Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-11 / 186. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. AUGUSZTUS 11., SZERDA Környezetvédő kísérlet Gödöllőn Szelektív szemétgyűjtés A természetes úton le nem bomló anyagoktól is megóvjuk a környezetet a hulladék válogatásával A szerzó' felvétele Az erdő az áldozat Gödöllő ismét példát mutat: a napokban be- Tfcír vezették az új, szelek­tív hulladékgyűjtési rendszert. A város tucatnyi pontján jelentek meg különbö­ző színű edények, papír, mű­anyag, fehér üveg, színes üveg, szárazelem felirattal. A külön gyűjtött szemét elősegíti a hul­ladék újrahasznosítását — ez korunk égető gondja — és a többletráfordítás hosszabb tá­von megtérül. — A hagyományos szemét- gyűjtő rendszert kiegészítve a kísérleti szakaszban a városköz­pontban helyeztük el a konténe­reket — tájékoztatott Ki assay László, az önkormányzat kör­nyezetvédelmi bizottságának elnöke. — A lakosság egyhar- mada találkozik nap mint nap ezzel az új formával. Örvende­tes, hogy a papír — és üveghul­ladékra máris piac van a látha­táron. A szárazelemeket a gal- gamácsai veszélyeshulladékle- rakó-telepre szállítják. Hasonlóan fontos, hogy szeptembertől tíz iskola is be­kapcsolódik az alaposan előké­szített kezdeményezésbe, s a környezetvédelmi nevelés így összhangba kerül a gyakorlattal. A kísérletet a Phare prog­ram több mint húszmillió fo­rinttal támogatja. Hárommil­lió' forint erejéig az önkor­mányzat is a zsebébe nyúlt. A hulladékok külön gyűjtésével lassabban telik meg a városi szeméttelep. Nem szabad vi­szont megfeledkezni az így gyűjtött anyagok további fel- használásának arról: ennek a feltétele, hogy az egyes konté­nerekben ne keverjék össze az anyagokat. B. G. (Folytatás az 1. oldalról) A parkerdő szakemberei régóta próbálnak magyaráza­tot találni arra, hogy miért rongálják sokan a környeze­tüket. Ennek egyik okát a primitívségben, a másikat pedig a városban történő lomtalanítási akciók ala­csony számában látják. Eh­hez tartozik az is, hogy az építkezési és más nagy sú­lyú hulladékok elszállíttatá­sa nem kis pénzbe kerül. A lelkiismeretlen emberek ilyenkor inkább hosszú kilo­métereket autóznak, csak­hogy találjanak egy tisztást, ahová a szemetet lerakhat­ják. Érthetetlen módon a ron­gálás is mindennapos. A fa­anyag lopása, fák kivágása még indokolható az anyagi érdekkel, haszonleséssel, de a megépített padok, aszta­lok, kunyhók összetörése, felgyújtása nélkülöz minden indokot. Egyedül az értel­metlen, pusztító indulatok levezetésére szolgál. Jelenleg hatszáz-hétszáz hektárra jut egy erdész, aki­nek munkájához az őrző-vé­dő szolgálat is hozzátarto­zik. Hivatalos személynek minősül, szolgálati fegyver­rel rendelkezik, de gyakorla­tilag tehetetlen a károkozók­kal szemben. Ötven esetből csupán egyszer fordul elő, hogy tetten éri a garázdát. Helyszíni bírságra nem köte­lezheti az elkövetőt, csupán feljelentheti azt. A kiszabha­tó legnagyobb büntetés: az általa lerakott szemét elszál­lítására és pár ezer forint pénzbüntetésre kötelezni, amely aránytalanul keve­sebb az okozott kárnál. A fennmaradt 49 esetben a tet­tes ismeretlen, az okozott kár pedig több tízezer forint. - Az orvvadászok ellen az er­dészek és a rendőrök közö­sen vették fel a harcot. A si­ker változó. Az engedély nél­küli vadkilövés miatt több millió forintos veszteség éri évente a Pilisi Állami Parker­dőgazdaságot. Leggyakrab­ban az őzek, a vaddisznók, a szarvasok esnek az orvvadá­szok áldozatává, de ennél is nagyobb kárt okoznak azok, akik a védett állatok (például az uhu nevű ragadozómadár) fészkeiből kilopják a tojáso­kat, és azokat külföldön érté­kesítik. Ezzel ugyanis egy- egy kihalóban lévő faj fenn­maradását is veszélyeztetik. A fészkek védelmében bizo­nyos költőterületeket állan­dóan ellenőriznek. Dobó István szerint sok­kal több erdészre, valamint azok hatáskörének bővítésé­re volna szükség, hogy erde- ink sok év múlva is szépek, tiszták legyenek, örömet sze­rezve ezzel a kirándulóknak és megadva a lehetőséget a pihenésre. Szűcs László B. Megfontolt fejlesztés Gödön és Dunakeszin Csábító pedagógus Amikor valahol azt kérdezzük meg, hogy az elmúlt három év alatt mennyit fejlődött a tele­pülés, először majdnem min­dig az a válasz: — Nem sokat. Kevés dolog épült itt. Aztán jobban elgondolkoz­va a kérdésen, így szólnak az emberek: — Na várjunk csak! Ez a mondat hangzott el Gö­dön is, majd Szinai József jegyző folytatta: — Megnyílt a Piarista Szakmunkásképző Iskola, ahol építőipari szakem­bereket képeznek, sok család válláról véve le a gondot. Egyházi igazgatású óvodai csoport is alakult Gödön. A Göd-felsői óvodát bővítik. Nagy megkönnyebbülést oko­zott, hogy a pénzügyigondok nyomasztó terhe ellenére vé­gül mégsem kellett becsukni a Göd-felsői bölcsődét, ahol je­lenleg 36 gyerekre vigyáznak, míg a kismamák a munkahe­lyükről haza nem érnek. En­nél több apróság is elférne még az intézetben, ahol a gon­dozásért járó díjat a szülők szociális helyzete alapján álla­pítják meg. Ennek mértéke akár nulla is lehet. A gödi fiatalok sokáig kilin- cselgettek eredménytelenül a hivatalban azért, hogy lakásuk felépítéséhez legalább telket kaphassanak. E nélkül sokan, akár nemzedékek óta itt élő családok tagjai is, kénytelenek voltak más településen megte­remteni az otthonukat. Az ál­datlan állapotnak ma már vé­ge, mert nagyarányú társasla­kás építkezés bontakozott ki, s ennek második ütemét befejez­ve, a harmadikhoz kezdenek hozzá az építők. A gázvezetékek hálózatát szinte minden utcában sikerült már kiépíteni. Épül a csatorna- hálózat is, bár a szentendrei bekötés nehézségekbe ütközik. Dunakeszin Lőrincz András közoktatási és művelődésügyi szakreferens idézi fel a polgár- mesteri hivatalhoz tartozó in­tézményrendszert. Ebben a vá­rosban szép és modem gimná­ziumot építettek a nyolcvanas évek végén, de a beruházásra felvett hitelek törlesztése köz­ben alig jutott pénz az oktatás­ügy más területeire. — A pénzügyi gondok elle­nére mégsincs olyan intézmé­nye a területnek, melyet ne újí­tottak volna fel 1990 óta olyan mértékben, mint azelőtt még soha — mondja Lőrincz úr és sorolja a példákat. Köz­tük azt, hogy két tanteremmel bővült a Körösi Csorna Sán­dor Általános Iskola, s ennek az intézménynek a fűtési rend­szerét is felújították. Az 1. sz., általános iskolának nemsokára átadják az új tornatermét. Két­millió forintba kerültek az is­kolák biztonsági berendezé­sei, melyeket az tett szükséges­sé, hogy sajnos, szinte mind­egyikben előfordult évente egy-egy betörés. Kétmillió forintba kerül a Városi Könyvtár hamarosan kezdődő felújítása, s ennek legfőbb programja az elektro­mos berendezések, a világítás korszerűsítése. (Ezen az infor­fizetések máción van okunk csodálkoz­ni annak ismeretében, hogy az épület átadási ünnepségének eseményei még élénken élnek az oda meghívott tudósító em­lékezetében. Az 1986-ban át­adott épület mára szükségessé vált renoválása tehát a volt ta­nácsi vállalat, a dunakeszi költ­ségvetési üzem munkájának kézzelfogható kritikája is.) Bár az oktatás személyi fel­tételeihez tartozik, a fejlődés közvetlen meghatározója az is — jelenti ki a szakreferens — hogy a központi bérfejlesz­tésen kívül, az elmúlt három év alatt saját erőből 70 száza­lékkal emelte az önkormány­zat a pedagógusok fizetését. Többek között azzal a nem titkolt szándékkal, hogy még a budapesti iskolák által el­csábított jó tanerők is térje­nek vissza, az itt dolgozók is szívesebben maradjanak Du­nakeszin. A polgármesteri hivatal egészségügyi irodáján öröm­mel közölték, hogy sikerült kialakítani a tizenkettedik körzeti orvosi rendelőt, a ha­todik gyermekorvosi körze­tet, s ezáltal mintegy 2400 fel­nőtt, és 800 gyermek került jobb, közvetlenebb ellátási körülmények közé. Az öregek napközi otthona emeleti részén 11 millió forin­tért nyolc garzonlakásból álló nyugdíjas ház épül. Ide meghatározott feltételek sze­rint veszik majd fel a jelent­kezőket. K. T. I. Átadás előtt a tűzoltószertár — Elképzeléseink szerint a környező települések tűzvé­delmét is vállalhatjuk, amint elkészült ez a bázis — mondotta Zink Imre, Zsámbék polgármestere ab­ból az alkalomból, hogy au­gusztus 21-én új tűzoltószer­tárat avatnak a községben. Korábban a Pemü helyi gyárával kötött megállapo­dás szerint közösen látták el e feladatot. A cégnél lezaj­lott változások során meg­szűnt ez az egyezség, vala­milyen megoldást kellett ta­lálniuk az önkormányzati képviselőknek. A régi szer­tárban már szatócsbolt mű­ködik, ezért építettek újat, a mai igényeknek megfelelőt. A munkálatokhoz, a szüksé­ges felszerelések előteremté­séhez nagyon sok segítséget kaptak a zsámbékiak német- országi testvértelepülésük­től, Wettembergtől. A terve­zett ünnepségre is meghív­ták őket, a német önkor­mányzat képviselői erre az alkalomra egy tűzoltót is magukkal hoznak, hogy to­vább gyarapodjon az új szer­tár. — Persze, azért jelentkez­tünk a megyei önkormány­zat által kiírt pályázatra — fűzte az eddigiekhez Zink Imre. — Szeretnénk még venni egy víztartályos tűzol­tókocsit, amivel a családi há­zaknál azonnal megfékezhe- tőek a lángok. J. Sz. I. Megkérdeztük Miért zsúfoltak hét végén a távolsági buszjáratok? A főváros közeli kirándulóhelyei közt kiemelt szerepe van a Dunakanyarnak, a hétvégeken tízezrek kelnek útra a Duna mindkét oldalán. A magánkocsi, a vasút és a hajó mellett a személyszállítás egy jelentős része a Vonlánbuszra hárul. Vaii-e elég járat a térségben, s mi tesz a vallalat a zsu kérdeztük Méhes Pált, az más vezetőjét. — Harminc éve dolgozom ebben a beosztásban, meg­ítélésem szerint a járatok száma kielégítő. Visegrád érintésével Esztergomig óránként indul egy csuklós­busz, amely 120 személy szállítására alkalmas. Túl ezen minden óra tízkor in­dítunk egy járatot külön Vi- segrádig. Többnyire az uta­sok ezt veszik igénybe, s ha túl sokan vannak két buszt indítunk egyszerre. A Duna másik oldalán Vác irányába óra tízkor egy- egy csuklósbusz, Horány­>ág enyhítése érdekében? — Árpád hídi Volánbusz álló­ba pedig szintén óránként, de egészkor. Tudomásom szerint itt sem jellemző a zsúfoltság. Az esetenkénti torlódás abból adódik, hogy szervezett csoportok indulnak valamely kirándu­lótelepre anélkül, hogy elő­zetesen szólnának nekünk. Pedig csupán annyi a teen­dő, hogy huszonnégy órá­val az út előtt bejön hoz­zánk valaki és jelzi az óhajt. Ilyen esetekben kü­lönjáratot indítunk, vagyis mentesítjük a normáljáratot. (matula) Árverés Törökbálinton Sok az igénylő\ kevés a föld Kicsinek bizonyult a művelődési ház (Folytatás az 1. oldalról) Weyde János árverési cso­portvezető, a törökbálinti ár­verés vezetője elmondta, hogy a földrendező bizottság­gal való egyeztetés után ke­rült kijelölésre az árverésre bocsátott tenilet. Mivel a Tö­rökbálinti Állami Gazdaság­nak fővárosi székhelye van, és földterületei más települé­sek területére is átnyúlnak, nemcsak a törökbálinti lako­sok vehetnek részt az árveré­sen. A fővárosiak óriási meny- nyiségű kárpótlási jeggyel rendelkeznek. Az, hogy az aranykorona értéke milyen magasra fog emelkedni, attól függ, hogy a kárpótlásra jogo­sultak között születik-e meg­egyezés. Ha a résztvevők megegyeznek, akkor kiszá­mítják, hogy egy-egy főre mennyi aranykoronna juthat. Kedvezőtlenebb esetben lici­tálás lesz. Összersen 2338 aranykorona kerül új tulajdo­nosok kezébe ezen az árveré­sen. Nem csoda, hogy erre a területre sokan tartanak igényt, hiszen a főváros és az autópálya közelsége emeli a földek értékét. (feke) Nehéz feladat előtt az árverési csoport Hancsovszki János felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom