Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-21 / 194. szám
1 PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1993. AUGUSZTUS 21., SZOMBAT 7 Egy névcsere ürügyén Nemzetközi zenekari találkozó Albertirsán A sgrafitto és a Szentendrei Iskola Kétszáz muzsikus örömzenélése A Szentendrei Iskola klasszikus korszakához tartozó képzőművészek alkotásain a közös műhely meghatározó szín- és formajegyeket eredményezett. A határozott kontúrok, a népi szürrealizmus, a tárgyak és alakok síkba vetítése megjelenik valamennyiük munkásságában — de az egyes életművek éppen a szuverén alkotói egyéniségből fakadó, egyedi vonásokból ismerhető fel. Barcsaynál és Vajda lMjosnéí többek között a sajátosan „kuglifejű” emberalakokról. Kornissnál a meghatározó népi szürrealizmusról, Deim Pálnál a nagyon jellegzetes sgrafittos ábrázolásmódról. Ezért sajnálátos, hogy a „nyomda ördöge” — augusztus 17-i számunkban közölt „A kultúra látogatóba jött” című cikkünkben Vajda Lajosnak tulajdonította a sgrafittót — azt az ábrázolási módot, amellyel az igen gazdag képi eszközöket alkalmazó művész éppen nem élt. Deim Páltól pedig elvitatta azt, amitől képei ezer közül is felismerhetők. (dvs) A hadak A hadak története Magyarországon 896—1648 címmel nyílt állandó kiállítás a Hadtörténeti Múzeumban. A tárlat — amely egyben tisztelgés államalapító királyunk, Szent István emléke előtt — a honfoglalástól I. Rákóczi György halálának évéig mutatja be a katonák, a nemesi bandériumok, valamint a korszak fontosabb csatáinak történetét. A tárlókban helyet kaptak a hadi felszerelés különféle tárgyai között például sarkantyúk, kengyelek, tarsolylemetörténete zek, sodronyingek, kardok, töltényövek, puskák, gyalogos és lovas harcos fegyverei. Az érdeklődők térképen követhetik nyomon az Árpád-házi királyok, Nagy Lajos fontosabb hadjáratait. A Képes Krónika csatajeleneteinek másolatai is megtekinthetők. A Hadtörténeti Múzeum új állandó kiállítása a XVII. század közepével véget ér. A gyűjtemény szakemberei természetesen alapvető feladatuknak megfelelően folytatják a magyar katonatörténet tudományos feldolgozását. PMH-Galéria * PMH-Galéria * PMH-Galéria Hadik Gyula: Godot-ra várva ,Arról a különösségről kell szólnunk — jegyzi meg Hadik Gyula szobrászművész munkásságáról Wehner Tibor —, amely az alkotó műveit azzá teszi, ami; azokat a vonásokat kell kiemelnünk, amelyek művészetének specifikumait meghatározzák. E jellemző jegyeket Medgyessy Ferenc művészete által érzékletesen meghatározható vonások gyanánt a tömbszerű megformálást, a zárt sziluetteket, a súlyos erőket rejtő testeket (...), a nyugalmat sugárzó kom- ponálásmódot, a rusztikus felületképzést jelölhetjük meg.” Hadik Gyula utóbbi tárlatain látott munkái is azt bizonyítják, hogy, bár nem lépi át a realista hangvételt, az emberközpontú látásmódot, inkább a töprengésre alkalmat adó absztraháiás az, ami művészi alapállását meghatározza. Valószínű, a magyar és az egyetemes kultúrtörténet témáihoz vonzódása is ezzel magyarázható. A művész 1925-ben született Nagykikindán, jelenleg Törökbálinton él és alkot. (b.) Kiss József csömöri tárlata Kiss József festőművész munkáiból nyílik kiállítás ma délután 4 órakor Csömörön, a Petőfi Sándor nevét viselő művelődési házban. A nemrég Csömörön letelepedett művész budapesti festődinasztia saija — édesapja és nagyapja egyaránt festett. Kiss József alkotásain a tradicionális elemek hiperrea- lista és szürrealista törekvésekkel elegyednek; technikai megoldásaira azonban — a flamand iskola hatására — a klasszikus kifejezés- mód jellemző — jegyzik meg róla a műfaj kritikusai. Ma nyíló tárlatát tatai, ózdi és budapesti kiállítások előzték meg. Nemzetközi zenekari találkozót szervezett az albertirsai önkormányzat a helyi zeneiskolával karöltve augusztus 20. és 23. között. Szent István-napi ünnepségek keretében elkezdődött koncertsorozat. amelyet a településen, a környékbeli falvakban és Cegléden tartanak, egyben felkészülés az 1996-os expóra, amikor is hasonló rendezvény- sorozattal kívánnak előrukkolni. A siker érdekében a találkozót ezentúl minden évben megismétlik. A kezdeményezésről Gúlái Pálnéval, a helyi zeneiskola igazgató asszonyával beszélgettünk Határok nélkül — A zeneiskola és a település évek óta gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatai adták az ötletet a találkozó megszervezéséhez — mondja az igazgató asz- szony. — Iskolánk fűvószeneka- ra két éve járt Malackyban, Al- bertirsa szlovákiai testvérvárosának meghívására. Látogatásunkat a tizennégy tagú ifjúsági fúvószenekar tavaly viszonozta. Az erdélyi Csíkszereda zeneiskolájának vonós együttese háromszor járt már nálunk; mi egyszer viszonoztuk a vendég- szereplést. A szintén testvérváros Gaggiano. valamint az olasz amatőr zenekarok szövetségén keresztül meghívott Caron no Pórtusella fúvószenekarai először járnak nálunk. Az Albertirsai Állami Zeneiskola Fúvószenekarát nyolc éve alapították, tudom meg a vendéglátó együttesről. Negyvenöt tagja mai és volt növendékből toborzódott. A zenekar rendszeresen fellép a község és a környék rendezvényein. Többfelé jártak már külföldön; idén júniusban voltak az olaszországi Brembióban, a városi zenekar tavalyi látogatásának viszonzásaként Legutóbbi sikerüket a zeneiskolai zenekarok II. országos találkozóján aratták áprilisban Salgótarjánban, ahol műsorukat különdijjal jutalmazták. A fesztivál szervezéséről tavaly októberben döntött az önkormányzat egymillió forintot biztosítva a szervezésre. Az ösz- szeget pályázati támogatásokkal, valamint a helybéli áfész adományaival egészítették ki. A közös vacsorákat a szervezési költségeket ebből az összegből fizetik. Feszített tempó A négy vendégzenekar 168 tagját családoknál szállásolják el. A sokrétű feladatot ellátó szervező bizottság — élén Kiss Tibor polgármesterrel — március óta dolgozik, ahogy közeledik a találkozó, egyre feszítettebb tempóban. — Nem sokat pihentünk ezen a nyáron — mondja az igazgató asszony. — Az olaszországi út, s az utóbbi idők napi zenekari próbái miatt a szünidő szinte egybefolyt a tanévvel. Ellenben az utazások, a A játék nem hiányozhat Gödöllői zenetábor Egy kislány csellózik magányosan Gödöllőn a művelődési központ udvarán lévő színpadon. Egy másik a nézőtéren színes, többszálú fonalból fon művészi mintázatú zsinórt. A nyári zenei játéktáborban vagyunk. A művelődési központnak több termében a legkülönbözőbb foglalkozások folynak. Kézművesfoglalkozás Joshi Judit irányításával. Dramatik us játék a kisebbeknek Mészáros Beáta, a nagyobbaknak Körömi Gábor vezetésével. Barokk táncokra Csomó Orsolya tanítja az erre vállalkozó gyerekeket. A közelben lévő Chopin Zeneiskolát szintén a tábor résztvevői népesítik be. Itt aztán mindegyik helyiség foglalt, a legkülönbözőbb hangszereken próbálnak, játszanak bennük a gyerekek, olyanokon is, melyekről meg kell kérdeznem, micsodák, mert újak a számomra. Ferenczi Anna, a zeneiskola igazgatója világosít fel: azok reneszánsz, barokk zene előadására alkalmas korhű furulyák. Megtudom Ferenczi Annától, hogy ötvennyolc gyerekkel huszonhárom felnőtt foglalkozott a táborban. — Milyen hagyományai vannak a tábornak? — érdeklődöm. — Kilenc éve rendezünk zenei játszótábort. Előzménye volt a „Zenevár” elnevezésű táborunk, melyet tizenegy éve indítottam. Az is működik mindmáig a kicsik, óvodáskorúak számára. Mikor az első óvodásaink kinőtték a „Zenevár”-t, akkor vetődött fel, hogy nagyobb gyerekeknek is legyen zenei táboruk. — láttam, nem csupán zenével foglalkoznak — Zeneközpontú a tábor, de amellett mindenféle művészeti ág felé igyekszünk utat nyitni. Hogy ez így alakult, a „Zenevár’-on alapul. A kicsikben még. nem vált el a különböző művészetek iránti érdeklődés, ők még mindenre egyaránt nyitottak, s mivel megszoktuk, hogy mindenféle művészettel játékos formában foglalkozunk, ezt folytattuk a (nagyobbaknál is. Szeretnénk, ha a gyerekek éreznék, hogy minden művészet közös gyökérből hajtott ki. — Miként oszlik meg, hogy ki miben vesz részt? — Délelőtt négy nagycsoportba osztjuk a gyerekeket, a zenekar, az énekkar és két dramatikus játékcsoport foglalkozásaira. Ebéd után vannak a kamarazene- foglalkozások. Azért dolgozik a táborban olyan nagyszámú tanár, mert egy-egy kamaracsoportban csupán két, három, négy gyerek, játszik. A legnagyobb gyerekek volt tanítványaink. akik jelenleg zeneművészeti szakközépiskolások, szintén ellátnak már oktatói feladatot is, ők vezetik a szólamfoglalkozásokat. A kézművességbe, a táncba ki-ki kedve szerint kapcsolódik be. Akiknek ahhoz van kedvük, még késő este is zenélnek a művelődési központban, ahol elszállásoltuk őket. — Ezek szerint nem csak gödöllői gyerekek vesznek részt a táborban? — Két éve, hogy nem csupán gödöllőiek a tábor résztvevői. Tavaly bekapcsolódott nyolc gyerek Szarvasról, a tanárnőjüket követték, aki hozzánk jött tanítani. Idén az egész Pest megyében meghirdettük a tábort, így vannak itt Vácról, Érdről, Szentendréről. Azonkívül érkezett két gyerek és két tanár a szlovákiai Rőcéről is. Három pályázaton is támogatást nyert a tábor, így vált lehetővé, hogy ne csupán gödöllői gyerekeket fogadjunk. Látogatást tettek már a Grassalkovich-kaslélyban és a vácrátóti botanikuskertben. Szent István napján, tegnap, a zárónapon pedig bemutatkoztak: a dramatikus játékokat délután két órától a művelődési központban mutatták be. A zenekar és énekkar hangversenyét a Grassalko- vích-kastély kápolnájában tartották. Nádudvari Anna fellépések izgalmai pótolhatatlan élményt nyújtanak tanárnak és növendékeknek egyaránt... Maga a találkozó augusztus 20-án délelőtt kezdődött a résztvevő zenekarok zenés felvonulásával. Á Szent István-napi megemlékezéssel egybekötött ünnepélyes megnyitó után a négy fúvószenekar közös koncertet adott. A zenekarok közreműködnek az evangélikus istentiszteleten, és a római katolikus szentmisén, fellépnek a helyi művelődési házban, és térzenét szolgáltatnak Albertirsán, Cegléden, Dánszentmiklóson, valamint Ceglédbercelen. A hangverseny- sorozat fürdőzéssel egybekötött közös muzsikálással ér majd véget az albertirsai strandon. A közös ének öröme A sok fellépés miatt kevés idő marad egyéb programokra. Hétfőn, az utolsó napon közös budapesti kiránduláson vesznek részt, délelőtti szabadfoglalkozással, délutáni városnézéssel, és búcsúként esti sétahajózással a kivilágított fővárosban. De hát éppen az együttlét, a közös muzsikálás jelenti a legnagyobb élményt — mondja végül az igazgató asszony, aki „örömzenélésnek” nevezi a hangversenyeket. S örömükben majd Albert- irsa és a környező települések osztoznak. (veszelszky) Ligeti—Kurtág Salzburgban A legnagyobb elismerés hangján dicséri az osztrák sajtó Ligeti Györgyöt és Kurtág Györgyöt abból az alkalomból, hogy egy koncerttel véget ért a Salzburgi Ünnepi Játékok műsorában hangúlyos helyen a két kortárs magyar zeneszerzőnek szentelt ciklus. A kritikák egybehangzó állítása szerint az est — amelyen a frankfurti Ensemble Modemt Sylvian Cambrc- ling, a frankfurti opera új művészeti vezetője vezényelte, s Kurtág (valamint az 1975-ben elhunyt olasz Luigi Dallapicolla) műveit Csengery Adrienne énekelte — nagy ünnepléssel fogadta a közönség. A többi lap részletes műelemzései közül kiválik a Kurier kritikája, amelynek szerzője bevallja: néha még azoknak is az idegeire megy a kortárs zene, akik rendszeresen sfkraszállnak tévesztéséért, és általában nem értik meg, hogy a többiek mit nem értenek rajta. Ő éppen így érzett a hangverseny elején. Ám Kurtág és Ligeti felhangzó művei újra tökéletesen világossá, sőt magától értetődővé tették, hogy miért ilyen és nem más zenét ír valaki manapság - írta a kritikus. Különösen kiemelte Kurtág „Truszova dalait”, amelyeket Csengery Adrienne lélegzetelállítóan meghatóan adott elő: A Salzburger Nachrichten kiemelte, hogy a hangverseny Kurtág munkásságának csavarosabb, ravaszabb, de azért nem kevésbé komoly oldalát mutatta be, többek között az „Homage á R. Sch. című, Robert Shcu- mannak szentelt művével.
