Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK 3 Horn, a falujáró Avagy hogyan fest a totális diktatúra belülről? Az MTI kiad egy heti tájékoztatót, a hét belföldi esemé­nyeinek általa összeállított jegyzékét. Külön gyűjti a bu­dapesti és külön a vidéki eseményeket. A lapszerkesztést könnyíti meg ezzel, a szerkesztők kijelölhetik, hova küld­jenek riportert. A Magyar Út Körök mozgalom július 3-án és 4-én tart­ja Országos alakuló gyűlését szombaton délelőtt a Mű­egyetemen. és vasárnap délután egy országos nagygyű­lést a Városligetben, a Királydombon. A rendezvények­ről beszél az ország, hiszen össze van kapcsolva az MDF, a kormányzópárt válságával. Vajon benne van-e a Magyar Távirati Iroda belföldi szerkesztősége által kiadott eseménynaptárban? Ugyan! Ellenben benne van a Magyar Út ellen felvonuló MSZP-s kabarészerzők által Egérút néven rendezendő „sajtótájé­koztató”. Mert ugyebár az MTI a pártatlan nemzeti hír­közlés és tájékoztatás alapintézménye. Nem mintha a kormány vagy az MDF, amelyből a Ma­gyar Út kiválni kényszerült, jobban járna. MDF-es szemé­lyiség e naptár szerint nem mozdul meg az országban, Bo- ross Péter belügyminisztert kivéve, aki rendőrőrsöt avat Lengyeltótiban. Nem így Horn Gyula, aki minden kiruc­canásával szerepel. Hétfőn Kiskunhalason, szombaton pe­dig Balmazújvároson. Ott falujáráson vesz részt. Minden bizonnyal gyalog. Az MSZP-t nagyon szeretik a naptárkészítők. Nagy eseménynek tartják például, hogy „Ron Feier, az Izraeli Munkapárt kampányfőnöke sajtótájékoztatót tart Zalae­gerszegen, az MSZP székházában.” (cs.) Országgyűlési bizottságok ülése Az Ek-döntés tetteket kíván Politikai és gazdasági szem­pontból egyaránt jelentősnek minősített az Európa Tanács koppenhágai értekezletén el­fogadott és a kelet-európai or­szágok csatlakozásának pers­pektíváját is felmutató doku­mentumot az Országgyűlés Európai Közösségi Ügyek Bi­zottsága. A képviselők előtt Kiss Ti­bor, a Külügyminisztérium képviselője elmondta: az egyes országoknak csalódást okozott, hogy az EK nem szándékozott a társulás konk­rét időpontját meghatározni, pontosabban nem jelölte meg az egyes országok érettségét eldöntő konferencia időpont­ját. Az EK-döntés visszatük­rözi azt a viszonylag visszafo­gott magyar álláspontot, amely a határidő megjelölése helyett az egyes országokban a feltételrendszer kialakításá­ra helyezi a hangsúlyt. Két­ségtelen, hogy a dokumen­tum nem kezeli úgy a társult országokat, mintha azok ré­szei lennének az EK döntés- hozatalának, ám rendszeresíti a külgyminiszteri és a kül­ügyi politikai főigazgatói (ál­lamtitkári) dialógust, és nem zárja ki a kormányfői és ál­lamfői csúcstalálkozókat sem. Hargita Árpádné, az NGKM képviselője arról be­szélt, hogy a dokumentum gazdasági szempontból is je­lentős és pozitívan értékelhe­tő, hogy a csatlakozásnak csak az általános keretfeltéte­leit fogalmazta meg. Nem ha­tározott meg olyan számsze­rű kritériumokat, mint példá­ul a nemzeti jövedelem nagy­sága, a konvertibilitás, priva­tizáció, mégis sejthető, hogy a számszerűségek megadása nélkül is a magyar gazdaság­ban igen komoly felkészülés­nek kell megkezdődnie. Az 1993-as pótköltségve­téshez benyújtott módosító ja­vaslatok tárgyalásával kezdte tegnap ülését az Országgyű­lés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága. Békési László (MSZP) indítványát, amely a közalkalmazottak béremelésére szánt összeg előteremtése érdekében 6,6 milliárd forinttal növelte vol­na a költségvetés céltartaléka­it, a bizottság nem támogatta. Csapody Miklós (MDF) 60 millió forinttal kívánta emel­ni a nemzetpropaganda céljai­ra szánt összeget, de a bizott­ság ezzel nem értett egyet. A bizottság többsége elfo­gadhatónak ítélte viszont azt ,a több képviselő által benyúj­tott javaslatot, amely 1,34 milliárd forinttal csökkenti az APEH, az Alkotmánybíró­ság és a HM költségvetését Az így nyert összeget ka- tasztrófa-sújtotta területek tá­mogatására és a földhivata­lok hatékonyabbá tételére fordítanák. A kisgazda frakció nem tárgyalta Ki legyen a rektor a Kertészeti Egyetemen? Nem szervezik át a minisztériumokat / Alinformációt közölt a Népszabadság A Miniszterelnöki Sajtóiroda tegnap az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Iro­dához: A kormány a kialakult minisztériumi szer­vezetben semmiféle átszervezést nem tervez e kormányzási ciklus alatt. Minden alapot nél­külöz tehát a Népszabadság ma közzétett in­formációja, amely szerint „a kormány még az idén kezdeményezni fogja az egységes gazda­sági minisztérium létrehozását”. A kormány­zati elképzelések között sem egy gazdasági csúcsminisztérium felállítása, sem a gazdasá­gi ügyekkel foglalkozó minisztériumok össze­vonása, sem a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériumának megszüntetése nem szerepel. Jelenleg kizárólag a külképviseletek működésének racionalizálása és ennek érdeké­ben egységes kormányzati irányítás alá voná­sa folyik. Sajnálatos, hogy egy országos napilap min­den alapot nélkülöző álinformáció alapján a köztisztségviselőket elbizonytalanító, a kor­mányzat munkáját megnehezítő provokatív hí­reket röppent fel. Kilencvennégy éves a Honvédkórház Történelmi hibaigazítás (Folytatás a I. oldalról) — A helyben dolgozó katona­orvosok a szakmai esküjük­höz híven teljesítették szolgá­latukat a nehéz napok alatt is — mondta a nyugállományú vezérőrnagy. — Miként az el­ső', úgy a második világhábo­rú idejére, sőt az 1956-os for­radalom napjaira is igaz, hogy sokkal nagyobbak lettek volna a veszteségek, ha a ka­tonaorvosok nem állnak ilyen tisztességesen helyt. Miként e mostani ünneplés idején is, a kollégák többsége végzi hétköznapi gyógyító munkáját — mondta a kór­ház történelmének ismerteté­se kapcsán Birkás János igaz­gató. Kiemelte: az itt dolgo­zóknak köszönhető, hogy nem telepítették ki a kórházat az országból. Ma pedig el­mondhatjuk, az elmúlt 94 év alatt magyarországnyi beteg megfordult a falak között. Für Lajos honvédelmi mi­niszter az ünnepi üléshez cím­zett levélben hangsúlyozta,- annak jogosságát, hogy a Honvédkórház visszakaphas­sa tényleges alapításának elis­merését. „A kórház fő funkci­óját, a katonabetegek gyógyí­tását az elmúlt 94 év alatt fo­lyamatosan, megszakítás nél­kül végezte... A megváltozott politikai és társadalmi viszo­nyok lehetővé teszik, hogy a katonai szervezetek megala­kulását a korábbi időszakra visszavezethető, ténylegesen dokumentált időszakban álla­pítsuk meg. Ennek megfelelő­en, a magyar honvédségen be­lül folyamatosan végzett gyó- gyító-oktató-továbbképző munka elismeréseképpen a Magyar Honvédség Központi Honvédkórháza alapítási évé­nek az 1899. június 30-át is­merem el...” Az ünnepi ülés bevezető ré­szében a minisztérium, illet­ve a kórház képviselői kitün­tetéseket adtak át a dolgozók­nak. M. É. (Folytatás az 1. oldalról) Az egyetemi tanácson kívül a Kecskeméten megtartott össz- oktatói-kutatói értekezlet elis­merve Deák professzor vitat­hatatlan tudományos érdeme­it, Karai János mellett tette le a voksát. Nem így az élelmi- szeripari kar, ahol elsöprő többséggel Deák professzort látnák szívesen az egyetem élén. Mőcsényi rektor viszont ha­tározottan állítja: a két kari fó­rum — a kertészetin is tartot­tak egyet — összehívása az egyetem működési szabályza­tába ütköző volt, ezért különö­sen sajnálatos, hogy azon a minisztérium illetékes osztá­lya képviseltette magát. Az összesített szavazatok száma viszont azt mutatja, hogy Deák Tibor élvezi a többség támogatását. (A rektor szerint olyanok is leadták voksukat, akiknek nincs szavazati jo­guk.) Az egyetemen úgy tudják, hogy Szabó János miniszter a szavazatok számát véve figye­lembe Deák professzort szán­dékozik kinevezésre terjeszte­ni. Az is elhangzott, hogy a miniszteri szándék nem egye­zik az egyetemi tanács állás- foglalásán túl a Művelődési Minisztérium véleményével sem. Sőt — hogy a politika nehogy kimaradják — az egyetemen tudni vélik: har­minckét kisgazda képviselő is kinyilvánította Karai profesz- szor támogatását. Hasonlóan ítéli meg a helyzetet a Ma­gyar Rektori Konferencia, mi­dőn megfogalmazza: elvárja a felsőoktatásért felelős tár­cáktól az egyetemek demokra­tikus testületéi — egyetemi ta­nács... — véleményének fi­gyelembevételét. Mőcsényi professzor a dol­gok jelenlegi állása szerint Göncz Árpád köztársasági el­nök alá nem írásában bízik. Deák Tibor esetleges kineve­zését a fennálló jogszabályok­kal ellentétesnek tartja, ami sérti az egyetem autonómiáját. Lapunk megbízható értesü­lése szerint a Kisgazdák 36-os frakciója nem tárgyal­ta a Kertészeti Egyetem rek­tori kinevezésének kérdését. Gondosan ügyelnek arra, hogy minden lényegesnek tűnő ügyben, főleg, amely a nagy nyilvánosság számára sem közömbös megvitatott, egyeztetett véleményük lás­son napvilágot. Ha a kineve­zéshez kisgazda képviselő­nek köze lehet, az csupán ma­gánakció. Terveink szerint lapunk holnapi számában kimerítő módon tájékoztatjuk olvasó­inkat a Földművelésügyi Mi­nisztérium hivatalos állás­pontjáról. Németh Zsolt A szervezet pártsemleges A Magyar Szellemi Védegylet nyilatkozata A mozgalmakat, pártokat, szervezeteket újabban gyak­ran egybemosó „nagyvonalúság” miatt, s az ebből adó­dó esetleges félreértések elkerülése érdekében a Ma­gyar Szellemi Védegylet elnöksége ezúton közli, hogy a Magyar Igazság Párt megalapításában (akárcsak ko­rábban az MDF, majd később a Nemzeti Demokrata Szövetség létrehozásában) az MSZV egyes tagjai nem az egyesület képviselőiként, hanem mint magánszemé­lyek vettek részt. A Magyar Szellemi Védegylet ugyanis — jóllehet 1989 óta nem kevés társadalmi szerveződés megszületésénél bábáskodott, s a Magyar Út Körök mozgalmának egyik elindítója lett — kezdet­től fogva pártsemleges szervezet volt, és az kíván ma­radni a jövőben is. Mert számára a megélt történelmi tapasztalat, az általa vállalt feladatok természete s ön­nön nemzeti elkötelezettségének sajátos volta és végül az alapszabálya is egyaránt ezt írja elő. Frekvenciagazdálkodás Alkotmányos a törvény Nem alkotmányellenes a frekvenciagazdálkodásról szóló, az Országgyűlés által 1993. április 27-én elfoga­dott, de még ki nem hirdetett törvény. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság a júni­us 29-én aláírt határozatá­ban, amelyet a köztársasági elnöknek a törvény alkotmá­nyossági vizsgálata iránti in­dítványa, valamint a mulasz­tásban megnyilvánuló alkot­mányellenesség megszünteté­sére hivatalból indított eljárá­sa alapján hozott, két alkot­mánybíró különvéleményé­vel. Aki demokrata, rájuk bízza! „Antall a kisgazdákra bízza, melyik gombot nyomják meg” — ezzel a címmel jelent meg első oldalán egyik balol­dali-liberális napila­punk a minap. A cím egyszerűen megdöbben­tő, hiszen e tény csak olyan körökben kelthet feltűnést, ahol az ilyen­fajta „rábízások” külö­nösen hatnak, ám ott, ahol a demokrácia nem ismeretlen fogalom, ahol nemcsak koalíci­ón, hanem uram bocsá’ párton belül is megje­lenhetnek más-más né­zetek is, ott természete­sebb mindez. No, szer­kesztőségünkbe is eljut­nak olyan hírek — fő­képpen egyes ellenzéki pártok berkeiből — hogy ott a másfajta, a párt vezetőségétől elté­rő gondolkodást még akkor sem szívesen tű­rik el, vagy el sem tű­rik, ha az nem azt jelen­ti, hogy a párton belül esetleg új párt bonatko- zik ki. Az érthetőség kedvéért immár nem először írom le, hogy milyen különös: az MDF-en belül van libe­rális szárny, ám jóleső- en venném tudomásul, ha az SZDSZ-ben is föl­lelhető lenne egy népi­nemzeti irányzat. Ter­mészetesen nem va­gyok olyan naív, hogy ezt elképzelhetőnek tartsam, már csak azért sem, mert úgy tű­nik, a nemzeti gondol­kodáshoz tán közel álló Tölgyessy Péter pártjá­ból mintha máris kiszo- ríttatott volna. Gyaní­tom, hogy e téren a fia­tal demokraták, ha ko­moly önvizsgálatot tar­tanának, sem találhat­nának pártjukon belül senkit, aki ilyenfajta né­zetei miatt kiszoríttat- hatna. A demokrácia megszokásához bizony időre van szükség, egye­seknek tán évekre is, hogy átérezzék: egy mi­niszterelnök koalíciós partnereire bízza, hogy a parlamentben mikor, melyik gombot nyom­ják meg. De uram bo- csá’ ha a harmincha­tok közül harmincné­gyen igent, ketten ne­met mondanak egy par­lamenti szavazás alka- mával, valószínűnek tartom, hogy Antall Jó­zsef nem fogja a két ne­met nyomó kezét levá­gatni. Tehát ha egyszer csak így szavaznának, akkor nem feltétlenül kell a liberális lapnak ezzel a címmel megje­lennie: „Antall nem vá­gatja le a nemmel sza­vazó kisgazdák kezét”. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom