Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-17 / 191. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 199. AUGUSZTUS 17.. KEDD Díszpolgár és zászlóatya Habsburg Ottó Nagymaroson (Folytatás az 1. oldalról) A templomi szertartás végeztével Habsburg Ottó és kísérete megkoszorúzta a temetőben álló világháborús áldozatok emlékművét, ezt követően a községi művelődési házban ünnepi, nyilvános önkormányzati ülést tartottak. Itt dr. Gyaraki F. Frigyes alpolgármester köszöntötte a magas rangú vendéget és kíséretét, majd bejelentette, hogy a nagymarosi művészek ajándékokat adnak át a Páneurópai Unió elnökének. Elsőként Garami Mária a műemlékről készült albuma került a vendég kezébe. Seregi György kovácsoltvas plakettet ajándékozott, melyen villámsújtotta fa jelképezi a község sorsát, történelmét, újkori reményeit: Magyarkúti Béla egy Nagymarosnál építendő dunai híd tervét adta át. Béki Márton egy kavicsot munkált meg úgy, hogy egyik oldalán Habsburg Ottó portréja, a másikon Nagymaros címere látható. Az ebből az alkalomból Nagymarosra látogató Lelkes László, Bős megbízott polgármestere Csiirgő Zsuzsanna: Eltűnő Du- natájak című festményét ajándékozta a vendégnek. Gyaraki F. Frigyes méltatta az eseményt, melyet az a Habsburg Ottó tisztelt meg jelenlétével, aki Európa egyik első embere, s ugyanakkor elkötelezetten magyar. Méltató szavai után ismertette az önkormányzat határozatát, majd Zoltai Mihály alpolgármester átadta azt az oklevelet, amely tanúsítja, hogy dr. Habsburg Ottó Nagymaros első, és első számú díszpolgára. — Községünk minden öröme és bánata a Dunában van. Kérem Elnök úr, ha a világot járja, egy fohász erejéig gondoljon ránk — hangzottak Zoltai Mihály kísérő szavai, majd a vendég emelkedett szólásra.-— Köszönöm, hogy Nagymaros városa úgy döntött: Én is nagymarosi vagyok — jelentette ki a tőle megszokott derűvel, nagy tetszést és tapsot aratva, majd így folytatta: — Nagymaros ma az ország második leghíresebb városa. Ennek nem örülök. Sok éve foglalkozom a problémáival, melyek többet jelentenek egyetlen helységénél, a Kárpát-medence gondjait is jelentik. A hídtervet ábrázoló képre célozva jegyezte meg: Valóban hidat kell építeni Európához, a közeli népekhez. Ezután néhány mondatban németül szólt azokhoz a polgárokhoz, akik megtartották nemzetiségüket, majd a szomszédos Szlovákiával kapcsolatban fejtette ki: — Együtt kell élnünk, mert közös a történelmünk. Viszonyunk nem volt mindig elenté- tektől mentes, de kinek a történelme volt az? Én mint Habsburg tudom, hogy nincs ilyen. Mégis sok jel mutat arra, hogy vannak és lesznek, akikkel szót tudunk majd érteni. A Kárpátmedence jövője csak az egységes Európában lehetséges, léte csak itt biztonságos. A biztonság pedig minden ország első számú érdeke. Amíg én leszek Magyarország egyetlen képviselője az Európa Közösségben, ezekért a célokért mindent megteszek. Nagy tetszésnyilvánítás közepette adták át a 2. sz. díszpolgári oklevelet a falu beteg polgár- mesterének, Ormándy Jószef- nek, aki köszönetét fejezte ki, hogy Magyarország utolsó koronás királyának fiával együtt lehetett része ebben a megtiszteltetésben. K.T. I. Mogyoród és a Hungaroring A településnek csak Ha egy szóban szeretném megfogalmazni, mennyi haszna volt Mogyoródnak mint megyei településnek a Forma—1 autóversenyből, akkor azt kell mondanom, hogy semmi — mondta lakonikus rövidséggel Holló Miklós polgármester. Bővebb magyarázatot kértünk e bejelentés hallatán az önkormányzat vezetőjétől. Mogyoród polgármestere összességében pozitívnak értékelte az idei Forma—1-es futamot. — A tavalyihoz képest sokkal jobb volt a szervezés, nagyobb volt a közbiztonság annak ellenére, hogy idén többen voltak kíváncsiak e kiemelkedő sportrendezvényre — mondta Holló Miklós. — Ami a hivatal bevételeit illeti, azok mindössze százezres nagyságrendűek — részletezte a polgármester. — Ez a nem túl nagy összeg, a kiadott helyfoglalási és az iparűzési adókból állt össze. Megjegya felfordulás jutott? zem — mondta Holló Miklós —, hogy a Mogyoródon kívüli területeken az illetékesek sokkal magasabb helyfoglalási díjat szedtek, mint amennyit a mi hivatalunk szabott ki. A főváros melletti települések örök gondja, s erről a polgármester is szólt, hogy a nagy rendezvényből a hivatalok alig részesülnek. — Inkább csak a helybéli lakosoknak hoz némi hasznot a Forma—1 — mondta a polgár- mester. — A szobák kiadásából, a vendéglátásból csak ők profitálnak. Mivel az ily módon szerzett bevételeik nem bevallott összegek, azok után adót nem vonhatunk le. Tény azonban az is, hogy az eltelt évek során olyan jellegű kapcsolatok alakultak ki a mogyoródiak és az autóverseny külföldi szerelmesei között, hogy az utóbbiak mintegy baráti, illetve cserelátogatásra érkeznek a versenyek idejére településünkre. Ebből hivatalos bevételt, adóelvonást nem lehet remélni — válaszolta a polgármester. (mé) Tanítson a múlt megbecsülésére Tájházavató Pilisvörösváron Klaus M. Reiff, Németország magyarországi nagykövetségének tanácsosa elvágja a szalagot, mellette Botzheim István, Pi- lisvörösvár polgármestere Vimola Károly felvétele (Folytatás az 1. oldalról) A támogatás a település testvérközségén, Wehrheimen keresztül érkezett a községbe. A helyi önkormányzat már két évvel ezelőtt határozatot hozott a tájház megvásárlásáról, de a német támogatás megérkezése után ezt a pénzt visszakapta a község. Az önkormányzat azonban úgy döntött, hogy a teljes összeget visszaadja a hat helyi német egyesületnek. A tegnapi megnyitóra a tájházat teljesen felújították és berendezték, részben azokkal a tárgyakkal, amelyeket Pilisvörös- vár lakói hosszú éveken keresztül összegyűjtöttek. Hambuch Géza köszöntőbeszédében elmondta, örül annak, hogy a mai napon elhangzottak itt a nemzetek himnuszai, de még jobban örült volna, ha a magyarországi németek himnuszát is elénekelhették volna. Ennek egyik sora ugyanis magyar fordításban így hangzik: ápold nyelvedet és hagyományaidat. Ezek a szavak pedig nagyon illettek volna a tájház átadásához, mert ez az esemény éppen a himnuszában foglalt gondolatot teljesíti be. Az ügyvezető elnök elmondta, két évvel ezelőtt járt Bonnban egy tanácskozáson, amelyen az európai német kisebbségek képviselői vettek részt. Ott tudta meg, hogy Németország jelentős anyagi támogatást nyújt a határain kívül élő németeknek. Az ügyvezető elnök másfél évvel ezelőtt kísérte el Pilisvörösvárra a német belügyminisztérium képviselőjét és a követségi tanácsost, akkor dőlt el, hogy Németország támogatni fogja a falumúzeumot. Hambuch Géza kifejezte reményét, hogy az új létesítmény segít majd abban, hogy az itteni németség megőrizhesse hagyományait és reményt ad arra, hogy a gyermekek is — akik ma gyakran nem tudnak válaszolni a német szóra —megtanulják a nyelvet. Botzheim István polgármester szívszorító erdélyi emlékeivel kezdte hozzászólását. Látta azokat az elhagyott szász falvakat, amelyekbe hatszáz évvel ezelőtt még II. Géza király telepítette be a németeket. Az a nemzetiség, az a kultúra nem tudott beágyazódni az ottani viszonyokba. Ezért is öröm átélni Magyarországon a nemzetiségi létet — mondta a polgármester. Hozzátette: az itteni németségnek soha nem okozott problémát együtt élni a magyarokkal. Ma már nincs értelme azt nézni, hogy a valamikor nyolcvan százalékban nemzetiségi településnek hány százaléka vallja magát németnek. .Minket úgy szeretnek és úgy ismernek Európában, mint vörösváriakat, és az egyáltalán nem baj”— tette hozzá. Úgy vélte, jó lenne, ha nem rokoni és nem nemzetiségi alapon alakulnának a kapcsolatok, hanem, úgy ismernék meg mindenhol a pilisvörösváriakat mint vendégszerető népet. „Azt a szörnyű nemzetiségi ellentétet, ami a határainkon tapasztalható, ne éljük át, maradjunk meg inkább vörösváriaknak” — mondta. A tájházat Gromon András káplán szentelte fel, aki hálát mondott azokért az ősökért, akiknek emlékét őrzi a falumúzeum. Ne csak a múltra emlékeztessen — mondta —, hanem a jelen és a jövő feladataira is. Tanítson a múlt megbecsülésére, a jelen szolgálatára és a jobb jövőbe vetett reményre. Halász Csilla Megkérdeztük Ki a felelős a pilisi erdőtüzekért? Pilisvörösvár körzetében a hét vége óta ég az erdő, a tűzoltóság a honvédség segítségével igyekszik meggátolni a lángok továbbterjedését. Dobó Istvánt, a Pilisi Parkerdőgazdaság igazgatóját arról kérdeztük, tudják-e már, hogy mi okozta a gyulladást. Sajnos még nem. Lehet, hogy öngyulladás történt, de az sem elképzelhetetlen, hogy hanyag turisták, ne adj Isten szándékos gyújtogatok a vétkesek. A rendőrség kutatja a valódi okot, a tűzoltók pedig mindeközben tovább küzdenek a lángokkal. Erősítés is érkezett a területre, a honvédség és mi is küldtünk újabb embereket, hogy segítsék a munkát, illetve vigyázzanak, nehogy más helyeken is lángok lobbanjanak. Sajnos fennáll ennek a veszélye, hiszen hosszú ideje, lassan egy évtizede tart a szárazság. Az elmúlt évek során csak egyszer-kétszer hullott megfelelő mennyiségű eső a lombfakadás előtt. A levelek idén sem kaptak elég nedvességet ahhoz, hogy az erdő kibírja a túlzott forróságot. (V. Z.) A Uj körzeti parancsnok A kollektív biztonságé • •• // a jovo (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor a lakosság sokat segíthet a mozgósításoknál, a katonák nevelésében, laktanyán kívüli magatartásának formálásában. Az ezredes — aki a Kossuth Lajos Katonai Főiskola harckocsizó szakán szerzett parancsnoki és tanári diplomát — a továbbiakban ismertette pályafutásának főbb állomásait, majd bemutatta az 1991-ben létesített 3. katonai kerületparancsnokságot —, amelyet a Magyar Honvédség csak békeidőben működtet. Tevékenységi körzete hét megyére, valamint a ceglédi helyőrségre terjed ki. Ez hazánk területének majdnem a felét öleli fel. A tizenegyezres létszámnak körülbelül az egyharmada tiszt, tiszthelyettes és honvédségi közalkalmazott. A fennmaradó részben tartják számon a sorállományt és a szerződéseseket. A parancsnok kitért arra, hogy a hadtest az elmúlt években nemzetközi és hazai gyakorlatokon bizonyította felkészültségét és a katonai vezetéstudományban szerzett jártasságát. A 3. katonai kerületparancsnokság feladata, hogy tervezze, szervezze és irányítsa az általa ellenőrzött, vezetett szervezetek békebeli felkészítését, az ország fegyveres védelmével összefüggő feladatok végrehajtását. Az ezredes a későbbiekben szólt arról is, hogy az új biztonságpolitikai és a honvédelmi alapelvek szerint alakítják át a kerületet. Ezt a folyamtot soha nem lehet befejezettnek tekinteni. Végezetül a parancsnok rámutatott, az átszervezések kapcsán több száz család életébe szóltak bele va(Hancsovszki János felvétele) lamiképpen. Sok tiszttől váltak meg azért, mert a hadseregnél jobban jövedelmező állást talált. Komoly fejfájást okoz néhány helyőrségen a lakásgond. Cegléden szerencsére az egykori szovjet hajlékok vásárlásával ez megoldódott. Végh Ferenc, aki a közelmúltban fejezte be tanulmányait az Egyesült Államok katonai akadémiáján, kérdésünkre válaszolva a következőket mondta: — a jövőben várható katonai, politikai események kezelésére, a biztonságpolitika értelmezésére, különböző régiók stratégiai értékelésére készítettek fel az Egyesült Államokban. Végleges célunk, hogy tagja legyünk a NA- TO-nak és eljussunk minden európai szervezetbe. Mert a jövő: a kollektív biztonság. Véleményem szerint védelmünket csak egy közös biztonsági rendszerben biztosíthatjuk. Ha megadatik, akkor teszek a Magyar Honvédség haderőreformjáért. Bízom benne, ha eljön az ideje, meghallgatják a javaslataimat. Sok ismerettel gazdagodtam, amelyre a felső vezetés igényt tart. F. F.