Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-29 / 175. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. JÚLIUS 29.. CSÜTÖRTÖK 5 Az ügyelést központilag szervezik Magánzó állatorvosok Lapunk elsőként számolt be arról a rendeletről, amelynek értelmében feloldották az állatorvosi körzetek határait, s ezzel együtt átrendeződött az állatorvosi rendelések eddigi szisztémája. Az intézkedésnek fó' célja az volt, hogy az ál­lat-egészségügyi szolgáltatások is a piaci törvények hatása alá kerüljenek, a gazdálkodóknak megadassák a szabad ál­latorvos-választás lehetősége. A változásokról, illetve azok következményeiről dr. Kassay József nagykőrösi főállator- vossal beszélgettünk. Több mint hétszáz gyerek örülhet Két tornacsarnok már elkészült — Vannak, akik úgy vélik, a körzetesítés szétbontásával egy valójában jól működő rendszer szűnt meg. Mi er­ről a véleménye? — A közigazgatási terüle­teken kialakított állatorvosi körzetekbe beosztott állator­vosok tulajdonképpen kettős feladatot láttak el. Egyrészt az állat-egészségügyi igazga­tási feladatokkal is meg vol­tak bízva, másfelől teljesítet­ték szolgáltatási kötelezettsé­güket. Köztudott, hogy mun­kájuknak körzeti határok közé szorítását nagyon ko­molyan vette a központi irá­nyítás. Más területekre csak megbízással vagy helyettesí­téskor mehetett az állator­vos. Tény azonban, hogy a szisztémában minden körzet­nek egy biztos felelőse volt. Tulajdonképpen ennek is kö­szönhető, hogy a háború utá­ni meglehetősen rossz állat­egészségügyi helyzet javult, amit a ’70-es évek elejére nemzetközileg is elismertek. Enélkül nem is lehetett vol­na azt a jelentős volumenű élőállat- és húsexportot lebo­nyolítani, ami arra az idő­szakra jellemző volt. — Nagykőrösön ugyanak­kor sajátos gyakorlata ala­kult ki az állatorvosi rendelé­seknek. .. — A ’60-as évek elejétől, amikor létrejött a központi rendelő, a legutolsó időkig egy fedél alatt bonyolították le a reggeli órákban rendelé­seiket a körzeti állatorvo­sok. Az országban kevés he­lyen volt ehhez hasonló mun­karend. A körzetesítés szabá­lyai persze bent is érvénye­* Távoli nyelvrokona- > inkát hűvös és tar- V tózkodó emberek- ' nek tartja a közhie­delem. Ámbár az is a tapasz­talatok tárházába tartozik, hogy akit őszinte, jó szándé­kú barátnak ismernek meg, azt maguk is szívükbe fogad­ják, s barátságuk szálai na­gyon erősek. Ez tapasztalha­tó egyébként Vác és a finn­országi Järvenpää egy évti­zedes testvérvárosi kapcsola­tában is. Sokat tett ezért Kaarle Salmivouri polgár- mester, aki nemrég vonult nyugdíjba. Vác város június 12-én megtartott képviselő-testüle­ti ülésén úgy határoztak a honatyák, hogy mindezt mél­tányolni kell. A két város és a magyar—finn barátság el­mélyítésében folytatott mun­sültek, de a konzultációk, az információcsere szempontjá­ból mégis előnyös volt a szakma képviselői számára ez a fajta közelség. — A gazdák szempontjá­ból viszont korántsem egyér­telmű a körzetesített állator­voslás megítélése... — Nos, praxisomból ke­vés olyan esetről tudok, ami-, kor valaki panaszkodott ál­latorvosára. A nézeteltérése­ket adott esetben a főállator­vos segítségével mindig sike­rült elsimítani. A délelőttön- kénti együttrendelés pedig, úgy gondolom, előnyös volt az állattartók számára annyi­ból, hogy ha a körzeti állat­orvos akadályozva volt mun­kájában, mindig kéznél volt valamelyik kollégája, aki he­lyettesítette. — Az új állat-egészség­ügyi törvény még nem szüle­tett meg, amely pedig átfogó szabályozását biztosítaná e szakterületnek. Az előzetes rendelkezések konkrétan mi­ben jelentenek akkor előbb- relépést? — A közvetlen cél az volt, hogy az állat-egészség­ügyi igazgatás különváljék a szolgáltatási résztől. A ren­delettel ez meg is valósult. Tehát, amelyik állatorvos­nak arra engedélye van, a szolgáltatást ezentúl végez­heti másik körzetben is. Eb­ben a formában viszont a központi rendelések nem tudnak funkcionálni. De nemcsak ez az egy tényező szól ellene. Az állatorvosi szolgálat állami finanszírozá­sára nagyon kevés pénz áll rendelkezésre. Nem ritka­kássága elismeréséül Kaarle Salmivuorit Vác díszpolgá­rának választották meg. Kései elismerésként bár, de egyhangú szavazattal és jó szívvel adományozták a Pro Urbe-díjat egy nagyon idős és méltatlanul sokat szenvedett orvosnak, dr. Fa­luhelyi Gyulának is ezen a tanácskozáson. A nyugdíjas tüdőgyó­gyász 1907-ben született Nagyhecskereken és fiatalon került Vácra. Nagy szerepe volt Vác régi tüdőgondozó intézetének megnyitásában, ami még 1943-ban történt. Ő szervezte meg a jelenlegi helyén működő intézetet is, melyet aztán évekig veze­tett. 1950-ig a váci fegyinté­zet kórházának belgyógyá­szati és tüdőgyógyászati osz­tályvezető főorvosa volt. ság, hogy 25-30 évi szolgá­lat után egy köztisztviselői funkcióban levő állami állat­orvos 16 ezer forint bruttó fi­zetést kap. Ugyanakkor en­nek a központi rendelőnek a fenntartása, esedékes felújí­tása is költséges, s erre szint­úgy nincs pénz. Egyébként a jövőben olyan címen, mint állat-egészségügyi szolgálat, nem is biztosítanak pénz­ügyi keretet. Ezelőtt a ta­nács, illetve az állat-egész­ségügyi állomás finanszíroz­ta. Most sem az önkormány­zat, sem pedig az állomás nem tud miből költeni rá. Az állatorvosoknak sem érné meg a fenntartás, hi­szen köztudott, hogy az állat­létszám erősen lecsökkent, ennélfogva az állatorvosok jövedelme is. Ezért született az a döntés, hogy a jövőben csak az állat-egészségügyi igazgatás működik a rendelő épületében, emellett ott törté­nik még a járatleveleknek a kezelése. — A szolgáltatásokat te­hát az állatorvosok magán- rendelőjükben folytatják. Ki­alakultak-e ennek feltételei a városban? — Jelenleg öt állatorvos­nak van magánpraxisra enge­délye. A szolgáltatási Ugyele­tet jó ideig még központilag szervezzük, de valamikor majd az ünnep- és pihenőna­pokra, a szabadságolások ide­jére az állatorvosoknak önma­guknak kell megoldaniuk sa­ját helyettesítésüket. Az új rendre azonban nem szabad hirtelen áttérni, hiszen a la­kosság évtizedek alatt hozzá­szokott a központilag szerve­zett ügyeleti rendszerhez. Még arra is várni kell, hogy a szolgálati és igazgatási funk­ciók a gyakorlatban határo­zottabban elkülönüljenek. En­nek viszont majd csak az új állat-egészségügyi törvény te­remti meg igazából a feltéte­leit. M. J. Amikor az Igazságügyi Mi­nisztériumtól a Belügymi­nisztérium vette át az intéze­tet, a főorvos lemondott az állásáról. A kor viszonyai között bátor tettért koncepci­ós perrel válaszolt Rákosi rendszere. Az ítélet 12 évi fegyházbüntetés volt, mely­ből négy év után, Nagy Imre amnesztiarendelete alapján szabadult. Az idős orvos ma Vácott, Rádi úti lakásában tölti csen­des napjait. Ide érkezik majd a meghívás augusztus 19-ére. A Szent István-nap előestéjén sorra kerülő ün­nepségen adják át a Pro Űrbe és a díszpolgári kitün­tetést a püspöki palota előtt álló Szent István-szobornál, ahol jeles vendég mond ün­nepi beszédet. Duray Mik­lós, a szlovákiai magyarok Korszerűsödik a kerepesi kórház A megyei egészségügyi ellá­tás, az országos kórházháló­zatba való aktív részvétel, il­letve helyi elképzelések ala­kítják azt a korszerűsítési programot, mely négy-öt évre szóló fejlesztési-, átala­kítási- és bővítési elképzelé­seket tartalmaz a kerepes- tarcsai Flór Ferenc Kórház részére. Szabadfalvi And­rás igazgató főorvos tájé­koztatott bennünket az el­képzelésekről. — Tulajdonképpen nem el­hamarkodott azt kijelenteni, hogy a kórházunk — leg­alábbis ami a területét illeti — korlátlan lehetőségekkel rendelkezik — mondta az igazgató főorvos. — A jelen­legi 314 hektáros területen év­századokra adottak a bővítés­hez a lehetőségek, mégsem feltétlenül csak a térdégben való terjeszkedésen törjük a fejünket. Azon gondolko­dunk, hogy kivitelezhetőbb- nek, s nem utolsósorban ha­marabb megvalósíthatónak, illetve olcsóbb megoldásnak is tetszik egy belső korszerű­södés: olyan, melynek kereté­ben bizonyos osztályokat át­szerveznénk, s tekintettel a kórház központi fekvésére (az M3-as, a leendő MO-ás, az M30-as utak, a Hungaro- ring vonzáskörzetében épült a Flór Ferenc Kórház — a szerk.) kialakítanánk saját tra­umatológiai (baleseti) részle­günket. A kerepestarcsai kórházat érintő távlati elképzelések — melyeket egy közelmúltban megyei és helyi vezetők rész­vételével lezajlott intézmény- látogatás is alátámasztott — szervesen beilleszkednek Pest megye komplex egész­ségügyi fejlesztési tervébe. Ennek részeként a Flór Fe­renc Kórház — a Szent Ró- kushoz hasonlóan — néhány év alatt magas színvonalú be­tegellátásra berendezkedett egészségügyi intézménnyé válik, válhat. Ehhez egyrész­ről a megyei vezetéstől, más­részről a címzett és céltámo­gatások elnyerése útján vár­ják az érintettek a támogatást. M. É. Együttélés mozgalmának el­nöke lesz, az idén másod­szor is, Vác vendége. * Díjakat, kitüntetéseket so­kan várnak titokban, mások nyíltan is megkérdezték már, hogy egyik vagy másik polgártársuk, az érdemei el­lenére miért nem kapott még díszpolgári címet — említet­te a döntés után Moys Csa­ba alpolgármester, aki ma­gyarázatul hozzátette: A Pro Urbe-díjat váciaknak adjuk. Ez nem jelentéktelenebb a díszpolgári címnél, melyet a nem Vácott élő, de vásorun- kért cselekvő személyek kapnak meg. Ezáltal tiszte­letbeli váciakká választjuk meg őket. K. T. I. Hosszú idő óta prob- lémát okozott Mono- W^Mron’ hogy több isko- '''-V- la nem rendelkezett megfelelő, testnevelésre al­kalmas helyiséggel. Jobb hí­ján az osztályteremben vagy az udvaron, illetve más isko­lák tornatermeiben sportol­tak a gyerekek. Marton Aurél polgármes­ter elmondta, hogy a napok­ban megtörtént két tornate­rem műszaki átadása. A mo- norierdei általános iskola egy tizenkétszer huszon­négy méter, a Monoron lévő Nemzetőr utcai általános is­kola egy tizennyolcszor har­minc méter alapterülető tor­natermet kapott. A két beru­házás mintegy 60,5 millió Az Örkényben immár egy esztendeje működő Buci Ma­ci-klub az egyik jó példája annak, miként dolgozhat együtt — elsősorban a gyere­kek érdekében — a település elemi iskolája és művelődési központja. A recept hihetetle­nül egyszerű: adott néhány tucat kisiskolás, akik szíve­sen maradnak együtt tanító nénijükkel, no és természete­sen egymással is a kicsenge­tés után, s ehhez párosul egy viszonylag kihasználatlan, patinás szabadidőközpont. Mindehhez már csak két jól együttműködő felnőtt kell: előbbit Gergely Anikó, a má­sodikos Örkényi diákok peda­gógusa, utóbbit pedig Kul­csár István, a művelődési központ igazgatója képvise­li. Ólyan emberek ők, akiket hivatali idejükön túl is a gye­rekek foglalkoztatása, szóra­koztatása köt le. A fiatal Örkényi tanítónő ötlete volt a német eredeti­ből hazánkban is meghonosí­tott, s a gyerekek körében ha­mar népszerűvé vált Buci Maci magazinon alapuló klub létrehozása. Arra gon­dolt Gergely Anikó, hogy a tanítványai körében is elter­jedt és ismert gyermekfolyói­rat játékos vetélkedőit, meg­oldásra váró feladatait, kö­zös fejtörést igénylő kézü­gyességi rejtvényeit érdeme­sebb lenne szervezett kere­tek között, a gyerekekkel együtt olvasgatni, megolda­ni. így nemcsak azt lehetne elérni, hogy olyan kicsinyek is hozzájussanak ehhez a vi­tathatatlanul hasznos, ám meglehetősen drága folyói­rathoz, annak tanító-nevelő barkácsötleteihez és játékos feladataihoz, akik a magas árat nem tudják megfizetni, hanem az önfeledt együttlét által a kis iskolás közösség is formálódik, gazdagodik. Zömében Anikó néni má­forintba került, amely össze­get 40 százalékban céltámo­gatásból, a fennmaradó részt önkormányzati pénz­ből teremtették elő. A tornaszerek és sportfel­szerelések beszerzése folya­matban van, de mire elkez­dődik a tanév, több mint hét­száz gyermek számára meg­oldottá válik a testnevelés színvonalas oktatása. Várhatóan év végére elké­szül a helyi szakmunkáskép­ző intézet tornaterme is. A tekintélyes létesítmény 42 millió forintos beruházást igényel. Az itt tanuló több, mint négyszáz gyermek a jövő év elején veheti birtoká­ba a tornacsarnokot. sodikosai a klubtagok. így a tanítónő azt is lemérheti, hogy az iskolai foglalkozáso­kon mennyire fejlődik a gye­rekek tudása, bővül a képze­lőereje. — Arra ugyanis na­gyon ügyelek — mondja Ger­gely Anikó —, hogy ezek az órákon kívüli foglalkozások, soha ne legyenek megterhe- lők a gyerekek számára: az itt eljátszott játékok gazdagít­sák a kicsik tudását, kéz­ügyességét, képzelőerejét. Jó volt látni, hallani, hogy az ötletadó, a Buci Maci fo­lyóirat, magyar nyelvű kiad­ványának szerkesztői nem hagyják magukra ifjú követői­ket. A kettejük között hamar kialakult szoros kapcsolat már csak azért is indokolt, mert az Örkényi klub az első, sőt mind ez idáig az egyetlen is az országban. Hasonlóan tevékeny a kap­csolat a klub és az annak ott­hont adó szabadidőközpont között is. Utóbbi biztosítja a foglalkozásokon felhasználás­ra kerülő felszereléseket, a já­tékos vetélkedők eszközeit, kellékeit. — Kimondottan tanít, fej­leszt ez a folyóirat — magya­rázza Gergely Anikó. — Ugyanakkor ötletei alapján olyan foglalkozásokat szerve­zünk, melyek segítségével a gyerekek megtanulnak önfe­ledten játszani. Ez az elképze­lésünk adja az alapot ahhoz is, hogy jövőre már a nagyob­bakat is bevonjuk foglalkozá­sainkba. Az Örkényi buci macis gye­rekek messzire álmodnak az idei vakáción. Míg névadó gazdájukkal együtt ők is a megérdemelt pihenőjüket töl­tik, arról szövögetik tervei­ket, felhasználva a folyóirat szerkesztőivel kialakult jó kapcsolataikat, hogyan juthat­nának el akár Disneylandbe is. (mailár) A váciak finn díszpolgára Pro Urbe-díi az életműért Sz. L. Az Örkényi gyerekek nagy utazása Buci Maci nyaral Bár az Örkényi Buci Maci-klub nyári szabadságon van, kis­diákjai a vakáció alatt is felkeresik a foglalkozásoknak ott­hont adó szabadidőközpontot, ahol ezekben a napokban napközis tábor és diákcentrum működik. E dologtalan órák arra is alkalmat nyújtanak, hogy az ifjú buci maci­sok tovább szövögessék vágyaikat egy Disneylandbe terve­zett kirándulásról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom