Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-15 / 163. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. JÚLIUS 15., CSÜTÖRTÖK 5 Gondozni fogják a katonasírokat Rend lesz a pilisvörösvári temetőben Harmadfélezer álláshely Több a pályakezdő" munkanélküli Hamarosan megoldódnak Pilisvörösváron a temetőivel kapcsolatos problémák. Legalábbis ezt reméli a helyi önkormányzat, amely Molnár Sándor vállalkozót bízta meg öt évre a temető' üzemeltetésével. Korábban a temetőt a Kegyeleti Szolgáltató Vállalat üzemeltette, de a sorozatos panaszok miatt az önkormányzat határozott lépésekre kényszerült. A vállalat munkatársai ugyanis nem tudták megfelelő színvonalon ellátni a feladatot, emiatt tarthatatlan állapot alakult ki a temetőben. Ezért az ön- kormányzat felbontotta a korábban kötött szerződést. Az üzemeltetésre a képviselő-testület pályázatot hirdetett meg, amelyre Molnár Sándor sírköves és a Kegyeleti Szolgáltató Vállalat jelentkezett. Ezek után az önkormányzat úgy döntött, hogy Molnár Sándorral köt szerződést az üzemeltetésre. A megállapodás tartalmazza azoknak a feladatoknak az elvégzését is, amelyeket a korábbi üzemeltetők elmulasztottak. Remélhetőleg a nagyközség lakossága ezek után megnyugszik, hiszen a vállalkozó elszállítja az elbontott sírköveket és az egyéb szemetet, gondozza a katonasírokat, takarítja a temető útjait és köztereit. A sírhelyeket a rendezetlen állapotok miatt nem kevés pénzért újból fel kellett mérni. Az üzemeltető a szerződés szerint naprakészen vezeti ezentúl a sírnyilvántartást, nyilvántartja a sírkőépítőket, és ellenőrzi, hogy munkavégzés után rendet hagytak-e. Ezenkívül a lakossági panaszokat, bejelentéseket is készséggel fogadja majd. Bár a temetőn belül egy ember üzemelteti a ravatalozót, végzi a szertartás ráeső részét, a sírásást, a verseny továbbra is fennmarad. Hiszen a kegyeleti kellékek árusítására, a temetések vállalására ezentúl is bárkinek joga van. így a Kegyeleti Szolgáltató Vállalatnak sem kell kivonulnia a községből. H. Cs. Csepegtetve öntöz a hazai esd Az aszályos esztendők miatt az öntözés biztosíthatná a növények megfelelő fejlődését. Egy ügyes magyar vállalkozó, a csömöri Mar- csinka István Top drip öntözési rendszerével olcsó műanyag csöveket gyártanak, amellyel csepegtető módszerrel lehet a növényeket nedvesen tartani. Egy méter cső alig tíz forintba kerül, s így érthető, hogy a kistermelők körében olyan nagy a sikere. Vimola Károly felvétele Táncos idegenforgalom a Tápió-vidéken Sajátos, szinte az egész kisebb régióra kiteijedő nyári idegen- forgalom kezd meghonosodni a megye más, jobban ismert területei mellett a Tápió-vidéken is. A tánc szerepe A különlegesség, az itteni események, rendezvények közötti összekötő kapocs legtöbb esetben a néptánc szerepében rejlik. Ez a sajátos kultúra, szélesedő mozgalom az alapja, a mozgatórugója ennek az idegenforgalomnak, vagy nevezzük szerényen csak külföldiek vendégül látásának. Az idén negyedszázados jubileumát ünneplő nagykátai Tápiómente és a hagyományőrzéséről ugyancsak nemzetközi hírre szert tett tápiószecsői együttes lassan mindegyik környékbeli faluban rendszeresen szerepel, sőt elhinti a magot, újabb és újabb táncos csoportok tűnnek fel, akik hamarosan küföldi kapcsolatokat építenek ki. Jó példája ennek a kókaiak esete, akik az idei „Ki mit tud?’’-sorozaton jutottak egész messzire a sikerben, s nem utolsósorban ennek nyomán jutottak el egy törökországi turnéra. A Tápiómente felnőtt együttese jelenleg Bulgáriában arat sikereket, miközben az utánpótlásko- rúak lázasan készülődnek svájci barátaik fogadására. Őket tavaly ismerték meg: akkor a magyar gyerekek voltak Safenwill- ben vendégek. A svájciak július utolsó hetében tartózkodnak családostól a nagyKátaiaknál. Közismert, hogy mekkora nemzetközi forgalmat bonyolítanak le nyaranta a tápiszecsőiek. Az elmúlt héten járt náluk a holland Achterhookse és a német Sc/e-wiger-tánccsoport, akik ugyancsak a szecsőiek látogatását viszonozták. A külföldieket családoknál helyezték el, a programokat és az étkezést közösen bonyolították le. Nem kis munkáról volt szó, hiszen félszáz vendéget kellett egy héten át utaztatni, nem akárhogyan ellátni: jellemző módon a szecsőiek külön disznót vágtak erre az alkalomra. A szervezés mellett egyfajta idegenvezetői szerepet is felvállalva vitték a németeket és hollandokat a környékbeli, idegenforgalminak is nevezhető helyekre: Szentmártonkátára, a Tölgyes csárdába, a nagykátai tájházba, a tápiószelei kúriamúzeumba. Természetesen eljutottak az idegen táncosok másfelé is, a Balatonhoz, Észak-Magyarország nevezetességeihez, s lehetne sorolni tovább ennek a táncos turizmusnak a példaértékű eseményeit. Szecsóí példa S hogy ez a népi „idegenforgalom” ténylegesen, a szó igaz értelmében széles tömegeket érint, azt szintén a szecsőiek bizonyították az elmúlt hétvégén. A kétnapos, szombat-vasárnapi falunapi eseményeken több száz érdeklődő vett részt. Meghívták a szomszédos tánc- együtteseket, a kókaiakat, tá- piószentmártoniakat, akik együtt léptek fel a külföldiekkel, a szecsői szabadtéri színpadon. Nagy sikert arattak itt az Úriból érkezett nyugdíjasok, a túrái és cigándi táncegyüttesek, nem beszélve az esti menettánc egész falut megmozgató kavalkádjáról. Együttműködés kellene A Tápió-vidéki táncos turizmust nem leltározni szándékozom, hiszen alig érnénk a felsorolás végére, ráadásul néhá- nyan még meg is sértődnének, merthogy kimaradtak az újságból. A figyelmet azonban érdemes felhívni erre a folyamatra, hátha kipattannak újabb ötletek, sőt néhány kérdésben — például a programok összehangolásában — profi összedolgozás, együttműködés sem ártana. S akkor nem lenne túlzás — még ebben az egyébként pangónak mondott szezonban sem — hogy ez már szinte maga az idegenforgalom. El ne feledjük: a most következő hétvégén Tóalmás lesz a kisrégió „turistaközpontja”, ahol bajor- napokat rendeznek. A szecsőiek pedig Lengyelországba és Litvániába indulnak néhány napra — táncolni... Tóth Ferenc Van egy jó meg egy rossz hírem — mondaná a Pest Megyei Munkaügyi Központ statisztikája, ha beszélni tudna. De hát a rideg számok nem élnek a pesti szleng használatával, pedig tényeik bizony elég beszédesek. A regisztrált munkanélküliek száma például azt mondja, hogy jelentősen csökkent a növekedés, 1992 januártól decemberig 24 341-gyei gyarapodott a munkanélküliek serege. (Az összes nyilvántartott munkanélküli akkor 51 399 volt, a növekedés 90 százalékos.) Ehhez képest bizony jó hír, hogy 1993 első felében mindössze 134 ember növelte a tétlenkedők számát, amely még a fél százalékot sem éri el. Az viszont szomorú hír, hogy a pályakezdők között egyre többen vannak azok, akik nem tudnak elhelyezkedni. Itt az 1992 júniusi 1533-as létszám egy év alatt 3482-re növekedett. Pest Megyei Munkaügyi Központ most jelentős lépésekre készül, hogy e két problémát jobban kezelhetővé tegye. A napokban egy úgynevezett nyomkövetéses vizsgálat keretében levelet és kitöltendő adatlapot küldenek csaknem 1700 olyan — remélhetőleg csak volt — munkanélkülinek, akik a megelőző időszakban munkanélküli járadékot kaptak, de ma már kikerültek a központi nyilvántartásból. Az adatlap arra kér választ, hogy talált-e azóta munkahelyet az illető, ha igen, akkor milyet és milyen minőségben, ha nem, akkor miért nem és milyen szolgáltatásra tartanak igényt, a munkaerőpiaci szervezettől? Az adatok természetesen titkosak, és a válasz sem kötelező. Azt azonban mindenkinek tudnia kell, hogy csak e felmérés tárhatja fel a munkanélküliség valódi — a nyilvántartáson is túlmutató — számát. Ha pedig ebben az érdekeltek nem segítik a megyei központot, akkor hogyan segítsen az a rejtett problémák megoldásában? A pályakezdő'fiatalok munkanélküliségének megeló'zésé- re az iskolákban kell megtenni az első' lépéseket. Elsősorban a képzés színvonalának emelésével, olyan szakmák, képességek, ismeretek elsajátításával, amelyek növelik az elhelyezkedés esélyeit. De itt is fontos a várható számok és tendenciák pontos ismerete. A Pest Megyei Munkaügyi Központ ezért — az országos munkaügyi szervek intézkedése alapján — részletes cselekvési programot készített. Ennek a programnak egyik első lépése az a levél, amelyet az iskolák igazgatóinak írtak. A munkaügyi szakértők azt várják a cselekvési program megvalósításától, hogy egy rugalmas, de folyamatos együttműködés során pontosan tájékoztatni tudják majd a végzős tanulókat a foglalkoztatási törvény alapján őket megillető jogokról, és pályaorientációs, valamint személyiségfejlesztő foglalkozásokat szervezhetnek a részükre. Az iskolák segítségével lehet pontosan felmérni a végzős hallgatók számát, a képesítések összetételét és csak így lehet hathatósan segíteni a fiatalok elhelyezését. A Pest Megyei Munkaügyi Központnál bejelentett álláshely 1993. júniusban: 3484. G. M. Megbékéltek a benzinkúttal dkCim Már csak náhány nap, s ünnepélyes £d $ ft keretek között átadják Veresegyhá- ipr' zon az új, környezetbarát Mol-ben- ^ zinkutat. Hosszú vita végére tesz (tehet) pontot ez az avatás. Sokáig ugyanis csak az ellenségeskedések kiindulópontja volt a tervezett építkezés. Főként a közelben lakók sérelmezték -— véleményüket többször írásba is adták —, hogy a megépülő új, a korábbi Áfor-kút helyére tevezett töltőállomás határozottan rontani fogja a község levegőjét. S ez, főként az idegenforgalomból élő, amúgy csendes, nyugodt településen, első hallásra markáns érvnek tetszett. Ha volt egyáltalán ezen vélemény mögött megalapozott érvelés! Merthogy a szakemberek — a falu nyilvánosságát is egybehíva — elmagyarázták: a benzinkúton olyan környezetbarát kiszolgáló rendszerekből és kútfejekkel szolgálják majd ki az autósokat, hogy azok a legkorszerűbb környezetkímélő technológiát tartalmazzák. A töltőállomáson felszerelt tankok ugyanis a benzin töltésekor visszaszívják a benzingőzt a tartályba! Ezért is kapja a kút a Aföl 2000 nevet: hiszen ez a veresegyházi töltőállomás a jövő' század követelményeinek megfeleló'en épül. Hancsovszki János felvétele Lassan, lassan belenyugodtak a helybéliek a változásba. Sőt, ahogyan e töltőállomás kezdte elnyerni végleges formáját, illetve ahogyan mind markánsabban kirajzolódtak a kiszolgáló épületek klasszikus vonalai, emelkedtek a stilizált tornyok, úgy barátkoztak meg mind többen a gondolattal: azzal, hogy Veresegyháznak, ennek a jelentős idegenfogalmi vonzerővel rendelkező településnek XXI. századi színvonalú töltőállomása lesz. S mit kap majd az erre autózó a jövő ben- zinkútján? Először is benzingőzmentes üzemanyagot, melyet védőtető alatt szolgálnak ki neki. E „mennyezet” mintegy össze is köti a kútoszlopokat a kezelő-kiszolgáló épülettel. Utóbbiban üzlet, raktár, iroda, közlekedő, olajraktár és vizesblokk található. Ugyanennek az épületnek a két oldalán, s a tetőtér-beépítésben a benzinkúttól független utcáról megköze; líthető üzleteket alakítanak ki. Ez a térkihasználás lehetőséget kínál egy további bővítésre is; a tervek szerint a felső utcából üzletütea, illetve üzletudvar alakítható ki, mely az egész település központi bevásárló helyévé alakítható ki. M. É.
