Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-11 / 186. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1993. AUGUSZTUS 11.. SZERDA Hogyan kell hazudni? A csúsztatásnak, a hazugságnak máris „eredmé­nye” van. A pozsonyi Új Szó Szerkesztősége, a Nép- szabadság tudósítására támaszkodva szomorúan ír­ja: „a hazai sajtót csupán a Népszabadság főszer­kesztője, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgató- helyettese, a MUOSZ főtitkára képviselte...” Bár a Magyar Televízió Híradójában jól látható és hallható volt, hogy a Magyar Újságírók Közössé­ge nevében köszöntöttem újságíró vendégeinket, a Népszabadság erről elfelejtett tudósítani. Sőt... Hétfőn, augusztus 9-én az alábbi levelet juttat­tam el Eötvös Pálnak, a Népszabadság főszerkesztő­jének: Főszerkesztő Úr! A tegnapi, hétfői Népszabadságban Önök tudósítást közöltek a határon túli magyar lapok hétvégi szemléjé­ről. Ugyanebben a lapszámban, jegyzetében Ön közli, hogy a Népszabadságtól négy újságíró is megjelent az eseményen. Ön is ott volt — köszöntünk egymásnak. Tehát, Önök, négyen a helyszínen voltak, tudósítá­sukból mégis kifelejtették: a Magyar Újságírók Közös­ségének elnökeként, hétszáz magyar újságíró nevében én is köszöntöttem a határon túli magyar újságírókat. Akiknek nagy részét tizenöt-húsz-huszonöt esztendeje személyesen ismerem, még azokból az időkből, ami­kor hozzájuk jártam Erdélybe, Felvidékre. (Nem hiva­talos kiküldetésben.) Önök a hétvégi eseményről szólva a nevemet sem említették — szívük joga, ha így képzelik el a hiteles tájékoztatást. Ahhoz azonban nincs jogük, hogy a köszöntőmben mondottakat a MÚOSZ főtitkár szájába adják, miként hétfői számukban tették. Benedek Elek példáját — Kós Károly és Fábry Zoltán mellett — én bátorkod­tam felhozni és nem a MÚOSZ főtitkára. Emigyen: „Benedek Elek — a szembe jövő ember — is azért ment vissza Budapestről Székelyföldre, hogy írjon. Új­ságot szerkesszen. Levegőt adjon az elszorított gégéjű- eknek. Aki otthon, a szülőföldjén a bajba jutottakkal sorsközösséget vállalva nevezi édesnek az anyaföldet, annak hisznek.” Köszöntőmet a Pest Megyei Hírlap héfői száma le­hozta; Főszerkesztő Úr ellenőrizheti, mit mondtam szombaton, az esemény megnyitóján. Bár úgy hiszem, Önnek, mint jelenlévőnek nincs szüksége erre. Kérem, hogy fenti soraimat keddi számukban meg­jelentetni szíveskedjenek. Kosa Csaba a Magyar Újságírók Közösségének Elnöke Levelemet — helyreigazításomat — a Népszabad­ság nem közölte. És most feszítenek: ők voltak csak ott, meg a MÚOSZ főtitkára, egyedül ők vi­selik szívükön a határon túli magyar újságírók sorsát. Rendszerváltozatlanság, 1993. A megyei önkormányzatok Ópusztaszeren Legyen új zarándokhely A Csongrád Megyei Köz­gyűlés, valamint Magyar- ország megyéinek önkor­mányzatai augusztus 18-án, 20-án és 21-én ün­nepi programokat szervez­nek az ópusztaszeri Nem­zeti Történeti Emlékpark­ban. A rendezvényekről tá­jékoztatta az újságírókat Lehmann István, a Csong­rád Megyei Közgyűlés el­nöke. A megyei közgyűlés au­gusztus 18-án rendezi meg hazánk megyéinek orszá­gos gyűlését. A 19 megye önkormányzataiból mint­egy 800 vendéget várnak az első országos gyűlésre, ahol az együttműködés le­hetőségeiről cserélnek vé­leményt. A rendezvényre elfogadta a meghívást Göncz Árpád köztársasági elnök. Két nappal később, 20-án immáron hagyomá­nyos államalapító Szent István király ünnepségre kerül sor az emlékpark­ban. Az ünnepi szónok Bo- ross Péter belügyminisz­ter lesz. Lehmann István a sajtó- tájékoztatón elmondta: sze­retnék, ha a világkiállítás­ra az ország zarándokhe­lye lenne az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­park-, amelynek körcsarno­kában jól halad a Feszty- körkép restaurálása. A munkát augusztus 17-én megtekinti Habs­burg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európa Ta­nács tagja. Agrár-érdekegyeztetés A szeptember vízválasztó lehet A szeptember 13-ával kezdő­dő héten tartják meg azt az agrárdemonstrációt, amelyet arra az esetre helyeztek kilá­tásba, ha addig nem születik megegyezés a vitatott kérdé­sekben az agrár-érdekegyezte­tő tárgyalásokon — közölte tegnap a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetségének elnökségi ülését követően Pallér End­re, az érdekképviseleti szerve­zet társelnöke. A társelnök elmondta: a testületi ülésen az a határozat született arról is, hogy au­gusztus 29. és szeptember 2. között a falvak lakóival meg­ismerteti az érdekegyeztető tárgyalások eredményét és tá­jékoztatják őket a kialakult helyzetről. Az elnökségi dön­tés értelmében felgyorsítják a demonstrációt előkészítő bi­zottság munkáját is. Pallér Endre utalt rá: ab­ban az öt tárgyalási pontban várnak előrelépést, amelyet a hétfői érdekegyeztető megbe­széléseken fogalmaztak meg a Földművelésügyi Miniszté­riumban. Ezek a következők: megegyezés a búza garantált árában, az agrárlikviditási kérdéskör egységes értelme­zése a bankoknál, különös te­kintettel a prolongált hitelek­re, továbbá az őszi vetési tá­mogatások felemelése, az ex­portszubvenciók egységes ke­zelése, valamint a kárpótlás felgyorsítása és az ezzel ösz- szefüggő kérdések mielőbbi rendezése. A társelnök sze­rint a demonstráció elkerülé­sére van lehetőség, amennyi­ben sikerül az említett tárgya­lási témákban megállapodni a kormány képviselőivel. A MOSZ vezető tisztségviselő­je vízválasztónak nevezte azt a hétfőihez hasonló agrárér­dekegyeztetési tárgyalási for­dulót, amelyre szeptember 2-án kerül sor az érdekképvi­seletek és a kormány megbí­zottjai között — addig termé­szetesen a szakértők folytat­ják a megbeszéléseket. Való­jában ekkor dől el — mondta Pallér Endre —, hogy lesz-e demonstráció vagy sem. ✓ Uj műsorszerkezet a Duna Tv-nél Saját lábukra állnak Szeptember végétől, október elejétől új műsorszerkezet­ben sugároz a Duna Tv — tá­jékoztatta az újságírókat Sára Sándor, a Duna Tv egy hónapja kinevezett főigazga­tója tegnap. Mint elmondta: hétköznap 16 órakor, szom­baton és vasárnap 12 órakor kezdődnek az adások. Hírmű­soraik: 16 órakor negyed­órás lapszemle, a 18 órai hí­rek és a 21 órakor kezdődő híradó. Adásidejük 28 száza­léka közművelődési és hír­műsor, 33 százaléka játék­film, 4 százaléka dokumen­tumfilm. A Heti gazdaság, a Gazdakör és a Közép-euró­pai magazin című műsorai­kat 20 órától láthatják az ér­deklődők. Szombat délután — távoktatási program kere­tében — jogi és gazdasági kérdésekkel ismertetik meg a nézőket. A sajtótájékoztatón el­hangzott az is: a Duna Tv je­lenleg 2 milliárd forinttal gazdálkodik, de a jövőben szponzorok és reklámbevéte­lek révén szeretnék elérni, hogy — előbb vagy utóbb — saját lábukra álljanak. Sára Sándor tájékoztatása szerint jelenleg 610 ezer ma­gyarországi lakásban látható adásuk, ami körülbelül más­fél millió nézőt jelent. A sajtótájékoztató végén Sára Sándor — az MTI ér­deklődésére közölte, hogy a Duna Tv Horthy Miklós ken- deresi újratemetését nem közvetíti. Színpompás tűzijáték lesz Ezerhétszáz rakétát lőnek ki augusztus 20-án A Budapesti Katonai Terü­let műszaki főnökétől, Gás­pár József ezredestől azt a hírt kaptuk, hogy az idei al­kotmánynapi tűzijátékok minden eddiginél színpom- pásabbak lesznek. Budapesten este kilenc órakor kezdődik a látvá­nyos esemény. A pirotechni­kai rakétákat a Citadellá­ról, a Gelléri-szobortól és a Gellért-hegy lábánál lévő Pávakertből lövik fel. Túl ezen úgynevezett vízesés­égőket telepítenek a Citadel­la falára, a Gellért-rakpart járdakorlátjaira valamint az Erzsébet és Szabadság híd­ra. A tűzijátékot a Budapesti Katonai Területparancsnok­ság szervezi meg. A kivite­lezéssel a Nike — Fiocchi Erdó'si Ágnes felvétele Kft-ét bízták meg, a cég ál­lítja elő a bombákat és az egyéb kellékeket, s a műsor lebonyolítása is rá hárul. Akárcsak eddig, a „ben- gáli tüzek” ragyogásában ez alkalommal is a Honvé­delmi Minisztérium jóvoltá­ból gyönyörködhetünk, a tű­zijátékok költségét a szak­tárca állja. (m) Lelkigondozók a békéért Első ízben rendezték meg ke- let-közép-európai országban — Debrecenben — az Euró­pai Lelkigondozói Konferen­ciát. A tegnap befejeződött egyhetes találkozón 25 euró­pai országból, valamint az Amerikai Egyesült Államok­ból és Izraelből több mint száz lelkész vett részt. ’ Az idei tanácskozást „Lel­kigondozás a hagyomány és az átmenetiség feszültségé­ben” címmel tartották. A nemzetközi szakmai tovább­képzésen túl nem titkolt célja volt a térség etnikai feszültsé­gének enyhítése, mondván: „az egyházi vezetők minden közösségben és országban ha­tékonyan munkálhatják egy­más szeretetben való elfoga­dását”. Családi üzlet A gyerek, aki jó erőben lévő tizenhét éves fiú, büszkén meséli, hogy neki mindig van pénze, mert nagyanyja szőlőjét és gyümölcsöskertjét szokta permetezni, s egyéb teendőket is ellát a ház körül. Természete­sen érdeklődőm, vajon a szorgalma és az anyagi helyzete között mi az ösz- szefüggés? Egyszerű, vá­laszol nevetve, a nagyma­ma megfizeti a munkát. Értsd: nagymama és unokája között létrejött egy olyan kapcsolat, amely már nemcsak csa­ládi, hanem munkálta­tói, illetve munkavállalói is. Bár roppant tisztelet­re méltó, hogy az unoka segít nagyanyjának, még­is elgondolkoztat, hogy ez így két közeli család­tag között kialakulhat. Számomra sokkal termé­szetesebb lenne, ha a gye­rek nagyszülői tisztelet­ből, sőt szeretetből, nagyanyja rnegkímélése okán végezné el ezeket a feladatokat, aki -— mint ez már nagymamáknál szokás — sokkal busásab- ban honorálná unokája jóságát, mint amennyit munkája valóban ér. Ez a példa feltétlenül az el- anyagiasodásunkat mu­tatja, valamint azt, hogy emberi, családi kapcsola­taink mélyre szálltak. Erre viszont abból követ­keztetek, hogy a bérmun­kás unoka három hason­ló korú barátja a lehető legtermészetesebbnek tar­totta: nagymama fizet a permetezésért, a kertásá­sért. Lelkűk rajta. A ma­gam részéről biztos va­gyok benne, hogy ha mó­dom lenne rá — de saj­nos már régen nincs — akkor is boldogan gyom­lálnám nagyanyám kert­jét, ha azért még fizet­nem is kéne. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom