Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-15 / 163. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. JÚLIUS 15., CSÜTÖRTÖK 5 Gondozni fogják a katonasírokat Rend lesz a pilisvörösvári temetőben Harmadfélezer álláshely Több a pályakezdő" munkanélküli Hamarosan megoldódnak Pilisvörösváron a temetőivel kap­csolatos problémák. Legalábbis ezt reméli a helyi önkor­mányzat, amely Molnár Sándor vállalkozót bízta meg öt évre a temető' üzemeltetésével. Korábban a temetőt a Kegyele­ti Szolgáltató Vállalat üzemel­tette, de a sorozatos panaszok miatt az önkormányzat határo­zott lépésekre kényszerült. A vállalat munkatársai ugyanis nem tudták megfelelő színvo­nalon ellátni a feladatot, emi­att tarthatatlan állapot alakult ki a temetőben. Ezért az ön- kormányzat felbontotta a ko­rábban kötött szerződést. Az üzemeltetésre a képvise­lő-testület pályázatot hirdetett meg, amelyre Molnár Sándor sírköves és a Kegyeleti Szol­gáltató Vállalat jelentkezett. Ezek után az önkormányzat úgy döntött, hogy Molnár Sán­dorral köt szerződést az üze­meltetésre. A megállapodás tartalmazza azoknak a felada­toknak az elvégzését is, ame­lyeket a korábbi üzemeltetők elmulasztottak. Remélhetőleg a nagyköz­ség lakossága ezek után meg­nyugszik, hiszen a vállalkozó elszállítja az elbontott sírköve­ket és az egyéb szemetet, gon­dozza a katonasírokat, takarít­ja a temető útjait és köztereit. A sírhelyeket a rendezetlen ál­lapotok miatt nem kevés pén­zért újból fel kellett mérni. Az üzemeltető a szerződés szerint naprakészen vezeti ezentúl a sírnyilvántartást, nyilvántartja a sírkőépítőket, és ellenőrzi, hogy munkavégzés után ren­det hagytak-e. Ezenkívül a la­kossági panaszokat, bejelenté­seket is készséggel fogadja majd. Bár a temetőn belül egy em­ber üzemelteti a ravatalozót, végzi a szertartás ráeső részét, a sírásást, a verseny továbbra is fennmarad. Hiszen a kegye­leti kellékek árusítására, a te­metések vállalására ezentúl is bárkinek joga van. így a Ke­gyeleti Szolgáltató Vállalat­nak sem kell kivonulnia a köz­ségből. H. Cs. Csepegtetve öntöz a hazai esd Az aszályos esztendők mi­att az öntözés biztosíthatná a növények megfelelő fejlő­dését. Egy ügyes magyar vállalkozó, a csömöri Mar- csinka István Top drip öntö­zési rendszerével olcsó mű­anyag csöveket gyártanak, amellyel csepegtető mód­szerrel lehet a növényeket nedvesen tartani. Egy mé­ter cső alig tíz forintba ke­rül, s így érthető, hogy a kis­termelők körében olyan nagy a sikere. Vimola Károly felvétele Táncos idegenforgalom a Tápió-vidéken Sajátos, szinte az egész kisebb régióra kiteijedő nyári idegen- forgalom kezd meghonosodni a megye más, jobban ismert terü­letei mellett a Tápió-vidéken is. A tánc szerepe A különlegesség, az itteni ese­mények, rendezvények közötti összekötő kapocs legtöbb eset­ben a néptánc szerepében rej­lik. Ez a sajátos kultúra, széle­sedő mozgalom az alapja, a mozgatórugója ennek az ide­genforgalomnak, vagy nevez­zük szerényen csak külföldiek vendégül látásának. Az idén negyedszázados jubileumát ün­neplő nagykátai Tápiómente és a hagyományőrzéséről ugyancsak nemzetközi hírre szert tett tápiószecsői együttes lassan mindegyik környékbeli faluban rendszeresen szerepel, sőt elhinti a magot, újabb és újabb táncos csoportok tűnnek fel, akik hamarosan küföldi kapcsolatokat építenek ki. Jó példája ennek a kókaiak esete, akik az idei „Ki mit tud?’’-so­rozaton jutottak egész messzi­re a sikerben, s nem utolsósor­ban ennek nyomán jutottak el egy törökországi turnéra. A Tá­piómente felnőtt együttese je­lenleg Bulgáriában arat sikere­ket, miközben az utánpótlásko- rúak lázasan készülődnek sváj­ci barátaik fogadására. Őket ta­valy ismerték meg: akkor a ma­gyar gyerekek voltak Safenwill- ben vendégek. A svájciak júli­us utolsó hetében tartózkodnak családostól a nagyKátaiaknál. Közismert, hogy mekkora nemzetközi forgalmat bonyolí­tanak le nyaranta a tápiszecsői­ek. Az elmúlt héten járt náluk a holland Achterhookse és a né­met Sc/e-wiger-tánccsoport, akik ugyancsak a szecsőiek lá­togatását viszonozták. A külföl­dieket családoknál helyezték el, a programokat és az étke­zést közösen bonyolították le. Nem kis munkáról volt szó, hi­szen félszáz vendéget kellett egy héten át utaztatni, nem akárhogyan ellátni: jellemző módon a szecsőiek külön disz­nót vágtak erre az alkalomra. A szervezés mellett egyfajta idegenvezetői szerepet is fel­vállalva vitték a németeket és hollandokat a környékbeli, ide­genforgalminak is nevezhető helyekre: Szentmártonkátára, a Tölgyes csárdába, a nagyká­tai tájházba, a tápiószelei kúria­múzeumba. Természetesen el­jutottak az idegen táncosok másfelé is, a Balatonhoz, Észak-Magyarország neveze­tességeihez, s lehetne sorolni tovább ennek a táncos turiz­musnak a példaértékű esemé­nyeit. Szecsóí példa S hogy ez a népi „idegenforga­lom” ténylegesen, a szó igaz ér­telmében széles tömegeket érint, azt szintén a szecsőiek bi­zonyították az elmúlt hétvé­gén. A kétnapos, szombat-va­sárnapi falunapi eseményeken több száz érdeklődő vett részt. Meghívták a szomszédos tánc- együtteseket, a kókaiakat, tá- piószentmártoniakat, akik együtt léptek fel a külföldiek­kel, a szecsői szabadtéri színpa­don. Nagy sikert arattak itt az Úriból érkezett nyugdíjasok, a túrái és cigándi táncegyütte­sek, nem beszélve az esti me­nettánc egész falut megmozga­tó kavalkádjáról. Együttműködés kellene A Tápió-vidéki táncos turiz­must nem leltározni szándéko­zom, hiszen alig érnénk a felso­rolás végére, ráadásul néhá- nyan még meg is sértődnének, merthogy kimaradtak az újság­ból. A figyelmet azonban érde­mes felhívni erre a folyamatra, hátha kipattannak újabb ötle­tek, sőt néhány kérdésben — például a programok összehan­golásában — profi összedolgo­zás, együttműködés sem árta­na. S akkor nem lenne túlzás — még ebben az egyébként pangónak mondott szezonban sem — hogy ez már szinte maga az idegenforgalom. El ne feledjük: a most követ­kező hétvégén Tóalmás lesz a kisrégió „turistaközpontja”, ahol bajor- napokat rendeznek. A szecsőiek pedig Lengyelor­szágba és Litvániába indulnak néhány napra — táncolni... Tóth Ferenc Van egy jó meg egy rossz hí­rem — mondaná a Pest Me­gyei Munkaügyi Központ sta­tisztikája, ha beszélni tudna. De hát a rideg számok nem élnek a pesti szleng használa­tával, pedig tényeik bizony elég beszédesek. A regisztrált munkanélküli­ek száma például azt mondja, hogy jelentősen csökkent a növekedés, 1992 januártól de­cemberig 24 341-gyei gyara­podott a munkanélküliek sere­ge. (Az összes nyilvántartott munkanélküli akkor 51 399 volt, a növekedés 90 százalé­kos.) Ehhez képest bizony jó hír, hogy 1993 első felében mindössze 134 ember növel­te a tétlenkedők számát, amely még a fél százalékot sem éri el. Az viszont szomorú hír, hogy a pályakezdők között egyre többen vannak azok, akik nem tudnak elhelyezked­ni. Itt az 1992 júniusi 1533-as létszám egy év alatt 3482-re növekedett. Pest Megyei Munkaügyi Központ most jelentős lépé­sekre készül, hogy e két prob­lémát jobban kezelhetővé te­gye. A napokban egy úgyneve­zett nyomkövetéses vizsgálat keretében levelet és kitölten­dő adatlapot küldenek csak­nem 1700 olyan — remélhe­tőleg csak volt — munkanél­külinek, akik a megelőző idő­szakban munkanélküli járadé­kot kaptak, de ma már kike­rültek a központi nyilvántar­tásból. Az adatlap arra kér vá­laszt, hogy talált-e azóta mun­kahelyet az illető, ha igen, ak­kor milyet és milyen minő­ségben, ha nem, akkor miért nem és milyen szolgáltatásra tartanak igényt, a munkaerő­piaci szervezettől? Az adatok természetesen titkosak, és a válasz sem kötelező. Azt azonban mindenkinek tudnia kell, hogy csak e felmérés tár­hatja fel a munkanélküliség valódi — a nyilvántartáson is túlmutató — számát. Ha pe­dig ebben az érdekeltek nem segítik a megyei központot, akkor hogyan segítsen az a rejtett problémák megoldásá­ban? A pályakezdő'fiatalok mun­kanélküliségének megeló'zésé- re az iskolákban kell megten­ni az első' lépéseket. Elsősor­ban a képzés színvonalának emelésével, olyan szakmák, képességek, ismeretek elsajá­tításával, amelyek növelik az elhelyezkedés esélyeit. De itt is fontos a várható számok és tendenciák pontos ismerete. A Pest Megyei Munkaügyi Központ ezért — az országos munkaügyi szervek intézke­dése alapján — részletes cse­lekvési programot készített. Ennek a programnak egyik első lépése az a levél, ame­lyet az iskolák igazgatóinak írtak. A munkaügyi szakér­tők azt várják a cselekvési program megvalósításától, hogy egy rugalmas, de folya­matos együttműködés során pontosan tájékoztatni tudják majd a végzős tanulókat a foglalkoztatási törvény alap­ján őket megillető jogokról, és pályaorientációs, valamint személyiségfejlesztő foglal­kozásokat szervezhetnek a ré­szükre. Az iskolák segítségével le­het pontosan felmérni a vég­zős hallgatók számát, a képe­sítések összetételét és csak így lehet hathatósan segíteni a fiatalok elhelyezését. A Pest Megyei Munkaügyi Központnál bejelentett állás­hely 1993. júniusban: 3484. G. M. Megbékéltek a benzinkúttal dkCim Már csak náhány nap, s ünnepélyes £d $ ft keretek között átadják Veresegyhá- ipr' zon az új, környezetbarát Mol-ben- ^ zinkutat. Hosszú vita végére tesz (te­het) pontot ez az avatás. Sokáig ugyanis csak az ellenségeskedések kiindulópontja volt a ter­vezett építkezés. Főként a közelben lakók sé­relmezték -— véleményüket többször írásba is adták —, hogy a megépülő új, a korábbi Áfor-kút helyére tevezett töltőállomás határo­zottan rontani fogja a község levegőjét. S ez, főként az idegenforgalomból élő, amúgy csen­des, nyugodt településen, első hallásra mar­káns érvnek tetszett. Ha volt egyáltalán ezen vélemény mögött megalapozott érvelés! Merthogy a szakembe­rek — a falu nyilvánosságát is egybehíva — elmagyarázták: a benzinkúton olyan környe­zetbarát kiszolgáló rendszerekből és kútfejek­kel szolgálják majd ki az autósokat, hogy azok a legkorszerűbb környezetkímélő techno­lógiát tartalmazzák. A töltőállomáson felsze­relt tankok ugyanis a benzin töltésekor vissza­szívják a benzingőzt a tartályba! Ezért is kap­ja a kút a Aföl 2000 nevet: hiszen ez a vere­segyházi töltőállomás a jövő' század követel­ményeinek megfeleló'en épül. Hancsovszki János felvétele Lassan, lassan belenyugodtak a helybéliek a változásba. Sőt, ahogyan e töltőállomás kezdte elnyerni végleges formáját, illetve aho­gyan mind markánsabban kirajzolódtak a ki­szolgáló épületek klasszikus vonalai, emelked­tek a stilizált tornyok, úgy barátkoztak meg mind többen a gondolattal: azzal, hogy Veres­egyháznak, ennek a jelentős idegenfogalmi vonzerővel rendelkező településnek XXI. szá­zadi színvonalú töltőállomása lesz. S mit kap majd az erre autózó a jövő ben- zinkútján? Először is benzingőzmentes üzem­anyagot, melyet védőtető alatt szolgálnak ki neki. E „mennyezet” mintegy össze is köti a kútoszlopokat a kezelő-kiszolgáló épülettel. Utóbbiban üzlet, raktár, iroda, közlekedő, olaj­raktár és vizesblokk található. Ugyanennek az épületnek a két oldalán, s a tetőtér-beépítés­ben a benzinkúttól független utcáról megköze; líthető üzleteket alakítanak ki. Ez a térkihasz­nálás lehetőséget kínál egy további bővítésre is; a tervek szerint a felső utcából üzletütea, il­letve üzletudvar alakítható ki, mely az egész település központi bevásárló helyévé alakítha­tó ki. M. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom