Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-05 / 154. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JÚLIUS 5., HÉTFŐ A városszépítok az Alkotmánybírósághoz fordulnak A többség benzinkutat szeretne (Folytatás az J. oldalról) Czerny Károly, a Ráckevei Városszépítő Egyesület titkára ismételten törvényellenesnek tartja a szombati ráckevei népszavazás lebonyolítását, ezért másodszor is az Alkotmánybírósághoz fordul. — Az önkormányzat ismételten megváltoztatta a kiírás szövegét. Azt a kérdést tette fel, akar-e benzinkutat, és nem azt, amit a népszavazást kérők akartak: Ne vágják ki az erdő fáit. Benzinkutat mi is akarunk, csak nem a peregi parkerdőben. Továbbra sem értünk egyet azzal, hogy a nyaralókat is bevonták, ugyanis ők nem kérték a népszavazást, így az ő részvételük törvénytelen. A lebonyolításban is több hiba volt, ilyen a választási névjegyzék összeállítása. Bár ez a helyi önkormányzati rendelet előírásainak megfelelően történt, mi törvénytelennek tartjuk a rendelet bizonyos pontjait. Emellett a Mól Rt. megsértette a kampánycsendet. Az ön- kormányzat által kiadott, szavazásra hívó lapon ugyanis ugyanaz a képanyag szerepel, amit a Mól Rt. az egyik országos napilapban július 2-án, a kampánycsend idején fizetett reklámként megjelentetett. — A benzinkút támogatói közül többen arra hivatkoznak, hogy a fakivágás az erdőgazdálkodás része. — Valóban, az erdőt állandóan kitermelik és újraültetik. De ha a Margitszigeten kivágnak egy fát, mert kidőlt, másikat ültetnek helyette, és nem tesznek oda benzinkutat. Én egyébként érzelmileg is nagyon kötődöm a pereg parkerdőhöz, én terveztem, én ültettem azokat a fákat, és nagyon fájna, ha kivágnák őket. — Már két népszavazás volt Ráckevén, az érdeklődés nem volt túl nagy. Sőt másodszor kevesebben mentek el szavazni, mint első alkalommal. Van-e értelme a harmadszori népszavazásnak? — Mi azt akarjuk, hogy az Kulcsár István, Ráckeve polgármestere a szombati népszavazás után úgy vélte, nem használ az állampolgári tudatnak, ha olyan kérdésekben hívják szavazásra az embereket, amelynek eldöntését jó kezekben látják. Fennáll a veszély, hogy Ráckevén hitelét veszti a népszavazás intézménye. — A népszavazás kiírását körülbeül 1600-an kérték. Az eredmények azonban azt bizonyítják, hogy a számok körül valami nincs rendben. A decemberi népszavazáson mindössze 990-en adtak le érvényes szavazatot, szombaton pedig még kevesebben, 916-an. A kérdés az, miért nem jött el az az 1600 ember szavazni, aki a népszavazás kiírását kérte? Az eredmény alátámasztja azokat a korábbi bejelentéseket, amely szerint sokan a postások erőszakos magatartása miatt írták alá a papírt. A postások ugyanis csak akkor kapták meg a kézbesítési díjat, ha a lapot aláírva visszajuttatták a feladónak, a Városszépítő Egyesületnek. Ezt maguk a postások mesélték. A feltett kérdésre leadott válaszok aránya is jelentősen megváltozott. A mostani szavazáson a lakosság többsége a benzinkutat támogatta. — Egyesek szerint a benerdő fáit ne vágják ki, ezért az időhúzásra dolgozunk. Szeretnénk, ha természetvédelmi területté nyilvánítanák a peregi parkerdőt, és akkor biztos, hogy nem épülhetne ott benzinkút. Ezzel kapcsozinkút máshol is megépülhetne. Miért ragaszkodnak a peregi parkerdőhöz? — Elmúlt már az az idő, amikor a párttitkár rábökött a térképre, hogy itt lesz a benzinkút. Ma a befektető dönt, a Mól Rt. pedig a 70 milliós beruházás megtérülését csak a kijelölt területen látja biztosítottnak. Ráckevének pedig nem érdeke, hogy a város közigazgatási határán túl létesüljön benzinkút, mert akkor az üzemeltető másnak fizeti az iparűzési adót. Emellett 40-50 darab vágásérett nyárfa kivágásáról van szó mindössze, az önkormányzat és a Mól Rt. pedig a kivágott fák helyett háromszoros nagyságú erdő telepítését vállalta. — Nem ártott-e a városi önkormányzat hírnevének, hogy az Alkotmánybíróság törvényellenesnek nyilvánította a népszavazásról szóló rendelet I. pontját? — Nincs jogom kritizálni az Alkotmánybíróság tevékenységét. A határozatot tudomásul vettük, és újból lebonyolítottuk a népszavazást. Viszont az önkormányzati törvény helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 50. paragrafusa és az ehhez fűzött részletes indoklás azt mondja, hogy a képviselő-testület az önkormányzati rendeletben szabályozza a népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárás rendjét. Ez úgy értelmezhető, hogy ami az önkormányzati törvényben nincs szabályozva, azt az önkormányzat rendeletben szabályozhatja. Mi e felhatalmazás alapján határoztuk meg a rendeletben, hogy a népszavazást 7 és 12 óra között kell megtartani. Az Alkotmánybíróság utólagos latban előterjesztést nyújtottunk be a Pest Megyei Környezetvédelmi Igazgatóságra, amely továbbította beadványunkat a Környezetvédelmi Minisztériumba. Várjuk a miniszter döntését. alkotmányértelmezéssel azt mondja ki, hogy az önkormányzati törvény által adott felhatalmazás alkotmányellenes. E véleményünk ellenére természetesen az Alkotmány- bíróság határozata után módosítottuk a rendeletünknek ezt a pontját, és szombaton reggel 6-tól este 6-ig lehetett szavazni. Ennek ellenére nagyon kevesen jöttek el. Ami a városszépítőknek azt a kifogását illeti, hogy megváltoztattuk a kiírás szövegét, erre azért volt szükség, mert az általuk föltett kérdés félrevezető volt, senki nem akarja a 11 hektáros peregi parkerdőt kivágni. —- Hogyan vélekedik arról, hogy esetleg a városszépí- tők ismét megtámadják az eredményt? — Mindenkinek tudnia kell, hogy a közvélemény bizalmát és türelmét meddig lehet próbára tenni. Az biztos, hogy a ráckevei önkormányzat törvénytisztelő, és ha az Alkotmánybíróság újból elrendeli a népszavazást, akkor az önkormányzat azt kiírja és lebonyolítja. Azt viszont tudni kell, hogy ez komoly anyagi kiadást jelent az ön- kormányzatnak. A decemberi népszavazás 300 ezer forintjába került a városnak, a mostani kiadás az előzetes számítások szerint 400 ezer forint körül lesz. A város ez évi költségvetéséből 12 millió forint hiányzik, így rendkívül nagy megterhelést jelentenek ezek a kiadások. Ha a feleslegesen kidobott pénzeket összeadnánk, talán arról sem kellene vitatkoznunk a város lakóival, hogy indokolt-e az óvodai csoportok anyagi okokból történő összevonása, vagy sem. Halász Csilla A Budapest 70. Sz. Postahivatal felvesz erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező férfi munkatársakat, egyesített kézbesítői munkakörbe Az érettségi előnyt jelent. Érdeklődni lehet telefonon: 142-8118/126 vagy személyesen: Budapest Vili., Verseny u. 3.1.142. A Budapest 70. Sz. Postahivatal felvesz kerékpáros és motoros távirat-kézbesítőket, valamint szakvizsgát tett vagy gyakorlott telexkezelőket Érdeklődni lehet telefonon: 142-8118/126 vagy személyesen: Budapest Vili., Verseny u. 3. I. 142. Szálloda szakmai végzettségű munkatársat keres, portási munkakör betöltésére Munkabér: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a Hotel Dunakeszi Kft. szállodavezetójénél, cím: Dunakeszi, Tábor u. 2-4. 2120, telefon: (27)-341 -611. Külföldi tulajdonban levő dunakeszi cég /•//« •• « //• főkönyvelői állás betöltésére agilis munkatársat keres. A munkáját megfelelő munkabérrel és szolgálati gépkocsival honorálja. Alkalmazási feltételek:- felsőfokú szakirányú végzettség- ötévi számviteli és pénzügyi gyakorlat, mezőgazdasági és külkereskedelmi területen- angol-, vagy francia-, vagy németnyelv-ismeret. Az önéletrajzokat postán vagy személyesen lehet eljuttatni a következő címre: EUROTRUST Munkaügy Dunakeszi, Verseny u. 8-10. 2120. Telefon: (27)-341-900 A számok körül nincs rendben valami A befektető' dönt, nem a párttitkár Nekünk a szabadság kell! Rákóczi-fesztivál Gyomron Lapunk História rovatában már írtunk II. Rákóczi Ferenc 1705. július 3-ai beszédéről. Ennek emlékére idén is kétnapos Rákóczi-fesztivált rendeztek a történelmi helyszínen, Gyömrőn. A szombaton és vasárnap lezajlott eseményen irodalmi és zenei programokkal ünnepelték Gyöm- rő e jeles napját. Garádi István polgármester elmondta: a jövőben igazi fesztivállá szeretnék szélesíteni ezt az eseményt, különös tekintettel arra, hogy hazánk szovjet megszállóktól való megszabadulásának ünnepi dátuma közel esik Gyömrő Rákóczi-év- fordulójához. A polgármester ünnepi beszédében egyebek között elmondta: Egy népnek akkor van jövője, ha van múltja is. Ez persze a községekre és városokra is vonatkozik. Mi a Rákóczi-sza- badságharc egy talán jelentéktelennek tűnő dátumára — 1705. július 3-ára — emlékezünk. De mi is történt 288 évvel ezelőtt itt, Gyömrőn? 1705-ben a történelemkönyvek szerint már nem ragyog oly fényesen a szabadságharc csillaga. A nemzetközi helyzet is rosszabbodik, hiszen május 15-én a császári csapatok Nyugaton győzedelmeskednek a bajorok felett és elfoglalják Münchent. Az ellenség diadala itthon is csatavesztéseket okoz. Június 18-án a császári csapatok elfoglalják a Dunaföldvári sáncot. 20-án Rákóczi Egerből elindult a dunántúli hadjáratra, de még ezen a napon a császáriak átkelnek a dunán a pesü oldalra. 22-én Esterházy Dániel kuruc tábornok visszaszorítja az osztrákokat, és hogy megakadályozza a császáriaknak a Duna—Tisza közére való átkelését, június 29-én lebontja a dunai pontonhi- dat. Ezzel viszont meghiúsul a dunántúli kuruc hadjárat terve. Július 1-jén a fejedelem már az ócsai táborban van. Innen hirdeti meg az országgyűlést szeptember 12-ére, Rákos mezéjére, melyet végül Széchényben tartanak. S vajon mit ír július 3-áról a történelemkönyv? Néhány szót csupán: .Rákóczi Gyömrőn tartott beszédében a harc következetes folytatását ígéri a békétlenkedő katonáknak”. Igen, ez a néhány sor az, ami miatt most itt ünnepelünk. Büszkék vagyunk arra, hogy községünk szerepel a történelemben. Büszkén mutatjuk meg minden idelátogatónak, hogy a Mánva- réten tartott Rákóczi-toborzó az egyetlen fennmaradt beszéde a fejedelemnek. Hisszük, gyömrői legények is beálltak itt Rákóczi seregébe. Szombaton este a gyömrői Mánya-réien, azon a helyen, ahol a fejedelem 288 éve katonáihoz szól, összegyűlt a település és a környék apraja-nagyja. Tárogató hangjára gyújtottak tábortüzet az 1955 óta álló emlékmű közelében, ahol szombat este Sellei Zoltán előadóművész tolmácsolásában ismét felhangzott a nevezetes gyömrői Rákó- czi-beszéd. (feke) .Szuhay Balázs: t Vezéreik! az új Torgyán-pártról. A humor és politika sorozatunkban i Cseh Sándorral beszélgetünk Kaposy Miklós humortörténeti sorozata 1964-hez érkezett. Alföldi Imre: Helyenként lakom Angyal János: A turista is ember. Galambos Szilveszter: Szilánkok. Bólya Péter: Morfondír. Cser Gábor: Hova lettek a sárkányok? A hónap embere: Fa Nándor És még számtalan írás, rajz foglalkozik a nyárral és egyéb forró témákkal. Ne feledje: I LUDAS MATYI CSAK EGY VAN!
