Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-23 / 170. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP BÖNGÉSZŐ 1993. JULIUS 23., PETEK Nyelvészek dilemmája Mi lehet az „oké” oka? Valamennyi amerikai kifejezés közül talán a legamerikaibb és napjainkban a világ szinte valamennyi nyelvében találkozhatunk vele — ami az eredetét illeti, az „okay” (minden rendben) körül a jelek szerint még sincs minden rendben. Amerikai nyelvészek két lehetőséget valószínűsítenek. Az egyik szerint az „okay” (O.K.) 1839. március 23-án született, amikor egy bizonyos Charles Gordon Greene nevű újságíró a Boston Morning Post aznapi számában „Oll Korrect” kifejezést használt az „al correct” helyett. A másik lehetőség szerint az „okay” kifejezés egy évvel később született — 1840-ben a Demokrata Párt helyi szervezete Martin van Buren elnök születési helyére vonatkoztatva használta az „O.K.”-t, ami azt jelentette, hogy „Old Kinderhook New York államban”. Az az évi választási kampány lázában azután az „O. K.” politikai jelszó lett és rövidesen meghódította az egész amerikai nyelvterületet. Ezzel azonban az „okay” története még távolról sem ért véget. Nem létezik még egy olyan kifejezés, amely annyi új elméletre és spekulációra sarkallta volna a nyelvészeket, mint ez. Közben pedig minden nyelvész azon igyekszik, hogy lehetőleg még korábbról keltezze az „okay” megszületését. így egyesek 1790-ben jelölik meg ezt az időpontot, arra hivatkozva, hogy Andrew Jackson akkori amerikai elnök egy irat alá az „O.K.” betűket biggyesztette. Vannak olyan brit nyelvészek is, akik 1565-re mennek vissza, miközben egy állítólagos brit végrendelet szövegére hivatkoznak. De ez a feltevés is elhalványul a mellett az elmélet mellett, amely szerint az „okay” az ógörög nyelvből származik — görög tanítók írták a két betűt a dolgozatok alá, jelezve, hogy „óla” (minden) és „kala” (jó). Mivel pedig a XIX. században minden jobb amerikai iskolában tanítottak görögöt, lehetséges, hogy az újságíró Greene a tanárain keresztül ismerte meg a kifejezést. Természetesen nem csak amerikai nyelvészek foglalkoztak a rejtély megoldásával. Különösen Németországban mutatkozott nagy érdeklődés az „okay” eredete iránt, s a legkülönfélébb elméletek születtek. Például, hogy az amerikai polgárháború idején született és az „O.K.” az „Oberkommando” (főparancsnokság) rövidítse. Más elmélet szerint német újságok korrektorai az „ohne Korrektur” (javítás nélkül) szavakkal minősítettek egy-egy kiváló kéziratot. Végül van aki azt állítja, hogy a kifejezés egy bizonyos Otto Kaiser amerikai gyárostól ered, aki a gyárában készült minden egyes munkadarabot személyesen ellenőrzött, és ha kifogástalannak találta, nevének kezdőbetűivel jelölte meg azt. Rolls-Royce Kínába A Rolls-Royce Motor Cars Limited az utóbbi négy hét folyamán 26 luxusautót adott el Kínában, zömmel a virágzó délkeleti tartományokban — jelentette be Michael Donovan, a cég kereskedelmi igazgatója az Új Kínának adott nyilatkozatában, melyet a minap közölt a hivatalos kínai hírügynökség. Donovan rámutatott, hogy a világméretű recesz- szió közepette csökkent a luxusjárművek iránti kereslet, ezért a kizárólag luxusigények kielégítésére szakosodott cégnek új piacok után kellett néznie. Kínát tartósan célba vette, mert reményei szerint a világ leggyorsabban növekvő gazdaságában kialakult vagyonos társadalmi rétegekből legalább évi száz luxusgépkocsira kerül vevő. A cég által gyártott Rolls-Royce és Bentley típusú gépkocsik árai egyenként 100 és 350 ezer dollár között mozognak. Olcsó leszerelés Angliában Harckocsik Lada-áron A fegyverek furcsa szabadpiaca, vadászgépek felbukkanása ócskavastelepen és magánházaknál a kerti törpe szomszédságában nemcsak keleteurópai jelenség. A brit védelmi minisztérium egykor milliárdos értékeket kínál ezekben a napokban szabad értékesítésre — ha akad vevő. A hidegháború végeztével feleslegesnek bizonyult, de a fegyverzetcsökkentési megállapodásokban nem érintett harci eszközök közül négy Leander típusú fregattot lehet kapni egyenként 80 ezer fontért — egy-egy jobb luxusjacht áráért. Ezek eredetileg darabonként 20 millió fontba kerültek a hatvanas években, és többet nemrég felújítottak, további 10 millióért. Dízel- motoros tengeralattjárók egyenként 200 ezer fontért kaphatók. A legforróbb cikknek a vadászgépek és a tankok bizonyulhatnak a gyűjtők körében. Huszonhat Phantom FGR—2 elfogó vadászt akarnak eladni egyenként 10 ezer fontért. A hatvanas években darabját 7 millióért szerezték be. Az új ár alacsonyabb, mint egy használt Mercedes kocsié. Nyolcszáz, eredetileg félmillió fontos Chieftan harckocsi is eladó. Az ára állapotától függően 3-4000 font. A legolcsóbbak a Ferret típusú, eredetileg 50 ezer fontos páncélautók. Ezret adnak el belőlük, egyenként 5-800 fontért. Ennyiért használt Ladákat árusítanak Nagy-Britan- niában. A védelmi minisztérium felügyel a magánszemélyekhez kerülő fegyverek hatástalanítására. Az új eladási kampányt azután hirdették meg, hogy az eredetileg fejlődő országoknak, például Pakisztánnak, Szaúd-Arábiának felkínált harceszközök többségére ott nem találtak kellő érdeklődést. Franciaországban is Körök a búzameződben Rejtélyes, kör alakú nyomokat talált búzaföldjén egy francia paraszt a Párizstól nem messze lévő Itteville település közelében. A földműves, aki tíz nap óta nem járt a mezőn, a csendőröket hívta ki, hogy megállapítsák, ki garázdálkodhatott a vetésben. A csendőri vizsgálat meglehetősen furcsa eredményre jutott. Szándékos rongálásnak nem találtak nyomára, ellenben a lenyomatok a földön rendkívül szabályosak voltak: két, egyenként 21 méter átmérőjű, szabályos kört találtak. Ezekből két „nyúlvány ágazott ki, 15 méteres hosszúságban és másfél, méter szélességben, s ezek végén újabb szabályos, 12 méter átmérőjű kör van. A két nagy kör érinti egymást. A búzaszárak a földre feküdtek, de a kalász érintetlen maradt, a magok nem sérültek meg. A csendőrség mindenesetre elhatározta: kikéri a francia űrkutatási intézet szakvéleményét is a nyomozáshoz. Itteville-ben most két feltételezésben hisznek a helyi lakosok: egy részük szerint ufó szállt le a búzamezőre, mások viszont úgy vélekednek, hogy vakációzó diákok valamiféle éretlen tréfája fektette a földre az érett kalászokat. Amerikai menekültek Budapesten Prágához hasonlóan Budapesten is mintegy ötezer, túlnyomórészt fiatal amerikai él, akiket vonzanak a sajátos új lehetőségek. Még többen szeremének jönni, mert hazájukban nem tudnak elhelyezkedni, de Magyarországon is nehezebb már munkát találniuk, mert mind kevésbé van szükség külföldiektől piacgazdasági és egyéb tanácsokra. A budapesti amerikai kereskedelmi kamara hétszáznál több frissen végzett diplomás jelentkezését tartja nyilván: akik munkát keresnek, és hetente tucatjával érkeznek az újabb életrajzok. Ted Boone, a kamara volt elnöke szerint „gazdasági menekültekről” van szó, akik a hazai gazdasági nehézségek közepette a volt kommunista országokban látnak lehetőséget az érvényesülésre. A lap szerint azt egyesek meg is találják, de egyre nehezebben. Egyszerűen túl sok már az amerikai — miközben a „bennszülöttek” értetlenül állnak a jelenség előtt, hogy valaki az Egyesült Államokból Magyarországra települ. Kőbe zárt história Pilisszentlélek kőhajításnvira fekszik megyénk határától. A hangulatus kis falu vadregényes varázsa már az ezredforduló első századaiban élt őseinket is rabul ejtette. Nyilvánvalóan abban az időben is bővelkedett vadban a környék. Bizonyítéka ennek a királyi vadászkastély. Az épület a XIII. századig működött ebben a minőségben, majd a Pálos rendi szerzetesek birtokába került, akik kolostorrá építették át. Sajnos, ma már csak a romok emlékeztetnek az évszázadok ködébe vesző históriára. A málladozó kövek repedéseiben vadvirágok ütöttek tanyát. Az utókor azonban emlékezik. 1985 óta az Esztergom Barátainak Egyesülete gondozza a történelmi köveket, ám Pest megyei turisták is könnyűszerrel fölkereshetik; Dobogókőtől turistaúton közelíthetik meg a látogatók a vidám vadászok, komoly szerzetesek hajdani lakhelyét. tó-dor Alsóházi egerek a Temze partján A brit parlament felháborodott törvényhozói a minap az egészségügyi állapotok javítását követelték a patinás épületben, ahol uzsonnájuk az alsóház éttermében a szemük láttára vált egerek martalékává. Az egyik szemtanú, Ken Purchase munkáspárti képviselő elbeszélése szerint egy dagadt és egy sovány egérke szállta meg hétfőn este a 140 esztendőt megélt Temze-par- ti országház teraszéttermét. „A szendvicsekre vadásztak a megátalkodottak” — állította Purchase. Jamagucsi-gumi krimi Ezer rendőrt mozgósított a japán rendőrség a gengszterháború megfékezésére. A Jamagucsi-gumi, a szigetország legnagyobb alvilági szervezete és a kisebb Kjokuto-kai között tört ki háborúskodás, ami a Jamagucsi-gumi emberének megkéselésével indult. Azóta három gengsztert öltek meg, és hatot megsebesítettek. Ä hatóságok azt feltételezik, hogy a tavaly márciusban elfogadott bűnszövetkezet-ellenes törvény beszűkítette az alvilág mozgási lehetőségeit, és emiatt éleződött ki köztük a piacért folyó harc. Országszerte 27 helyen történt lövöldözéssel járó merényletkísérlet az elmúlt napokban, a legtöbb Tokióban, amiből azt a következtetést vonja le a rendőrség, hogy a Köbei székhelyű Jamagucsi-gumi a fővárosban akar terjeszkedni. Helye lehet-e a „nagy kormányosnak”, Mao Ce-tungnak Kína kulináris szótárában? Ez a kérdés került az érdeklődés középpontjába annak következtében, hogy Nanking- ban megnyílt egy magántulajdonban lévő étterem, amely nemcsak Mao nevét vette fel, hanem a néhai kínai elnök kedvenc ételeit is feltünteti étlapján. A felszolgálók Mao-jelvé- nyeket viselnek, és a „nagy kormányos” kedvenc ételeit hordják ki a kedves vendégeknek: sertéssültet szójamártással és ecettel, sertésbelsőségekből főzött levest gombával. Azon még senki nem ütközött meg, hogy Mao kedvenc ételei az étlapon szerepelnek, de hogy az étterem bejáratának homlokzatán a vezér eredeti keresztneve, Run-ce olvasható, az már — lapjelentések szerint — heves vitákra adott okot. — Mi történne, ha diszkókat, kávéházakat vagy közfürdőket is elneveznénk a „nagy kormányosról”, vagy talán Marx Károlyról is? — kérdezte némely felháborodott olvasó. Kínában tilos éttermeknek olyan nevet adni, amely rossz befolyást gyakorol a társadalomra, amely nemzetközi szervezet neve, amely kizárólag külföldön ismert, s végül amelynek nincs írásjele vagy számokból áll. „Nehéz lenne azt mondani, hogy Mao Ce- tung neve azok közé tartozik, amelyek rossz befolyást gyakorolnak a társadalomra” — jelentette ki egy nankingi városi vezető. — Ezért új előírásra lenne szükség. Mao „resti” Nankingban
