Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-09 / 184. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. AUGUSZTUS 9., HÉTFŐ Református kollégium épül 5ÉÉÉ& Nagykőrösön, a hajmás? dani Técsy-féle sza- gsSrJ§j natórium épületé- S' nek kibővítését sokan és sokféleképpen megálmodták már az ejmúlt évek, évtizedek alatt. Ám, a tervek sosem váltak valóra. Az eredeti funkciójától régen megfosztott ingatlan diákok szálláshelyéül szolgált, de vélhetően hosszú ideig ők használják majd ezután is. Éppen ezért vált mostanában sürgetővé a patinás épület új szárnyakkal való gyarapítása. Az egyházi tulajdonok rendezése során a református egyház birtokába került kollégiumot, a református tanítóképző leánytanulói lakják. A főiskola gyarapodó diákságát csak a régi épület, kibővítésével tudják elhelyezni. A tervek szerint 40, egyenként 4 ágyas, vizesblokkal ellátott szobát kap a kollégium. A három- szintes, padlástér-beépítésű szárnyban helyet kap továbbá egy tágas társalgó és az ebédlő, valamint a 400-500 személy kiszolgálására alkalmas konyha, amely köz- étkeztetési feladatot is ellát majd. Áz építkezéssel a kecskeméti református egyház építőbrigádját bízták meg, akik a napokban fejezték be az alapozást, és a falazáshoz fogtak. ígéretük szerint december végén átadják az épületrészt, valamint új köntösbe öltöztetik a kollégium öreg épületét is. A jó referenciákkal rendelkező cég egyébként, több környező és távolabbi településen is vállalkozott egyházi beruházások kivitelezésére. Duna- szentgyörgyön például templom építésén dolgoznak, kaptak munkát Tiszakécskén. Kecskeméten pedig szintén egy kollégiumot építenek, amelyet az augusztus 20-ai ünnepen adnak át.-ay Pilisvörösvári közkutak Rosszul számlázott a vízmű Véglegesen lezárult Pilisvö- rösváron a közkutakkal kapcsolatos probléma. Jelenleg a lakosság kívánságára ösz- szesen tizenhárom utcai kút használható a településen, és ennek megfelelően lényegesen kevesebb vízdíjat kell majd fizetni. A község száztizenhárom kútját ez év áprilisában záratta le Botzheim István polgármester. Az intézkedésre azért volt szükség, mert annak ellenére, hőgy a közku- takból csaknem százat egyáltalán nem használt a lakosság, a vízmű érthetetlen módon havonta kétszázezer forintos számlát nyújtott be. Ez évi 2,4 millió forintos kiadást jelentett a településnek. A vizet még 1980-ban vezették be Pilisvörösvárra, és a község csak úgy kapott engedélyt a kivitelezésre a csatornázás hiánya miatt, hogy minden lakos kizárólag a közkutakból hordhatja a vizet. Aztán mégis sor került a házi bekötésekre a lakosság több mint 99 százalékánál, ennek ellenére a vízmű változatlanul a száztizenhárom közkút után számolta fel a vízdíjat. Emiatt a tarthatatlan állapot miatt döntött úgy a polgármester, hogy lezáratja az összes kutat. Azok a lakosok, akik jelentkeztek a hivatalban, hogy eddig ők a kútról hordták a vizet, az önkormányzattól a szociális helyzettől függően támogatást kaptak a víz bekötésére. Ennek ellenére így is akad olyan család, amelyik nem szándékozik a vizet bevezettetni. így számukra a polgármester az előttük lévő kutakat megnyittatta, ezenkívül a főutakon közkívánatra ismét használható héhány kút. Mivel folyamatban vannak most is bekötések, ezért várható, hogy a későbbiekben a jelenlegi tizenhárom kútnál kevesebb fog majd a településen működni. A polgármester a további gazdasági számításoktól teszi függővé, hogy a használatban lévő kutakra felszereltet-e majd vízmérő órákat. H. Cs. Szentlőrinckátai beruházás Szemétlerakó épül Négy pályázat érkezett arra a kiírásra, amelyet a szentlőrinckátai polgármesteri hivatal hirdetett meg a közelmúltban, új típusú szemétlerakó építésére. Ahogy Mezei né Kovács Margit jegyzőtől megtudtuk, a következő önkormányzati testületi ülésen dől majd el az, melyik pályázatot fogadják el a képviselők. A régi szeméttelep már telítődött, ezért is merült fel az az igény, hogy szükséges egy korszerűbb lerakódóhely létesítése. Igaz, önerőből kell megvalósítaniuk a beruházást, ezért három ütemben tervezik annak kialakítását. így sikerült előteremteniük az építkezéshez szükséges összegeket. (jisz) Beszélgetés dr. Gatter Lászlóval, a megyei bíróság elnökével Új feladatok a rendszerváltás után A rendszerváltozás óta több száz törvény született, és ezres nagyságrendben mérhető' az alacsonyabb szintű új jogszabályoknak is a száma. Mennyire volt felkészülve erre a Pest Megyei Bíróság, és milyen változások történtek a szervezeten belül, illetve az igazságszolgáltatásban a korábbi évekhez képest — erről beszélgettünk dr. Gatter Lászóval, a Pest Megyei Bíróság elnökével. Dr. Gatter László: A bíráknak beleszólásuk van sok olyan kérdésbe, amibe korábban nem volt — Az elmúlt három évben gyökeresen átalakult a magyar jogrendszer. Mennyiben különbözik ma a bíróság munkája attól, mint amilyen a múlt rendszer ideién volt? — Ha így tesszük fel a kérdést, nem sokban változott, és ez egyáltalán nem baj. A bíróság feladata az igazságszolgáltatás, az állampolgárok jogvitás ügyeinek az eldöntése és az állam büntető igényének az érvényesítése. Ez független attól, hogy milyen rendszer uralkodik az országban, hiszen aki lopott, azt régen is meg kellett büntetni és a jelenlegi berendezésben is büntetés jár érte. A polgári perek döntő többsége is teljesen független a rendszertől, például a házassági bontóper semmilyen összefüggésben nincs a politikai rendszerrel. Amiben változás volt, az az, hogy a rendszerváltozást követően az igazságszolgáltatás önálló hatalmi ág lett. Ez igen jelentős és alapvető dolog. — A változás óta milyen jogi és politikai garanciái vannak a bíróság függetlenségének? — Egyrészt az alkotmány kimondja a hatalmi ágak megosztását, másrészt a bírósági szervezeti törvény biztosítja a bírói függetlenséget. Ez a törvény létrehozta a bírósági önkormányzati szerveket, amelyeknek beleszólásuk van nagyon sok kérdésbe. Ilyen például a bíróvá válás. Korábban ha valakinek volt diplomája, letöltötte a gyakorlati időt és megszerezte a szakvizsgát, akkor ezután az igazságügyminiszter előterjeszthette és bíróvá válhatott. Tehát kizárólag a minisztertől függött, hogy bíró lesz-e vagy sem. A jelenlegi rendszer egészen más, itt a bíráknak a bírói tanácson beleszólási joguk van abba, hogy valaki bíró legyen vagy sem. Minden megyében alakult bírói tanács, és ennek a testületnek az egyetértése kell ahhoz, hogy valaki bíróvá váljon. Garanciát jelent a bírók függetlenségére az is, hogy a béremelést és az előremenetelt törvényi automatizmus határozza meg, tehát nem függ a vezetői megítéléstől. — Korábban mennyire szólt bele a politika a bíróság tevékenységébe, és most ebben változott-e valami? — Nagyon népszerű lenne azt mondani, hogy beleszólt, de szerintem az utolsó időszakban már nem volt ilyen. Én 1985 óta vagyok bíró, és nyugodt szívvel mondhatom, hogy azóta a politika nem szólt bele az ítélkezésbe. Nem voltak politkai nyomások sem, legalábbis én nem tapasztaltam ilyet. A politika talán máshol szólhatott bele korábban az ítélkezésbe. Büntető ügyekben volt egy kiváltságos kör, akik ellen egy titkos jogszabály szerint nem is lehetett büntető eljárást indítani. —A gazdasági szerkezet átalakulása miatt számos olyan tulajdonjogi probléma van, amelyekre bírói úton lehet megoldást találni. Hogyan tud megbirkózni a Pest Megyei Bíróság ezzel a feladattal? — Ez valóban nagyon aktuális jelenleg. Gyakran hivatkoznak arra gazdálkodó szervezetek, hogy azért jutnak csődhelyzetbe, mert olyan követeléseik vannak kint, amelyeket peres úton kívánnak érvényesíteni. Ha ezek a gazdasági jellegű perek hosszú ideig tartanak, akkor még egy jól menő gazdálkodó szervezet is megbukhat, mert nem jut időben pénzéhez. így tehát nagyon szoros az összefüggése a gazdasági környezetnek az igazságszolgáltatással. A csőd- és felszámolási eljárásoknál, a cégbejegyzéseknél is fontos a gyors lebonyolítás, mivel itt nagyon sok pénzről van szó. — Ilyen esetekben léte- zik-e soronkívüliség? — A felszámolási és a csődeljárásoknál a törvény meghatározza, hogy mit kell tennie hatvan napon belül a bíróságnak. Egyéb gazdasági perekben nincsenek ilyen határidők. Más területen viszont bizonyos ügyekben létezik nem jogszabályon alapuló soronkívüliség. Például büntető ügyekben, amennyiben előzetes letartóztatásban vannak a vádlottak, soronkívüliséget élvez az eljárás. Ugyanez' vonatkozik azokra az esetekre is, amikor külföldi ellen indul az eljárás. Vagy soronkívüliséget élveznek a gyermekelhelyezési, illetve a gyerektartás megszüntetése iránti perek. Tehát vannak olyan ügy kategóriák, amelyek hivatalból elsőbbséget élveznek. — Az emberek számára sok esetben érthetetlen, miért kell várni fél évet, hogy kitűzzék a tárgyalás időpontját és miért húzódik éveken keresztül egy per. — Az állampolgárok jogvitái nem olyan egyszerűek, mint azt egyesek képzelik. Az emberek úgy gondolják, hogy odamegyek a bíróságra, elmondom, mi az igazság,-és akkor a bíró ennek alapján dönteni fog. Nem értik, hogy a másik fél is elmond valamit, a bíróság pedig csak akkor tudja meg, mi az igazság, ha lefolytatja a bizonyítási eljárást. Tanúkat kell meghallgatni, azok gyakran nem jönnek el, ki kell rendelni szakértőt, és esetenként fél év, mire elkészül a szakvélemény. Kicsit tévedés a társadalom részéről azt gondolni, hogy ez máshol gyorsabban megy. A magyar igazságszolgáltatás semmivel sem lassúbb, mint a nyugat-európai. — Gondolom, azért ha több bíró foglalkozna az ügyekkel, akkor mégis hamarabb lehetne kitűzni a tárgyalás időpontját. ■—-Természetesen ez így van, de sajnos vannak létszámproblémáink. Nagy gond az, hogy túl fiatal a bírói gárda, és nagymértékben elnőiesedett. A bírói kar hatvan százaléka 45 év alatti, a női bírák száma pedig hetven százalék körül van. Ebből következik, hogy sokan vannak otthon gyesen. A bíróság sok új feladatot kapott a rendszerváltozás után — közigazgatási bíráskodás, csőd- és felszámolási eljárás, az előzetes letartóztatás bírói hatáskörbe került stb. —, a létszámbővítés pedig nem volt olyan mértékű, hogy a ránk háruló munkát probléma nélkül el tudnánk végezni. — Mennyire leterheltek a megyei bírók és hogyan tudnak lépést tartani a jogszabályalkotással? — Van olyan helyi bíróság a megyében, ahol 100—200 üggyel foglalkozik egy hónapban a bíró. Ez volna az ideális és megfelelő gyors bírói utat is jelent. De van olyan helyi bíróság is, ahol háromszáz üggyel foglalkozik egy bíró havonta. Természetes, hogy ebben az esetben lassúbb az eljárás. Egy bírónak hetente két tárgyalási napja van, és mindennap több ügyet tárgyal. Ez egy nagyon összetett munka, nem csak a tárgyalásból áll. Naponta jönnek be az akták, azokat át kell nézni, föl kell készülni a tárgyalásra, gyakran százoldalas ítéleteket kell írni. Ami a jogszabályok ismeretét illeti, nyugodt szívvel mondhatom, hogy a bírók naprakészek. Természetesen ennek anyagi vonzata is van, mivel pénzbe kerülnek a jogszabályok. Minden bíró megkapja a Magyar Közlönyt, és abban minden új jogszabály benne van. Természetesen a lépéstartás nem könnyű, mivel van olyan jogszabály, amelyik harminckétszer változik egy évben. A társadalombiztosításról szóló jogszabályok például hetente változnak, és a bíráknak mindegyik változatot ismerniük kell. — A Pest Megyei Bíróságnak a fővárosban van a székhelye. Jelent-e ez valamilyen előnyt vagy hátrányt a számára? — Budapest speciális hely, itt a megemelkedett fizetések ellenére is nehéz bírót találni. A jelenlegi parlament a bírák fizetését soha nem látott mértékben emelte. Ez megindított egy visz- szaáramlást más jogterületekről. Kívülről jövő jogászok — jogtanácsosok, köz- igazgatásban, önkormányzatoknál dolgozók — jelentkeznek, hogy bírák szeretnének lenni. A visszaáramlás érthető, mert a gazdasági életben elég sok cég csődbe ment. Nagy a bizonytalanság a magánvállalkozásoknál, a bíróság pedig egy biztos álláslehetőség, itt nem kell attól tartanunk, hogy munka nélkül maradunk. Ezért van egy olyan megye ahol várni kell bírói kinevezésekre, mert nincs hely. Ebből a szempontból speciális a Pest Megyei Bíróság, a fővárosi székhely miatt. Budapesten sokkal nagyobb a felvevőpiaca a jól képzett jogászoknak a bankszférától a válalkozás vagy a magasabb közigazgatási beosztásokig. Emiatt van az, hogy nálunk még mindig kevés a bírónak jelentkező. Ez ugyanúgy igaz az utánpótlásra is. A korábbi évekhez képest lényegesen megnőtt az egyetemről kikerült fiatalok jelentkezése fogalmazónak, de a szakvizsga letétele után sokan elmennek máshová dolgozni. Halász Csilla
