Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-06 / 155. szám

1 | PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚLIUS 6.. KEDD 3 A kereskedőkkel tárgyal az APEH Ki kaphat felmentést? Az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal keddtől maxi­mum két hétre felfüggeszti a nyugtaadási kötelezettség el­lenőrzését — jelentette be a tegnap tartott sajtótájékozta­tón Bokor Pál, az APEH első elnökhelyettese. Ezzel egy időben ma, 10 órakor az APEH vezetői tárgyalásokat kezdenek az érintett érdekvé­delmi szervezetekkel a nyug­taadási kötelezettség feltéte­leiről. Az ellenőrzések felfüggesz­tése nem jelenti azt, hogy ez­zel a nyugtaadásról rendelke­ző törvényt is felfüggeszte­nék. Az ellenőrzések szüne­teltetéséről az APEH a Pénz­ügyminisztériummal egyez­tetve döntött annak érdeké­ben, hogy a tárgyalások nyu­godt légkörben folyhassanak. Az elnökhelyettes elmond­ta azt is: véleményük szerint a nyugtaadásra való felkészü­léshez a rendszeresen árusító kereskedőknek elegendő ide­je volt. A nyugtaadási kötele­zettséget 1988 óta fokozato­san egyre nagyobb körre ter­jesztették ki, a július 1-jén életbe lépett törvény hét hó­napja ismert, és 1992 novem­berében az Érdekegyeztető Tanács napirendjén is szere­pelt. A nyugtaadásra azért van szükség, mert egyes becs­lések szerint Magyarorszá­gon évente a 600 milliárd fo­rintot is eléri az adószervek számára láthatatlan jövedel­mek nagysága. A törvény szerint nyugtát csak a rendszeresen árusítók­nak kell adniuk, a tárgyalá­sok során ennek a rétegnek a behatárolása lesz az egyik fel­adat. Egyedi kérelemre a kö­telezettség alól felmentést le­het kapni, a kérelmeket az adóhatóság 30 napon belül bí­rálja el. Ilyen kérelmek való­színűleg a közeljövőben tízez­rével jönnek majd az APEH- hez, de reményeik szerint megbirkóznak majd a feladat­tal. Bokor Pál előre jelezte: az APEH az egyeztetések so­rán is csak a törvény keretein belül rendelkezik mozgástér­rel, a törvény módosítására nincs jogkörük, erre csupán a parlamentnek van lehetősége. Az elmúlt napokban az APEH fokozottan ellenőrizte azokat a helyeket, ahol a tör­vény megsértésére a legna­gyobb esély volt. Ezen a mun­kán országosan 400 ellenőr dolgozott. Uj attaséhivatalok A magyar katonai attasék ré­szére éves felkészítő értekezle­tet tart a Honvédelmi Miniszté­rium. Ebből az alkalomból tar­tottak sajtótájékoztatót, me­lyen Szendrei László, a HM politikai államtitkára, és Haj­dú László ezredes, a HM nem­zetközi főosztály főosztályve­zetője beszélt a külföldön mű­ködő magyar attaséhivatalok helyzetéről. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy Európa tizennyolc országában, az Égyesült Álla­mokban, Ázsia három országá­ban és Egyiptomban működik magyar attaséhivatal. Jelenleg ezen hivatalokban negyven tiszt teljesít katonadiplomáciai szolgálatot. Mint Szendrei László elmondta, a magyar at­tasék jövedelmezése elmarad a fejlett országokat képviselő katonadiplomatákétól. Még ebben az évben új ma­gyar attaséhivatalok nyílnak Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban. (feke) Csökken a nettó adóssás Abszolút értékben, s a GDP- hez képest is folyamatosan csökken az ország külföldi adósságai után teljesítendő net­tó adósságszolgálat. Az elké­szült kormányprognózis sze­rint jövőre 3,72 milliárd dollárt kell nettó értékben az adósság- szolgálati kötelezettségek telje­sítésére fordítani, ami több mint 100 millió dollárral keve­sebb az ideinél, és 620 millió dollárral marad el a múlt évitől. Jövőre a nettó törlesztés érté­ke 2,4 milliárd dollár lesz. Az idén 2,6 millió dollár értékű hi­tel válik esedékessé, tavaly pe­dig 3 milliárd dollárnak megfe­lelő kölcsönt törlesztett az or­szág. A kamatfizetés jövőre kis­mértékben növekszik, eléri az 1,3 milliárd dollárt. Az ez évi kamatfizetés összege 1,25 mil­liárd dollár körül alakul, hason­lóan a múlt esztendőhöz. A GDP-hez képest a nettó adósságszolgálat aránya foko­zatosan javul. Míg a múlt esz­tendőben a GDP 12,9 százalé­kát kellett az adósságszolgálat­ra fordítani, addig az idén ez az arány 10 százalék lesz, jövő­re pedig 8,5—9 százalék körül alakul. A prognózis szerint tovább­ra is jelentős marad a működő­tőke-beáramlás. Eddig az or­szágba csaknem 5 milliárd dől­lár értékű működőtőke érkezett be. Az ez évi prognózis szerint 1993-ban 1,5 milliárd dollárra lehet számítani, s jövőre ugyan­ennyi pénzt fektetnek be Ma­gyarországon külföldiek. A folyó fizetési mérleg egyenlege a korábbiakhoz ké­pest rosszabb lesz az idén és jö­vőre is. Az idei hiány 1—1,5 milliárd dollár körül alakul, jö­vőre pedig 0,8—1,3 milliárdos deficittel számol a kormány. Ez elsősorban annak a követ­kezménye, hogy megáll a ko­rábbi visszaesés, lassan megte­remtődnek a növekedés feltéte­lei, s az élénkülő gazdaság im­portigénye növekszik. av. a 1111 gjiii Javaslat az áfa ellentételezésére Az áfa-kulcsok emeléséről rendelkező törvényjavaslattal kapcsolatban a havi kiegészíté­sek helyett egyszeri kompen­zációt javasolt erre az évre teg­napi ülésén az Országgyűlés Szociális, Egészségügyi és Családvédelmi Bizottsága. Az áfa emelésével össze­függő lakossági kompenzáció­ról szóló országgyűlési határo­zati javaslathoz a bizottság két módosító indítványt is tett. A képviselők mindkettő­ben azt javasolják: a havonta juttatandó 2-300 forint helyett csak egyszer, de nagyobb ösz- szeget kapjanak a kisnyugdíja­sok, illetve a kiskeresetűek. A nyugdíjasoknál ez annyit je­lentene, hogy a 10 000 forint­nál kevesebb járandósággal rendelkezők 1500, míg a 10 000 és 11 300 forint közöt­ti nyugdíjúak 1000 forintot kapnának egy összegben. A kompenzációt -— az áfa-eme­lés augusztusi életbe lépését feltételezve — már az augusz­tus végi nyugdíjjal kézhez kaphatnák az érintettek. Ugyancsak egyszeri kiegészí­tést javasolt a bizottság azon aktív keresők számára, akik havi jövedelme nem éri el a 10 vagy a 15 ezer forintot. Ők szintén 1500, illetve 1000 fo­rintos, egyösszegű kompenzá­cióban részesülnének a tör­vénymódosítás hatályba lépé­sét követően. Annak érdeké­ben pedig, hogy ezek az ösz- szegek az utolsó fillérig eljus­sanak a rászorulókhoz, a kép­viselők támogatásukról bizto­sították az ezen kiegészítések adómentességét célzó módosí­tó indítványt. Módosítsák az alkotmányt! Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága tegnapi ülé­sén közös bizottsági előter­jesztést fogadott el az alkot­mány módosítására. A testü­let — a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló tör­vényjavaslathoz kapcsoló­dóan — azt indítványozza, hogy az alkotmány jelenle­gi rendelkezését módosítva ne kollégiumi formában mű­ködjön a kisebbségi om- buds. A bizottság ugyanis azon az állásponton van: a kisebbségi jogok országgyű­lési biztosi tevékenységé­vel nehezen egyeztethető össze a testületi forma. An­nál is inkább, mivel jelen esetben nem tanácskozó tes­tületről, hanem vizsgáló jogorvoslatot végző szerv­ről van szó. Mindezzel összefüggésben az emberi jogi bizottság tá­mogatásáról biztosította az igazságügyi tárca előterjeszté­sét is, amely összhangot te­remtene a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, vala­mint a többi ombudsman te­vékenysége között. A Csurka István beszéde a Magyar Ut Körök nagygyűlésén Meg kell akadályozni egy új szolgaság végleges kialakulását! A kánikulai hőségben is több ezer ember vett részt a Ma­gyar Út Körök e hét végén el­indított mozgalmának politi­kai nagygyűlésén vasárnap délután és este a budapesti Városligetben. A színes és színvonalas kulturális műsor­ral egybekötött rendezvény legnagyobb sikert aratott szó­noka, amint azt várhattuk, Csurka István országgyűlési képviselő volt, az új népi­nemzeti mozgalom frissen megválasztott elnöke. — Ez itt most egy olyan kezdet, vagy inkább újrakez­dés — állapította meg beszé­de elején a neves író-politi­kus —, amelynek nem kellett volna létrejönnie. De nem azért kezdjük most újra, mert hatalomra törünk, vagy mert elégedetlenek vagyunk mosta­ni pozíciónkkal. Hanem azért vagyunk rákényszerítve az új­rakezdésre, mert nem men­nek jól a dolgok. A képviselő elismerte ugyan a rendszerváltozás két­ségtelen eredményeit, minde­nekelőtt azt, hogy Magyaror­szág visszanyerte szabadsá­gát, de egyben rámutatott: ez a változás még korántsem elégséges és elfogadható. A szabadság, mint mondta, most is, majdnem úgy, mint régen, csak más módszerek­kel, de korlátozva van. A nép, a kiszolgáltatott ember, akit az utcára lehet lökni, a munkás, akinek nincs bele­szólása az üzem életébe, és az értelmiségi, aki egziszten­ciális fenyegetettsége miatt nem fejtheti ki gondolatait szabadon, ma sem érezheti magát olyan szabadnak, mint ahogy hirdetik neki. A képvi­selő szerint azért van ez így, mert csak a felszín változott meg. Csurka István ugyanakkor hangsúlyozta: van egy réteg, amelyik a hatalom teljessé­gét birtokolja. Övé a nyilvá­nosság, a sajtó, a tulajdon- szerzés lehetősége. Uralma alatt tartja az oktatást és a nevelést, a kultúra őrhelyeit. A sokaság pedig kénytelen mindezt eltűrni. Nem jó ez a mai demokrá­cia, vonta le következtetését az író-politikus, majd hozzá­tette: nem elég nyílt és nem eléggé népi jellegű ez a de­mokrácia. A régi párt legfel­ső vezetése eltűnt ugyan a színről, hangoztatta, de nem tűntek el az általa helyzetbe hozott emberek. Ez a régi szellemiségű réteg a háttér­ből, vagy onnan gyakran elő­renyomulva, ma is — úgyne­vezett szakemberként — irá­nyítja a gazdaságot, a kultú­rát és a politikát. Ám nem igaz, mondotta Csurka Ist­ván, hogy ezen a helyzeten nem lehet változtatni, nem igaz, hogy ebbe bele kell tö­rődnünk. — Van egy nagy veszélye mindennek — folytatta ezt a gondolatsort a képviselő. — A szovjet csapatok kivonásá­val lehetővé vált, hogy a ma­gyarság szabad akaratából te­remtsen magának új rend­szert. S ebben áll most az óri­ási veszély. Mert hogyha eb­ben a szabad rendszerben folytatódik az —- más jelsza­vak, módszerek közepette —> amit egykoron ránk kényszerí­tettek, akkor soha többet tör­ténelmünk során nem hivat­kozhatunk arra, hogy bennün­ket leigáztak. Egy olyan vég­zetes rombolás és elsüllyedés következhet be pusztán azért, mert mi, amikor élni lehet a szabadsággal, nem élünk ve­le, vagy nem eléggé élünk ve­le. Ebbe a helyzetbe nem sza­bad belenyugodni! Mert ak­kor Petőfi szavai teljesednek be rajtunk: „sehonnai bitang emberek” leszünk. Akik bele­törődtek abba, hogy noha te­hettek volna valamit, nem tet­tek semmit. Csurka István ehhez még hozzátette: — Nem a koncon való marakodás vezetett ben­nünket arra, hogy ezt a moz­galmat és ezzel párhuzamo­san ezt az új pártot útjára in­dítsuk, hanem ez a felisme­rés: meg kell akadályozni, hogy véglegesen elrendeződ­jék egy olyan rendszer, amely­ben az alul élők, a terheket ci- pelők, a nyilvánossághoz hoz­zá nem jutók, a magyarság széles tömegei — akik nem ér­tik és nem fogadják el azt, ami itt eddig történt — hata­lom nélkül maradjanak. Az elhangzott gondolatok­kal jól láthatóan mindvégig azonosuló közönség nagy tapssal fogadta a beszédet. A Magyar Út Körök moz­galom hét végi országos gyű­lése Csurka István elnök mel­lett, hattagú elnökséget vá­lasztott, amelynek tagjai: Fe­kete Gyula író, Réti Miklós és Horváth Lajos országgyű­lési képviselők, a Magyar Igazság Párt tagjai, László Jenő volt államtitkár (a nem­rég megszüntetett Hadiipari Hivatal egykori elnöke volt), valamint Farkas Elemér és Kovács Lajos. (vass) Küldöttség utazott Helsinkibe Bratinka József (MDF) veze­tésével tegnap országgyűlési küldöttség utazott Helsinkibe az EBEÉ Parlamenti Közgyű­lés július 10-éig tartó plená­ris ülésére. A parlamenti kül­döttség tagjai a biztonságpoli­tikai bizottság, az emberi jogi bizottság és a gazdasági bizottság munkájában is részt vesznek. Kárál a jós A sajtóban — a tisztessé­gesben és a kevésbé tisz­tességesben, a tisztességte­lenben — egyaránt előfor­dult, hogy bizonyos jelen­ségeket, főként politikaia­kat, az újságírók pártállá­suknak, neveltetésüknek, stílusuknak megfelelően magyaráznak. Ennek szel­lemében a Magyar Hír­lapban Antall József és Lezsák Sándor viszonyá­ról közöl elemzést az elemző, s éljut odáig, hogy : „Most még mind­ketten mennek a maguk útján, de lesz egy pont, amikor már csak egyikük folytathatja útját az MDF pályáján”. Szép mondat. Es természete­sen olyan képességeiről árulkodik a szerzőnek, amely képességet az óbu­dai jósnők is megirigyel­hetnének. Ám neki termé­szetesen egyáltalán nem az a célja, hogy Antall Jó­zsef és Lezsák Sándor vi­szonyát elemezze, hanem hogv már most káráljon, hisz ez a baloldali libera­lizmus szilárd alapja, erre vevők azok az olva­sók, akik olcsó demagógi­ával vásárolhatók meg, akik szájról szájra adják: bizony jobb volt a Kádár- rendszerben, mert lám- csak, ezek hogy torzsal­kodnak, hogy helyezked­nek. Persze nem erről van szó, hanem arról, hogy egy többpárti de­mokráciában ott is, ahol ennek nem a Kádáréhoz hasonló diktatúra volt az előzménye — vannak pár­tok között és párton belül politikai nézeteltérések. A Magyar Hírlap kommen- tarírojanak egyszerűen az a célja, hogy ilyen idé­zett kijelentő mondatai­val az ellenzék ízlésének megfelelően válassza szét Antall Józsefet és lezsák Sándort. Az ellenzéknek megfelelően, hiszen Csur­ka leválása óta ebben az ügyben már az SZDSZ maga is a Magyar Hírlap­hoz hasonlóan foglalt ál­lást. Ám ugyanez a lap so­sem keresi Tölgyesi Pé­tert, sosem boncolgatja az SZDSZ-en belüli viszo­nyokat, más liberális bal­oldali pártokkal kapcso­latban is sokkal optimis­tább nézeteket szokott kö­zölni. ami mondjuk érthe­tő lenne, ha nem nevezné magát elkötelezetlennek és függetlennek, ami ter­mészetesen nem igaz. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom