Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-09 / 184. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GÁZDASAC 1993. AUGUSZTUS 9., HÉTFŐ A gázkonvektorok bekötésének feltételei Vidéki olvasónk aggódva kö­zölte, házuk fűtésének korsze­rűsítése előre nem látható akadályokba ütközik; a gáz- konvektorok működtetését új környezetkímélő rendszabá­lyokhoz kötik. Pontosabban arról van szó, hogy az eddig használatos parapet szellőzte­tek helyett újabban kémény­re kötést ír elő az Országos Építésügyi Szabályzat. Ez persze jóval megdrágítja a belső szerelési munkákat, ar­ról már nem is beszélve, hogy sok házat eleve kémény nélkül terveztek. A kérdéssel a Gázművek igazgatóságához fordultunk, ahonnan a következő választ kaptuk a tervjóváhagyási osz­tály munkatársától, Zsemberi Gyula mérnöktől: — Ez a rendelkezés közel sem új, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium még 1990. június 16-án módosította az Országos Épí­tésügyi Szabályzatot. Ennek értelmében parapet szellőzte­tés nem létesíthető, csak ameny- nyiben nincs kémény az épüle­ten. Ezt viszont a Kéménysep­rő Vállalatnak kell igazolnia. A kérelmeket esetenként bíráljuk el, s ha van lehető­ség a kéményre kötésre, úgy ragaszkodunk ahhoz. Értelemszerűen a szigo­rúbb elvárás kedvez a cirkó- fűtésnek, illetve csökken a konvektorok iránti kereslet. Ezzel kapcsolatban Vér Iránt, a FEG ócsai konvek­torgyárának igazgatóját kér­deztük: — Termékeink iránt van kereslet, sőt növekedést ész­leltünk. A parapetre vonatko­zó szigorítás alapvetően élet­védelmi célokat szolgál, s csak másodsorban van kör­nyezetkímélő szerepe. Való igaz, 1990-ben a FEG is szót emelt a módosítás ellen, ám kiderült, nem egy kategori­kus döntésről van szó, indo­kolt esetben az engedélyt megadják. így, utólag, mi is egyetértünk a döntéssel, melynek egyik következmé­nye, hogy bevezetése óta egyetlen olyan gázrobbanás sem történt az országban, melynek eredetét a konvekto­rok parapet szellőztetésében kell keresni. (matula) A leányfalui önkormányzat legfontosabb feladatai egyiké­nek a faluközpont rendezési tervét tartotta. Építkezési tila­lom volt érvényben azon a területen, amelyen most korsze­rű üzletsor és színvonalas vendégló' áll. A Bereczky-üzlet- sorban elektronikai cikkek, kerti bútorok, cipők, fürdőszo­bafelszerelések, üveg és háztartási edények, papíráru vásá­rolható. A Huszár étterem az egyik büszkesége a falunak. Az arra haladókat biztosan becsalogatja, s aki egyszer be­tér és tapasztalja a különösen gazdag étrend és udvarias ki­szolgálás színvonalát vagy a 14 szobás panzió kényelmét, biztos, hogy visszatér a vonzó nevű faluba. V alutaárfolyamok Pénznem Vételi árfolyam Eladási 1 egységre, forintban Angol font 141,51 144,51 Ausztrál dollár 64,54 65,78 Belga fránk (100) 262,92 267,58 Dán korona 14,02 14,28 Finn márka 16,54 16,74 Francia frank 15,96 16,24 Görög drachma (100) 59,66 40.50 Holland forint 49,26 50,12 ír ront 155,15 155,75 Japán yen (100) 91,05 92,25 Kanadai dollár 75,55 74,75 Kuvaiti dinár 514.60 520,10 Német márka 55,41 56,57 Norvég korona 12,82 15,06 Olasz líra (1000) 59,07 60.55 Osztrák chilling (100) 787,88 801.48 Portugá scudo (100) 54,82 55,94 Spanyol useta (100) 68.10 69.62 Svájci frank 62.90 65,98 Svéd kor na 11,81 12,07 USA-doll r 94,87 96,45 ECU ( k ös Piac) 106,52 108,28 Sikerrel kecsegtető almaültetvény A kutatóintézet vállalta a buktatókat A külhoni és ma- \m ^ gyar szakemberek- 'Wjtf-1 nek nemrég mutatták be a Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kuta­tó-Fejlesztő Vállalat ceglédi állomásán a holland és a ma­gyar kormány támogatásával létesült intenzív művelésű al­maültetvényt. Dr. Erdős Zol­tán igazgatótól most a hol­land szisztéma lényegéről és az eddigi eredményről érdek­lődtünk. Az igazgatótól megtudtuk, hogy három hektáron össze­sen tízezer almafát ültettek el. A holland szakemberek ál­landó tanácsadása szerint va­lósították meg a beruházást. Az Adviesbureau cégtől kap­ták a gyümölcsfákat, a tám- és öntözőberendezéseket, a permetezőt, valamint a fűnyí­rógépet is. Háromféle ter­mesztési technológiát próbál­nak ki: van egy- és háromso­ros, valamint az előbbinek egy olyan változata, amely­nél egy méteren belül három fát ültettek be. A holland szisztéma lénye­ge: a minőségi gyümölcs-elő­állítás. Nagyon fontos, hogy a fajta vírusmentes legyen. Ugyanakkor kell egy speciá­lis alany: az M9-es. Ez garan­tálja a „törpe” növekedést: a két méter körüli magasságot. Komoly jelentősége van még az öntözésnek és az ezzel együtt kijuttatott oldott táp­anyagnak. Voltaképpen a fákat koro­násán kell kiültetni. így már abban az esztendőben néhány gyümölcsöt lehet leszedni egy-egy fáról. A következő­ben két és öt, a harmadik év­ben pedig tíz és tizenöt kilo­gramm közötti termést szüre­telhetnek. Lényeges az is, hogy a ter­mőkor — ami a hagyomá­nyos almaültetvénynél' hu­szonöt-harminc év — csupán tizennégy esztendő. Ez lehe­tővé teszi a gyors fajtaváltást. Könnyebben lehet lépést tar­tani a külhoni piac igényeivel is. Egyébként a holland part­ner segít abban, hogy a ceglé­diek megjelenhessenek ezek­kel az almákkal Nyugat-Euró- pában. Végezetül dr. Erdős Zoltán elmondta, ez a beruházás né­miképp eltér a megszokott formától; a holland és a ma­gyar kormány éppúgy hozzá­járult a megvalósításhoz, akárcsak az intézmény. Vég­leges számításokat még nem végeztek. A múlt esztendei árak alapján az ültetvény hek­táronkénti költsége körülbe­lül egymillió-kétszáz- és egy­millió-négyszázezer forint kö­zött van. Mindenesetre az el­képzelések szerint a létesít­ménynek az első öt évben meg kell térülnie. Ezt követő­en pedig nyereségessé válik. Az igazgató hangsúlyozta, ezt hobbiszinten nem lehet csinálni. Az intenzív művelé­sű almaültetvény mindenna­pos elfoglaltságot igényel. Csak így érhető el az első osz­tályú minőség. A kutatóinté­zet bizonyos buktatókat vál­lalt, s a tapasztalatok alapján eldönti, hogy mi az — le­gyen az technológiai elem vagy fafajta —, amit nem sza­bad ajánlani. F. F. Megvették saját munkahelyüket © Szinte példátlanul hosszú privatizációs eljárás után napjaink­ban eldöntetett a nagykőrösi Patyolat textiltisz­tító vállalat sorsa: magánke­zekbe került. A cég azon 360 vállalat közé tartozott, ame­lyek az úgynevezett decentra­lizációs privatizációval alakul­tak át. Tehát nem közvetlenül a vagyonügynökség, hanem választott szakértői szerv köz­reműködésével. Lassította e folyamatot a textiltisztító Pest megye szerte szétszórt felve­vő üzleteinek előprivatizáció­ja is, amit viszont a vagyon­ügynökség bonyolított. Az első menetben 13, majd 6 felvevőhelyet kapcsoltak le részben vagy egészben a körö­si üzemtől. A cég végül is ta­vaszra alakult át eladhatóvá, mostanra pedig el is kelt. Tóth Arpádné, a cég régi-új vezetője szerint nagyon sze­rencsés vásárlás volt ez. Mi­ért? — A jelentkezők közül az itt dolgozók egy csoportja nyerte el a pályázatot — mondja az igazgató. Ők tulaj­donképpen már az átalakulás első percében kijelentették, ha egy mód van rá, a privati­zációs fizetési technikák igénybevételével áldoznak azért, hogy tulajdonosok le­hessenek. Rajtuk kívül ké­sőbb további 28-30 személy jelezte, hogy vagyonrészük­kel szeretnének a tulajdono­sok körébe tartozni. Ez most számukra is lehetővé vált. — A tulajdonlás arányait tekintve, milyen pozícióba ke­rültek az itteniek? — Többségi részesedésünk van. Számunkra ez azért meg­nyugtató, mert a tulajdon ne­künk egyben a munkahelyet is jelenti. Itt akarunk boldo­gulni. A vagyon további 26 százaléka olyan külső társ ke­zébe került, akivel előnyös az együttműködés, piackutatást végez a cégnek. Természete­sen munkájának sikere épp­úgy az ő jól megfontolt érde­ke is, akárcsak a miénk. Érde­kes a helyzet nálunk annyiból is. hogy itt nem az elbocsátá­sok kísérték az átalakulást, mint sajnos az új cégek létre­jöttekor az gyakori. Sőt azt mondhatom, éppen fordítva zajlottak az események. — Ez meglepő, hiszen jófor­mán mindenki tudja, hogy a te.xtiltisztító szakma válság­ban van. — Úgy gondolom, ez a szolgáltató ágazat túljutott a válságon, legalábbis üze­münk esetében, melynek gaz­dálkodása a ‘91—92-es évek­ben volt a mélyponton. Két­ségtelen, hogy nagyon meg kell küzdeni a piacon. Renge­teget járunk az újabb és újabb rendelések után, de nem eredménytelenül. Már ta­valy eljutottunk odáig, hogy két műszakot állíthattunk munkába. Ezzel magyarázha­tó, hogy az átalakuláskor nemhogy csökkentettük a lét­számot, de inkább növeltük. Igaz, főleg szezonálisan bőví­tettük a foglalkoztatást, de nem lehetetlen, hogy a jelen­legi létszámot később is meg­tartjuk. — Bizakodásának feltehe­tően alapja van. Milyen konk­rétumokkal tudná alátámasz­tani a Nagykőrösi Patyolat Kft. perspektíváját? — Bennünket mindig érzé­kenyen érintett az idegenfor­galom időleges vagy tartós visszaesése, hiszen nagyon sok vendéglátónak szolgálta­tunk. Ezen a területen ma is elég rossz a helyzet, de ugyanakkor a régi partnerek közül nem vesztettünk el sen­kit. Ezt a tényt a céggel szem­beni bizalomnak tulajdonít­juk, ami kifejeződik abban is, hogy mások jó tapasztalata serkenti az újabb ügyfeleket — gondolok itt például a kü­lönböző főiskolák diákszállói­ra, hogy hozzánk pártolja­nak. Igaz, hogy a Patyolat jó­szerével domináns szolgálta­tó e szakmában, a megyében. Csakhogy ma már az elvég­zett munka minőségén múlik, képes lesz-e kiemelkedő pozí­cióját megtartani, mivel Bu­dapest közelsége rendkívül nagy konkurenciát jelent. M. J. Forintos hírek Az ország idei, 4 301 200 hektáros vetésterülete 77 ezer hektárral marad el a tavalyitól — tartalmazza a Központi Statisztikai Hi­vatal felmérése. A gabonafélék vetéste­rülete idén elérte a 2 742 000 hektárt, ami 5,3 százalékkal több, mint 1992-ben, de még mindig 34 ezer hektárral marad el az 1986—1990. évek átla­gától. A búza vetésterüle­te 992 ezer hektár volt, ami 17 százalékkal halad­ja meg a tavalyi értéket. Az idei év első félévé­ben 4,5 százalékkal csök­kent a vízfogyasztás a ta­valyi év ugyanezen idősza­kához képest. Júliusban to­vább folytatódott a csökke­nés, a tervhez képest 4 millió köbméterrel lett ke­vesebb. Jelenleg a vízfel­használás 62 százalékát a lakossági fogyasztás teszi ki, amely a magas — 21,8 forint köbméterenkénti — vízdíj miatt jelentősen el­marad a múlt évitől. Az adóhatóság semmi­lyen szempontból nem te­kinti tárgyalófélnek az APEH Üldözöttéinek Szö­vetsége néven közismertté vált csoportot, mert az nem rendelkezik a legiti­mitáshoz szükséges törvé­nyi feltételekkel. Az APEH annak örülne, ha olyan szervezetek jönné­nek létre, amelyek való­ban az adózók érdekeit képviselik. Ezek a szerve­zetek ingyen segíthetnék az adózókat, ezt ugyanis eddig leginkább az adóha­tóság ügyfélszolgálati iro­dái tették. Az év végére várhatóan a belföldi államadósság el­éri a 2840,1 milliárd forin­tot. Ez egy év alatt 669,4 milliárd forintos emelke­dést jelent. A nagymérvű eladósodás elsősorban an­nak a következménye, hogy az elmúlt években je­lentős költségvetési mér­leghiány alakult ki, s emel­lett különböző állami te­hervállalás is növelte a tar­tozások összegét. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! tárom hektáron gyümölcsös Kisfalud! István felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom