Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-15 / 163. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1993. JULIUS 15., CSÜTÖRTÖK INNEN Repülési tilalom kisszámítógépeknek A repülőgépek utasai ezentúl biztonsági okokból nem foglalatoskodhatnak hordozható személyi számítógépeikkel, hogy a légiutazás unalmas óráit is hasznosíthassák. A Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség, amelynek 213 légitársaság a tagja, arra kéri az utasokat, hogy különösen fel- és leszálláskor kapcsolják ki táska-számítógépeiket, mert ezek esetleg zavarhatják a navigációs számítógép működését. Balesetet valószínűleg még nem okoztak ezek a készülékek, de az elővigyázatosság nem árt. Néhány légi- társaság, mint például a Lufthansa, már a repülés egész időtartamára betiltotta a rádiótelefonok, CD-le- mezjátszók és más elektronikus eszközök használatát. Hajlékony naptelepek Mind szélesebb körben használják a fémlapokra erősített napelemeket az űrhajóktól a lakóházak áramellátásáig. Merevségük azban eddig meggátolta, hogy görbe felületekre, például gépkocsitetőkre illesszék őket. A Siemens cég most kidolgozott egy 30, hajszálvékony cellából álló, átlátszó műanyag fóliába beágyazott naptelepet. Az új napgenerátor verőfényes napokon 170 wattóra elektromos energiát ad le. Ez, ha áramát folyamatosan akkumulátorban tárolják, elegendő egy kisebb hétvégi ház áramellátására. Ha pedig egy autó fedelére szerelik, gondoskodik az akkumulátor utántöltéséről. Sarkvidéki sziklarajzok Norvég archeológusok a sarkkörtől 400 kilométerre északra Soroya-szigetén hatalmas kőkori szabadtéri sziklarajz-galériára bukkantak a jelenlegi füves homokréteg alatt. A kis, sziklákba vésett rajzok különféle állatokat, rén- és jávor- szarvasokat, medvéket, madarakat, sőt embereket is ábrázolnak. A rajzok korát 7-9 ezer évesre becsülik, tehát a legrégebbiek Észak- Európában. Eddig mintegy 100 ábrázolás került elő, de még csak a lelőhely 5 százalékát tárták fel. Jelentősége nemcsak az, hogy ez az eddig legészakibb szikla- rajz-galéria, hanem hogy a rajzok között találhatók az első csónakábrázolások is. Némelyik lélekvesztőben öt-hat ember ül, és halászattal foglalatoskodik. A valaha itt élt kőkori népesség a lappok őse lehetett, és szerszámaik is előkerültek az ásatások során. —ONNAN Gödöllői kutatóműhelyek Energiaerdők és -növények Újabb hároméves megbízatást kapott a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektori teendőinek elvégzésére Kocsis Károly. Az Egyetemi Tanács mellett az ossz oktatói-kutatói értekezlet ez alkalommal is neki szavazott bizalmat. Igv a művelődési miniszter javaslatára a köztársasági elnök őt nevezte ki ismét e posztra. — Melyik tudományterülettel foglalkozik? — kérdeztük. — Még az 1970-es évek végén a mezőgazdasági racionális energiagazdálkodása témakörben kutatási-fejlesztési programot kezdeményeztünk. Ezt annak idején elfogadták és országos progammá vált. Tanszékünk 1980—85 között az OKKFT középtávú kutatási program keretében folytatta ezt a munkát. — Mikor kezdődött ez a kutatás? — 1978-ban több mint negyven intézet, vállalat és termelési rendszer részvételével. Munkánk nemzetközi viszonylatban is visszhangot kapott. Ennek köszönhetem, hogy 1982-ben meghívtak a FAO Európai Regionális Hivatalba, hogy irányítsam az Európai Mezőgazda- sági Energetikai Kutatási Együttműködési Hálózat munkáját. — Azóta is dolgozik a FAO-ban? •—Nyolc évig végeztem ezt a munkát, amelyben 24 európai ország vett részt. 1982 és 1990 között kint éltem Rómában. Közben változott a FAO fejlesztési programja — a súlypont átkerült a vidéki környezetvédelem kérdéseire —, amelynek csak egy részét képezi az ag- roenergetikai kutatási terület. Kapcsolatom azonban megmaradt a FAO-val, az Európai Felügyelő Bizottság tagja vagyok. — Mi az agro-energetika lényege? — Az, hogy hogyan lehet a mező- és erdőgazdaságban fellelhető termékeket, hulladékokat energetikai célra hasznosítani, illetve, hogy hogyan lehet a mező- gazdasági területeken energiahordozókat termelni. Tehát, hogyan lehet nagy meny- nyiségű biomasszát energia- forrásként termelni és felhasználni. — Mikor jött haza? — 1990-ben. Széles körű nemzetközi kapcsolatrendszert építettem ki, és hasznos tapasztalatokat szereztem, mert ebben a kooperációban több, mint ezerötszáz kutató vett részt Európából és a fejlődő országokból, s teljes részletességgel megismerhettem a témával kapcsolatos nemzetközi kutatási tevékenységet. — Mihez kezdett hazaérkezése után? — Az ismeretek birtokában megindítottunk egy nagy programot, s ennek elősegítése érdekében létrehoztuk a Magyar Biomassza Társaságot, amelynek 1991 óta az elnöke vagyok. Ezenkívül az egyetem tanszékén és a csatlakozó mezőgazda- sági kutatóintézetekben is megvetettük egy új stratégiai kutatási program alapját. Igen fontos közbülső eredmény: az OMFB fölkérésére egy elemző tanulmányt készítettünk. — Mi a tanulmány címe? — A megújuló energiatermelés lehetőségei és közgazdasági feltételei a mezőgazdaságban. — Kik készítették a tanulmányt? — Az általam vezetett csoportban kutatók, minisztériumi és fejlesztő emberek egyaránt részt vettek. Tavaly novemberben kezdtünk a munkához és idén áprilisban készült el az elemző tanulmány. Május végén volt a szakmai vitája, ahol teljes mértékben elfogadták javaslatainkat. — Mi lesz a következő lépés? — A közeljövőben kell döntenie az OMFB-nek — ennek megalapítására létre is jött egy tárcaközi bizottság —, hogy kiír-e egy célpályázatot az agrár-energetikai kutatások támogatására, s hogy valamilyen módon koordinál- ja-e ezt az igen fontos területet. — Milyen haszonnal járna a tanulmányban foglaltak megvalósítása? — Nem kevesebbről van szó, minthogy körülbelül 1,5 milliót tonna olajegyenértékben lehetne erdőtermelési és mezőgazdasági hulladékokat különféle formában energetikai célra hasznosítani. Ez megközelítőleg any- nyi energiaforrást jelentene, mint amennyi ma a hazai kőolajtermelés. Ha az élelmiszer-túltermelés miatt felszabaduló területeken energia- hordozót lehetne termelni, továbbá 1,5—*2 millió tonna olajegyenértékű energiaforrás jöhetne létre. Lényegében kétszer annyi energiát lehetne kihozni a mező- és erdő- gazdaságból, mint amennyi a jelenlegi hazai kőolajtermelés, úgy, hogy közben a környezetünket is védenénk, javítanánk, s ezenkívül az élelmiszer-túltermeléssel és a vidéki munkanélküliséggel járó gondokon is enyhíthetnénk. Árpási Mária A macska szeme többet lát A macska legfontosabb érzékelő szervei a szemek, a fülek is a bajusz. A híres macskaszem még az olyan fokú sötétségen is könnyedén áthatol, amelyben az emberi szem már régen semmit sem lát, ám tökéletes sötétben már a macska szeme sem képes az érzékelésre. Ennek magyarázata, hogy az állat szemfenekén egy olyan fényvisszaverő rendszer működik, amely a legparányibb fényforrást tükörként veri vissza, szinte természetes „lámpaként” szolgál éjszakai vadászunknak. Ez a fényvisszaverő réteg természetesen a legteljesebb sötétségben már nem alkalmazható, hiszen nincsen apró fényforrás, amit a csodálatos macskaszem felhasználhatna. A macska látótere, ezzel együtt látóképessége is jóval Szélesebb, mint az emberé vagy akár a kutyáé. Ez érthetővé teszi, azt a fantasztikus tehetséget, amely a távolságok szinte tökéletes felbecsülésénél nyilvánul meg. Ki ne látott volna magas fáról, háztetőről leugró macskát? A legritkább eseteket kivéve, szinte mindig tökéletes a földre érkezés, ez más egyéb csodás képessége mellett, a pontos távolságbecslés eredménye. A macska hallása is sokkal jobb, mint az emberé, hiszen 20 000 Hertzes frekvenciatartományban is könnyedén eligazodik. Bármilyen hihetetlen, de a denevérekhez hasonlóan még az ultrahangmagasságú éles sivítást is regisztrálja, megkülönbözteti. Ám e csodás képességnek az ellentéte is a macskáé, azaz az olyan apró. halk neszek észlelésére is képes, amelyeket az emberi fül, de talán még a kutya sem hall meg. Gyakran láthatunk játékkal vagy táplálkozással elfoglalt macskát, miközben füleit egymástól teljesen független irányban ide-oda mozgatja. Ez a fontos tevékenység arra szolgál, hogy az állandóan érkező hanghullámokból kiszűrje a számára fontos információkat. A fülek mozgása az állat hangulatát is kifejezi: a kíváncsi vagy figyelő cica fülei egyenesen állnak, a védekező vagy visszautasító macskáé oldalirányban, míg a támadó, verekedő hangulatban lévő állat fülei szorosan a fejhez simulnak. Idegen helyen való eligazodás céljára a macskának egy további csodálatos érzékszerve a bajsza, amelyet sötétben hajszálpontos mérőeszközként használva, könnyűszerrel tájékozódik környezete méreteit illetően, így nem ütközik semmibe. Múltidéző Sávoly Pál (1893—1968) Születésének századik, halálának huszonötödik évfordulója alkalmából emlékezünk idén a hidak atyjaként is emlegetett Sávoly Pálra. Mint frissen végzett mérnök tapasztalatszerzés céljából a világot járja. Hollandia, Belgium, Luxemburg főbb állomáshelyei. Amikor tíz év múltán, 1928-ban hazatér, már kiválóan képzett hídtervező. Alig van híd Magyarországon, amelynek tervezési munkáiban ne lett volna része, de számos külföldi megrendelésnek is sikeresen tett eleget. Még a távoli Indiában, Kínában és Mexikóban is épültek általa tervezett hidak. 1945 után részt vett a lerombolt hidak, elsősorban a Duna-hidak újjáépítésében. Sok egyéb mellett tervei alapján állították helyre a Szabadság hidat és a Lánchidat is. Ez utóbbi munkájáért 1954-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Sávoly Pált az újjáépítési munkák első pillanatától kezdve foglalkoztatta egy korszerű kábelhíd megépülésének gondolata. Szakmai lelkesedésének és sokévi kitartó munkájának eredményeként épült fel fő műve, Európa legszebb hídja, az Erzsébet híd. E munkája elismeréséül 1965-ben Állami Díjjal tüntették ki. A legenda szerint a szovjeteknek fölöttébb megtetszett a szép műtárgy, s arra kérték Sávolyt, építsen egy ugyanolyan hidat a Moszkva folyóra. A neves tervező a felkérést visszautasította, amihez tudvalevőleg nem kevés bátorság kellett. Azt mondta, szívesen tervez egy hidat a Moszkva folyóra, de az semmiképpen se lehet ugyanolyan, mint a magyar híd, ebből csak egy van a világon. Eredményekben gazdag élete az általa tervezett első hazai acélvázas épületben, a Kútvölgyi Kórházban ért véget 1968-ban. (P) Fejtörő Az elózó játék kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. Dorno-sugarak a 315 millimikronnál rövi- debb hullámhosszú ibolyántúli sugarak. Napozáskor ezek okozzák a hirtelen leégést. 2. Már Galilei is kísérletezett a fény terjedési sebességének a meghatározásával, de kísérlete nem sikerült. Először Römer Olaf dán csillagásznak sikerült 1676-ban elég megközelítő pontossággal meghatároznia a fény terjedési sebességét. Kísérletének célja tulajdonképpen nem a fény terjedési sebességének a meghatározása volt. Römer Olaf a Jupiter egyik holdjának a keringési idejét mérte, éppen akkor, amikor a Föld a Jupiter és a Nap között volt. Fél évvel később a Föld a Nap körüli pályának az ellenkező oldalára ért. Ezalatt a Jupiter holdja 100-szor kerülte meg a Jupitert. Römer megfigyelte a Hold századik eltűnését, az eltűnés azonban 1000 másodperccel később következett be, mint várni lehetett a keringési idő első pontos megmérése alapján. A Hold persze a kiszámított időpontban bújt a Jupiter mögé, de a megfigyelő ezt 1000 másodperccel később észlelte, ugyanis a Holdról jövő fénysugaraknak most nagyobb távolságot kellett megtenniük a megfigyelőig. A különbségként adódó 300 millió kilométer távolságot a fény 1000 másodperc alatt futotta be, ebből adódott, hogy az egy másodpercre eső út 300 000 kilométer. 3. A szerves anyagok rothadásakor keletkező gyúlékony gázok (foszforhidrogén, metán) a levegővel érintkezve, öngyulladás következtében köny- nyen lángra lobbannak. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Mi a plazmasugár-reaktor? 2. Mit értünk egy fényképezőgép lencséjének (vagy lencserendszerének) fényerősségén? 3. Milyen közismert mesterséges fényforrás ad a déli napsütésnél is erősebb megvilágítást? A múlt heti játékunk helyes megfejtői a következők: Czinege Beáta Cegléd, Deák Tamás Veresegyház, Rubint Dénes Cegléd. A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét hétfőjéig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest Pf. 311. Irányítószám: 1446.
