Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-31 / 177. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JULIUS 31., SZOMBAT A Zsámbéki Szombatok tapasztalataiból A kultúra átjárható határai A Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia Szentgyörgvi István rendezőműhelyének fellépésével ma végétért a Zsám­béki Szombatok kéthónapos rendezvénysorozata. A fesztivál gerincét adó nyolc színházi előadásnak, több mint kétezer né­zője volt, — beleszámítva a mai előadásra igényelt jegyeket is. A hangversenyek idén újra telt házat vonzottak és népsze­rűek voltak a kiállítások és egyéb rendezvények is. A látoga­tottság igazolja: megtalálta közönségét az idén tizenegyedik alkalommal megrendezett kulturális seregszemle, amelynek tapasztalatairól szervezőjét. Mátyás Irént, a zsámbéki műve­lődési ház igazgató asszonyát kérdeztük. Barokk utak kereszteződésében — Beigazolódott idén is: — ahogy a rendezvénysorozat egész története során —•; hogy helyesen választottuk a progra­mokat meghatározó kiinduló­pontot — mondta Mátyás Irén. Rendezvényeink szervezésekor Zsámbék különleges adottságai­ból indultunk ki. A szép fekvé­sű, bár kusza utca sorokból álló faluba érkező látogató figyel­mét messziről magára vonja a romjaiban is impozáns temp­lom- és kolostoregyüttes. Ugyanilyen romantikus prog­ramhelyszínül kínálkozik az el­hanyagolt Kálvária-domb, a vízmosással alámosott barokk kápolna, és a tágas tér közepén lévő szintén ütött-kopott, török­kori kút. Várrom és bagoly, mint díszlet A különböző programok jobb ér­vényesülése érdekében az egyes helyszíneken belül is, és különö­sen a romtemplomnál más és más részére építjük fel a színpa­dot. A sok mozgáshoz nagy teret igénylő „Csantavéri passió”-t pél­dául a kolostorrom mögött, a „Ri- tus”-t és a „Kőműves Kele­men”-! a romtemplom kőtárának szűkebb terében, a Nimwégai Márikáró! szóló mirákulumjáté- kot a templom előtt játszották. Az előadásokon a különbözőkép­pen megvilágított rom külön éle­tet él, és hozzáad a darabok mon­danivalójához. Bornemissza „Ma­gyar Elektrájáénak előadását pél­dául — hosszú vita után — idén először vállalta az Arvisura szín­ház, mert nem tudjuk megoldani az előadások szerves részét képe­ző valamennyi díszletük felépíté­sét. Végül is a nélkülözhetetlen, bonyolult kötélzettel ellátott élet­fa felállítását vállaltuk. És mit tesz Isten: a díszletet egy hurri­kánszerű szélvihar közvetlenül az előadás előtt felkapta, és elsodor­ta. Maradt a világítással ezerarcú­vá. varázsolt rom — és „eljátszot­ta” a díszlet szerepét. Egy vélet­len pedig még fel is erősítette a hatást: a tragédia csúcspontján hirtelen a játékszín fölé repült egy bagoly. A reflektoroktól meg­riadva ijedten csapdosott és velőt- rázóan felsikoltott. Vergődése, monumentálissá növő árnya a ro­mokon leírhatatlan hatással volt színészre, nézőre egyaránt. És az előadások emlékétől fel­villanyozva Mátyás Irén lelkesen sorolni kezdi a többi példákat: Mo­li ere: „Scapin furfangjai” a temes­vári Csiky Gergely Színház aktua­lizáló feldolgozásában, a koromsö­tét színpadon felropogó géppuska- tűzzel kezdődik. Majd mondaniva­lóját a fényárban hirtelen felragyo­gó templomrom egyértelműsíti. Emlékezik a Kálvária-dombon előadott „Csantavéri passió” záró­jelenetére, amikor a megváltás re­ményéről lemondó Jézus szavai alatt felragyogott a Nap, és felzú­gott a harang — mintegy termé­szet Idnálta biztatásul és ellenér­vül. Éppígy .játszott” a vásári ko­médiákban a török-kút is... Ezek a helyszínek szülészek és rende­zők fantáziáját egyaránt meglódí­tották. Az előadások után azonnal tervezgetni kezdték, miket lehetne még a jövőben az inspiráló kör­nyezetben eljátszani — összege­zett Mátyás Irén. A találkozás lehetősége A környezet vonzezereje mellett •a fővárosközeli Zsámbékon való bemutatkozás lehetősége vonzza a hivatásos színházakat a feszti­válra. Az anyagi és egyéb gon­dokkal küzdő nagyobb vidéki színházak után idén a határon túli társulatok éltek ezzel a lehetőség­gel. És a tapasztalatok hatására a kassaiakkal, a temesváriakkal, az újvidékiekkel, a marosvásárhelyi­ekkel hosszú együttműködés kör­vonalai bontakoztak ki. E két fő vonzerő magyarázza, hogy a fesz­tivált a szűkös — mintegy kilenc- százezer forintos — költségvetés­ből meg lehetett rendezni. S mi­után a színházak — az Arvisura kivételével — még alig játszott, idén bemutatott darabokat hoztak magukkal, a fesztivál friss infor­mációkat nyújtott a határon inne­ni és túli hivatásos és amatőr tár­sulatok törekvéseiről a szakmabe­lieknek is. Idén is igen jól sikerült az összmagyar amatőr színjátszók minifesztiválja, amelyen tíz ha­táron túli és hat hazai csoport mutatkozott be és ismerte meg egymás törekvéseit. Éppígy há­lával fogadta a külföldi magyar amatőr színjátszócsoportok negyven rendezője azt az egyhe­tes tanfolyamot is, amely fon­tos, hiánypótló segítség elszige­telten folyó munkájukhoz. Mindezek ingyenes megrendezé­sét Mátyás Irén pályázati támo­gatásokból teremtette meg. A határokszabdalta magyarság oszthatatlan kultúrája érdekében. Hangverseny és tárlat Sikeresek és teltházasak voltak a barokk templomban rendezett hangversenyeik, melyeken töb­bek között Finta Gergely fiatal or­gonaművész és két kevésbé is­mert egyházi kórus szerzett hírne­vet Zsámbéknak. Filep Sándor festőművész kiállítása pedig a képzőművész szakma figyelmét hívta fel Zsámbékra. A népszerű kiegészítő rendezvények látoga­tottsága mutatja, hogy az elsősor­ban az egyes színházi előadások­ra érkező közösség egyre inkább bekapcsolódik a többi programok­ba is. Mátyás Irén még elmondja: a helyi tsz, a katonaság, a helybéli vállalkozók és egyesületek, vala­mint a rendezvények szervezésé­be és lebonyolításába bekapcsoló­dó magánszemélyek egyre növek­vő száma nélkül ilyen kevés pénz­ből el sem tudná képzelni a Zsám­béki Szombatok rendezését. Az ő erkölcsi és valóságos támogatásu­kat élvezve, noha fáradtan, de már most kezdi szervezni a követ­kező nyári évadot. D. Veszelszky Sára Rendezó'dött a tankönyvellátás A tankönyvek 80 százalé­kát a Nemzeti Tankönyvki­adótól rendelik az iskolák annak ellenére, hogy már több mint 40 kisebb kiadó ad ki tankönyvet — hang­zott el Abrahám István igazgató sajtótájékoztató­ján. Megtudtuk: tavaly óta 40 százalékkal drágultak ki­adványaik, így könyveik át­lagára most 100 forint. Ez ma még mindig a legol­csóbb. A gyerekek viszont a piaci árnak csak a 40 szá­zalékos állami támogatás feletti 60 százalékát fize­tik. Idén 1400 féle kiad­ványból 16 millió példányt nyomtatnak. A megrendelt könyvek 95 százaléka júli­us végére elkészül. Ábra­hám István arról is tájékoz­tatott, hogy a vállalat finan­szírozási gondjai megszűn­tek, hiányaik pótlására ugyanis állami garanciájú hitelt kaptak. Problémák vannak viszont a terjesztés­sel. Az iskolai tankönyvigé­nyek nem pontosak, a taná­rok a várható diáklétszám szerint rendelik meg a tan­könyveket, így szeptember­ben derül csak ki a hiány, vagy felesleges példányok maradnak. Az ebből szár­mazó gondok enyhítésére augusztus közepétől tan­könyvbolt nyílik minden megyében, ahol a Nemzeti Tankönyvkiadó kiadványa­it árulják. A boltoban vásár­lók is megkapják a gyere­keknek járó évi 40 százalé­kos kedvezményt, ha felmu­tatják az iskola igazolását. A tankönyvek szabadforga­lomba —r teljes áron — a rendelések kielégítése után, szeptember közepén kerül­nek. Az új oktatási törvény­ben foglaltak szerint a jövő­ben az iskola fenntartója kapja az állami támogatást, így kevesebb felelősség há­rul majd a kiadókra. A tankönyvkiadó igazga­tója azt is bejelentette, hogy az ÁV Rt.-nél döntöt­tek a Nemzeti Tankönyvki­adó részvénytársasággá ala­kításáról. A 100 százalékos állami tulajdonú cég igazga­tótanácsában ezután a mi­nisztérium, a kiadó, a peda­gógus-szakszervezetek és a bankok képviselői is helyet kapnak. Hét közép-európai ország, Ausztria (akkor még) Cseh­szlovákia, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Szlovénia és Horvátország még 1990-ben széles körű kul­turális együttműködésre tett kezdeményezést. Ennek ered­ményeként 1992 májusától ti­zenegy nagyszabású tárlat fog- lalkozott-foglalkozik a barokk művészettel, különböző aspek­tusokból. A helyszínek pedig Prága, Pozsony, Velence, Var­só, Schlosshof, Trauenfels, Stara, Poznan, Székesfehér­vár, Zágráb, Ljubjana és Buda­pest. Az október 10-éig megte­kinthető Utak és találkozások című kiállítás a Budapesti Tör­téneti Múzeumban kétszáz művészeti alkotást sorakoztat fel. Hazai múzeumok, egyhá­zi gyűjtemények és magán­gyűjtők adták kölcsön féltve őrzött kincseiket. És érkeztek műtárgyak a közép-európai kezdeményezés országaiból. Huszonnégy nagyszerű kép látható most a magyar közön­ség által alig ismert, kiváló er­délyi gyűjteményből, a szebe- ni Brukenthal Múzeumból. Két évszázad barokk művé­szetéről szóló kiállítás azt jelzi, hogy itt kulturális és művészeti utak keresztezték egymást, kü­lönböző nemzetek művészei ta­lálkoztak és alkottak fantaszti­kus tematikai és stiláris változa­tosságot teremtve. Legnagyobb hatással ép­pen az itáliai mesterek voltak a közép-európai barokk kiala­kításában, elterjesztésében. Várak, kastélyok dísztermeit, stukkódíszeit, freskóit egész Közép-Európában olasz ne­vek fémjelzik. Schönbrunn dísztermeit S. Ricci festette ki. A barokk illúzió nagy pek- tivusaként számontartott And­rea Pozzo is szállított oltárké­Új igazgató Új igazgatója van a pilisvörösvári zeneiskolának. Hoós Sándor igen szoros versenyben nyerte el a veze­tői kinevezést. Az igazgatótól azt várják, hogy továbbvigye a vörös­vári fúvós hagyományokat. Hoós Sándor eddig Záhogy város zeneis­kolájának vezetője volt, a nyár fo­lyamán fog Pilisvörösvárra költöz­ni, ahol lakást bérel majd az önkor­mányzat anyagi támogatásával. pet Budára, a jezsuitáknak. Követője, a bolognai Antonio Galli Bibiena dolgozott is Magyarországon, legkivá­lóbb itteni műve a pozsonyi trinitárius templom látszat­kupolája 1744—45-ből. Német, osztrák és németal­földi mestereknek is meghatá­rozó szerep jutott a térség 17—18. századi művészeté­ben. Jan Thomas, Rubens utolsó tanítványa Zrínyi Mik­lós legismertebb portréjának mestere. A nürnbergi Paul Ju- venel a pozsonyi királyi vár termeiben festett allegorikus mennyezetképeket, a bécsi Hans Rudolf Miller Sárváron a Nádasdy-vár dísztermének freskóit jegyzi. A törökelle­nes harc az egyházi művészet­ben is megjelenik, a győri je­zsuita templom oltárán vagy az árpási templom főoltárké­pén a magyarok nagyasszo­nya védelmezi a török ellen szövetkező magyarokat. Hosszabb-rövidebb időre mecénás főurak szolgálatá­ban meg is telepedett egy- egy osztrák, német művész Magyarországon. Mások meg éppen magyar polgárrá- művésszé lettek: Jochann, Lu­cas Kräcker Egerben, Dorf­meister István Sopronban, Bebó Károly Óbudán tevé­kenykedtek. Rendszeres ma­gyarországi megbízatásainak köszönhetően életművének kiemelkedő munkáit hagyta hazánkban Franz Anton Ma- ulbertsch. Korai főműve a sü­megi plébániatemplom fres­kódísze 1757-ből. Jellegzetes barokk műfaj a portré. Egészalakos főúri kép­mások, arcképek sorakoznak a kiállításon. Különleges él­mény együtt látni tizenöt kö­zép-európai barokk festő önarcképét, művészportréját. k. Szerb népzene @ A Zenés Esték a Te­leki Kastély-ban sza­badtéri hangverseny- sorozat keretében a Vujicsics Együttes tart élő lemez-bemutatót a pomázi műemlék-kastélyban ma este 7 órától. buda-panzio Kft. Új és kitűnő állapotú, használt, import, miniárokásók, homokrakodók, és univerzális földmunkagépek eladása illetve bérbeadása. Cím: 1037. Budapest, Bokor u. 2-4. Tel.: (1)250-3301, (1)1250-3302 Fax: (1)250-3303 Filep Lajos: Sierra Pelada (olajfestmény) Vimola Károly felvételei Filep Lajos, székesfehérvári festőművész tárlatát a Zsámbé- ki Szombatok rendezvények idején nyitotta meg Melocco Miklós szobrászművész. A kiállítás augusztus 31-éig tekint­hető meg. A mellékelt képen Filep Lajos „Feszületek” című munkája látható

Next

/
Oldalképek
Tartalom