Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-17 / 191. szám

i

PEST MEGYEI HÍRLAP

SZŰKEBB HAZÁNK

1993. AUGUSZTUS 17., KEDD 5

Milliók a német nemzetiségi kultúrára

Szeretetotthon sorházakban

Az épülő Szent Erzsébet Szeretetotthon Pilisvörösváron.

Erdősi Ágnes felvétele

Pilisvörösvár az elmúlt három évben rohamos fejlődésnek indult. Az, hogy út, parkoló, buszmegálló épült, szinte elveszti jelentőségét a sokmilliós beruházások mellett.

Az önkormányzat fennállásának első évében a szociális otthon kialakítása sokak számára könnyítette meg az öregséggel együtt járó gondok elviselését. Áz intézményt abban az épületben helyezték el, amelyet korábban a párt használt, és Napos Oldal Napközi Otthonként ismeri mindenki a településen.

Tornaterem és tájház

Csaknem nyolcmillió forintjába került . a településnek, hogy a Vásártéri Általános Iskolát több tornateremmel bővítették. Ennél azonban jóval nagyobb beruházás volt a Templom téri iskola tornatermének megépítése. Több mint 25 milliót fizetett az ön- kormányzat azért, hogy az iskola diákjai szép, korszerű, szabályos kézilabdapálya méretű tornateremben sportolhassanak.

A vörösvári sváb hagyományok megőrzését támogatta az önkormányzat, amikor több mint négymillió forintért megvásárolt és felújíttatott egy régi parasztházat. A tájház a hagyományőrző egyesület tulajdona, és a magyarországi német kultúra bemutatására ad lehetőséget.

A település lakosságának a kényelmét szolgálja, hogy

parkoló épült önkormányzati pénzből, a buszmegállókban pedig egy helyi ácsmester által alkotott, fából készült várókat helyeztek el.

Nemzetiségi központ — céltámogatással

Az elmúlt évben egy közel százmillió forintos beruházás is megvalósulhatott Pilisvörösváron. A korábbi gimnáziumot kibővítették, és létrehozták a Német Nemzetiségi Képzési Központot. Erre cél- támogatást is kapott a település. A német nemzetiségi óvodában jelenleg épül egy tornaterem. Bár ez alapítványi intézmény, az önkormányzat támogatja, így a tornaterem építéséhez is hozzájárul.

A ravatalozó alakítása, bővítése most van folyamatban, az elképzelések szerint 1 millió 300 ezer forintba fog kerülni. A tervek között szerepel egy autóparkoló építése is a temető mellé. A német testvérközségtől kapott pénznek köszönhetően egy ifjúsági találkozóhely kialakítása is folyamatban van, ezt szintén még ebben az évben szeretnék átadni. Egy meglévő épületet fognak átalakítani erre a célra.

Az idei tervek között szerepel a piactér átépítése is. Porta- lanított burkolatot kap a terület, és vízcsapokat helyeznek el. Az építkezést egy hónap alatt szeretnék megvalósítani, így októberben már kényelmes körülmények között árulhatnak a termelők, várásolhat a lakosság. 1993. év legjelentősebb beruházása a mentőállomás megépítése. A Pilisi-medence települései összefogtak, hogy közösen építsék meg a

körzetet kiszolgáló mentőállomást Pilisvörösváron. A helybeliek lakosságarányosan 10 millió 800 ezer forintot fizetnek. Az idén kezdődött beruházást még ebben a hónapban szeretnék befejezni, augusztus 20-ára tervezik az átadás napját. Sok helyi és a szomszéd településeken működő építőipari vállalat felajánlotta ingyenes segítségét a szép cél megvalósítása érdekében.

*

Epüló' szeretetotthon

A pilisvörösvári beruházásokban nem csak a helyi önkormányzat lát fantáziát. Itt épül ugyanis a 150 férőhelyes Szent Erzsébet Szeretetotthon. A több mint hat hektáros területen már áll a főépület, az építtető Szent Erzsébet Társaság most kapott engedélyt az önkományzattól a tervezett földszintes sorházak megépítésére. A kertes sorházakban egy-két férőhelyes apartmanokat alakítanak ki. A korszerű és kényelmes otthonban állandó orvosi felügyelet mellett tölthetik idejüket az öregek. Bár az apartmanokért a helybeliek értesülése szerint több milliót kell majd fizetni, minden igényt kielégítő ellátást kapnak azok, akik ide bekerülnek.

Egy templomot is emeltek tavaly Pilisvörösváron. A száz férőhelyes római katolikus kápolnát az egyházközség építtette, és az elmúlt évben szentelték fel.

H. Cs.

Kövek a kerék alatt

Autóscsapda?

Az első pillanatban azt hittem, rám lőttek. Kisvártatva eszméltem rá; gömbölyű kavics vágódott autóm szélvédőjének. Bizonyítéka egy pici pont, amit mutatnom kellene, ha kártérítést követelnék a Közúti Igazgatóságtól. Ezt a sorok megírásáig már meg is tették vagy negyvenen, a váci üzemmérnökségnél.

A 12-es főútvonalon Nagymaros felől Vác irányába haladva kerültünk rá egy hosszú kocsisorban a bitumennel leöntött, apró zúzalékkaviccsal felszórt útszakaszra, melybe úgy süppedt a kerék, mint kásás hóba szokás. A végtelennek tűnő, állítólag csak ezer méteres távon mintha megany- nyi darázs zümmögött volna az alváz alatt. Még Vác előtt is kalimpáltak a maradékok, s az embernek bőven volt oka félni: Nehogy kényes szerkezeti részek közé kerüljenek ezek az apró szemcsék! Aki előre tudja, talán elkerüli ezt a helyet. Kemencéről indulva, mondjuk, nem Szob irányába fordul, hanem a 2-es főútvonal felé.

— Miért nem tájékoztatták előre az autósokat? Miért alkalmazták ezt a technológiát? — kérdeztem volna a Közúti Igazgatóság váci üzemmérnökségén, de ott szabadságon volt a főnök, a helyettese meg telefonszámot közölt velem. Mert „újságnak csak a pestiek" nyilatkozhatnak.

— A német Liesen cég magyarországi kft-je kért és kapott engedélyt egy referenciamunka bemutatására — közölte a budapesti igazgatóságon Dávid Tivadar, aki szerint az emulziós felületű útbélés előnye, hogy az öregedő burkolaton megakadályozza a további romlást, növeli a vízállóságot, gátolja a kerekek csúszását. Ám az útra, sajnos fölös mennyiségű zúzalékot szórtak, azt most le kell söpörni. Két nagy hiba történt: A kft. pénteki csúcsforgalom idején kezdett munkába, másrészt az autósok nem tartották be az először harmincra, majd húsz kilométerre korlátozott sebességhatárokat. Akik ezért kártérítést követelnek, azoknak a kft-hez kell fordulniuk, mert referenciamunka esetén mindenfelelősség a kivitelezőket terheli. Ők egyébként ezzel a referenciamunkával pályáznak az útépítési versenytárgyaláson.

Mit mondjak? Kíváncsi vagyok az esélyeikre. Az már biztos, hogy nem jellemző rájuk a „német alaposság”.

(t-án)

Bővítik az óvodát

Szépül Vácrátót központja

Vácrátóton az elmúlt három év egyik legnagyobb községi beruházása a szolgáltatóház felépítése volt. A kivitelező cég a HEP- TA BAU Kft volt.

A tavaly nyári átadás után először a posta költözött át régi helyéről a szolgáltatóházba, majd az épület többi része is sorra gazdára talált. Az egyiket fiókgyógyszertárrá alakította a sződi Kamilla patika tulajdonosa, a másikat bérbe vette egy fodrászkozmetikus, a harmadikban pedig a Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet nyitotta meg állandó kirendeltségét.

Ekkor még nyitott kérdés volt, hogy miként lehetne ésszerűbben hasznosítani a tetőteret. Felmerült ugyan a pályázat útján történő értékesítés gondolata, a képviselők végül mégis úgy döntöttek, hogy a polgármesteri hivatal költözzön oda a volt községházáról. A döntést hamarosan tett követte, így ma már a helybéliek itt, a szolgáltatóházban rendezhetik ügyes-bajos dolgukat.

Horváth Ferenc polgár- mester a község régi gondját megoldó óvodabővítést is megemlíti, amikor az intézményhálózatról kérdezem.

— Korábban sok kellemetlenséget okozott, hogy a kis- és középső csoportosok, valamint a legnagyobb óvodások foglalkoztató és pihenőhelyiségei a főút két oldalán, külön épületben voltak. Ha minden a tervek szerint halad, ősztől megszűnik ez a kényszerű kétlaki- ság.

Beszélgetésünk során az építési területre is ellátogattunk. Miközben sorra végigjártuk a különböző helyiségeket, Horváth polgármester elmondotta: az új épületszárnyakban helyet kap majd két öltöző, három vizesblokk (közülük kettőben zuhanyozót is felszerelnek), zöldség- és húselőkészítő, raktár, valamint két iroda. A munka a befejezéséhez közeledik, így ősztől már szép és kényelmes óvodába vihetik gyerekeiket a vácrátóti szülők.

Fogyatkozik a Galgavölgye Tsz

Kiváltak az acsai gazdák

— Erőszakkal egyesítették egykor az acsai termelőszövetkezetet a Püspökhatvani Galgavölgye Termelőszövetkezettel. Ezt mondogatják már több, mint fél év óta az acsai gazdák, akik közül az év elején százötvenen írták alá, hogy ki akarnak válni, önálló községi szövetkezetét akarnak alapítani. Szándékuk megvalósításához már a leendő elnököt is kinézték maguknak Jakus László mérnök személyében, aki hosszú ideig volt elnök Püspökhatvanban, s jó mezőgazdász hírében áll. A már nyugdíjas szakembert augusztus 12-én formálisan is megválasztották tizenhatan, akik a kiválási törekvések eddig leghatározottabb lépéseit is megtették, s újabb csatlakozó társakra várnak.

— Mivel a törvényes feltétele még mindig nincs meg az országban annak, hogy a földjeiket egykor közösbe adók szabad akaratuk és belátásuk szerint kiválhassanak, úgy döntöttünk, hogy 500 hektár acsai földet bérelni fogunk a Galgavölgye Tsz-től — közölte Jakus László, aki szerint hamarosan megtörténik a nagy szövetkezeten belül létrejött kisebbik, hivatalos bejegyzése is. Minden szabályosan történt. Az elnökön kívül vezetőséget és felügyelő bizottságot is választottak. Ha a munkák megkezdéséhez szükséges gépeket is át tudják hozni Püspökhatvanból. akkor meg lehet kezdeni az őszi munkákat. Egyelőre búzát, kukoricát, árpát, más kapásnövényeket termel az új közösség. Aztán majd kialakul.

— Miért volt szükség a kiválásra? — kérdeztük az újrakezdők elnökétől.

— A falubeliek a maguk gazdái szeretnének lenni. Sajnos, a püspökhatvani gazdaság adóssága egyre csak növekszik, s fokozatosan feléli a vagyonát. Ezért kell menteni, amit még lehet. A tagok tulajdonképpen a sajátjukat követelik azzal, hogy el akarják onnét hozni a termeléshez szükséges kombájnt, a traktorokat, mivel újat venni most semmiből sem tudnánk. Mindössze tíz-tízezer forint részjegyet tudtak jegyezni a hozzánk csatlakozók. Voltak a szövetkezetnek teherautói is, de azokat a tagság külön beleegyezése nélkül értékesítették. Részt kérünk a hatszáz tehénből, a növendékmarhákkal együtt 1200-as állományból, bár tudjuk, hogy nehéz lesz őket eltartani, mivel abszolút nincs takarmányuk.

— Mit szóltak az elhatározásukhoz Püspökhatvanban?

— Én csak azt tudom, hogy amikor az acsai gazdák szándéka nyilvánosságra került, azután minden községbeli feleslegessé vált a téesz- ben, az egész falu munkanélküli lett.

— Püspökhatvanon kívül még Galgagyörk és Csővár földjei is a közös gazdasághoz tartoznak. Az önök kiválása milyen hatással lehet rájuk?

— Mindenki az új parlamenti törvényre vár. Ez a mostani nem teszi lehetővé a kiválást. Ez a törvény nem a tsz-tagokat védi, mint ahogy Nagy Tamás, a MOSZ elnöke is inkább a tsz-elnököket, mint a tsz-eket pártolja. Kérdem én — milyen címen élhetik fel a vagyonúnkat? Új szövetkezeti törvény kell.

K.T.I.

Új tetői kap a templom

A nagykőrösi református egyház tavasz- szal pályázatot írt ki — erről annak idején lapunkban is beszámoltunk — a templom tetőszerkezetének felújítására. A feladatot a szegedi műemlékfelügyelőség építői nyerték el, akik a napokban hozzáláttak a karbantartáshoz.

— Most a bontás során mit tapasztaltak? Valóban olyan rossz állapotban van a födém, ahogy azt az első vizsgálatok után mondták a szakértők? — kérdeztük Makra Sándor építésvezetőt.

— Nos, itt az északi oldalon lévő tetőrészen van egy száz négyzetméteres darab, ahol a csapos gerenda sajnos teljesen tönkrement. Beázott, és könnyező-fagomba támadta meg. Ezt már le is szedtük onnan, s helyére úgynevezett „E” gerendás, borított födém kerül. A templomtető egészén a cserepek is nagyon rossz állapotban vannak, ezért teljesen új műemléki cserepezést kap az épület, de tulajdonképpen minden szerkezeti elemet kicserélünk, ami veszélyezteti a tető épségét.

— Ezek szerint most még nem tudni pontosan, hogy

milyen szerkezeti elemeket szükséges átépíteni, majd csak menet közben derül ki...

— Az eddigi felméréseink szerint úgy 15—20 köbméter friss faanyagra lesz szükségünk. Ha majd a csapos gerendákról leszedjük az anyagtapasztást, akkor látjuk meg, hány gerenda ment tönkre. A héjazat eltávolítása után máris ráakadtunk olyan javítani való szerkezetekre, amelyekről korábban azt hittük, hogy jó állapotban vannak. A templomfal legfelső részét is le kell bontanunk egy darabon, az abba épített faanyagot szintén át kell majd itatni vegyszerrel, mert mint kiderült, a gomba a födémből oda is átköltözött.

Jelentősebb karbantartást évtizedekkel ezelőtt végeztek utoljára a körösi református templomon ácsok és kőművesek. Nem csoda, hogy a tetőn kívül már részei is sürgős renoválásra szorulnak. Át kell építeni az úgynevezett fiatornyokat, s hátra van a kerengő megerősítése is. A tetőzet javításával várhatóan novemberben végeznek a mesteremberek.

M. J.