Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-23 / 170. szám
PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1993. JULIUS 23., PENTEK S Atrajzolódó kulturális térkép Múzeum- és iskolaalapítók Dömsödön A dömsödi önkormányzat a közelmúltban döntött arról, hogy a volt kaszinóépületet múzeum alapítása céljából eladják a Szilágyi András—Kovács Júlia iparművész házaspárnak. A múzeumban Szilágyi András édesanyjának, Báthory Júlia üvegművész és iskolateremtő' pedagógus életművét mutatnák be. A szomszédos telken lévő, volt katolikus iskolában pedig e padagógiai koncepción alapuló középiskolát szerveznének. A két intézmény működtetésével sok szempontból példaértékű kezdeményezés indulhatna útjára a Duna-parti településen. A célokról és a lehetőségekről Szilágyi Andrással beszélgettünk. Egyházművészet Vácott Egyházművészeti kiállítás nyílik holnap 16 órakor Vácott, a Görög templom kiállító termében. A tárlatot Keszthelyi Ferenc megyéspüspök nyitja meg. Kiállítás Biatorbágyon Sváb népviselet A ma 92 éves, a legutóbbi időkig alkotó Báthory Júliáról évtizedekig nem hallottunk. Életművére az Iparművészeti Múzeum kiállítása hívta fel újra a közvélemény és a művészvilág figyelmét. Arra az életműre, mely müncheni tanulmányai, dassaui alkotókorszaka — melynek során Bauha- ussal is kapcsolatban volt —, valamint párizsi sikerekben gazdag tevékenysége során alakult ki, ötvözve a korszak művészeti hatásait sajátosan egyedi elképzeléseivel. A harmincas években Párizsban ő kezdte alkalmazni a homokfúvás technikáját az üveg díszítésére. Csiszolt és homokfúvással készült üvegtárgyait, szobabelsőit, építészeti üvegjeit a Párizsi Szalon kiállításain, valamint középületeken ismerhette meg a világváros közönsége A művész hazatér 1939-ben hazatért. Munkásságával példát mutatott az egy műhelyben folyó művészi tervezésre és kivitelezésre, egyben pedagógiai rendszert dolgozott ki a magyar üvegművészetet magas fokon művelő iparművészek képzésére. 1952-ben a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban létrehozta az üveg tanszakot. Maga képezte az oktatókat, a művészeti munkásságának példájával is nevelt. — Művészetét a precíz, átgondolt, fölöslegesség- mentes rajzok jellemzik, amelyek mindig az adott tárgy lényegéhez és az üveg anyaglehetőségeihez kapcsolódnak — mondja Szilágyi András. — A kiváló rajztudás és a magasszintű szakmai képzettség hozta létre ezt a rendkívül lényegre törő — és túldíszí- tésre hajlamos üvegművészetben egyedülálló — művészi világot. A példa követése — Sajnos, sok esetben a családtagokra hárul, hogy nagy jelentőségű életművek állandó bemutatását kezdeményezzék vagy arról gondoskodjanak. Ha sikerül céljuk megvalósítása, az mindenképpen példamutató lehet. Miért éppen Dömsödöt választották? Kézitükör (1937) — Tizenhárom éve töltünk hosszú időt dömsödi nyaralónkban. Két éve le is költöztünk ide a fővárosból. Szerettük volna, ha mindenképpen méltó helyre kerül édesanyám életműve. Az anyagi lehetőségek megteremtésére hoztuk létre 1991 -ben a Schola Manufac- tura Alapítványt, és további Három angyal (részlet, 1941) támogatók megnyerésére kezdeményeztük az Iparművészeti Múzeum kiállítását, saját forrásainkból és várható hitelekből tudnánk megvásárolni a volt kaszinóépületet. A viszonylag központi helyen fekvő, nagy térből álló, 130 négyzetméter alapterületű kaszinó — megfelelő átalakítással — kiválóan alkalmas az életmű bemutatására. Hogy a felújítás és a berendezés valóban méltó legyen, szeretnénk mindent egyedül csinálni. Az önkormányzattól azt reméljük, hogy a kellő csatornákon megfelelő publicitást és propagandát biztosít a múzeumnak. Szeretnénk, ha felvennék az Expo-programba is, esetleg a közeli Apaj-puszta lovasrendezvényeihez kapcsolva, kulturális eseményként. Ha a hiteleket megkapjuk, már idén elkezdődhet a felújítás. Legszebb reményeink szerint a múzeum egy éven belül megnyílhat. A kiállításon édesanyám üvegmunkáit és pedagógiai programját mutatnánk be. Együtt létezhet — Hogyan vetődött fel önökben az iskolaszervezés gondolata? — Hallatlan lehetőség, hogy a kiállítás és az iskola, mint szellemi bázis, együtt létezhetne. Mindig ott lenne a példa, amire az oktatás épül. Édesanyám általunk bővített pedagógiai koncepciója alapján kreatív gondolkodásmódot és alkotóképességet fejlesztő középiskolát szeretnénk, ami ugyan kiemelten foglakozik a művészet elméletével és gyakorlatával, de ezt az alkotóképesség szolgálatába állítja. Ha pedig diákjainkban a művészi alkotóképességet sikerül felfedeztetnünk, a megfelelő főiskolán tovább képezhetik magukat. Feleségem és jómagam az üvegszakmában dolgozunk, ráadásul nejem kerámiával is foglalkozik. A művészi oktatást más szakokkal is bővíteni szeretnénk, mert ennyi üvegművészi indíttatású fiatalra az országnak nincs szüksége. A kaszinó szomszédságában álló iskolaépület újra az egyház tulajdonában van. Megállapodásunk szerint üveg—kerámia és rajzműhelyt alakítanánk ki benne, amelyet egyelőre mi használnánk. S ha sikerül az oktatást megszervezni, az iskolát is mi működtetnénk. Mindez hosszú folyamat eredménye lenne. Hogy milyen hosszú, azt legfőképpen az anyagiak határozzák meg. Szilágyi András még hozzáfűzi: Dömsödön lassan csak csecsemők és öregek maradnak. A középiskolás korosztály a szűkebb-tágabb környéken tanul, és lassan elszokik a falutól. Az iskola egyik fontos feladata a fiatalok helyben tartása lenne. Úgy érzem, Szilágyi And- rásék el fogják érni céljukat. Ha ez sikerül, újabb meghatározó szellemi centrum születik egy kis településen: újabb jeleként az átrajzolódó kulturális térképnek, amelynek jövőbeni központjait nem a település nagysága, hanem a felhalmozott szellemi értékek mellett a küldetéstudattal párosuló kezdeményezőkészség hozza létre. D. Veszelszky Sára Igaz, hogy kicsi, de nagyon érdekes kiállítás nyílt nemrégiben Biatorbágyon a régi állomás épületéből átalakított Faluházban. Sikerült a szervezőknek egy kis teremre való sváb ruhát összegyűjteniük, ami nem volt éppen könnyű, hiszen az ott élők sem különbek nálunk: a feleslegesnek, divatjamúltnak ítélt holmikat nemigen őrzik meg, mert kell a szekrényben a hely az új ruháknak. Szerencsére találtak azért néhány nénit, akik, ha a padláson is, de megtartották a régi korokra jellemző öltözékeket. Hogy miért éppen a sváb öltözködés darabjait igyekeztek összegyűjteni? Annak az az egyszerű oka, hogy a faluban igen sok sváb ember él. Most már igaz kevesen járnak népviseletben. A szervezők célja éppen az volt, hogy felelevenítsék a régi idők diHagyományteremtő szándékkal lép ki otthona falai közül a Fővárosi Nagycirkusz Zenekara: július 23. és augusztus 22. között péntek és szombat délutánonként térzenével szórakoztatja a Városliget közönségét. Műsorukban népszerű, örökzöld melódiák csendülHalbauer Ede „Létélményeim" címmel mutatja be xeroxműveit a Dorottya utcai kiállítóteremben tegnap megnyílt tárlatán. Az eredetileg grafivatját, megőrizzék a régi hagyományokat. Itt a látogatók megtudhatják, hogyan is nézett ki a hosz- szú ing, a kantáros pufándli, milyen volt az alsó- és felsőszoknyák szabása, a pruszlik, a rékli, vagy annak hétköznapi változata, a puzli, a pán- csudli és a mindezekhez viselt kötény. A ruhák szépek, érdekesek, aki akarja, a hónap végéig még megnézheti, s ha megtetszik valamelyik darab, még arra is kaphat tanácsokat, hogyan készítheti el magának. Mint megtudtuk, ottjártunk óta bővült a kiállított ruhák száma. A kiállítás megnyílásának hírére többen ajánlottak még fel néhány ruhadarabot. így aztán nagy a szervezők öröme, hiszen ők ezt akarták, azt, hogy a falu népe közügynek tekintse régi hagyományaik ápolását. Árpási Mária nek fel 13 órai kezdettel a Széchenyi fürdő melletti parkos területen. A koncerteken többek között Morricone — Federico Fellini filmjeinek állandó zeneszerzője —, John Lennon, Paul McCartney, Duke Ellington közkedvelt dalai hangzanak el. kus alkotó a mostani kiállításon 1985—1993 között készült speciális xerox-munkái legjavát tárja a nagyközönség elé. Árva János temetése Árva Jánost, a Nemzeti Színház 70. életévében elhunyt Jászai Mari-díjas színművészét július 27-én, kedden 11 órakor búcsúztatják a Farkasréti temetőben — tudatta a Nemzeti Színház igazgatósága. Divatos sváb ruhák a harmincas évekből Vimola Károly felvétele Örökzöld melódiák Térzene a Városligetben Létélmények
