Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-03 / 153. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1993. JULIUS 3., SZOMBAT Reklámok historizmusa Manapság, ha már sokallja az ember a televízió híradá­sai révén a szeme láttára alakuló legújabbkori történe­lem komor színeit, elég ha a reklámokat végignézi, s máris megbizonyosodhat róla, hogy létezik már egy ró­zsaszínű historizmus is. Ennek alapja az a néhány per­ces képsor, amely a fogkókorszak végének örömhírét adja a nézőnek. Tudva azt, hogy a valódi földtörténet során különbö­ző'korszakok váltották egymást, vagyis véget értek, átad­ván helyüket az újnak, majd újrakezdődtek, felmerülhet a kérdés, hogy a fejüket saját történelmük megírására adott reklámszakemberek mit találnak ki legközelebb, hogy meg legyen a folytonosság. Nemrég Salzburgban volt szerencsém a választ is meg­találni. Glückliche Eiszeit! — virított a jégkrémeket szál­lító teherautóra pingált színes képen a felirat. Eszerint most, hogy feltehetőén áldozatok nélkül átvészelte az em­beriség a fogkókorszakot, elkezdődik egy örömtelibb idő, a boldog jégkorszak? A frappáns szlogen szerint igen, s csak irigyelhetjük mindkét reklámszöveg kitaláló­jának optimizmusát. Irigyelhetjük és ábrándozhatunk, amíg az újabb hírösz- szefoglaló kül- és belpolitikai tudósításai, riportjai fáj­dalmasan és jó alaposan ki nem józanítanak. (ribáry) Környezetbarát termékek jelzése Történelmi épületek helyreállítása a Várban Támogatják a Házat Hazát Alapítványt Magyarországon is bevezetik a környezetbarát termékek emblémáját. Sikeres előkészí­tés esetén jövő év január 1-jé- től már alkalmazható az első néhány terméknél a környe­zetkímélő jellegre utaló ábra, felirat. Az embléma megter­vezésére pályázatot írnak ki grafikusoknak. A termelők ugyancsak pályázaton nyerhe­tik el az embléma használati jogát. A pályáztatást, zsűri­zést, vizsgálatokat — nonpro­fit jelleggel — a pályázati és az emblémahasználati díjak­ból fedeznék. Az elképzelé­sek szerint körülbelül 150 ezer forintot kell majd fizetni pályázati díjként, és további 200 ezer forintba kerül majd az embélma két-hároméves időtartamú használata. Eze­ket a költségeket a nagyobb A Kereszténydemokrata Nép­párt képviselőcsoportja akár a nyári szünet terhére is kész folytatni a törvényhozó mun­kát, hogy a szeptember 1-jei is­kolakezdésre mind a közokta­tási, mind a szakképzési, mind a felsőoktatási törvény meg­szülessen. Semjén Zsolt, a frak­ció újonnan megválasztott szó­vivője nyilatkozatban közölte, forgalomból fedezhetik a ter­melők. Ugyan még távolról sem a nyugati országokban ta­pasztalható módon, de már hazánkban is szempont a vá­sárlásoknál az egyes termé­kek környezetbarát jellege. Az embléma használatára két-három évente újra jogot kell szerezniük a termelők­nek, bizonyítva, hogy tovább­ra is megfelelnek a külön kö­vetelményeknek. A pályázati elv alapja, hogy az egyes termékeknek a teljes körű használati értéken túl szükséges kielégíteniük a speciális környezetkímélő el­várásokat. Az elvárások rend­szerét egyelőre 8-10 termék­re dolgozzák ki, például az azbesztmentes fékbetétekre, a folyékony élelmiszerek kör­nyezetkímélő csomagolására. hogy a KDNP-képviselőcso- port nem ért egyet a szocialis­ta párti Jánosi György javasla­tával, amely elhalasztaná a közoktatási törvény tárgyalá­sát és határozathozatalát. A KDNP mindezt egyfajta időhú- zási kísérletnek tartja, tekintet­tel arra, hogy a közoktatási tör­vényjavaslat ügyében — mint a nyilatkozatban olvasható — (Folytatás az I. oldalról) Tervezik a Kossuth téren lévő volt építésügyi miniszté­rium épületének eladását, a balatonaligai üdülő étékesíté- sét. Ebből több mint 2 milli­árd forint bevételre számíta­nak. A negyed kialakításának részben az a célja, hogy a par­lament épületét felszabadít­sák, s azt az Országgyűlés tel­jes egészében birtokba vehes­se. Másrészt szükség van a Dísz tér—Szent György tér történelmi épületeinek helyre- állítására. Mivel a kabinet az érintett épületek üzleti vállal­kozási célú hasznosítását el­vetette, így azokat közintéz­ményként lehet csak használ­ni. A régészeti feltárásokra, s a tervezési munkálatokra a jövő évi költségvetés terveze­te 350 millió forintot irány­zott elő. A helyreállítással érintett ingatlanok kezelőjé­vé a Miniszterelnöki Hivatal válik. Az előkészítő munkála­Frakcióülés Az MDF-frakció csütörtöki, éjszakába nyúló ülésén Szabó Iván pénzügyminiszter, Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemze­ti Bank elnöke és Becker Pál pénzügyminisztériumi állam­titkár jelenlétében tárgyalt az 1993. évi pótköltségvetésről, az áfa-módosításról és beve­zetésének határidejéről, vala­mint az ennek hatását ellensú­lyozó kompenzációs lehetősé­gekről. A vitáról részletek nem is­meretesek, de az MTI munka­társának információja szerint a csütörtöki frakcióülés előkészí­tette a jövő kedden, a három koalíciós frakció részvételével sorra kerülő együttes ülést, amelyen ugyanezekről a té­mákról kívánnak közös állás­pontot kialakítani a képviselők. a lehető legszélesebb körben zajlott egyeztetés. A nyilatkozat szerint a KDNP frakciója ugyancsak szükségesnek tartja a lelkiis­mereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítását, amely a hadseregen belül az egyéni vallásgyakorláson túl biztosítaná a közösségi vallás­gyakorlás jogát. tok helyzetét a kormány 1994 első félévében megvizs­gálja. Gyurkó János részletesen ismertettee a Török Köztársa­ság kormányával aláírt kör­nyezetvédelmi együttműködé­si megállapodást, melynek célja a Duna vízgyűjtőterüle­te és a Fekete-tenger védel­mének összekapcsolása. Ma- gyaroszág irányításával ké­szül a Duna-medencei ökoló­giai Egyezmény. Ez a készü­lő megállapodás azt szolgál­ja, hogy az érintett országok a korábbinál szorosabban mű­ködjenek együtt a térség kör­nyezetvédelmében. Törökor­szág azt szeretné elérni, hogy az említett egyezmény jelen­tős mértékben hozzájáruljon a Fekete-tenger szennyezésé­nek csökkentéséhez. Légifel­vétele szerint ugyanis a Duna deltája a Fekete-tenger leg­szennyezettebb része, s ameny- nyiben sikerülne megtisztíta­ni a folyót, úgy ez lényege­Az 1992. október 23-i, Kos­suth téri eseményeket, a köz- társasági elnök elleni provo­kációt vizsgáló képviselőcso­port pénteken beszámolt nyolchónapos munkájáról és ismertette következtetéseit a T. Házzal. Mécs Imre, szabad- demokrata képviselő, a cso­port vezetője az elkészült je­lentést ismertetve kijelentet­te: a botrány kialakulásában döntő szerepe volt az állami és információs szervek — a rendőrség, a nemzetbiztonsá­gi szervek és Belügyminiszté­rium — között tapasztalható együttműködési és informáci­ós zavaroknak: annak, hogy a skinheadek készülődéséről tudtak, ám erről csak a Köz- társasági Őrezredet értesítet­ték, a belügyminisztert és a BM-et nem. Az eset súlyát csökkenthét­té volna, ha időben tájékoz­tatják a köztársasági elnököt a várható provokációról, s ő ezzel felkészülten tud szem­benézni. A képviselőcsoport jelentése szerint nem kizárha­tó, hogy a kormány és az ál­lamfő között akkortájt fennál­ló feszült viszony az pka an­nak, hogy Göncz Árpádot előzetesen nem tájékoztat­ták. Joghézagok is hozzájá­rultak a vizsgálódó képvise­lők szerint a botrányhoz, mi­vel a paragrafusok a rendőr­ség és a biztonsági szervek fellépéséhez nem adtak meg­felelő támpontot. Az Ország- gyűlésnek és a kormánynak arra hívja fel a figyelmét, hogy módosításra szorul a gyülekezési jogról szóló tör­vény, amely ma még megen­gedi, hogy egy helyszínen, egy időben két demonstráci­ót is tartsanak. A későbbiek­ben olyan törvényi szabályo­zást kell kialakítani — álla­pítja meg a jelentés — amely lehetővé teszi a rend­őrség határozott közbelépé­sét, illetve rögzíti a katonák és határőrök állami, politikai rendezvényeken történő civil­ruhás közreműködésének sza­bályait. A jelentés végezetül leszögezi: nagyobb jogkörrel sen hozzájárulhatna a Feke­te-tenger ökológiai viszonyai­nak javításához. A két ország között létrejött együttműködé­si megállapodás ezt célozza, s az egyezmény a kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta. A Házat-Hazát Alapítvány forgótőkéjéhez 50 millió fo­rinttal járul hozzá a kormány. Az alapítványt az Egyesült Államokban már sikeresen működő Habital for Huma­nity International hozta létre. Célja: modem és gyors tech­nológiákkal rövid időn belül kulcsrakészen elkészíthető családiház-építés támogatása. Az építési költségeket az ala­pítvány megelőlegezi a jelöl­teknek. Akik azt havi törlesz­tés formájában 20-25 éven kersztül kamatmentesen fize­tik vissza. Feltétel az is, hogy a kölcsönvevők 500 óra kö­zösségi munkát végezzenek vagyis így járulnak hozzá az alapítvány más tagjainak há­zépítéséhez. bíró parlamenti vizsgálóbi­zottság felállítása hasonló esetekben elengedhetetlen. A jelentés ismertetését kö­vetően Irányi Gábor szabad- demokrata képviselő kért szót, hogy emlékeztesse a T. Házat az október 23-i esemé­nyek körül az elmúlt napok­ban kialakult média-viharra: a Pesti Hírlap írására, A Hét több adására, amelyben az SZDSZ-re, Gadó Györgyre terelődött a provokáció meg­szervezésének gyanúja. Boross Péter belügyminisz­ter is fontosnak tartotta kifej­teni véleményét a képviselő- csoport jelentéséről. Beveze­tőként kijelentette: a nyolchó­napos vizsgálódás során nem sok olyan tényre sikerült a csoportnak fényt deríteni, mint amit megelőlegezett. A képviselőcsoport működését klasszikus ellenzéki megmoz­dulásnak nevezte, amelynek gerincét, az „SZDSZ és az MSZP románca” adta, ehhez csatlakozott — a miniszter számára meglepő módon — a Fidesz is. A belügyi tárca vezetője nem látja szükséges­nek további intézkedések megtételét, mindössze egy kérdésben adott jogértelme­zést a rendőrségnek: a párhu­zamos tüntetések esetéről. A Kossuth téri események­ről tudósító médiumokat a miniszter is a manipuláció vádjával illette, mert azok szerinte felnagyították az ün­nepi nagygyűlés- résztvevői között megjelent, mintegy száz bőrfejű fellépését. —Aki a tv-felvételeken mu­tatott néhány skinhead láttán megijed, az ne politizáljon — vélte Boross Péter, majd szóvá tette, hogy a Kuba mellett tüntető szélsőbalos fiatalok nem váltottak ki ha­sonló reakciót. A miniszter szavai után Kuncze Gábor, a szabadde­mokraták frakcióvezetője azon meggyőződésének adott hangot, hogy Boross Péter felszólalása bátorítást adott ma még kis számú szél­sőségeseknek. Amerikából jöttek Zacsek Gyula, Szilasy György országgyűlési képvi­selők és Pongrácz Gergely, az 56-os Világszövetség elnö­ke pénteken sajtótájékoztató­jukon közölték: megdöbben­tek, hogy mennyire elferdí­tett híradások jelentek még a sajtóban amerikai kőrútjuk­ról. Zacsek többek között el­mondta: az MDF elnökségi tagjának tekinti magát, és ezért a testület szerdai ülésén is arra kérte „vádlóit”, hogy a bizonyító hangszalagokat a rádióban, az esetleges video­felvételeket pedig a televízió­ban mutassák be. A tévé hatalom Lakásomon hívott fel dr. B. L., mert — mint la­punk olvasója — várta, hogy reagálni fogok a Napté vében szombaton reggel látottakra. Ekkor ugyanis a Magyar Újság­író Közösség Petőfi Sán­dor Sajtószabadság-dí­jának átvétele után vála­szoltam a Naptévé ripor­terének kérdéseire. Dr. B. L. szerint a tévéripor­ter nem ismerte Tőkés László levelét, s ezért fir­tatta azt, hogy oly mó­don csöppent a Pest Me­gyei Hírlap örömébe az üröm, hogy a főtiszteletű úr nem fogadta el szer­kesztőségünk megtiltá­sát a díjátadással kapcso­latos állófogadásra. Nem fogadta el, merthogy a Pest Megyei Hírlap nem a centrumban áll, mon­dotta a riporter, holott mint arra dr. B. L. föl­hívta a figyelmemet, Tő­kés László ezt írja: .Jól­eső érzés tudni, hogy a közszolgálati médiák te­vékenységébe ez esetben maga az elkötelezett szol­gálat is belefér, s ez nem föltétlenül jelenti a tár­gyilagosság hiányát, rész­rehajlását vagy elfogult­ságot*’. Mindez azt jelen­ti — s ebben dr. B. L.-lel tökéletesen egyetértünk —, hogy a főtiszteletű úr Nagyváradon ugyancsak jó véleménnyel van a Pest Megyei Hírlapról. Magam sajnos az adást nem láttam, nyilat­kozatomat nem tudom, hogy miként vágták meg, de kedves olvasón­kat megnyugtatom, el­mondtam, hogy a Pest Megyei Hírlap igenis a centrumban áll, itt sem­miféle szélsőséges néze­tek nem jelennek meg. Ám az biztos, hogy a lap magyar és keresztény, ami sajnos ma — s ez de­rül ki Tőkés László hoz­zánk írt leveléből is — sokkal több embert za­var, mint ahányan a mai Magyarországon ennek örülni tudnak. Azon pe­dig, hogy a televízió ezt a kérdést ily módon fir­tatta, azon mi már egyál­talán nem lepődünk meg, egyszerűen oda sem figyelünk arra, hogy miképpen ferdítik el a tényeket. (Vödrös) Horváth Balázs sokáig ellenezte A felelősség nem görgethető' tovább Horváth Balázs MDF-es képviselő, a rendszer- váltás utáni első belügyminiszter tegnap annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az Al­kotmánybíróságnak az igazságtételi törvénye­ket elutasító határozata után az Országgyű­lésnek minél hamarabb meg kellene hoznia az úgynevezett pufajkás törvényt, azaz az Egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzé­séről szóló, a kormány által előterjesztett tör­vényjavaslatot. Horváth Balázs szerint az Alkotmánybíró­ság döntése után az Országgyűlésnek indirekt eszközökkel kell igazságot szolgáltatnia, és egy ilyen indirekt eszköz a múlt rendszer álla­ma és társadalma működésének sarokpontját képező III-as főcsoportfőnökség embereinek és az ügyosztályhoz kötődők személyének nyil­vánosságra hozatala, s az egész ügy „felfejté­se”. Horváth Balázs személy szerint hosszú ide­ig ellenezte a törvényjavaslat parlamenti meg­tárgyalását, mert tudatában volt annak, hogy ez igaztalanul pokoljárást eredményezhet szá­mos ember számára. Most azonban úgy látja: a parlamentnek vállalnia kell a törvény meghoza­talát, még ha gyötrelmek árán is, illetve úgy, hogy sokaknak igaztalanul gyötrelmeket okoz. Mint kijelentette: ezt a felelősséget már nem görgethetjük tovább. A képviselő utalt arra is, hogy hosszú ideig a saját eszközeivel akadá­lyozta is a törvény meghozatalát, de az elmúlt körülbelül egy évben történtek alapvetően meg­változtatták álláspontját. Segítenek a kereszténydemokraták Parlamenti napló s Újabb vita az incidensről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom