Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK 3 Horn, a falujáró Avagy hogyan fest a totális diktatúra belülről? Az MTI kiad egy heti tájékoztatót, a hét belföldi eseményeinek általa összeállított jegyzékét. Külön gyűjti a budapesti és külön a vidéki eseményeket. A lapszerkesztést könnyíti meg ezzel, a szerkesztők kijelölhetik, hova küldjenek riportert. A Magyar Út Körök mozgalom július 3-án és 4-én tartja Országos alakuló gyűlését szombaton délelőtt a Műegyetemen. és vasárnap délután egy országos nagygyűlést a Városligetben, a Királydombon. A rendezvényekről beszél az ország, hiszen össze van kapcsolva az MDF, a kormányzópárt válságával. Vajon benne van-e a Magyar Távirati Iroda belföldi szerkesztősége által kiadott eseménynaptárban? Ugyan! Ellenben benne van a Magyar Út ellen felvonuló MSZP-s kabarészerzők által Egérút néven rendezendő „sajtótájékoztató”. Mert ugyebár az MTI a pártatlan nemzeti hírközlés és tájékoztatás alapintézménye. Nem mintha a kormány vagy az MDF, amelyből a Magyar Út kiválni kényszerült, jobban járna. MDF-es személyiség e naptár szerint nem mozdul meg az országban, Bo- ross Péter belügyminisztert kivéve, aki rendőrőrsöt avat Lengyeltótiban. Nem így Horn Gyula, aki minden kiruccanásával szerepel. Hétfőn Kiskunhalason, szombaton pedig Balmazújvároson. Ott falujáráson vesz részt. Minden bizonnyal gyalog. Az MSZP-t nagyon szeretik a naptárkészítők. Nagy eseménynek tartják például, hogy „Ron Feier, az Izraeli Munkapárt kampányfőnöke sajtótájékoztatót tart Zalaegerszegen, az MSZP székházában.” (cs.) Országgyűlési bizottságok ülése Az Ek-döntés tetteket kíván Politikai és gazdasági szempontból egyaránt jelentősnek minősített az Európa Tanács koppenhágai értekezletén elfogadott és a kelet-európai országok csatlakozásának perspektíváját is felmutató dokumentumot az Országgyűlés Európai Közösségi Ügyek Bizottsága. A képviselők előtt Kiss Tibor, a Külügyminisztérium képviselője elmondta: az egyes országoknak csalódást okozott, hogy az EK nem szándékozott a társulás konkrét időpontját meghatározni, pontosabban nem jelölte meg az egyes országok érettségét eldöntő konferencia időpontját. Az EK-döntés visszatükrözi azt a viszonylag visszafogott magyar álláspontot, amely a határidő megjelölése helyett az egyes országokban a feltételrendszer kialakítására helyezi a hangsúlyt. Kétségtelen, hogy a dokumentum nem kezeli úgy a társult országokat, mintha azok részei lennének az EK döntés- hozatalának, ám rendszeresíti a külgyminiszteri és a külügyi politikai főigazgatói (államtitkári) dialógust, és nem zárja ki a kormányfői és államfői csúcstalálkozókat sem. Hargita Árpádné, az NGKM képviselője arról beszélt, hogy a dokumentum gazdasági szempontból is jelentős és pozitívan értékelhető, hogy a csatlakozásnak csak az általános keretfeltételeit fogalmazta meg. Nem határozott meg olyan számszerű kritériumokat, mint például a nemzeti jövedelem nagysága, a konvertibilitás, privatizáció, mégis sejthető, hogy a számszerűségek megadása nélkül is a magyar gazdaságban igen komoly felkészülésnek kell megkezdődnie. Az 1993-as pótköltségvetéshez benyújtott módosító javaslatok tárgyalásával kezdte tegnap ülését az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága. Békési László (MSZP) indítványát, amely a közalkalmazottak béremelésére szánt összeg előteremtése érdekében 6,6 milliárd forinttal növelte volna a költségvetés céltartalékait, a bizottság nem támogatta. Csapody Miklós (MDF) 60 millió forinttal kívánta emelni a nemzetpropaganda céljaira szánt összeget, de a bizottság ezzel nem értett egyet. A bizottság többsége elfogadhatónak ítélte viszont azt ,a több képviselő által benyújtott javaslatot, amely 1,34 milliárd forinttal csökkenti az APEH, az Alkotmánybíróság és a HM költségvetését Az így nyert összeget ka- tasztrófa-sújtotta területek támogatására és a földhivatalok hatékonyabbá tételére fordítanák. A kisgazda frakció nem tárgyalta Ki legyen a rektor a Kertészeti Egyetemen? Nem szervezik át a minisztériumokat / Alinformációt közölt a Népszabadság A Miniszterelnöki Sajtóiroda tegnap az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához: A kormány a kialakult minisztériumi szervezetben semmiféle átszervezést nem tervez e kormányzási ciklus alatt. Minden alapot nélkülöz tehát a Népszabadság ma közzétett információja, amely szerint „a kormány még az idén kezdeményezni fogja az egységes gazdasági minisztérium létrehozását”. A kormányzati elképzelések között sem egy gazdasági csúcsminisztérium felállítása, sem a gazdasági ügyekkel foglalkozó minisztériumok összevonása, sem a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának megszüntetése nem szerepel. Jelenleg kizárólag a külképviseletek működésének racionalizálása és ennek érdekében egységes kormányzati irányítás alá vonása folyik. Sajnálatos, hogy egy országos napilap minden alapot nélkülöző álinformáció alapján a köztisztségviselőket elbizonytalanító, a kormányzat munkáját megnehezítő provokatív híreket röppent fel. Kilencvennégy éves a Honvédkórház Történelmi hibaigazítás (Folytatás a I. oldalról) — A helyben dolgozó katonaorvosok a szakmai esküjükhöz híven teljesítették szolgálatukat a nehéz napok alatt is — mondta a nyugállományú vezérőrnagy. — Miként az első', úgy a második világháború idejére, sőt az 1956-os forradalom napjaira is igaz, hogy sokkal nagyobbak lettek volna a veszteségek, ha a katonaorvosok nem állnak ilyen tisztességesen helyt. Miként e mostani ünneplés idején is, a kollégák többsége végzi hétköznapi gyógyító munkáját — mondta a kórház történelmének ismertetése kapcsán Birkás János igazgató. Kiemelte: az itt dolgozóknak köszönhető, hogy nem telepítették ki a kórházat az országból. Ma pedig elmondhatjuk, az elmúlt 94 év alatt magyarországnyi beteg megfordult a falak között. Für Lajos honvédelmi miniszter az ünnepi üléshez címzett levélben hangsúlyozta,- annak jogosságát, hogy a Honvédkórház visszakaphassa tényleges alapításának elismerését. „A kórház fő funkcióját, a katonabetegek gyógyítását az elmúlt 94 év alatt folyamatosan, megszakítás nélkül végezte... A megváltozott politikai és társadalmi viszonyok lehetővé teszik, hogy a katonai szervezetek megalakulását a korábbi időszakra visszavezethető, ténylegesen dokumentált időszakban állapítsuk meg. Ennek megfelelően, a magyar honvédségen belül folyamatosan végzett gyó- gyító-oktató-továbbképző munka elismeréseképpen a Magyar Honvédség Központi Honvédkórháza alapítási évének az 1899. június 30-át ismerem el...” Az ünnepi ülés bevezető részében a minisztérium, illetve a kórház képviselői kitüntetéseket adtak át a dolgozóknak. M. É. (Folytatás az 1. oldalról) Az egyetemi tanácson kívül a Kecskeméten megtartott össz- oktatói-kutatói értekezlet elismerve Deák professzor vitathatatlan tudományos érdemeit, Karai János mellett tette le a voksát. Nem így az élelmi- szeripari kar, ahol elsöprő többséggel Deák professzort látnák szívesen az egyetem élén. Mőcsényi rektor viszont határozottan állítja: a két kari fórum — a kertészetin is tartottak egyet — összehívása az egyetem működési szabályzatába ütköző volt, ezért különösen sajnálatos, hogy azon a minisztérium illetékes osztálya képviseltette magát. Az összesített szavazatok száma viszont azt mutatja, hogy Deák Tibor élvezi a többség támogatását. (A rektor szerint olyanok is leadták voksukat, akiknek nincs szavazati joguk.) Az egyetemen úgy tudják, hogy Szabó János miniszter a szavazatok számát véve figyelembe Deák professzort szándékozik kinevezésre terjeszteni. Az is elhangzott, hogy a miniszteri szándék nem egyezik az egyetemi tanács állás- foglalásán túl a Művelődési Minisztérium véleményével sem. Sőt — hogy a politika nehogy kimaradják — az egyetemen tudni vélik: harminckét kisgazda képviselő is kinyilvánította Karai profesz- szor támogatását. Hasonlóan ítéli meg a helyzetet a Magyar Rektori Konferencia, midőn megfogalmazza: elvárja a felsőoktatásért felelős tárcáktól az egyetemek demokratikus testületéi — egyetemi tanács... — véleményének figyelembevételét. Mőcsényi professzor a dolgok jelenlegi állása szerint Göncz Árpád köztársasági elnök alá nem írásában bízik. Deák Tibor esetleges kinevezését a fennálló jogszabályokkal ellentétesnek tartja, ami sérti az egyetem autonómiáját. Lapunk megbízható értesülése szerint a Kisgazdák 36-os frakciója nem tárgyalta a Kertészeti Egyetem rektori kinevezésének kérdését. Gondosan ügyelnek arra, hogy minden lényegesnek tűnő ügyben, főleg, amely a nagy nyilvánosság számára sem közömbös megvitatott, egyeztetett véleményük lásson napvilágot. Ha a kinevezéshez kisgazda képviselőnek köze lehet, az csupán magánakció. Terveink szerint lapunk holnapi számában kimerítő módon tájékoztatjuk olvasóinkat a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos álláspontjáról. Németh Zsolt A szervezet pártsemleges A Magyar Szellemi Védegylet nyilatkozata A mozgalmakat, pártokat, szervezeteket újabban gyakran egybemosó „nagyvonalúság” miatt, s az ebből adódó esetleges félreértések elkerülése érdekében a Magyar Szellemi Védegylet elnöksége ezúton közli, hogy a Magyar Igazság Párt megalapításában (akárcsak korábban az MDF, majd később a Nemzeti Demokrata Szövetség létrehozásában) az MSZV egyes tagjai nem az egyesület képviselőiként, hanem mint magánszemélyek vettek részt. A Magyar Szellemi Védegylet ugyanis — jóllehet 1989 óta nem kevés társadalmi szerveződés megszületésénél bábáskodott, s a Magyar Út Körök mozgalmának egyik elindítója lett — kezdettől fogva pártsemleges szervezet volt, és az kíván maradni a jövőben is. Mert számára a megélt történelmi tapasztalat, az általa vállalt feladatok természete s önnön nemzeti elkötelezettségének sajátos volta és végül az alapszabálya is egyaránt ezt írja elő. Frekvenciagazdálkodás Alkotmányos a törvény Nem alkotmányellenes a frekvenciagazdálkodásról szóló, az Országgyűlés által 1993. április 27-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság a június 29-én aláírt határozatában, amelyet a köztársasági elnöknek a törvény alkotmányossági vizsgálata iránti indítványa, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére hivatalból indított eljárása alapján hozott, két alkotmánybíró különvéleményével. Aki demokrata, rájuk bízza! „Antall a kisgazdákra bízza, melyik gombot nyomják meg” — ezzel a címmel jelent meg első oldalán egyik baloldali-liberális napilapunk a minap. A cím egyszerűen megdöbbentő, hiszen e tény csak olyan körökben kelthet feltűnést, ahol az ilyenfajta „rábízások” különösen hatnak, ám ott, ahol a demokrácia nem ismeretlen fogalom, ahol nemcsak koalíción, hanem uram bocsá’ párton belül is megjelenhetnek más-más nézetek is, ott természetesebb mindez. No, szerkesztőségünkbe is eljutnak olyan hírek — főképpen egyes ellenzéki pártok berkeiből — hogy ott a másfajta, a párt vezetőségétől eltérő gondolkodást még akkor sem szívesen tűrik el, vagy el sem tűrik, ha az nem azt jelenti, hogy a párton belül esetleg új párt bonatko- zik ki. Az érthetőség kedvéért immár nem először írom le, hogy milyen különös: az MDF-en belül van liberális szárny, ám jóleső- en venném tudomásul, ha az SZDSZ-ben is föllelhető lenne egy népinemzeti irányzat. Természetesen nem vagyok olyan naív, hogy ezt elképzelhetőnek tartsam, már csak azért sem, mert úgy tűnik, a nemzeti gondolkodáshoz tán közel álló Tölgyessy Péter pártjából mintha máris kiszo- ríttatott volna. Gyanítom, hogy e téren a fiatal demokraták, ha komoly önvizsgálatot tartanának, sem találhatnának pártjukon belül senkit, aki ilyenfajta nézetei miatt kiszoríttat- hatna. A demokrácia megszokásához bizony időre van szükség, egyeseknek tán évekre is, hogy átérezzék: egy miniszterelnök koalíciós partnereire bízza, hogy a parlamentben mikor, melyik gombot nyomják meg. De uram bo- csá’ ha a harminchatok közül harmincnégyen igent, ketten nemet mondanak egy parlamenti szavazás alka- mával, valószínűnek tartom, hogy Antall József nem fogja a két nemet nyomó kezét levágatni. Tehát ha egyszer csak így szavaznának, akkor nem feltétlenül kell a liberális lapnak ezzel a címmel megjelennie: „Antall nem vágatja le a nemmel szavazó kisgazdák kezét”. (Vödrös)