Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-06 / 155. szám

PEST MEGYE1 HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JULIUS 6., KEDD Középkori Akadémia Visegrádon Lovagok a történelem megismeréséért Történelmi környezetben, a visegrádi Magister szállóban zajlanak az események Vimola Károly felvétele (Folytatás az 1. oldalról) Új nemességet alakított, és 1326-ban létrehozta Európa második, világi, katonai lo­vagrendjét, az akkori nemes­ség, illetve arisztokrácia kép­viselőiből. Ötven lovagot vá­lasztott, akik egyrészt a kirá­lyi hatalmat voltak hivatottak védeni, másrészt a keresz­ténységet. 1395-ben, Zsig- mond uralkodásának idején belső összetűzések kapcsán felfüggesztette a lovagrend működését, amelyből megala­kult a sárkányosok rendje. Ez utóbbi szellemiségét az első világháború végéig nyomon lehet követni a magyar törté­nelemben. Horthy Miklós kormányzó létrehozta a vité­zi rendet, amely a régi Szent György Lovagrend bizonyos elemeit vette át. — Lovagrendet uralkodók vagy a pápa alapíthatott. Ho­gyan született meg a mostani egyesület gondolata? — Károly Róbert szellemi­ségét követve valamilyen tár­saságot szerettünk volna létre­hozni. így született a Szent György Lovagrend Egyesü­let, melynek célja a történe­lem és a hagyomány ápolása. Történelmi kutatásainkban adósok vagyunk a középkor feltárásával és népszerűsítésé­vel. Az a sokat — és helytele­nül — emlegetett sötét közép­kor nagyon is színes és vá­lasztékos volt. Magyarország esetében a középkor történel­me a magyarság fénykorának is tekinthető. Ezeket az érté­keket nem elhallgatni kell, ha­nem megmutatni Európának és a világnak. — A már híressé vált viseg­rádi palotajátékokat nyolc éven át ön szervezte... — A visegrádi kongresszus 750. évfordulóján, először 1985-ben kezdtük el szervez­ni a palotajátékokat. Végül is ez volt az előzménye a Közép­kori Akadémia gondolatának. A XIV. század közepén Ká­roly Róbert egy olyan orszá­got teremtett, amely meghatá­rozó jelentőségű volt Nyugat- Európában, sokéves stabilizá­ciót jelentett a csehek és len­gyelek együttműködése által. Nem véletlen, hogy éppen Vi- segrád adott helyt a közelmúlt­ban is az államfők találkozójá­nak. A Középkori Akadémia nyitott mindenki számára, cél­ja ugyanis egymás történelmé­nek megismerése. Van, amit megismerjünk és van, amit ta­nuljunk egymástól és az ősök­től. A nemzetiségi villongás is mérsékeltebb lenne, talán meg is szűnne, ha jobban is­mernénk egymást. A közép­korban természetes volt az egymás mellett élés, hiszen kölcsönösen kiegészítették egymást. Az első nap első előadása Lovagrendek a középkorban Magyarországon, különös te­kintettel a Szent György Lo­vagrendre címmel hangzott el Pusztaszeri László történész előadásában, majd dr. Csihák György, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke Szent István életművéről és a magyar államalapításról be­szélt. Délután lapunk főszer­kesztője, Vödrös Attila tartott előadást a határon túli magyar újságíróknak a sajtó helyzeté­ről napjainkban. Bartos Csilla Hagyományápolás Mendén (Folytatás az I. oldalról) A sokadalomból szóra bí­rom az egyik menyecskét, a sok szép ruha közül talán övé a legszebb. — Szlovák népvi­selet, eredeti motívumokkal — mondja a ruháról. — Saj­nos ma már csak ketten hí­meznek ilyen szépen Magló­don. — Na és mit mutatnak be? — A Maglódi lakodalmast, a Kacsingatóst és a Menyecske­táncot. Ezekkel mindenütt nagy sikert aratunk. A mendeiek együttese nyolc­van fő, oktatójuk és istápolójuk maga a polgármester asszony, Tréfák Istvánná. — Hogy lesz egy polgármes­ter táncoktató, és mikor szakít időt az együttesre? — Cserélje fel a sorrendet. Népművelőként a művelődési házban kezdtem, az igazgatói stallumot cseréltem fel a polgár­S zeni re is látszik, a maglódi és mendei módi közt különbség van Mendei népitáncosok a felszentelt zászlóval mesterséggel. De a népi tán­choz ma is száz szállal kötő­döm, s ha nehezen is, de szakí­tok rá időt hetente kétszer. — Milyen összefüggés van a mostani találkozó és a község zászlajának megszentelése közt? — Végső soron semmi. A jelképeket már tavaly megter­veztük, de csak most jutottunk el oda, hogy a zászló elkészül­jön. Tolmács hiányában a német vendégek nevében is Trefákné beszél. — A hüfingeniekkel 1986 óta tartunk testvérközségi kapcsolatot. Ez a település a Fe­keteerdő környékén húzódik, ahonnan a Duna elindul. A ha­gyományok őrzésében talán még rajtunk is túltesznek, talán ezért is találtunk egymásra. A kakucsiakkal megtelt egy busz, csupán a zenekaruk tizen­öt tagú. A Kálvin Fúvós ez alka­lommal is kitett magáért, pedig nem volt könnyű megmérkőzni a hüfingeniek zenekarával. A dalosok, táncosok ruhája is nagy sikert aratott, s a bemuta­tott műsorért is sok tapsot kap­tak a kakucsi vendégek. A tarka forgatag az egykori búcsúk emlékét idézte, amikor a népi viseleteket nem szekré­nyek mélyén őrizték, s nem csu­pán egyszer-kétszer öltötték fel évente. Örömre ad okot, hogy e téren is változik a világ, egyre többen fedezik fel az identitás gyökereit, s ennek megnyilvánu­lása a hagyományok ápolásá­ban is megnyilvánul. (matula) Megkérdeztük Fekete hétvége volt-e az utakon? A rendőrök az elmúlt hét végén országos közbiztonsági akciót tartottak. Az ilyesmi nem mindenkinek tetszik, hiszen bírságolják, súlyosabb esetekben feljelentik a szabálytalankodókat. Sik Gotthilf őrnagyot, a Pest Me­gyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályvezetőjét a Pest megyei ellenőrzés tapasztalatairól kérdeztük. — Örömmel mondhatom, hogy Pest megyében nem volt gyászos a hétvége, egyetlen halálos baleset sem történt. Sokkal kedvezőbb képet mutat a baleseti statisz­tika, mint az utóbbi időben bármikor. Egy súlyos és két könnyű sérüléssel járó köz­úti baleset történt, jóval ke­vesebb, mint egyébként. Vé­leményem szerint ez annak köszönhető, hogy az embe­rek jobban odafigyelnek a szabályok betartására, ha tudják, hogy ellenőrzik őket. Nagy munka volt ez a szá­munkra, hiszen szombaton délelőtt és vasárnap délután 446 rendőr dolgozott a kapi­tányságokon. Sok szabályta­lanságot tapasztaltunk, úgy­hogy 2370 esetben szabtunk ki helyszíni bírságot és a sú­lyosabb ügyekben 52 sza­bálysértési feljelentést tet­tünk. Feltűnően elszaporod­tak a jogosítvány nélküli gépkocsivezetők, s természe­tesen ellenük is fel kellett lépnünk. Tapasztaltuk azt is, hogy nagyon sok műszaki hi­bás gépjármű közlekedik az utakon. Egyébként nem ti­tokban történt az országos közbiztonsági ellenőrzés, nem váratlanul akartunk raj­taütni a szabálytalankodó­kon. Országos akcióra a kö­zeljövőben nem kerül sor, de minden hétvégén más ka­pitányság területén tartunk közúti ellenőrzést. Legköze­lebb a nagykátai körzet ke­rül sorra. (gál) Köszönő levél Erdélyből Negyven gyerek elutazott Negyven erdélyi, csíkcsicsói is­kolás gyerek nyaralt a szigetúj­falui iskola és önkormányzat vendégeként Balatonakaliban. Kitűnően érezték magukat, de amikor letelt az idejük és haza­utazásra került sor, váratlan akadály keletkezett. Romániá­ból elindult értük az autóbusz, de csak az Alföldig ért, amikor eltörött a motor főtengelye. A gyerekek továbbra is jól érezték magukat, ellátásukat a helybeli családok megszervez­ték, de gondoskodni kellett ar­ról, hogy hazajussanak. Az uta­zást bonyolító szervezet Romá­niából jelezte, hogy pillanatnyi­lag nem tudnak másik buszt küldeni. Szigetújfalu önkormányzatá­nak vezetői mintegy húsz siker­telen próbálkozás után a tököli Fiatalkorúak Fogházának és Börtönének parancsnokságá­hoz fordultak segítségért. He- vény Attila alezredes megsze­rezte a buszt és az engedélye­ket, s már indulhattak is a gye­rekek. Azóta már a köszönő levél is megérkezett Erdélyből. Szuhay Balázs: Vezérciki az új Torgyán-pártról. A humor és politika sorozatunkban i Cseh Sándorral beszélgetünk Kaposy Miklós humortörténeti sorozata 1964-hez érkezett. Alföldi Imre: Helyenként lakom. Angyal János: A turista is ember. Galambos Szilveszter: Szilánkok. Bólya Péter: Morfondír. Cser Gábor: Hova lettek a sárkányok? A hónap embere: Fa Nándor És még számtalan írás, rajz foglalkozik a nyárral és egyéb forró témákkal. Ne feledje: LUDAS MATYI CSAK EGY VAN!

Next

/
Oldalképek
Tartalom