Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-19 / 166. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JÚLIUS 19.. HÉTFŐ A bonni kormány — a szociáldemokrata ellenzék egyetértésével — amnesztiában kívánja részesíteni az egykori keletnémet állambiztonsági szervezet kémeit. Mint a Bild am Sonntag írja, a tervezett közkegyelem kizárólag a „kis halakra” vonatkozna. Olyan személyekre tehát, akiket titkosszolgálat javára végzett ügynöki tevékenységgel gyanúsítanak. Ennek a bűn- cselekménynek az elkövetőit a törvény értelmében 5 évi szabadságvesztéssel lehet büntetni. Nem lenne érvényes az amnesztia azokra az egykori Stasi-kémekre, akiket hazaárulással vádolnak. Ezért ugyanis akár 15 évi börtön is kiszabható. Az ilyen exügynökök mindenképpen bíróság elé fognak kerülni — írja a lap. A közkegyelmi törvény elfogadása előtt a parlamenti pártok meg akarják várni annak a mintegy kétezer ügynöknek a leleplezését, akiknek névsora a kormány által Moszkvából bekért Stasi-KGB aktákban szerepel. A Bild am Sonntag szerint az ügyvezető szövetségi főügyész hétfőn kezdi meg az első 300 akta feldolgozását. A német sajtó arra számít, hogy a leleplezendő személyek között a CDU, SPD, FDP számos tartományi és szövetségi parlamenti képviselője, továbbá állami hivatalnokok, gazdasági funkcionáriusok és újságírók is lesznek. Orosz vádak Kijevnek Szigorúan ellenőrzött fegyverek Ukrajna visszautasította azokat az orosz vádakat, amelyek szerint a nemzetközi leszerelést veszélyezteti és a csernobilihoz hasonló katasztrófával fenyeget Kijevnek az a törekvése, hogy ukrán nemzeti ellenőrzés alá vonja az ország területén lévő nukleáris fegyvereket. Leonyid Kucsma miniszterelnök sajtóértekezletén közölte: Kijev őrködik az ország gazdasági és biztonsági érdekein, nevezetesen a nukleáris fegyvereken. „Amikor tavaly taktikai fegyvereket küldtünk Oroszországba, Moszkva nyomban megállapodást kötött az Egyesült Államokkal nukleáris anyagok eladásáról, dollárért. Nekünk is jogunk van az ellenértékre hozzájárulásunk címén” — jelentette ki Kucsma. Az orosz külügyminisztérium pénteken elítélte az ukrán parlament azzal kapcsolatos határozatát, amely- lyel ukrán tulajdonná nyilvánította a volt szovjet köztársaság területén található — becslések szerint csaknem 1800 darab —- nukleáris robbanófejet — írta a Reuter. A cseh parlament, amint arról lapunkból bővebben is értesülhettek olvasóink, hosszas viták után törvényt hozott a kommunista rendszer jogellenességéről és az igazságtételről. A törvény immár lehetővé teszi, hogy bíróság elé állítsák azokat, akik az elmúlt rendszerben súlyos bűnöket követtek el, ám akiket annak idején a kommunista rezsim megvédett a felelősségre vonástól. A törvény elévülési paragrafusa ugyanis világosan kimondja: „A bűncselekmények elévülési idejébe nem számít be az 1948. február 25. és 1989 decembere közötti időszak...” Azzal a feltevéssel kiegészítve, hogy ez idő alatt „a csehszlovák kommunista rendszer állami vagy pártszerveinek, illetve funkcionáriusainak kinyilvánított vagy vélelmezett akaratával összhangban, a demokratikus állam jogrendjének alapelveivel összeegyeztethetetlen politikai okokból nem került sor jogerős elítélésre vagy felmentésre”. Az igazságtételről persze a cseh parlamentben és a törvényhozó testületen kívül is nagy viták folytak e döntést megelőzően. Mint nálunk, úgy a csehországi vitában is elsősorban azzal érveltek a törvényjavaslat ellenzői, hogy egy történelmi időszakot a történészeknek kell vizsgálniuk, s nem a parlament hivatott arra, hogy a múlt felett ítélkezzen. A törvény megalkotói és védelmezői ezzel szemben azt állították: a mai sajátos történelmi helyzetben a legfelsőbb, törvényhozói szinten kell igazságot és elégtételt szolgáltatni a törvénytelenségek áldozatainak és egyben a Riport a kisebbségekről A magyarok a történelem száműzöttjei Öt teljes oldalon közöl igen alapos riportot a magyar kisebbségek problémájáról a népszerű francia hetilap, a Le Point. Különtudósítója, Dominique Audiben — aki Liszkai László közreműködésével készítette el „A magyarok a történelem számű- zöttei” című írását — átfogó képet igyekszik adni a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar nemzetiség gondjairól, álláspontjáról, a magyarországi véleményekről, a kérdés nemzetközi kihatásairól. „A seb az 1920-as trianoni szerződéssel keletkezett: a vesztes Magyarország egyik napról a másikra elvesztette a területének kétharmadát, lakossága harmadrészét... Ezt a traumát Magyarország mindmáig nem heverte ki igazán” — írja a cikk. A szerző a revizionista törekvéseket ugyan nem tekinti jelentősnek Magyarországon, de megállapítja: a magyar kisebbségek sorsa már komoly problémát jelent, hiszen ez a legjelentősebb kisebbség egész Európában. Ez politikai probléma — hangoztatja a cikk. „Politikai problémát jelent Magyarország számára, ahol alig egy évvel a választások előtt a hatalmon lévő párt, az MDF növelte meg a tétet. Politikai probléma azonban egész Európa számára is, mivel ez az újabb nemzetiségi kérdés hozzájárul az újabb válság lehetőségéhez, közvetlenül a jugoszláv katlan szomszédságában. Egyelőre — egyelőre? — nincs etnikai tisztogatás a magyarok ellen. De a minden oldalon megmutatkozó nacionalista fogadkozások, a mindmáig meg nem emésztett határ- problémák idegesítően idézik fel a jugoszláv színképet, nem is szólva a történelem emlékének súlyáról a térségben, ahol az egykori magyar uralom csupán jó emlékeket hagyott maga után” — írja a cikk. Emlékeztet arra is, hogy a kérdés a francia kormányt is foglalkoztatja: az előző védelmi miniszter, Pierre Joxe külön csoportot hozott létre a minisztériumban az ügy esetleges kockázatainak elemzésére, újabban pedig a francia külügyminisztérium egyik elemző és előrejelző szakértője terjesztett elő jelentést, többhetes helyszíni tanulmány után. „Diagnózisának lényege: rövid távon nem várható fellángolás, de ez olyan veszélyes terület, amelyet figyelemmel kell kísérni” — hangoztatja a Le Point írása. A hetilap különtudósítója ismerteti — Entz Géza államtitkár nyilatkozata alapján — a magyar álláspont legfontosabb elemeit, majd sorra veszi a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek helyzetét, mindenütt megszólaltatva jelentős képviselőiket. A vajdasági magyarság problémái közül a lakosság elmenekülését, a szerb betelepítéseket ismerteti részletesebben. A szlovákiai magyarság helyzetéről írva megemlíti a köz- igazgatási körzetek tervezett átalakítását, a magyarellenes megnyilvánulásokat, a Szlovákia Európa Tanácsbeli tagsága körüli vitát. „Egyelőre még semmi tragikus sem történt, de a rossz légkör mindegyik táborban megerősíti a régi előítéleteket” — hagoztatja a szerző. A romániai magyar kisebbségről szólva leszögezi, hogy a kétmilliós magyar nemzetiség a legnagyobb kisebbség Közép-Európában, s itt van a legnagyobb fenyegetés arra, hogy a kultúrák, a nacionalizmusok ösz- szecsapása a legerőteljesebb lehet. Szól a román vezetés magyarellenes vádjairól, a kétoldalú szerződés körüli vitáról. „Budapesten, Bukarestben, Bratislavában, a térség valamennyi illetékes hivatalában összekulcsolt kézzel imádkoznak azért, hogy a jugoszláv vírus ne lobbant- sa lángra a magyar kisebbségek ügyét” — írja a Le Point cikke, idézve egy magyar diplomata megállapítását: a kisebbségek az ostromlott vár szerepében érzik magukat, minél inkább fenyegetettnek látják helyzetüket, annál inkább magasabbra emelik követeléseiket, s annál inkább gyanúsíthatják őket a lakóhelyükül szolgáló országokban szeparatista törekvésekkel. A nagyvilág hírei * „Eager Sentry” névvel közös amerikai—brit—kuvaiti haditengerészeti gyakorlat kezdődött szombaton kuvaiti felségvizeken — jelentette az AFP. A július 21-éig tartó manőverek célja a kuvaiti védelmi minisztérium szóvivője szerint „a harcképesség erősítése és a hadiflotta hadmozdulatainak jobb összehangolása”. ¥ Lemondott szombaton Gúlám Isak Han pakisztáni államfő, ki hónapok óta súlyos, nyílt hatalmi harcban állt Mohamed Navaz Sarif miniszterelnökkel. A pakisztáni ellenzéki pártokartömörítő szövetség (APC) szóvivője azt is bejelentette, hogy az országban feloszlatják a parlamentet. * Muzulmán szélsőségeseket végeztek ki szombaton Egyiptomban. Az öt férfit az egyiptomi tájékoztatási miniszter elleni merényletkísérlet miatt ítélték halálra. ♦ Az észtországi Nar- vában megtartott népszavazáson a lakosság 54 százaléka vett részt és közülük 97,2 százalék szavazott arra, hogy a túlnyomórészt oroszok lakta város területi autonómiát kapjon. Lord Owen és Thor- vald Stoltenberg, a nemzetközi Jugoszlávia-konfe- rencia társelnökei üdvözölték a Horvátország és a krajinai szerbek által aláírt egyezményt, amelynek értelmében az ENSZ béke- fenntartó erői ellenőrzik majd a zárai repülőteret és a maslenicai pontonhidat. VÉLEMÉNY A cseh példa cseh nemzetnek. Szerintük — és a mi meggyőződésünk szerint is — csak így lehet szembenézni a múlttal, amely csakis így zárható le megnyugtatóan. Az elévülés kérdéséről különösen szenvedélyes, bonyolult jogvita bontakozott ki, de végül is a parlamentben győzött az a felfogás, amely aztán az elfogadott törvényben is megfogalmazódott. Eszerint az elévülésnek csak akkor van értelme, ha az állam a kérdéses időben mindvégig jogállam volt, s akarta, de valamilyen okból nem tudta érvényesíteni büntető igényét. Erről azonban szó sem volt, nem is lehetett. Az állam ugyanis éppen saját törvényeit szegte meg, amikor a törvénytelenségek elkövetőit, például a véres kezű kihallgatótisztet és verőlegényeit nem büntette. A jogtalanság időszaka tehát — indokolták a törvényhozók — nem számítható be az elévülési időbe. Nagy jelentőségű a cseh parlament mostani döntése az elmúlt rendszer politikai megítélése szempontjából is. A törvény bűnöző jellegű szervezetnek minősíti Csehszlovákia Kommunista Pártját és a CSKP ideológiájára alapozott valamennyi szervezetet. Ezek tevékenysége ugyanis arra irányult — mondja ki a jogszabály bevezetése —, hogy elnyomja az emberi jogokat és a társadalom demokratikus működését. A törvény szerint a CSKP vezetése és tagjai felelősek az 1948 és 1989 közötti időszak kormányzási módszereiért, így többek között az európai civilizáció tradicionális értékeinek programszerű megsemmisítéséért, a másként gondolkodók üldöztetéséért, a politikai és ideológiai célok jegyében történt legkülönfélébb visszaélésekért. A kommunista párt törvények fölé helyezte magát, ugyanakkor külföldi hatalmakkal szövetkezett, 1968 után pedig a megszálló haderők segítségével tartotta fenn uralmát. A cseh parlamentnek ezzel a törvénnyel a maga részéről a jelek szerint sikerült lezárnia az igazságtétel — minden posztkommunista országban nagy vitákat kavaró — kérdését. (Mint tudjuk, az úgynevezett „átvilágítási” törvényt már jóval korábban elfogadta — még a csehszlovák parlament.) A múlttal való szembenézésnek Csehországban tehát nincs akadálya. A legnehezebb feladat persze még hátravan: az új törvény végrehajtása, az igazságtétel érvényesítése, ami már konkrét vádemeléseket és pereket jelent. A bűnösök felelősségre vonását, s nem „boszorkányüldözést”, mint nálunk mondanák némelyek, csupán a múlt igazságos, méltányos és végérvényes lezárását. Vajha egyszer mi is elmondhatnánk a saját múltunkról ugyanezt! Hogy nyugodt szívvel lezárhatjuk már. Vajon eljön-e ez az idő? Higgyünk és reménykedjünk bennne, hogy igen. S bízzunk Hugo Grotiusnak, a híres tudósnak ismert mondásában: „Az nem lehet, hogy súlyos bűnök büntetlenül maradjanak.” (Vass László) Stasi-ügynökök sorsa Közkegyelem a „kis halaknak”
