Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-29 / 175. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JULIUS 29., CSÜTÖRTÖK A világ cserkészei ismét Gödöllőn Beszélgetés Görbe László vezető' tiszttel Robert Baden-Powell, egy lelkész nyolcadik gyermekeként — a század elején — felismerte, hogy mindennél fontosabb a gyermekek igaz életre nevelése. 1907-ben táborba vitte a gyerekeket, s ezzel elindította a mozgalmat. Magyarországon az első cserkészcsapatok a református és katolikus iskolákban alakultak meg. 1933-ban Gödöllőn tartották a cserkészek negyedik világtalálkozóját, s most ugyanott ismét ünnepre készülnek a fiatalok: a hatvanadik évfordulóra — július 31.—augusztus 9. között — emléktábort szerveznek, amelyre ezerháromszáz fiatalt várnak. Görbe László piarista paptanárral, országos cserkész- vezető tiszttel a készülődés közepette beszélgettünk. • A cserkészek életét a cserkésztörvény tíz pontja szabályozza. A harmadik törvény így szól: A cserkész, ahol tud, segít; a negyedik pedig azt vallja: a cserkész minden cserkészt testvérének tekint. A tizedik pont szerint: a cserkész testben-lélekben tiszta. De folytathatom a sort Baden-Powell gondolatával: „Nagy baj van ott, hol nincsen hajtársias- ság." Melyek a cserkészmozgalom legfőbb értékei? — Baden-Powell arra törekedett, hogy a gyerekek otthon érezzék magukat a természetben, ismerjék a nemzeti értékeket és keresztény felfogás szerint éljenek. Magyarországon Sík Sándor fogalmazta meg legpontosabban a hazai cserkészet programját: Isten. haza, embertárs. Vagyis megőrizzük a vallásos értékeket, a fiatalokban fejlesztjük a magyarságtudatot, ugyanakkor arra törekszünk, ismerjék fel a cserkészek, hogy minden embertársuknak segítségére lehetnek. • Klebelsberg Kunó egykori vallás és közoktatási miniszter szerint a cserkészet az akkori kor „ legnagyobb pedagógiai mozgalma” volt, mert nem hangzatos frázisokkal, hanem eleven példaadással nevelt. Mégis hogyan és miért szüntették meg az 1940-es évek végén a cserkészmozgalmat? — Az eltávolítás, a megszüntetés módszere változatos volt. 1946-ban Rajk László belügyminiszter egy hivatalos rendelettel feloszlatta a Magyar Cserkészszövetséget. Ám ez óriási felháborodást okozott, ezért újra engedélyeztette. Majd a mozgalmat 1948-ban egyesítették az úttörőszövetséggel, ami egyenlő volt a cserkészet megszüntetésével. A cserkésztiszteket elvitte az ÁVH, Faragó Ede országos vezető tisztet és Te- mesy Győző cserkészvezetőt például letartóztatták. A cserkészközpontok hivatalosan nem működhettek, ám a piaristák a keresztény szellemben tovább folytatták a kirándulásokat, túrákat. • A cserkészet önállóságra nevelt, tevékeny szeretette tanított; jellemképző, ügyességfejlesztő önnevelődésre buzdított. Életképességét bizonyítja, hogy amint lehetett, 1988 őszén Budapesten a Múzeum Kávéházban újra megalakult a Magyar Cserkész- szövetség. Pillanatnyilag hány szervezet működik hazánkban? — Az 1988-as újjáéledés nagy lelkesedést okozott. Jelenleg körülbelül négyszáz csapatban huszonötezer cserkész dolgozik. Valójában most derül ki, hogy a lelkesedés mögött a gyerekek menynyire bírják a fegyelmezett munkát. Áz alapelvek ugyanazok, mint régen voltak, vagyis a vallásos életmód, a hazaszeretet most is központi kérdésünk. • Az 1948-as évtől itthon szünetelt a cserkészmozgalom, ám a külföldi magyar cserkészet tovább fejlődött. Hogyan talált egymásra a két szervezet? Tartanak-e kapcsolatot a külföldi cserkészekkel? — A húszas években megalakult a Világ Cserkészszövetsége, melynek egyik alapító tagja gróf Teleki Pál vezetésével a Magyar Cserkész- szövetség volt. 1948-ban kikerültünk a szervezetből, de az idén a genfi kongresszuson elfogadták, hogy a Magyar Cserkészszövetség újra teljes jogú tagja lehet a világ- szövetségnek. így bekerültünk a nemzetközi szervezetbe, s szeptemberben már a nemzetközi központtal vezetőképzést indítunk. Természetesen más jellegű kapcsolatban vagyunk a Külföldi Magyar Cserkésszövetséggel, amely ma is jelentős helyet tölt be a külföldi magyarság életében. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség legfőbb feladata a kinti magyar fiatalok magyarságtudatának . ébrentartása, az anyanyelv ápolása, a magyar kultúra értékeinek őrzése. % Ön a Magyar Cserkész- szövetség vezető tisztje. Ebben a fontos feladatkörben milyen feladatokat lát el? — A piarista gimnáziumban matematikát és fizikát tanítok. 1988 óta veszek részt ismét a cserkészmozgalomban. Úgy érzem, ezt a mozgalmat ápolnunk kell! így kerültem 1989-ben Amerikába egy vezetőképző táborba. Feladatom: a hazai cserkészet vezetése, a cserkészek éves programjának kialakítása, különféle versenyeknek, pályázatoknak a kiírása. Vagyis feladatom a szövetség szellemi irányítása, a vezetőképzés felügyelete. • Hány vezető tiszt irányítja a cserkészek életét Magyar- országon? — Egy vezető tiszt van Magyarországon, helyettesek, illetve szakvezető tisztek azonban dolgoznak körülöttem, így például vízi cserkészekért, regős cserkészekért, kis- cserkészekért felelősek, programszervezők. Feladatom az ő munkájuknak a koordinálása is. • A magyar cserkészet történetében kiemelkedő eseménynek számított, amikor a londoni, a koppenhágai, a birckenheadi jamboree-k után 1933-ban Gödöllőn rendezték meg a IV. világtalálkozót. Az 1933-as jamboree- nak hatvanadik évfordulójára emlékeznek augusztus elején. Milyen programokra számíthatnak az ideutazó cserkészek? — Az ötvenedik évfordulót nem ünnepelhettük meg itthon; most azonban a hatvanadikat méltóképpen próbáljuk megrendezni. Meghívtuk a külföldi magyar cserkészeket, az európai cserkészek képviselőit, a hazai cserkész- fiatalokat, s közös táborban emlékezünk a hajdani béke- jamboree-ra. Frigyesy Ágnes Természetszerető dunabogdányiak Védelemre szorul a Róka-hegy A ’60-as évek elején kezdődött. Akkor hozták létre a dunabogdányiak a természetjáró szakosztályukat. Elkezdték járni a környező erdőket, réteket, s elkeseredve fedezték fel az oda kihaj igáit szeméthegyeket. Tenni akartak ellene. Hallottak a társadalmi erdei szolgálatról, melyhez csatlakoztak is. A későbbiekben önállósították magukat. A Pilis Parkerdőgazdaság akkori vezetője messzemenőkig támogatta ezt a kis társaságot, sőt kérte is a segítségüket. így lettek ők a '60-as évek táján az erdők védelmezői. — Miből tartják fenn magukat? — kérdeztük Horányi Györgytől, a klub vezetőjétől. — Nálunk nincs tagdíj. Ha bármilyen akciót szervezünk, közösen teremtjük elő a végrehajtáshoz szükséges összeget. Ha valakinek nem jut táborozásra — amire pedig minden évben sort kerítünk —, a többiek állják a szükséges költségeket. — Hányán vannak a csoportban? — A törzstagok száma úgy húsz körül van, rájuk mindig és mindenben számítani lehet. De alkalmanként negyvenen is összejövünk. — Mi lett azokból a gyerekekből, .akik ott voltak a csoport alakulásakor? — Legtöbbjükkel sikerült úgy megszerettetni a természetet, hogy olyan szakmát választottak, ami szorosan kapcsolódik érdeklődési körükhöz. Az évek során kilencen erdészek, öten agronómu- sok, négyen kertészmérnökök lettek, de van köztük biológia és földrajztanár is. — Mikor vették fel a Bioszféra Klub nevet? — Tíz évvel ezelőtt. Azóta aztán foglalkozunk szinte mindennel a mesterséges környezettől a természetes környezetig. Rendszerezzük és térképre kívánjuk vinni a környék növény- és állatvilágát. Ismeretterjesztő előadásokat tartunk, és ilyenkor bemutatjuk az általunk készített diákat a védett növényekről és állatokról. — Hol van a klubhelyiségük? — Itt a lakásomon. Néha húszán harmincán is összejövünk egy kis beszélgetésre, előadáshallgatásra, vetítésre. Vasárnaponként pedig útnak indulunk és bejárjuk a környéket. Jön velünk az óvodástól a nyugdíjasig mindenki. — Bejegyzett klubként működnek? — Most kértük a cégbírósági bejegyzést, azt is csak azért, mert akkor csekkszámlát nyithatunk. Nem mintha olyan nagyon sok adományt kapnánk. De nemrégiben kaptunk céltámogatást — negyvenötezer forintot — a rendszerező és térképező munkánk megsegítésére, csakhogy nincs hova utalni a pénzt. — Úgy tudom, hogy több mint egy éve harcolnak azért, hogy a Róka-hegynek nevezett harmincegy holdas részt természetvédelmi területté nyilvánítsák. — Már hosszú évekkel ezPázsitos nőszirom a Mester-réten előtt is foglalkoztunk ezzel a gondolattal — hiszen ezen a helyen csak mi tizenhét védett növényt tudunk mutatni, és igen sok a védelemre szoruló állat is —, de csak egy éve, hogy levelezésbe kezdtünk. Eddig semmi eredménye, még válaszra sem méltattak bennünket az illetékesek. Azóta a területet — mivel ez a rész a megszűnt termelőszövetkezet tulajdona volt — kárpótlási földként mérték ki, és el is adták. Ezek után már igazán nem tudom, hogy lehet-e még valamit tenni a gazdag élővilág megmentéséért. Arpási Mária Megkérdeztük Meddig tart a kutyahűség? Törökbálinton szívinfarktust kapott egy idős hölgy. Halála után a lakásban tartózkodó három hatalmas testű német juhászkutya megcsonkította gazdáját. Az eset után megkérdeztük dr. Szilágyi Zoltán főhadnagyot, az Országos Rendőr-főkapitányság Kutyavezető-képző Iskolájának kirológiai szakcsoportvezetőjét, kell-e félnie a gazdának a kutyájától. — A törökbálinti esetről nem tudok nyilatkozni, hiszen ahhoz részletesen kellene ismerni az ügyet és ott kellett volna lenni a helyszínen. így azonban egyszerűen nem értem, valójában mi is történhetett. A holttestet 48 órán belül megtalálták, ezért nem fordulhatott elő, hogy a kutyák kiéheztek. Abban sem hiszek, hogy a felélesztési kísérlet odáig fajult volna, hogy szétmarcangolják a gazdájukat, akivel azelőtt nagyon jó viszonyban voltak. Különösen azt furcsállom, hogy ezek után a kutyák barátságosan fogadták a nyomozókat. A kutyák számára semmi értelme nem volt annak, hogy ezt a szörnyűséget megtegyék. Ilyen esettel még soha nem találkoztam, csak macskákkal kapcsolatban tudok egy külföldi példát említeni. Olt viszont a 14-15 macska kiéhezett, ezért rágták meg a halott gazdájukat. Hogy a kutya milyen viszonyban van a gazdájával, az egyértelműen a neveléstől függ. Aki következetesen neveli a kutyát és megköveteli tőle a feltétlen engedlmességet, azt nem bántja. Bár a kutya is gondolkodik, mégsem olyan okos mint az ember, ezért nem szabad emberszámba venni. Az előfordul, bár viszonylag ritkán, hogy a kutya megharapja a gazdáját. Ennek az az oka, hogy miként az emberekkel is előfordul, a kutyákkal is megesik, hogy nincs rendben az idegrendszerük. Nem szabad a kutyákkal kegyetlenül bánni, bottal, pálcával nevelni őket, de természetesen a nevelés része az is, ha az ember meghúzza a fülüket vagy ad nekik egy-két pofont, ha nem engedelmeskednek. De minden családon belüli kutya- harapásnak előzménye, oka van, és csak akkor fordulhat elő, ha nem elég következetes a gazda. Arra is figyelni kell, hogy nincs két egyforma kutya, ezért a nevelésnél más-más módszerek járhatnak sikerrel. Mindenkinek, aki kutyát tart, ajánlatos elolvasni néhány könyvet a szakiroda- lomból, hiszen a neveléséhez szükséges tapasztalatokat nem könnyű elsajátítani. Az ember 40 ezer éve aszerint válogatta ki a kutyákat, melyek azok, amelyek az emberi közösségbe leginkább be tudnak illeszkedni. Ezért a kutyák gazdájukkal szembeni deviáns magatartásának okait a nevelésben kell keresni. (A törökbálinti esetről részletes tudósítás a 16. oldalon olvasható.) Halász Csilla Albertirsa Lakástextilbolt Pesti u. 53. Bag Diána vegyeskereskedés, Szent Imre u. 124. Bernecebaráti Happy shop, Madách u. Budakalász Barkácsbolt, Bajcsy-Zsilinszky u. 13/A Budaörs Keczán-bútor, Béke tér 19. Csömör Barkácsbolt, Széchenyi u. 107. Gvál AÖC-áruház, Körösi a 186. Jászkarajenő Iparcikkáruhaz, Rákóczi u. 19. Kismaros Építőanyag -kereskedés, Szokolay u. 86, Monor Kárpitosműhely, Garam u. 5. Nyáregyháza Ruházati Dőlt, Nyári Pál a 27. Pilisszántó Mini diszkont, Kossuth u. 74. Pilisvörösvár Lakástextilbolt, Fő u 69. Ráckeve Barokk Kft, Silingi u. 8. Szigetszentmiklós NES Kft., Radnóti u. 4. Aries kölcsönzőbolt Gyári u. 9. Szob Palmira szőnyegbolt, Park u. 1. Szód Mini ABC, Dózsa u. 139. Százhalombatta NSZK-bútorbolt, Erkel Ferenc u. 1. Törökbálint Tapiószecső Menno-TexKft, Bajcsy-Zsilinszky u. 9. Tápióság Uniszolg Kft., Bicskei u. 1. Vác Bútorkereskedés, Káptalan u. 6. Érd Ritmus Aruház, Diósdi u. 1. Orbottyán Napfény Ksáruház, Dózsa u. 69/A Ocsa Zeolit Gmk., Damjanich u. 31. Importőr: PÉCSI-KER Kft.
