Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-14 / 189. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT 5 A megyeháza hírei / Újabb botrány az elnök és főjegyző" ügyében (Folytatás az 1. oldalról) Erdélyi László főjegyző kijelentette, hogy megfogalmazott egy válaszcikket, amelyet azonban nem akart leadni a sajtónak addig, míg a közgyűlésen nem tisztáz bizonyos kérdéseket. A fegyelmi bizottságok munkáját is mindvégig segítette, remélve, hogy kettejük viszonya rendeződik, hiszen a közgyűlésnek is az a határozott óhaja, hogy a két vezető dolgozzon együtt. A megjelent írást az elnök válaszának minősíti a főjegyző. Ez már nem csak két ember ügye, a feszültség egyre inkább érezteti hatását a közgyűlésben is. A jogi és ügyrendi bizottság javaslata szerint a közgyűlés hozza létre a tanácsnokok részvételével a Tanácsnoki Bizottságot, amelynek fő tevékenységi köre bizonyos hatáskörök gyakorlása legyen. Feladata, hogy gyakorolja a közgyűlésnek az elnökkel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogait, dönt az alapok éves feloszlatásáról és koordinálja a bizottságok munkáit. A javaslat szerint az elnök a szeptemberi közgyűlésen köteles eddig végzett munkájáról beszámolni. A közgyűlés az előterjesztést elfogadta. Erdélyi László szavazás után szólásra emelkedett, és hangsúlyozta, hogy az elnöknek a Pesti Hírlapban megjelent kijelentését hivatalos személy minősített megsértésének tekinti, amely nemcsak az ő személyét érinti, hanem a hivatalát is, amelyet képvisel. Kérte a közgyűlést, fogadja el indítványát, miszerint feljelentést tesz az elnök ellen. A közgyűlés 25 igen, 24 nem és 3 tartózkodás arányában szavazott. A törvény értelmében azonban a főjegyző megteheti a feljelentést, ha a közgyűlés nem tud felhozni nyomós közérdeket a feljelentés ellen. A közgyűlés ilyet nem tudott felhozni. Folytatódik tehát a harc a megyei önkormányzat két vezetője között, immár nem a ház falain belül, hanem az ügyészségen. Bartos Csilla Az idén a szalma is sokat ér Kezdődik a vetéselőkészítés (Folytatás az I. oldalról) A megye fő növényéből, a búzából három tonna volt a hektáronkénti terméshozam. Tavaszi árpából 2,1 tonnát, őszi árpából 2,7 tonnát, zabból 1,9 tonnát, rozsból 1,7 tonnát sikerült betakarítani hektáronként. Az alacsony termésátlag legfőbb oka az egész megyét sújtó nagy aszály volt. Főleg a májusi és a júniusi szárazság hatott katasztrofálisan a növényekre. A légköri aszály mellett a talaj vízkészlete is rendkívüli mértékben lecsökkent. Nagyon alacsony a szalmahozam is, a kis báláknak is van értéke. Míg korábban általános volt a szalmaégetés, mára ez kiment a divatból. Most mindenhol megbecsülik a meglévő készleteket. Vannak települések, amelyek más községekből kénytelenek beszerezni az állattenyésztéshez szükséges szalmát. A kapásnövények állapota is meglehetősen kritikus, a megyében ültetett kukorica jó része „furulyázik”. Talán a napraforgó bírja a legjobban, és a cukorrépának is jót tett a néhány napos eső. A gyümölcstermés viszont a nagy szárazság ellenére sem lesz rossz a megyében. Lehet majd mit szedni és szüretelni, bár kék szőlőből az aszály miatt az idén kevesebb jut a puttonyokba. A megyében jég és vihar is pusztított, amely tizenhárom település kistermelőit és kilenc nagygazdaságot sújtott. A május 28—június 22-e között bejelentett károkat a földművelődésügyi hivatal felülvizsgálta és újraértékelte, ennek nyomán nyolcvannégymillió forintos kárt jelentett be a minisztériumnak. Erre az érintettek támogatást fognak kapni a Földművelődésügyi Minisztérium elkülönített alapjából, de csak az ötven százalékot meghaladó kárértéket lehetett előterjeszteni. Természetesen az aszálykárokra is lesz támogatás, az őszi munkáknál pedig az eddigi ezerötszáz forintos hektáronkénti támogatást jelentősen meg fogják növelni. A Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője szerint most már ideje az őszre gondolni, s a kilátások nem túl biztatóak. Az aratás befejező művelete a tarlóhántás, ezt viszont sok helyen nem végezték el. Az ilyen talaj nem fogadja be a vizet, így a vetés-előkészítéssel gondok lehetnek. A tarlóhántás elmaradásának egyik oka, hogy több helyen új tulajdonosokhoz került a föld, így nem az vet, aki aratott. Ezért nem tartotta fontosnak az utómunkálatok elvégzését. Az idő pedig sürget, hiszen Pest megyében a rozs vetése augusztus végén, de legkésőbb szeptember elején megkezdődik. És nincs mesz- sze október, a nagy klasszikus vetési időszak sem. Halász Csilla Új felirat készül Arany neve nem vész el Nagykőrös híres iskolájának, a gimnáziumnak a homlokzatáról eltűnt Arany János neve — tették szóvá olvasóink közül többen is. Sőt vannak, akik a közelmúlt fontos eseményével, a gimnázium egyházi tulajdonba adásával hozták összefüggésbe a költő nevének eltávolítását. Nos, tény, hogy egyelőre csak a Gimnázium felirat olvasható a falon. A kurtítás okát megkérdeztük Fodor Ferenctől, a református egyház vezető lelkipásztorától. — Miután a gimnázium egyházunk birtokába került, az csak természetes, hogy a nevében is történik változás. Arany János neve és a református szó egyforma betűkkel lesz majd kirakva. A feliratot most készítik kerámiából, s őszre felkerül a homlokzatra. Csupán ez az oka annak, hogy Arany neve egyelőre hiányzik onnan. (ay) A gödöllői vadasparkban Filmszínészek munka nélkül Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? Könnyű filmkomédia volt Makk Károly rendezésében, a történet Mátyás királynak a híres-szép szelistyei asz- szonyokkal esett vagy nem esett kalandjai körül forgott. Ebben a filmben dolgozott először Kosa József, a madaraival szerepelt, galam- bászhéjával, kerecsensólyommal, emelendő a filmbeli királyi vadászat fényét. Ki Kosa József? Állatidomár, állatszelídítő — vagy csak egyszerűen állattulajdonos? Állatokat szerető ember. Azt mondja, nem volt soha különösebb módszere, nem tanulta senkitől, hogyan kell bánni az állatokkal. Ahogy most látom köztük a gödöllői vadasparkban, mintha a barátai lennének, a testvérei a medvék, a szarvasok, a kutyák, a tigris. Mutatja, melyik medve szerepelt az Eltüsszentett birodalom, az Özvegy és leánya című filmekben. Kérdezgetem: mégis, hogyan? Miképpen lehet rávenni egy állatot, hogy azt tegye, amire egy jelenetben szükség van? — Megkaptam a forgató- könyvet, abból megtudtam, mit akarnak, a többi magától jött — mondja Kósa József. A vadaspark helyszínét ma is az a megnevezés illeti Gödöllőn: Mafilm-telep. Természetfilmek készültek itt, Homoki Nagy István filmjei, legemlékezetesebb a Gyöngyvirágtól lombhullásig... Itt készült néhány éve a Lutra, Fekete István regényéből, Hárs Mihály rendezésében. Azóta talán semmi. Kevesebb pénz jut filmgyártásra, megszűnt a Mafilm. mi lesz a Mafilm-telepen élő állatokkal? Kósa József a tulajdonosuk. A Magyar Mozi és Videofilmgyárral, (Movi-val) vállalkozóként kötött 1993. július 1-jén életbelépett szerződését mutatja. Az első pont: Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Movi gödöllői telephelyén Kósa Józsefnek lehetőséget biztosít állatok tartására, nevelésére. És a kilencedik: Felek megállapodnak abban, hogy az állatok filmbeli szerepeltetésének a módját lehetőség szerint kölcsönösen elősegítik. Lesz-e lehetőség? (nádudvari) Pihenés a hajdani forgatások színhelyén. Kósa József kedves szarvasával Erdó'si Ágnes felvétele A polgármester dolgozna A képviselők nem engedik Tovább tart a gödi képviselő-testület és Hantos László polgármester vitája. Mint korábbi tudósításainkból már ismert, a polgár- mester ellen felfüggesztő határozatot hoztak, s úgy döntöttek, hogy fegyelmi vizsgálatának lezárásáig nem foglalhatja el hivatalát. A közelmúltban megtartott vizsgálat olyan szankciókat hozott, amivel a polgármester nem ért egyet, s ezért fellebbezett a muna- kügyi bíróságnál. Ettől függetlenül az átmeneti feltételek közt is meg akarta kezdeni a munkát, de az augusztus 11 -én összeült képviselők többségi döntése ezt ismét megakadályozta. Eszerint a fellebbezés miatt nem jogerős az eredeti határozatuk. Ezért a felfüggesztést továbbra is érvényben lévőnek kell tekinteni, amíg a bírósági határozat nem születik meg. Hantos László tehát a jelenleg csökkentett, havi 40 ezer forintos fizetésével tétlenségre kényszerült. Mint Ilyés Gizella alpolgármester elmondta: a képviselők arról is döntöttek, hogy a felfüggesztés idejére, ennek a bérnek is csak a felét kaphatja meg. A másik felét a munkába állás után folyósítjuk. — Meddig tarthat még ez a különös állapot? — kérdeztük Göd alpolgármesterét. — Mivel a bíróság nagyon elfoglalt, akár egy évig is elhúzódhat ez a kínos ügy. K. T. I. Szent István-napi ünnepség Habsburg Ottó Sóskút vendége lesz i A Szent István napja ’ alkalmából nagysza- Uy I j bású ünnepséget ' rendez Sóskúton holnap a község önkormányzata, a Griger Miklós emlékére elnevezésű alapítvány, valamint a falu Emlé- körző és Faluszépítő Egyesülete, amelyen Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke is részt vesz. Az ünnepi ülés alkalmával kerül sor a díszpolgári címek átadására, valamint a községházán lévő helyi címer és zászló felszentelésére. Ezek után Griger Miklós apát-plébános országgyűlési képviselőről — aki sokat tett annak idején Sóskútért is — emlékeznek majd meg a résztvevők, majd Habsburg Ottó megkoszorúzza a pap politikus sírját és az első magyar- országi II. világháborús emlékművet. A program nemzetiségi találkozóval folytatódik, ahol néptánccsoportok és zenekarok mutatkoznak be. Ez alkalommal hangzik majd el Jávor Károly országgyűlési képviselő és Habsburg Ottó ünnepi beszéde is. Á. M. A Flora Hungária Kft. pályázatot hirdet Szigetszentmikiós külterületén, az MO-ás körgyűrű mellett létesülő nagybani virágcsarnok épületében melegkonyhás gyorsbüfé tartós bérlet alapján történő, 10 évi üzemeltetésére A teljes hasznos alapterület 213 m2, ebből a fogyasztótér 99 m2. A heti becsült forgalom kb. 15 000 személy. A várható üzembe helyezési időpont: 1993. november 30-a. A pályázat tartalmazza:- a szakmai referenciát, gyakorlatot- a minőségi üzemeltetés üzletpolitikai elképzel&eit- a bérleti díjajánlatot (megváltás és havi díj). A pályázat beadható: 1993. szeptember 10-éig. Cím: Szigetszentmikiós, Tököli út 19. I. 1. 2310
