Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-21 / 194. szám

§ PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. AUGUSZTUS 21.. SZOMBAT Szoboravatás a múzeumban Teleki Pálnak, akit legtöbben mint Ma­gyarország tragikus sorsú miniszterelnö­két ismerünk, első köztéri szobrát avatták fel tegnap Ér­den, a magyar Földrajzi Múze­um kertjében. A szobor alkotó­jának, Domonkos Béla Érden élő szobrászművésznek, vala­mint az érdi Múzeumbarát Körnek összefogásából, anyagi áldozatvállalásával jö­hetett létre. Antall József érdiekhez szó­ló köszöntőlevele is, melyet Harmat Béla polgármester ol­vasott fel, talán inkább a tudós­tól, mint a miniszterelnöktől származott. Elismeréssel szólt Hancsovszki János felvétele arról, hogy éppen itt állítják fel Teleki Pál szobrát, hiszen először, még 1912-ben ő vetet­te fel egy földrajzi múzeum alapításának gondolatát. A szo­bor avatásának időpontjául sem véletlenül választották első szent királyunk ünnepét. Szent István olyan erős alapját vetette meg a magyar állam­nak, hogy évszázadok viharai sem dönthették meg. A ma­gyar országvezetőknek, politi­kusoknak az ő művét kell foly­tatnia. Reá tekintett vissza Te­leki Pál is, mikor az egy harma­dára csonkolt, kivérzett ország miniszterelnöke lett. Képzett földrajztudósként tudta, hogy gazdaság-földrajzilag, geopoli­tikailag mit jelent ilyen hely­zetben magyarnak lenni. Hogy ebben a helyzetben a lelki, er­kölcsi megújulás tarthatja meg az országot — ezt bizonyítja főcserkészi volta is. Tanuljunk Telekitől elkötelezettséget és racionalitást, ez a szobor segít­se elő, hogy emlékezzünk eré­nyeire, fejezte be levelét An­tall József. Biszterszky Elemér, a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium közigazgatási államtitká­ra Teleki Pál életútját felidéz­ve elmondta: a trianoni béke- szerződés előkészítése során a tudomány eszközeivel is küz­dött Magyarország területi sér­tetlenségéért, nem rajta mú­lott, hogy érvei kevésnek bizo­nyultak. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója méltatta Domonkos Béla szob­rászművész munkáját. El­mondta, hogy Telekiről ké­szült fényképek tucatjait néze­getve törekedett arra, hogy a portré minél hitelesebb legyen. Kókai Rozália, az ünnepsé­gen közreműködő Bukovinai Székely Népdalkor vezetője arra emlékezett: Teleki Pál ka­rolta fel a bukovinai székelyek ügyét. (nádudvari) Gazdagodott a Tápió vidéke Újabb, az érintett települések életében történelmi léptékű, a mindennapokban ma már nél­külözhetetlen létesítmények­kel gyarapodott Szent István napján a Tápió vidéke. Nagykátán, a művelődési központban, zsúfolt nézőtér előtt nemzetközi gálaműsor­ral kezdődött a X. kátai tánc­találkozó. Megnyitójában Bodrogi Györgyné, a város polgármestere jogos büszke­séggel méltatta, hogy a jelen­tős beruházások mellett erre a hagyományos és egyre nép­szerűbb találkozóra is jutott pénz a város költségvetésé­ből. Az utcai menettánc előtt avatták fel Nagykátán az új kiállító- és olvasóter­met. A volt OTP-épületet az önkormányzat megvásárol­ta, az Iposz Tápió menti szervezetével együttműköd­ve átalakította, s használatra átadta a városi könyvtárnak. A polgármester egyúttal megnyitotta az első időszaki tárlatot, a helybéli vállalko­zó Kucza Péter magángyűjte­ményében lévő, a kisváros múltját, fejlődését végigkísé­rő fényképkiállítást. Tápiószőlős történetében először vett birtokba tornater­met. A 300 négyzetméteres belterületű, iskolaépülethez kapcsolódó épületnek szep­tembertől 260 tanuló örülhet. A 16 millió forintos beruhá­zás még nincs kész teljesen, de a tanév elejére elvégzik a hátralévő munkálatokat. Be­szédében Veres Mihály pol­gármester megemlítette, hogy nemrég építették fel a községházát, vezetik a gázt, várják Tápiószőlősön a tele­font. Az ünnepségen átadták a község új zászlaját, kihirdet­ték, hogy egy erre alakult zsű­ri szerint mely családi házak a legszebbek a településen. Az új kenyeret Farkas Ist­ván, a Kecskeméti Piarista Gimnázium igazgatója szen­telte meg. Pándon ezúttal nem a mű­velődési házban, hanem a fes­tői Bográndi-völgyben ünne­peltek. Az új folyékony- és szilárdhulladék-lerakót ideá­lis helyen, a községtől kieső területen hozták létre. A négymillióért megépített lera­kó már a XXI. század köve­telményeinek is megfelel, hi­szen a kazettás megoldás je­lenti ma a legkorszerűbb tech­nológiát. Kiss Sándor polgár- mester bejelentette: hogy a fa­luképet eddig csúfító régi sze­méttelepet ezzel megszünte­tik. Tápógyörgyén a templom­kertben zajlott az ünnepség. A nemrég alakult új helyi áfész csapatzászlóval ajándé­kozta meg a tápiógyörgyei önkéntes tűzoltóegyesületet, melyet előbb Paja János plé­bános felszentelt. Józsa Lász­ló polgármester bejelentette, hogy Ladányi István köztisz­teletben álló helybéli gazdál­kodó a Földművelésügyi Mi­nisztériumban vette át magas kitüntetését. Egy erre alakult kuratórium viszont a helyi ki­tüntetésekről döntött. Énnek megfelelően Tápiógyörgye díszpolgára lett Bihari József nyugdíjas megyei múzeumi igazgató, a falu szülötte. Tá- piógyörgyéért Emlékérmet kapott Józsáné dr. Battai Má­ria tanárnő, Lévai György sportvezető, Mátyás Ferenc, a györgyei zeneiskola volt Járatlan Vácott az Abrahám \ JL y Balázs vezényelte (IpBÍ) Váci Fúvószenekar • • • közönségcsalogató muzsikájával, majd a Szózat hangjaival vette kezdetét csü­törtökön este a Szent István- ünnepség. A király Konstan­tin téri szobránál megjelente­ket — köztük Katona Tamás miniszterelnöki államtitkárt, Duray Miklóst, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökét, Keszthelyi Ferenc megyés püspököt, Bogárdi Zoltánt, Pest megye I. számú választó- körzetének országgyűlési kép­viselőjét — az ünnepséget szervező Váci Városvédők és Városszépítők Egyesülete, il­letve az önkormányzat nevé­ben Faludi Sándor műsorveze­tő köszöntötte. Az üdvözlések után Sellei Zoltán előadóművész elszaval­ta Berzsenyi Dániel A magya­rokhoz című költeményét, Bu­dai Ilona népdalénekes pedig előadta a Szent Istvánról szó­ló éneket. Ezután Duray Mik­lós mondott ünnepi beszédet. A Szlovákiából érkezett ven­dég Szent István történelema­lakító életpályáját mindennap­jaink, a megváltozott politikai rendszer szempontjai alapján értékelte. Mint mondta, álla­malapító királyunk legna­gyobb érdeme az volt, hogy el merte vetni azt az elavult és akkoriban már életveszélyes­nek is mondható nézetet, mely szerint a kitaposott út mindig biztonságosabb, mint a járatlan ösvény. Bátran sza­kított a múlttal, mégpedig nem a kis lépések politikája alapján. igazgatója. Kozma László Tá- piógyörgyéért Emléklapot ve­het majd át egy külön kitünte­tési ünnepségen. Helyi alapítású kitüntetés­sel ismerték el a faluközössé­gért végzett több évtizedes munkát Farmoson is. Itt Ba- gyinszki János önkéntes tűzol­tó és Kovács Pál zenetanár vette át Gecse János polgár- mestertől a „Farmos Község Fejlesztéséért” elnevezésű emlékplakettet. Emléklapot ti­zennyolcán kaptak. T. F. ösvényen nyugalmazott polgármestere, valamint Csank János, a Vác FC-Samsung vezetőedzője. A csapatnak az önkormányzat közösségi Pro Űrbe díjat ado­mányozott. Szintén a Pro Űrbe elismerést kapta Faluhe­gyi Gyula nyugdíjas tüdőgyó­gyász főorvos is, aki az 1943-ban nyílt régi Tüdőgon­dozó és a Váci Fegyintézeti Kórház igazgatója volt. Ami­kor az utóbbi intézményt az AVH elfoglalta, azonnal le­mondott. Ezért és további ko­holt vádpontok alapján 1950-ben tizenkét évre elítél­ték. Négy év múlva Nagy Imre amnesztia rendelete alap­ján szabadulhatott. Faludi Sándor az ünnepsé­gen jelentette be, hogy dr. Skultéty Sándor köztársasági megbízott javaslatára Bartos Ferenc polgármester minisz­terelnöki dicséretben része­sült, míg Csuka Tamásné, a váci önkormányzat szociális és karitatív ügyekkel foglal­kozó bizottságának elnöke Szegényekért és Elesettekért Díjat kapott Pest megye ön- kormányzatától. Az ünnepség végén Kato­na Tamás, Duray Miklós és Bartos Ferenc megkoszorúz­ta Szent István szobrát, majd a váci polgárok is elhelyez­ték virágaikat a talapzaton. A vendégek ez után állófogadá­son, a helybéliek pedig utca­bálon vehettek részt. * Az állófogadás keretében ad­ták át a Madách Imre Műve­lődési Központ televíziójá­A váci Szent István-napi ünnepségen egyházi és politikai vezetők is részt vettek Az ünnepi beszédet követő­en Bartos Ferenc polgármes­ter gratulált a város új díszpol­gárainak és Pro Urbe-díjasai- nak. Vác város díszpolgára ki­tüntetést ketten, kaptak az idén. Kaarle Salmivuori, a finn testvérváros, Järvenpää Vimola Károly felvétele nak új stúdióját. A kis ünnep­ségen megkérdeztük Duray Miklóst, hogy milyen Szent István-napi hagyományokat éltetnek a szlovákiai magya­rok. — Semmilyeneket. Ná­lunk, legalábbis mióta a vilá­got érzékelem, Szent István napját nem ünnepelhettük meg, így nem is alakulhatott ki semmiféle hagyomány. Ki­sebbségünk a magyar nemze­ti ünnepek közül egyedül a Március 15-ről emlékezhet meg. Szent Istvánban a volt Csehszlovák állam és Szlová­kia is saját államiságának megkérdőjelező szimbólu­Térzene Dunakeszin tegnap délelőtt a József Attila Művelődési Központ Fúvószenekarának hangulatos térzenéjével kez­dődött a Szent István-napi ünnepség. A koncert után a Körösi Csorna Sándor Álta­lános Iskola aulájában Ör­ményi István polgármester mondott rövid ünnepi kö­szöntőt, majd Kurdics Fe­renc esperes-plébános meg­áldotta az új kenyeret, az emberi munka gyümölcsét, mot lát. Ennek ismeretében nagy öröm számunkra, hogy államalapító királyunk szob­rai mégis állnak. Ennek egyetlen oka, hogy a szlová­kiai katolikus egyházban nem alakult ki az az ellenér­zés Szent Istvánnal szemben, amely a politikai vezetésben igen erős. R. Z. és vásár Isten adományát. Az ünnep­ség zárásaként Márai Enikő és B. Horváth István Szent István térdepelj közénk cím­mel verses-zenés összeállí­tást adott elő. Az utolsó műsorszám el­hangzása után a dunakeszi Kertbarátkor és az Iposz he­lyi szervezete rendezésében kezdetét vette a hagyomá­nyos zöldség-gyümölcs és kézművestermék-kiállítás és vásár. Megszentelt termények A magyar emberrel szinte együtt születik meg a föld szeretete, és a mai törvé­nyek segítenek abban, hogy ismét visszataláljanak a föld­höz — mondotta a többi kö­zött Bulváki Antal, Délegy­háza polgármestere a Szent István-napi községi ünnepsé­gen. A kultúrház udvarán ez évben először ünnepelték meg a helybéliek augusztus 20-át. Szép számban gyűl­tek egybe a hangulatos meg­emlékezésre. Szó esett ter­mészetesen államalapító ki­rályunkról, törvényeiről, és arról, mit jelentett számunk­ra meghatározó egyénisége, hosszú évszázadokon át. Az új kenyérről, jelentőségéről Hirják Gáborné, a kultúrház vezetője beszélt. Felcsendült a Himnusz, a Szózat, melyet követően Nagy Imre, a helyi kistermelők képviseletében átnyújtotta Bulyáki Antal­nak az új kenyeret. A kultúrházban idén ugyancsak először rendez­ték meg a délegyházi gaz­dák mezőgazdasági termény­bemutatóját. Kiss R. Sándor katolikus pap és Dr. Bóna Zoltán, re­formátus lelkipásztor meg­szentelte és megáldotta kiál­lított terményeket. J. Sz. I. Türelmet, megbecsülést! A nagykőrösiek ha- gyományosan a nép- S szerű kirándulóhe­lyen, a Pálfája park­erdőben ünnepelték Szent István napját. Az önkor­mányzat képviseletében Karsay Istvánná, közműve­lődési és oktatási bizottság elnöke mindenekelőtt az ál­lamalapító és egyházszerve­ző Szent István felbecsülhe­tetlen érdemeit méltatta. — Az 6 hatalmas életmű­ve joggal érdemli ki az utó­kor tiszteletét. Karizmati­kus személyiségét mindig fel kell idéznünk, hogy le­gyen erőnk azokhoz a fela­datokhoz, amelyeket itt és most ebben az országban meg kell oldani. István ha­gyatékának akkor lehetünk igazából birtokosai, ha úrrá leszünk a belső ellentéte­ken. Történelmünk során ta­lán soha nem volt annyira fontos a türelem, az egymás megbecsülése, mint napja­inkban. Ma már Nagykőrösön is vannak gazdák, akik vissza­kapott földjükön aratták le a kenyérnek valót, számuk­ra kétszeresen ünnep a mai. Mi más üzenete lehet e nap­nak, mint az, hogy vegyük birtokunkba István öröksé­gét, merítsünk a múlt lelke­sítő példáiból, vállaljuk a je­len felelősségteljes formálá­sát, és adjunk hálát az új ke­nyérért — mondotta az ün­nepség szónoka. A nemzetiszínű szalagos új kenyeret, feldíszített lo­vas szekéren vitték Fodor Ferenc református lelkipász­tor elé, aki Isten áldását kér­te rá, s mindazokra, akik el­fogyasztják. A szertartás után felszelték a cipót, és mindenkit megkínáltak belő­le. Kocséron az idén 110 éves templomban délelőtt Asztalos József kanonok es­peres, a falu korábbi, most vendégségbe hazatért papja és Hajdú Jenő apátplébános celebrált szentmisét. Ezután körmeneten vettek részt a község lakói, majd délben a főtéren rendezett önkor­mányzati ünnepségen Bara­bás Ferenc polgármester és Regdon Tibor, a rendez­vény szónoka köszöntötte a megjelenteket. A nyársapátiak a szó szo­ros értelmében sportosan ün­nepeltek. Már reggel 8 órá­tól különböző labdajátéko­kon vettek részt a falubeli­ek, délután pedig pályaava­tó futballmeccset tartottak. A községi önkormányzat ré­széről Flórián Sándorné jegyző emlékezett meg Szent István és az új kenyér ünnepéről, s adta a sportked­velő nyársapátiak birtokába az új létesítményt. M. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom