Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-19 / 166. szám

K.UIMrV'r^'' r- t * i\s I. MEGYEI HÍR ap XXXVII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM Ára 13,50 forint 1993. JÚLIUS 19., HÉTFŐ Véget ért a budapesti csúcs Képviselni a közös érdekeket Hídavatás Franjo Tudjman horvát el­nök tegnap délután megnyi­totta a maslenicai pontonhi- dat — jelentette be a horvát rádió. A Horvátország déli és északi részét összekötő ideiglenes híd 279 méter hosz- szú és két forgalmi sávból áll. A megnyitó ünnepségen horvát jelentések szerint részt vettek a Zágrábban akk­reditált nagykövetek, s 170 újságíró tudósított az ese­ményről. A Tanjug korábban azt ír­ta, hogy a horvátok azért ha­lasztották délutánra a híd megnyitását, mert attól tartot­tak: a krajinai szerbek ágyú- tüzet zúdítanak a létesít­ményre. A krajinai szerbek által is magukénak követelt terüle­ten lévő maslenicai híd és a zadari repülőtér megnyitását az a szerb—horvát egyezség tette lehetővé, melynek értel­mében a horvát rendőrség és hadsereg július végéig kivo­nul a térségből és helyüket az ENSZ békefenntartóinak adják át. A megegyezés értel­mében a hidat és repülőteret csak a polgári szervek és ma­gánszemélyek használhatják. A Közép-európai Kezdemé­nyezésre szükség van, beleil­lik az általános európai folya­matba. Meg kell azonban ha­tározni a feladatokat és a ha­tékony együttműködés felté­teleit. A KeK nem alternatí­vája az európai integráció szervezeteinek, hanem az egységesülést segíti. Ezért a KeK-et politikai fórumnak, politikai klubnak tekintjük, amely meghatározza a térség problémáit és segít a közös érdekek képviseletében — je­lentette ki Antall József. A magyar kormányfő, a KeK soros elnöke a szervezet bu­dapesti konferenciáját lezáró szombat délutáni sajtótájé­koztatón — amelyen a talál­kozóra érkezett miniszterel­nökök voltak jelen — elhang­zott értékelése szerint a KeK nem csak a kormányok és parlamentek, hanem a polgá­rok kapcsolatainak erősítésé­ben is jó úton halad. A gazda­sági együttműködés azonban még nem elég hatékony, ezt bizonyítja a tagországok egy­mással folytatott kereskedel­mének visszaesése is. A KeK ugyan nem zárt szerve­zet, de nem kívánják tovább bővíteni, mert abban az eset­ben céljait sokkal nehezeb­ben tudná elérni. A konferencián elhangzot­takat összegezve Antall Jó­zsef elmondta: fontos, megol­dandó feladatként került szó­ba a nemzeti kisebbségek ügye, és a résztvevők arra ju­tottak, hogy preventív, meg­előző politikára van ezen a te­rületen szükség, mert senki­nek nem érdeke, hogy a dél­szláv válsághoz hasonlóra sor kerüljön. A KeK annyit ér, és any- nyit tud tenni, amennyit a tagországok akarnak — hang­súlyozta Antall József, majd indokolatlannak mondta azo­kat a vélekedéseket, amelyek szerint a szervezetnek nincs létjogosultsága. Hozzátette azonban, hogy a KeK-nek át kell alakulnia és új feladato­kat kapnia. A tagországok gazdasági együttműködését, annak lehe­tőségeit több újságíró is fir­tatta. Erre válaszul az olasz miniszterelnök, Carlo Ciam- pi a világszerte tapasztalható recesszió által támasztott ne­hézségekre hivatkozott, ame­lyek miatt most nem lehet csodát várni. Szerinte az or­szágok szabad kereskedel­mét kellene fejleszteni. Az olasz kormányfő és osztrák kollégája, Franz Vranitzky egybehangzóan állították: a konferencián szóba került inf­rastrukturális fejlesztések — vasút, útépítés, energia-pro­jektek —, fellendülést hoz­hatnak, mert megkönnyítik a kapcsolattartást, a szolgáltatá­sok, az emberek áramlását, és munkahelyeket is teremte­nek. Felvetődött az is, hogy mindez megoldható-e a né­metek pénze nélkül. Erre vá­laszul Franz Vranitzky, és a cseh kormányfő Vaclav Kla­us is megerősítette: Németor­szág részvételét nem kívánja senki kizárni. Antall József ehhez hozzátette: Németor­szág támogatja a KeK-et. (Folytatás 3. oldalon) Vadászok díszsortüze Bajor—magyar vigasság Tóalmáson Végre egy olyan ünnepség, amire régóta vágytunk, ami­ben bőségesen van jókedv és öröm is — jelentett ki dr. Katona Tamás országgyű­lési képviselő, miniszterel­nökségi államtitkár Tóalmá­son, a szombat-vasárnapi „Bajor Napok” rendezvé­nyeinek ünnepélyes megnyi­tóján. A hét végi vidám sörfesz­tiválon az alig háromezer la­kosú magyar falu bajor test­vértelepülése, a München melletti Feldafing mutatta be a kialakult tradíciókkal rendelkező német kisvárosi polgárság önfeledt ünneplé- si fortélyait. Azt például, ho­gyan lehet egy úszómeden­cében, nyakig a vízben ba­jor dallamokat fújni. A ven­dégek felállították egy több mint ezer embert befogadó óriási sörsátort. A münche­ni Spaten sörgyár pedig a hi­deg — legalábbis a szomba­ti kánikulában még ez szá­mított slágernek — hagyo­mányos kriglikben felszol­gált nedűről gondoskodott. de kínáltak bajor csülköt, perecet, no meg az előbb említett bajor fúvószenét is lehetett hallani. Nem vélet­lenül jellemezte Feldafing tóalmási bemutatkozását dr. Alexander Arnot, Németor­szág magyarországi nagykö­vete úgy, hogy sikerült el­hozni Bajorország egy ré­szét a magyarokhoz. Ezt lát­ni, tapasztalni, ízlelni tud­ják az emberek, s ebben van az esemény igazi jelentősé­ge. (Folytatás a 4. oldalon) Cserkésztalálkozó Gödöllőn Nagyszabású, nemzetközi cser­késztalálkozó kezdődik július 31-én Gödöllőn az 1993-as gö­döllői jamboree 60. évfordulója alkalmából. Akkor 30 ezer fiatal gyűlt itt össze szerte a világból; most 20 országból 1300 résztve­vőt várnak az egykori helyszín­re: a Jakobi-tó melletti tölgyes erdőbe. Egyik napjukat Gödöllő­nek szentelik a cserkészek: a Rá­kos-patak medrének kitisztításá­val járulnak hozzá a környezet oltalmához. A Cserkész Világszövetség­nek egyébként jelenleg 131 or­szágban összesen 20 millió tagja van, közöttünk az öt éve újjáala­kult Magyar Cserkész Szövet­ség, amelyhez 500 csapatban 20 ezer cserkész tartozik. A politi­kamentes szervezet elsődleges célja olyan ifjúsági mozgalom szervezése, amely a természet szeretetére, önállóságra, önneve­lésre tanítja tagjait. Duna-blokád Belgrádban, a zimonyi kikötőben tegnap megkezdődött a Duna blo­kádja. A „békés eszközöket” al­kalmazó blokád első tíz napjában a külföldi hajók csak engedéllyel haladhatnak itt át, míg az azt köve­tő tíz napban már csak azok a ha­jók közlekedhetnek, amelyek kö­telezettséget vállalnak arra, hogy visszafelé egy jugoszláv hajót is kijuttatnak a Duna jugoszláv sza­kaszáról. Europalotás Nem érzékelem, hogy itt lenne a szokásos nyári uborka- szezon. Hol vannak már a Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke megkezdte évi rendes szabadságát kezdetű érdekfeszítö hírek. Az idei nyár aszályával és sáskáival, délvidéki háborújával és csúcstalálkozóival igencsak vál­tozatos. A Parlament az elmúlt hetek rendkívüli üléssza­kain nagy horderejű törvényekről döntött, a koalíció át­rendeződése és stabilizálódása szintén a nyár eseménye. Az ismét szeszélyesre fordult időjárás azonban nem csak a nyaralnivágyókat zavarta meg. Az eddig virulens és sikerorientált Köztársaság Párt is megsínylette a hóin­gadozást. Egy nemrég alakult, nagy önbizalommal és anyagi háttérrel rendelkező' politikai párt belső' viszályai bizonyára sokakat érdekelnek, feltűnő' azonban a sza­bad magyar sajtó visszafogott, már-már szemérmes rea­gálása. Hol van a koalíciót naponta boncoló, nemegy­szer huszadrangú személyek nyilatkozatait felhasználó szerkesztői rafináltság? Két vezető tisztségviselő távozott, nevezetesen a párt­igazgató és a kampányfőnök. (Hol vannak még a válasz­tások...) Legnépszerűbb napilapunk tudósítása hem­zseg a felvetett, de meg nem válaszolt kérdésektől. Palo­tás úr bölcs, töprengő, jövőt sugárzó arca mindenesetre ott díszeleg az Europlakátokon, benzinkutaknál és búza­mezőkön, belvárosban és építési telkek határán. A kilé­pők öntetszelgőnek és idő előttinek tartják a plakátokat, szerintük a pártelnök ezzel önmagát tolja előtérbe. Hagy­juk a minden titkok tudóját, kandeláberek, plusssz-tab- letták és golfpályák urát, maradjunk a párt egyik alelnö- kének szavainál. Szerinte a két távozó szakember az el­múlt hetekben rengeteget dolgozott, valószínűleg ez a túlterhelés okozta felfokozott érzékenységüket is. Mégiscsak nyár van, javaslom pihenjék ki fáradalmai­kat, ettől talán nem lesznek annyira érzékenyek, s majd vissza tudnak mosolyogni plakát-mosolyú elnökükre. Székely Ádám Kopjafát avattak Felsogödön Kopjafát avattak vasárnap délelőtt Felsogödön. A máso­dik világháború áldozatai­nak emlékoszlopát a helyi MDF-szervezet készíttette. A felsőgödi katolikus templomban előbb istentisz­teleten imádkoztak a fél év­századdal korábban elesette­kért, majd a templom mellé vonult ki az emlékező soka­ság. Itt dr. Bognár László or­szággyűlési képviselő be­szélt a gödiek régi óhajáról, amely most megvalósult, noha az egész település „nagy” emlékművének elké­szítése még várat magára. Az áldozatok — fronton, munkatáborokban meghal­tak, elhurcoltak, eltűntek névsorát három év óta gyűj­tik. Elsősorban dr. Széli And­rásáé helyi képviselő-testüle­ti tag és Híres László, min­den idők talán legnagyobb atlétikai futóedzője több mint száz nevet gyűjtött ösz- sze. A listát még nem zárták le: amikor ez megtörténik, a neveket tartalmazó emléktáb­lát a kopjafa talapzatára he­lyezik majd el. (Folytatás a 4. oldalon) Kétezres tagság Ülésezett a Széchenyi Kör Új alapszabály elfogadásá­val zárult a Széchenyi Ist­ván Emlékmúzeum Baráti Körének közgyűlése szom­baton Budapesten. Környei Attila, az egyesület titkára elmondta: a dokumentum leglényegesebb eleme, hogy a területi tagcsoportok mostantól önállóan működ­hetnek. A közgyűlés létrehozta a Széchenyi Kör Ifjúsági Szár­nyát, valamint határoztak a más társadalmi egyesületek­kel — többek között a Szé­chenyi és a Berzsenyi Társa­sággal — való együttműkö­désről is. Az 1975-ben alakult Szé­chenyi Körnek jelenleg há­romszáznegyven települé­sen mintegy kétezer tagja munkálkodik gróf Széche­nyi István emlékének méltó ápolásán. Céljuknak tekin­tik emellett az ifjúság neve­lését, a történelemszemlélet formálását, valamint az is- meretteijesztést is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom