Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-21 / 194. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. AUGUSZTUS 21., SZOMBAT Szent István-nap a megyeházán Bemutatjuk a kitüntetetteket (Folytatás az 1. oldalról) — Szent István erős kézzel, határozott cselekedetekkel a sza­badsághoz, portyázáshoz szokott népet letelepítette és megtanítot­ta gazdálkodni. Ma is hasonló a feladatunk. A szlovákiai magyar és a Pest megyei cserkészeket köszöntve megyénk elnöke emlé­keztetett arra, hogy ezek a gyer­mekek viták nélkül, egyetértés­ben táboroztak. Mi az. ami ezt a békés együttélést a felnőtté válás­sal gyűlöletté változtathatja majd? Ha percemberkék valami­lyen módon elültetik az ellensé­geskedést. A cserkészek figyel­mét felhívta arra, hogy mindig emlékezzenek ezekre a napokra. Alapozzanak és építkezzenek ezekre az élményekre, és emlé­keiket adják tovább a következő generációnak. Az 1956-os forradalom Pest megyei hőseinek a köztársasági elnök által adományozott emlék­érmeket és emléklapokat Skul- téty Sándor címzetes államtitkár adta át. Bartos Csilla A Pest megye lakosságá­ért végzett szolgálatukért elismerésben részesültek Nyári Pál-díjat kapott: DR. ASZTALOS ISTVÁN. 1958 óta igazgatója az aszódi Petőfi Múzeumnak. Az ő nevé­hez fűződik a múzeum megszer­vezése, az épület ma is folyó re­konstrukciója, a múzeum kutatá­si, kiállítási, közművelődési te­vékenységének koordinációja, tudományos és ismerettetjesztő kiadványainak létrehozása. Aszód és szűkebb környékéhez tartozó falvak történetének ava­tott és elismert kutatója, nagy­ban hozzájárult a terület történe­ti értékeinek felkutatásához, fel­dolgozásához és közkinccsé té­teléhez, hogy az ott élők megis­merhessék szülőföldjük történe­tét. Tanácsnoki tisztségében mindent megtesz a megye kultu­rális életének fejlesztéséért, job­bításáért. SERES ISTVÁN. Egész életét szülőfalujában töltötte és — je­lenleg nyugdíjas tanácsadóként — immáron 45 éve áll a nagy­község szolgálatában. 1953— 1988-ig. nyugdíjazásáig látta el a vb-titkári feladatokat. Munkás­sága során áttekintést nyert a nagyközség egész életéről. Fi­gyelemmel kísérte a régészek, helytörténészek munkáját, ápol­ta a különleges népszokásokat, külföldi kapcsolatokat. Pályáját élethivatás-szerűen teljesítette, aminek megkoronázásaként eb­ben az évben nyomdakész álla­potba hozta Solymár története és néprajza című munkáját. A könyv kiadására alapítványt ho­zott létre, így az év végén meg­jelenhet. Megyeszerte ismert közigazgatási szakember, aki napjainkban is bizonyítja, hogy szemléletét képes a fejlődéshez igazítani, ennek megfelelően a közt szolgálni. je a megyében. Szaktanári mun­káját példás lelkiismeretesség­gel, hivatástudattal látta el, min­dig a szívügyének tekintve a dif­ferenciált foglalkoztatást és a te­hetséggondozást. Szakfelügye­lőként tantárgya népszerűsíté­sét, a hatékony oktató-nevelő módszerek átadását tartotta a legfontosabbnak. Tantárgyával kapcsolatosan több tanulmányt írt, könyvet lektorált, feladat- gyűjteményeket készített, mate­matikai módszertani kutatáso­kat végzett. KUKELY ISTVÁN. 1955-től dolgozott Ácsán. 1964-től pe­dig Galgamácsán, az általános iskolában. 1965-től igazgatói feladatokat látott el. 27 éves igazgatói pályafutása alatt a gal- gamácsai iskola, majd a 70-es évek elejétől a váeegresi és vác- kisújfalui gyermekek oktatását is végző körzeti általános iskola óriási fejlődésen ment keresz­tül. A kezdeti négy tanteremből — az ő tevékeny közreműködé­sével és kezdeményezésére — Galgamácsán mára tizenkét tan­terem lett, amelyben a legkor­szerűbb oktatási eszközökkel és módszerekkel oktatnak. Az álta­la irányított oktatói gárda jó színvonalon látja el munkáját, közülük több, elismert szakem­ber. Közéleti tevékenysége is példamutató. Kukely István ed­digi életéve! jó példát adott ar­ra, hogy a kiemelkedő szakmai és gazdasági irányítómunka, a közösségéit felelős és a kiegyen­súlyozott magánélet harmoni­kus egysége megvalósítható. SZABÓ FERENCNÉ, a buda­kalászi általános iskola legered­ményesebb munkát végző taní­tónője 25 éves pedagógusi tevé­kenységgel. Tanítói munkájá­ban a komplexitásra törekszik. Nem elkötelezett híve egyetlen módszernek sem, inkább komp­lex módon alkalmazza a kor­szerű pedagógiai eljárásokat. Szakmai munkája színvonala­sabbá tétele érdekében számos tanfolyamot végzett el. Tanítvá­nyait bevonja a község életébe. Nagyon sokat tesz a magyar nemzeti kultúra értékeinek megismertetése mellett a hely­beli sváb lakosság hagyomá­nyainak megőrzéséért is. Évti­zedek óta vezeti a Lenvirág gyermekegyüttest, amely nem­csak hazánkban, de határain­kon kívül is ismert, és népsze­rűségnek örvend. Munkájára is­kolája és a község lakossága egyaránt büszke. Közművelődési Díjat kapott: KARSAI ZSIGMOND, festő­művész Erdélyben, Lőrincréve községben született. A Képző- művészeti Főiskolán szerzett diplomát 1954-ben. 1945 óta él Pécelen. 8 évig (1958— 1965-ig) vezette a község műve­lődési otthonát, ahol számos te­vékenységi formát honosított meg, s hagyományt teremtő ren­dezvényeket indított el. A Nép­művelési Intézet munkatársa­ként segítette az ország amatőr képzőművészeit, az ifjú népmű­vészeket. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia népzenekutató csoportja több mint 800 népdalt jegyzett le tőle, a néptánc osz­tály pedig 100 pontot írt le tán­caiból, melyekkel sok hazai és nemzetközi fesztiválon szere­pelt. ALKOTÓTÁBOR (MO- NOR). A Monori alkotó tábor 1982-ben alakult meg tíz lelkes, jó szándékú népművelő, peda­gógus és a Nagy István-művé- szeti csoport tagjainak közremű­ködésével. A tábor célja: embe­ri, erkölcsi és kulturális értékek hiteles közvetítése, amelyeknek foglalatát képezik a különböző művészeti ágak, a családi neve­lésben, a társadalmi együttélés során háttérbe szorult viselke­déskultúra kialakítása. Az eltelt időszakban mintegy 1300 isko­láskorú gyermek kapott itt élet- reszóló élményeket. Arany János Pedagógiai Díjat kapott: BOGDÁN ZOLTÁN, a ceglé­di Kossuth Lajos Gimnázium matematikai—fizika szakos ta­nára. 1955-ben szerezte diplo­máját a Szegedi Tudomány- egyetem Természettudományi Karán. Pedagógusi pályáját je­lenlegi iskolájában kezdte. 24 évig volt a matematika tantárgy szakfelügyelője, majd szakértő­ZAREMBA GYULA. 1953 októbere óta dolgozik munka­helyén, a 208. Sz. Csonka Já­nos Műszaki Szakközépisko­la és Szakmunkásképző Inté­zetben Szigetszentmiklóson. Pályakezdőként került az in­tézménybe mestertanárnak, majd igazgatóhelyettes lett és 21 évig igazgatói feladato­kat látott el. A szakmunkás- képzést élethivatásának tekin­tette, s ezért nem csak intéze­tének keretein belül tett so­kat, hanem széles körű intéz­ményes kapcsolatokat épített ki a nevelő-oktató munka si­keresebb elvégzése érdeké­ben. Rendkívüli dinamizmu­sával, szervezőkészségével, szorgalmával és empátiájával mindig ki tudta harcolni azt, ami az iskola, a tanulók érde­kében fontos és szükséges volt. Mintapéldája az igazi menedzser típusú vezetőnek. Tőle ismerhették meg munka­társai a vállalkozóiskola lé­nyegét, a produktív, életízű tanulói foglalkoztatás fontos­ságát. Cselekedeteit mindig a tanulók érdekei motiválták, értük élt és dolgozott. A vál­tozó igényekhez gyorsan al­kalmazkodó tudás megszerzé­sét tűzte ki feladatául. Lajtha László-díjat kapott: VARGA GYÖRGY. Zenei ta­nulmányait az abonyi zeneisko­lában végezte, majd zenetanári diplomájának megszerzését kö­vetően visszakerült volt iskolájá­ba, az abonyi Bihari János Zene­iskolába, ahol 1983. január 1-jé- től igazgatói feladatokai lát el. Klarinéttanárként kialakította az iskola tanszakát és számos növendéket indított zenei pályá­ra. Országos zenei versenyeken eredményesen szerepeltek nö­vendékei. Az 1980-as évek ele­jétől átvette az iskola fúvószene­karának irányítását, mely veze­tése alatt több mint 10 ország­ban járt és számos zeneiskolai verseny első díjával a legered­ményesebb együttes lett kategó­riájában az országban. Abony- ban alakult meg 1952-ben az or­szág első falusi zeneiskolája, mely pldaértékűvé vált. Varga György vezetése alatt a hazai si­kerek megtartásával az iskola nemzetközi kapcsolatai és ered­ményei kiszélesedtek. Számos hazai társaság tagja, s kinevez­ték a IV. európai zenei ifjúsági fesztivál igazgatójának is. Semmelweis Ignác-díjat kapott: DR. HÁRDI ISTVÁN, A Szent Rókus Kórház főorvosa. Több évtizede a Pest Megyei Ideggondozó Intézet vezető fő­orvosa, megyei szakfőorvos. Ki­tűnően képzett pszichiáter, jeles pszichoanalitikus, a pszichopa­tológiai problémák képzőművé­szeti és rajzos kifejezésének, il­letve a kifejezés pszichopatoló­giájának nemzetközileg is szá­mon tartott kutatója. Kimagasló személyes érdemei vannak Pest megye ideggondozói hálózatá­nak létrehozásában és szakmai irányításában. Oktatói tevékeny­sége mellett százat meghaladó magyar és idegennyelvű tudo­mányos dolgozat, hét könyv — közülük három idegen nyelven is kiadva — tanúskodik kiemel­kedő tudományos tevékenységé­ről. DR. MAKRA CSABA, gö­döllői magánfogorvos. Pálya­kezdőként, 1964-ben került Gö­döllőre a rendelőintézetbe, ahol fogorvosként, majd 18 évig cso­portvezető főorvosként dolgo­zott. Első tevékenysége a szak­rendelő felszereltségének javítá­sa volt. Rövid időn belül igen korszerű munkakörülményeket teremtett. Több mint tíz éve szervezi a megyei továbbképzé­seket, két alkalommal nemzet­közi szimpóziumot is tervezett. Ezek a rendezvények országos és nemzetközi elismerést arat­tak, melynek eredményeként Gödöllő a vidéki fogászati tudo­mányos élet egyik fellegvára lett. 1972 óta folytat tudomá­nyos tevékenységet, melynek keretében sok közleménye je­lent meg, országos és nemzetkö­zi kongresszusokon tartott elő­adást, szakkönyvet írt. Több szakmai közösségben vállal ak­tív tevékenységet. Szegényekért és Elesette­kért Díjat kapott: CSUKA TAMÁSNÉ, reformá­tus lelkész Vácott.Több mint tíz éve fáradhatatlanul tevé­kenykedik a szegények, eleset­tek, nagycsaládosok életének ja­vításán. Alapító tagja a Nagy- családosok Egyesülete Váci Szervezetének, ahol aktív, oda­adó munkájával igen sokat se­gít a családok napi megélhetési gondj ai nak megoldásában. Hosz- szú évek óta végzi a kórházban és a szociális otthonban a bete­gek és idősek lelki gondozását. 1989-től időt, fáradságot nem kímélve tevékenykedik az érdé lyi menekültek és áttelepülte! letelepedési nehézségeinél megoldásában. Szívügyének te kinti a hajléktalanok, a jövede lem nélküli emberek megsegítő sét. Igen sokat tesz a börtönöd szabadultak beilleszkedése ér Hpkphpn DR. SIMON LAIOS, a po mázi GYIVI nyugalmazd igazgatója. Tanári oklevél birto kában végezte el a jogi egyete met, és ledoktorált. A gyermek védelemmel 1963-ban kerül szoros kapcsolatba, amikor : kaposvári Gyermekvédelm Otthon igazgatója lett 1972-ben került Pomázra í Pest Megyei Gyermek- és Ifjú ságvédelmi Intézet igazgató munkakörének ellátására 1987. december 31-től töbl mint 40 évi becsületben eltol tött munka után került sor nyug díjazására. A Kaposvárott eltol tött idő érlelte meg benne azt í felismerést, hogy a gyermekvé delem az a terület, ahol a leg­többet tehet azokért a gyerme­kekért, akiknek az életéből hi­ányzik a család féltő, szerető irányító gondoskodása. Ifjúság otthonokat szervezett, üdülői alakított ki az állami gondosko­dásban részesülő gyermekek számára. Gyermekszeretett sok fiatalt segített abban, hogy a későbbiek során a társadalom­ba be tudtak illeszkedni. A nyugdíjazással sem fejezte be tevékenységét, jelenleg is dol­gozik. Tudományom Díjat kapott: DR. NOWK LÁSZLÓ. néprajzkutató, 21 éve igazgató­ja a nagykőrösi Arany János Múzeumnak. Néprajzi kutató­munkája során jelentősen gya­rapodott a múzeum néprajzi tár­gyú gyűjteménye, mely kiállítá­sokon került bemutatásra. Szű­kebb szakterületén kiterjedt ku­tatómunkát folytat és rendszere­sen publikál. Számos tudomá­nyos cikket és tíz könyvet írt. 1987-től a néprajz tudomány kandidátusa. Tudományszerve­ző tevékenységét dicséri az Arany János Múzeum négy ki­adványsorozata. \ DR. VÖRÖSMARTHY DÁ­NIEL egyetemi tanulmányai­nak befejezését követően hazai és külföldi szemklinikákon töl­tött be vezetői feladatokat. 1970-től a Szent Rókus Kórház, szemészeti osztályának vezető­je, megyei szakifőorvos, szá­mos bel- és külföldi kitüntetés birtokosa, két hazai és nyolc külföldi tudományos társaság tagja. Bel- és külföldön több mint 300 tudományos ülésen vett részt mint előadó. Öt me­gyei, két országos és négy nem­zetközi szintű kongresszust ren­dezett, több szakmai könyvet, tankönyvet, monográfiát írt. Három szabadalma és két mű­szerleírása van, 101 tudomá­nyos publikációja jelent meg, ezenkívül több ismeretteijesztő közleményt és filmet is készí­tett. Hazánkban eddig ő végez­te a legtöbb szemészeti műtétet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom