalon) hangfrekvenciás állatazonosító bevezetése, kecsketenyésztés megkezdése, valamint a helyi expo-rendezvény megszervezése — szólva az igazgató tanácsot kért: melyik tervük végrehajtásához remélhetnek segítséget? Kiderült, hogy az izotóplaboratórium kialakításához — amelyhez a műszereket a megszűnt Szilikátipari Kutatóintézet adja át ingyen — nem remélhetnek támogatást, mert az OMFB pályázatai a beruházásokra nem vonatkoznak. A másik három esetben azonban komoly esélyekkel pályázhatnak — mondta Pungor Ernő. Arpási Mária Pungor Ernő Gödöllőn Hová kerül a támogatás? \fjjf A gödöllői Kisállattenyésztési és Takarmányozási ót Kutatóintézetben tett látogatást tegnap Pungor 6£ Ernő tárca nélküli miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Manninger Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára, valamint a GATE rektora, Kocsis Károly. Műemlékké nyilvánították megyénk két népi építészeti emlékét. A képünkön látható hévíz- györki lakóház a Vörösmarty utcában áll. Párja Dömsödön egy Dózsa György úti épület (írásunk a 8. oldalon) Balázs Gusztáv felvétele Nagymaros Takarékos eltakarítás Bár Július Binder, a bősi beruházó vállalat igazgatója a napokban megjelent nyilatkozata szerint a magyarok és szlovákok két év alatt megállapodnak a nagymarosi vízierőmű felépítésében, Magyar- országon jól halad a nagymarosi körtöltés elbontásának előkészítése. Ez idáig öt vállalkozócsoport jelentkezett a helyreállítási munkákra — tájékoztatta tegnap a Duna Rehabilitációs Iroda illetékese az MTI-t. Az irodától átvett dokumentációk alapján a vállalatcsoportok szeptemberig készítik el ajánlataikat, így az elbírálást követően a legkedvezőbb feltételeket kínáló vállalkozókkal októberben megköthető a szerződés. Ennek alapján novemberben, decemberben a tényleges munkára is sor kerülhet, elkezdődhet a körtöltésen belül a mélyebb mederrész feltöltése. (Folytatás a 3. oldalon) Igazodás jó előre Az ellenzéki lapok újabb keletű gondja, hogy akkor is ellenzékiek maradnak, lesznek-e — 1994 után —, ha véletlenül pártjuk kerülne uralomra. Ellenzéki lesz-e például a szocialista napilap, ha az állampárt utódjának jól ismert és leszerepelt politikusai foglalnák el a bársonyszékeket? Avagy: a liberális napilapok ellenzékiek maradnak-e akkor is, ha véletlenül a liberális pártok kezébe kerülne a kormányrúd? A politikában akárcsak kissé is járatos magyar állampolgár azonnal és egyértelműen rávágja a választ: dehogy lennének, maradnának ellenzékiek ezek a lapok, ezek a toliforgatók! Eddig rendben is lenne minden, csakhogy van egy kis gond. Mit szólna a tisztelt olvasó ahhoz, hogy az eddig „elvből”ellenzékiek egyik napról a másikra gyakorlatilag elfeledkeznének oly hangosan vallott nézeteikről? Hiszen a tisztelt olvasó évekig egyebet sem hallhatott, minthogy mi szocialisták, liberálisok nem az MDF-et, nem a kereszténydemokratákat vagy a kisgazdákat támadjuk, hanem általában a „hatalomnak”va- gyunk az ellenzéke, természetesen függetlenként. Mert hogy természetesen nekünk senki sem parancsol, senki nem fogja a toliunkat és a mikrofonunkat, a sajtó joga és kötelessége az ellenzékiség. S ha most egyik napról a másikra kezdenénk vallani mindezzel ellentétes elveinket, nem, ezt sehogy sem enné meg a tisztelt olvasó. Éppen ezért már most célszerű megkezdeni a közvélemény fokozatos felkészítését... Nos, ha e sorok olvasója véletlenül ilyen értelmű okfejtéseket vélne hallani a magyar rádióban, olvasni némely lapokban, ne a véletlennek, s ne is a kánikulának tudja be. Mindemellett gyanítható, hogy hiábavaló, pontosabban: fölösleges az erőlködés. Deregán Gábor Hiányzik a felelősségérzet Lezárják Göd déli vasúti átjáróját Augusztus 5-én lezárják a Göd határában lévő vasúti átjárót. Az intézkedést a nem megfelelő műszaki feltételek és az elmúlt hónapokban többször elóTorduló tragikus kimenetelű balesetek indokolják. Sik Gotthilf őrnagy, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának vezetője az intézkedés részleteiről és a balesetek körülményeiről adott felvilágosítást. Az átjáró biztonságosabbá tételéről és az ott lévő földút lebetonozásá- röl már 1990-ben határozatot hoztak, amely ma is érvényben van. A munkálatok elkezdését évek óta anyagi problémák hátráltatják. Úgy tűnik nem volt elég intő példa a számos vasúti szerencsétlenség (köztük a pörbölyi), mégis nap mint nap többen áthaladnak járművükkel a tilos jelzés ellenére az átjárón. Ebben az évben a Göd déli határán lévő vasúti átjáróban három baleset történt és a figyelmetlenség, meggondolatlanság hat ember életét követelte. Több mint egy évvel ezelőtt a fénysorompó mellett félsorompóval is ellátták a Göd alsói átjárót. Ezzel egy időben, mivel már nem volt olyan egyszerű áthajtani itt a tiloson, lényegesen megnövekedett a másik, a határ menti átjáró forgalma. A helyi vasutasok felmérése szerint átlagosan napi 782 jármű halad át az említett helyen, ebből 20-30 a tilos jelzés ellenére. Megdöbbentő és érthetetlen adat. A májusi fokozott közúti ellenőrzés során rendőr is teljesített itt szolgálatot, de ennek ellenére két hét alatt 10 autó szegte meg az áthaladási tilalmat. A további balesetek megelőzésének lehetőségeiről volt szó július 22-én és 29-én Budapesten, illetve Gödön, azon a tanácskozáson, amelyen az összes érintett jelen volt: a közúti igazgatóság, a Duna- menti Tsz (amelynek az utat kellene rendbehozni), a bányászati üzem (ahová a földút vezet), a MÁV, a dunakeszi és gödi önkormányzat, valamint a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet képviselői. (Folytatás a 4. oldalon)
