Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-03 / 153. szám
KICSIKNEK — NAGYOKNAK Sarlós Boldogasszonytól a kalászkoszorúig Aratási szokások Az aratás munkáját Péter- Pál napján, június 29-én, vagy Sarlós Boldogasszony napján, július 2-án kezdték meg. Mivel ezek a napok ünnepnapok voltak, a kezdés csak jelképes lehetett. A katolikus falvakban ilyenkor misét hallgattak, s az aratószerszámokat megáldatták. Legfeljebb egy-két kaszasuhintást tettek a gabonaföldön próbaképpen. Úgy tartották, hogy Pé- ter-Pál napján megszakad a búza töve. Sarlós Boldogasz- szony napja az elnevezésében rejti az aratás egykori módját, mikor még az asszonyok arattak sarlóval. Délvidéki falvakban úgy vélték, ha Sarlós Boldogasszony napján sarlóval szednek az asszonyok egy kevéske kalászt, akkor a jószágaik nem fognak betegségben elpusztulni. A maguknak arató családok nem rendeztek különösebb ünnepet a munka végeztével, de az uradalmakban nagy aratófelvonulások, bálok voltak, különösen azután, hogy 1901-ben miniszteri felhívás egységesítette az arató- és szüreti ünnepségeket. Az aratás végén az utolsó kalászokból készítették az aratókoszorút, mely különböző nagyságú és formájú lehetett: csigaszerű, korona alakú, koszorú formájú. Az utolsó kalászokból haza is vittek, hogy abból az őszi vetőmag közé keverjenek. Az aratókoszorút gyakran díszítették szalagokkal és mezei virágokkal. A koszorút és vele együtt a koszorúvivőt gyakran vízzel öntözték, abban a hitben, hogy így elegendő eső lesz majd a következő esztendőben. Az aratási felvonulók szerszámaikkal, ünnepi ruhában, énekszóval vonultak a gazda házához. Aratással, búzával kapcsolatos éneket énekeltek. Például: Arass rózsám, arass, Megadom a garast. Ha én meg nem adom, Megadja galambom. A gazdát pedig figyelmeztették: Elvégeztük, elvégeztük az aratást, az aratást. Készíts gazda, készíts gazda jó áldomást, jó áldomást, A gazdasszony, a gazdasszony jó vacsorát, jó vacsorát. A földesúr, az ispán vagy a gazda vendégül látta az aratóit étellel, itallal. A Bács megyei Topolyán például birkapaprikást és túróval, mákkal töltött rétest ettek az aratók, s annyit ihattak, amennyit csak bírtak. Zeneszóra táncoltak. A több heti megfeszített munka után volt, ahol azonnal megtartották az ünnepséget, de volt, ahol csak augusztus 20-án, Szent István napján. Az aratókoszorút általában a mestergerendára akasztották, és vetéskor a koszorúból kimorzsolt szemeket is a vetőbúzába keverték, hogy a következő évi aratás sikerét is biztosítsák. Tátrai Zsuzsanna Az aszódi gimnázium Petőfi Aszódon A gödöllői Grassalkovich-kastélyt Petőfi is láthatta Petőfi már felnőttként keresztülutazva Aszódon, ottani diákéveire jólesőn, sok humorral emlékezik vissza. Útirajzában is megemlíti: „Itt kezdtem verseket csinálni — ” Milyeneket? Első verseiből még nem ismerhető fel a későbbi nagy költő. Bucsúzás című versét.— melyből itt részletet közlünk — olvasva megállapíthatjuk: még nem a saját hangján írt. Klasszikus, görög, latin példákat követ, azokat utánozva fogalmaz. De a diákélet sok kedves mozzanatát így is megjeleníti, s érezteti, ahogy az iskolától való év végi búcsúzás vidámságába egy kis szomorúság vegyül. Petőfi Sándor / Útirajzok (részlet) Nem sokára ismét elaludtam, (nem csoda, egész éjjel ébren voltam!), s csak Gödöllőnél ébredtem föl. Azt mondják, hogy Gödöllőnek igen szép vidéke van. Nem tudom: igaz-e? mert már temérdekszer láttam, s így az első benyomást elfeledtem, most pedig restelem újra megvizsgálni. Gödöllőn lovakat váltánk és reggelizénk. A mint ki akartam a reggelit fizetni, egyik uti- társam ellenszegült, hogy ne fáradjak, majd kifizeti ő; egyszersmind ajánlá erszényét számomra egész Miskolcig. (Eddig valánk együtt menendők.) Ezen az ajánlaton más ember talán nem boszankodott volna. Én sem boszankodtam. Bebúttunk ismét társzekerünkbe, s mentünk, mentünk, mendegéltünk. Hát egyszer csak döcögni kezd a bárka, de olly embertelenül, mint né- melly poéta urak versei... elany- nyira, hogy kénytelenek valánk kiszállani, ha úgy nem akaránk járni, mint nem tudom kicsoda, a kinek csontjai izzé- porrá törettek. Kiszálltunk tehát, és én láttam, hogy ott vagyunk, a hol sejtém: Aszódon. Aszód! Aho, kedves olvasó, (igen: kedves olvasó, mert ki lehet kedvesebb az írónak, mint a ki munkáját olvassa?) kedves olvasó! — mondom — ha te tudnád, mennyi fekszik rám nézve e két szócskában: Aszód! Hanem ezt nem olvasnod kellene a phlegmaticus papírról, de hallanod, ah, hallanod, a mint ajkaimról legördül társaságában az elandalodás sóhajtásának: Aszód —- ! — ! — Csak egyszere kellene ezt a szót tőlem hallanod, s azonnal (!) kitalálnád, hogy én itt három esztendeig, tanultam... akarom mondani: jártam iskolába. S milly eseménydús három esztendő! 1. Itt kezdtem verseket csinálni — 2. Itt voltam először szerelmes — 3. Itt akartam először színész- szé lenni — A verselés a szerelem eredménye volt. A színésszélennia- karásnak pedig nem annyira eredete, mint következménye nevezetes. Nevezetes és szomorú! Professorom (Isten áldja meg őt!) jónak látta, tettbe menendő tervemet egy olly férfinak megírni, kinek eléggé nem dicsérhető tulajdonsága volt: a színészetet csodálatra méltó képen való módon gyűlölni. Ezen ritka tulajdonú férfi történetesen épen az atyám volt, ki — mint jó atyához illik — a veszedelmes hírvétel után egy percig sem késett pokoli örvénybe sü- lyedendő fija megmentésére rohanni. S istentelen szándékomtól csakugyan eltérítettek atyai tanácsai, mellyek még hetek múlva is meglátszottak... hátamon és lelkem porsátorának egyéb részén. Mind e történetek keresztül- huzódtak emlékezetemen, mialatt szekerünk. Aszód utcáinak sarán huzaton keresztül, melly mély, mint itt keletkezett első szerelmem volt. Petőfi Sándor Búcsúzás Drága tanító úr, ki fáradhatatlan iparral A tudományokban jártassá tenni akartál Bennünk1, vedd végső együttlétünkben ezen pár Búcsúszót, mert elválunk sok időre tetőled! S ti kedves helyek, ahol számf lanszor mulatoztunk Vagy nagy körbe* leülve, vagy a labdát veregetve És kapkodva, vagy ugrándozva, vagy édes örömben Víg dallokra fakadva, ezentúl csend üli kedvelt Tájitokat, már-már elhagyni fogunk mi ezennel! S végre deáktársim, kik nem köz s renyhe erővel Jártátok velem a tudomány ösvényit: ez óra Tőletek elválaszt, szétoszlunk mostan, egy erre, Másik amárra megyen születése helyére, holottan Hány örömek várják édes szüléinknek ölében! Majd amidőn a sors keze minket messzire széleszt Egymástól, midőn itt nem lelt örömökbe förödve Lészünk szülőink hajlékában, midőn ekkép Szólhat már ajkunk: ti komor gondok, nem adunk most Helyt főnkben néktek, kipihenni fogunk sok Munkáinknak utána, pihenni, nem tanodával Gondolkodni! Elég volt tíz hó arra! — O akkor Még egyszer gondoljunk itten lelt öröminkre, Gondoljunk, mennyit fáradtunk s izzadozánk itt, A tudományoknak kimeríthetetlen ösvényén. S most társim! miután végét már érte a munka, Amely tíz hóig szűnetlen foly vala köztünk, Jóisten veletek! Tanodánkat hagyjuk örömmel És szaporán édes szüléink kebelébe siessünk! Aszód, 1838, június Gyermekrejtvény Aratás idején igazán időszerű Petőfi Sándor 1843 nyarán írt versének első négy sora. VÍZSZINTES: 1. Az idézet eleje. 13. Tiszteletét fejezi ki. 14. Menyasszony. 15. Veszekszik. 16. Mézízű. 17. Gyöngyös környéki helység. 19. Brit atléta (Sebastian Newbold). 20. Üdítő ital. 21. Bujtogat. 23. A szén és a kálium vegyjele. 24. Határrag. 25. Nagyon meleg. 27. Zadar más néven. 29. Búza köteg. 30. Somogyi határmenti község. 32. Az idézet második része. 33. Palatínus. 37. A rubidium és az oxigén vegyjele. 39. Kéjes! 40. Hálót készítő rovar. 43. Küzdő harcos. 44. Állam az USÁ-ban. 45. Az idézet befejező része. FÜGGŐLEGES: 2. Látványos verseny be nem tört lovak megfékezésére. 3. Ötlet. 4. Apró. 5. Alma-...; kazah főváros. 6. Becézett férfi vagy női név. 7. Az idézet 4. része. 8. Helyhatározó rag. 9. Különféle színű csillogó vagy áttetsző ásvány. 10. Menyétféle ragadozó. 11. Portré. 12. Minőség-ellenőrző részleg. 13. Az idézet 3. része. 18. Női név. 21. Becézett Aranka. 22. Kapuban a labda. 24. A korcsma része. 26. Részvénytársaság, rövidítve. 27. Kalandfilmhős. 28. Lant közepe! 29. Aratószerszám. 31. A felületére jegyez. 34. ...es Salaam, Tanzánia fővárosa. 35. Arra a helyre. 36. ... Stewart, brit énekes. 38. Hatvan perc. 39. Lapos terület. 40. Népszerű, angol rövidítése. 41 Yoko ... 42. Hogyan, oroszul. Kedves Gyerekek! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését — a júniusi megfejtésekkel együtt — július 10-ig egy levelezőlapon küldjétek be a szerkesztőségünk címére. Ne feledjétek, már egyetlen helyes megfejtéssel is lehet nyerni! 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 33 39 40 41 42 43 44 45 Paizs Tibor Július (versnaptár) _ Ingújjra vetkezik a szél, pihen a katlan és a paplan, kurta éj és nyurga nappal, csak munkádnak nincs vége hossza, mely ezidőtájt nyughatatlan.
