Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-15 / 163. szám
PEST MEGYEI XXXVII. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM Ára 13,50 forint 1993. JULIUS 15., CSÜTÖRTÖK Szolgáltató BKV Elképzelhető, hogy a BKV Budapest közigazgatási határain túlra közlekedő autóbusz- járatait is érinti a vállalat azon terve, amely a főváros közlekedésének megváltoztatását tűzte ki célul. A második félévre vonatkozó elképzelésekről és az első félév értékeléséről tegnap Aba Bo- tond, a Budapesti Közlekedési Vállalat új igazgatója tartott sajtótájékoztatót. Lapunk kérdésére válaszolva Aba Botond elmondta, hogy az agglomerációs körzetek ellátása továbbra is céljuk, de az önkormányzati törvény előírja, hogy a települések közlekedését a települési önkormányzatoknak kell ellátniuk. Van ahonnan már jelezték, hogy finanszírozzák a BKV plusz költségeit, ahol azonban ezt nem teszik meg, ott valószínűleg az utasok lesznek kénytelenek többet fizetni. Az elképzeléseket pontosan kidolgozták, a csomagtervet a városháza tárgyalja. (Megoldást jelenthet egyébként a közlekedés kiadása koncesszióba, de ez a minisztérium hatásköre.) Budapest közlekedésének módosítása azért elkerülhetetlen. mert a BKV legalább a jelenlegi szintet tartani akarja, annak ellenére, hogy gazdasági körülményei fokozatosan romlanak. (Folytatás a 3. oldalon) Tárgyaltak a tavak sorsáról A délegyházi tavak sorsáról tanácskoztak tegnap délután a község polgármesteri hivatalában. Az eseményre minden érdekeltet — az üdülők, horgászok, fürdőzők gazdasági egységek képviselőit — meghívták. Bulyáki Antal polgármester előbb a tórendszer helyzetét mutatta be. A 10-12 éve elhagyott kavicsbányák állapota rohamosan romlik: a víz hínárosodik, algásodik. A korábbi években óriásivá duzzadt igényeket nem tudták kielégíteni, mivel az elmúlt évtizedben szinte semmiféle infrastrukturális fejlesztést nem végezhettek, mert gondjában a község egyedül maradt. Segítségre van tehát szükség, az illetékes szaktárcák közreműködésére, mert a tórendszer egy 270 millió forint szüksé- és környékének sorsa nem ges. Ennyit sem az önkor- csupán helyi ügy. A kömye- mányzat, sem a Délegyházi zet rehabilitációjának műsza- Tavak Védelme Alapítvány ki terve elkészült, annak meg- nem képes előteremteni, valósításához azonban mint- (Folytatás a 4. oldalon) Vállalkozó patikusok Nem a piac a A patikák privatizációja során a gyógyszerészeknek az előnyök mellett kötelezettségekkel is számolniuk kell. A képzett patikus tudja, hogy bizonyos helyzetekben az üzleti érdek csak másodlagos lehet — hangzott el azon a Népjóléti Minisztériumban tegnap tartott sajtótájékoztatón, amelyen többek között Surján László népjóléti miniszter a hazai gyógyszerellátásról, illetve a gyógyszerészek helyzetéről beszélt. A miniszter kiemelt fontosságúnak tartja a gyógyszerészek feladatát, és azt szorgalmazlegfontosabb za. hogy az egyetemet végzett szakemberek szaktudásukkal a privatizált patikákban is jelen legyenek. Mivel a gyógyszer nem közönséges árucikk, a vállalkozás és a szabadverseny a patikák működtetése során nem érvényesülhet korlátlanul. Ma Magyarországon mintegy négyezerhétszáz gyógyszerész tevékenykedik, közülük ezren a gyógyszeriparban, kutatóintézetekben dolgoznak. Az ezer- háromszátötven állami gyógyszertárból eddig háromszázhúsz került magánkézbe. (Folytatás a 3. oldalon) Formaruhák hazai alapanyagból Mától új színekben a postások Mától új ruhát viselnek a Magyar Posta munkatársai. A ruha korszerűsítése a lakossággal napi kapcsolatban álló postás, levél-, távirat- és csomagkézbesítőket, a postai gépkocsikban, mozgópostákon szolgálatot teljesítőket érinti elsősorban. Egyidejűleg a postahivatalok felvételi szolgálatot ellátó új dolgozói is új, egységes ruházatot fognak viselni. A formaruhákat zöld alapon sötétszürke és fehér kiegészítőkkel látták el. Fontos szempont volt, hogy az öltözet jobban igazodjék a munka jellegéhez, az időjárási körülményekhez. Az is lényeges, hogy a gyártásnál a hazai előállítókat és alapanyagokat vették igénybe. A ruhaváltás mintegy húszezer dolgozót érint. A tervezést és a gyártást pályázati úton lehetett elérni. A tervező Giraldi Géza és Nagy- váthy Katalin volt. A nyáritéli ruhakollekció mintegy negyvenféle termékből áll. (feke) Vimola Károly felvételei A módosítás módosítása Tartotta adott szavát a MÁV, s korábbi ígéretéhez híven néhány helyen korrigálta a május 23-ától érvénnyes vasúti menetrendjét. Mint korábban lapunkban megírtuk, egy reggeli vonat megváltozott indulási ideje komoly gondokat okozott elsősorban a Nagyká- ta környéki települések bejáró dolgozói és tanulói között. Emiatt az utasok és az érintett önkormányzatok tiltakoztak, s kérték a MÁV-ot az eredeti menetrend visszaállítására. A módosítás hétfőn reggeltől érvénybe lépett. Eszerint a Szolnokról induló 3321-e.s számú reggeli vonat 7 óra 42 perckor érkezik Nagykátára, 8 perc múlva indul tovább, és 9 óra 2 percre érkezik a Keleti pályaudvarra. A korábbiakhoz képest negyedórás eltérés azt jelenti, hogy a Nagykátára utazók 8 órára beérnek munkahelyükre és az iskolába. Az eredetinek megfelelően visszaállították a 3318-as számú Keleti pályaudvarról induló vonat menetrendjét is. Ez a járat ismét 18.45 perckor indul, tehát 20 perccel később, mint eddig és 19 óra 50 perckor ér Nagykátára. (Folytatás a 4. oldalon) Mi a baj velünk? Lehetséges, hogy a szlovák parlament újratárgyalja a nemrég elfogadott névhasználati törvényt, azt követőén, hogy Vladimír Meciar a törvény felülvizsgálatára kérte fel a törvényhozást. A törvény, amely lehetővé tenné, hogy a Szlovákiában élő' magyarok anyanyelvűknek megfelelőén használhassák neveiket, nagy visszhangot váltott ki, és sokan egyfajta politikai gesztusként értékelték a szlovák lépést. Magyarországon sokan gondolták úgy, hogy ez a lépés Szlovákiának az Európa Tanácsba történt felvételének logikus következménye, s olyan folyamat kezdete, amely elősegíti országaink számára az európai normák szerinti jószomszédi viszony kialakítását. Meciar úr lépése nyomán félő', hogy reményeinkben csalatkoznunk kell, s attól tartanunk, hogy a mai szlovák politikai vezetésben olyan erők vannak túlsúlyban, amelyeknek nem áll érdekében a baráti szálak szövögetése. Félő', hogy a velünk szemben tanúsított szlovák politikai magatartás jórészt kicsinyes cselvetésekre, időhúzásra és provokatív megnyilvánulásokra épül. A valódi indítékokat nem ismerjük, hiszen a szlovákiai magyar kisebbség szervezetei, a magyar külpolitika törekszik a jó kapcsolatokra. Nincsenek barátságtalan szándékaink, s éppen a határon túli magyarok nagy számára tekintettel a lehető' legjobb viszony megteremtésében vagyunk érdekeltek. A régóta húzódó bó'si vita kétségkívül megterhelte kapcsolatainkat, mégis joggal reménykedtünk, hogy az egypárti diktatúrák kormányai között megkötött, a két ország közvéleményét, környezetvédő' mozgalmait a Duna elterelésével összefüggő' határkérdéseket figyelmen kívül hagyó szerződés dolgában demokráciáink egyezségre jutnak. Sajnos tapasztalnunk kellett, hogy Szlovákiában az eró'műkérdés a magyarokkal való szembenállásban érdekelt politikai erők ütőkártyájává vált, olyannyira, hogy ezek az erők a helyzet további elmérgesítésének szándékával immár a nagymarosi gátmaradvány sorsába is bele kívánnának szólni. A bó'si viták, a névhasználati törvény körüli hercehurcák közepette most már igazán szeretnénk tudni, hogy az említett szlovák köröknek mi baja van velünk, magyarokkal? Jó lenne, ha elősorolnák nyomós érveiket, amelyek alapján feljogosítva érzik magukat arra, hogy továbbra is akadályozzák a magyar—szlovák történelmi megbékélést. Bánó Attila Három gödöllői kapott ösztöndíjat Hétszázhétmillió ECU Az ACCORD-program három kiemelt tevékenységi körre irányult — mondta Nyíri Lajos, az OMFB elnökhelyettese a tegnap megtartott sajtótájékoztatón. A közös projektekre 3,5 milliót, a mobilitásra (tanfolyamokon, szemináriumokon, kerekasztal- konferenciákon való részvétel, rövid tanulmányutak és hosszabb ösztöndíjas utak) 1,2 milliót, az infrastrukturális fejlesztésre pedig 3 millió ECU-t irányoztak elő. A PHARE-program hazai beindulása óta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság aktívan részt vesz az egyes K+F támogatási akciók szervezésében és eredményes végrehajtásában. Pun- gor Ernő, az OMFB elnöke 1991. októberében újabb kutatási-fejlesztési program támogatásáról írt alá megállapodást a brüsszeli EK-Bizott- sággal. A megállapodás szerint az ACCORD nevet viselő program nyílt pályázati rendszerben összességében 7,7 millió ECU hozzájárulást biztosított a magyarországi kutatási-fejlesztési munkák támogatására. Összesen hatszázötvenhá- rom pályázat érkezett be. A munkák 65 százalékát a kutatóintézetek küldték be, 25 százalékát az egyetemek és csak 10 százalékát a különböző vállalatok. A legtöbb pályázat a technológia, a biofizika, a biokémia és a biológia tudományterületről érkezett. Az elbírálásnál alapvetően figyelembe vették az adott pályázat színvonalát, a nemzetközi együttműködésre irányuló részvétel jellegét, valamint a pályázók tudományos hátterét. A PHARE ACCORD-program keretében ösztöndíjra három pályázó kapott támogatást Pest megyéből, mindhárman gödöllőiek: dr. Kárpáti Éva, az Agrártudományi Egyetem, Dinnyés András és Dr. Mitykó Judit pedig a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató Intézet munkatársa. Árpási Mária
