Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-13 / 161. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JULIUS 13., KEDD Szolgálatom nagy célja az evangélikus gimnázium s Újra nevessé tenni Aszódot Detre János evangélikus lelkész harminc éve szolgálja az aszódi gyülekezetét. A 300 éves templom felújítása után, most a legfontosabb feladatnak a visszakapott iskolában az evangélikus oktatás elindítását és a volt Pod- maniczky-kastély kollégiummá alakítását tartja. A dolgok nehezen mennek, nem vált ki egyértelműen örömöt az önkormányzat berkeiben az evangélikus gimnázium gondolata. Megkérdeztük Biztosított-e az értékesítés aratás után? Az idei betakarítás eredményeként a korábbi évek átlagánál kevesebb termény kerül a magtárakba, s ez növelheti a piac felvevőképességét. A gazdálkodók mégis garanciákat szeretnének arra, hogy kedvező' áron el tudják adni munkájuk jutalmát. Dr. Rieger Lászlót, az Agrárrendtartási Hivatal vezetőjét arról kérdeztük, hogy 1993-ban van-e az értékesítésre megnyugtató biztosíték. — Idén az étkezési búza és kukorica piacán nem sokkal a betakarítás előtt tudtuk meghirdetni a minimálisan biztosított (intervenciós) árat. Hogy egy példát mondjak erre, a B, minőségű búzát legalább 7000 Ft/t áron lehet értékesíteni. A piacon persze a meghirdetett árnál többet kaphatnak a gazdálkodók, a példaként említett terménynél várhatóan 8000 Ft-ot is elkérhetnek majd. Ezért aztán remélhetőleg kevés termelőnek kell beérnie ebben az évben a garantált összeggel. Akiknek mégsincs azonnali kilátásuk kedvezőbb üzletre, azoknak az Agrárrendtartási Hivatal kijelölt szervezete 4000 Ft előleget fizet és 4 hónapot ad, hogy találjanak többet fizető vevőt. — Ha a termelőkkel nem közlik már a vetés előtt az intervenciós árat, akkor az elkerülhetetlennél nagyobb lesz a kockázatuk. Jövőre tudják-e ezt csökkenteni? — Igen, mert a vetést megelőzően a földművelés- ügyi miniszter döntése alapján az Agrárrendtartási Hivatal meghirdeti a jövő évben minimálisan biztosítani kívánt árat. A kis- és nagy gazdák tehát ennek ismeretében tervezhetik meg a jövő évet. R. Z. Egy épületben lesz a Karolina — Tisztelendő úr az aszódi és az evangélikus egyház múltjának kiváló ismerője. Az egykori leánynevelő intézet történetéről, a centnáriumra kötettel tisztelgett, nyomdában van a Pest megyei evangélikus népiskolák története, az aszódi evangélikus iskola történetét feleségével állították össze, készül a gyülekezet története is. Tekintsünk kicsit visz- sza az időben az aszódi evangélikus gyülekezet és iskola múltjára. — A török hódoltság idejéből nincsenek írásos feljegyzéseink, de tudjuk, hogy 1657-ben már éltek itt evangélikusok, mert az akkori su- perintendens, Szécsényben tartott vizitációjára, meghívta az aszódiakat is. A lelkész neve is fennmaradt: Raksá- nyi János, a tanítóé pedig Vulpius Mátyás. Istentiszteleti helység nem volt, mert az akkori földesúr nem teljesítette az országgyűlési határozattal rárótt feladatot, miszerint a birtokán élő felekezeteknek köteles istentiszteleti helyiséget biztosítani. Valószínűleg a mai templom kertjében épült 1693-ban egy fatemplom, melyről nem sokat tuA település vezetőinek egyértelműen az volt az álláspontja, hogy a község főútján, a Rákóczi úton található értékes ingatlant nem szabad idegeneknek átengedni. Ezzel együtt a képviselő-testület hosszas vita után, 20 százalékos kamatra adta kölcsön a pénzt, és a vállalkozóknak egy év alatt kell visszafizetniük a teljes összeget. A képviselők annak reményében ítélték oda a pénzt, hogy a területen létesülő vállalkozások a lakosság ellátását fogják szolgálni, és emellett munkahelyet teremtenek. Az önkormányzat a Kisvállalkozók klubjával kötött szerződésben kizárta annak lehetőségét, hogy a területet egy-két vállalkozó felvásárolja. A megállapodás szerint az ingatlant annyi embernek kell eladni, ahány részre felosztható. Az elképzelések szerint egy olyan zöldbe ágyazott üzletsor épül majd a területen, parkokkal, sétálóutcákkal, amely Halásztelek színfoltja, büszkesége lehet. Az önkormányzat és a Kisvállalkozók klubja közös megegyezéssel akarja rábírni a dunk. A szlovákság azonban nagyon ragaszkodott az ottlevő oltárhoz, amit feltehetően a Felvidékről hoztak, mert az 1722-ben felépült az új templomba is átvitték, bár az akkori birtokos, a Podmaniczky család készíttetett egy másik, fából faragott oltárt, mely ma is megvan. Az 1800-ban készült népszámlási adatok szerint a — 2222 lakosból, 1200 volt evangélikus, 600 zsidó és 300-300 katolikus, illetve református. Az evangélikusok és katolikusok jó kapcsolatát bizonyítja, hogy templomunkhoz a garanciát az evangélikus presbitérium adta. Ma kissé más a helyzet: a város hatezer lakosából csak 1200 az evangélikus. A gyülekezet életében a rendszer- váltás nem jelentette az egyházi élet fellendülését, hiszen itt az emberek mindig is ragaszkodtak templomukhoz, ahhoz, hogy a gyerekek meg legyenek keresztelve és járjanak hitoktatásra. Mindig folyt például iskolai hitoktatás, bár elég sok megaláztatás árán. A gyerekek mindig örömmel fogadtak, s az ifjúság hitoktatását a szülők is igényelték. vállalkozókat, hogy olyan tevékenységet folytassanak itt, amire szüksége van a településnek. Az ipari tevékenység szinte csaknem teljesen kizárt, legfeljebb órás, ötvös kaphat működési engedélyt a területen. De nincs szükség például büfére, zöldségesre, borozóra. Főként kereskedők népesítik majd be a vásárolt ingatlant. Az építkezésre a vállalkozók és az önkormányzat közös tervet készítenek. Bár mindenki tulajdonába kapja majd a területet, az már biztos, hogy a külső fal és a tető egyforma lesz. A telekvásárlási lehetőség nagy nyilvánosságot kapott, különösen a Kisvállalkozók klubjának tagjai körében. De nemcsak a vállalkozók közgyűlésén hirdették ki, hanem plakátokon értesítették a lakosságot, hogy milyen módon lehet pályázni a telkekre. Az önkormányzattal kötött megállapodásban az szerepel, hogy első helyen kell kielégíteni a klubtagok igényeit és csak utána vásárolhatnak a falu nem vállalkozó lakosai. Ennek ellenére többen úgy — Esperes úr, Ön a tanácsi rendszerben volt tanácstag, tizenöt esztendeig az egyházmegyei számvevőszék elnöke, most az országos szám- vizsgáló bizottság elnöke, a három iskolában heti húsz órában hittant tanít, januártól esperes, tehát az egyházmegye gyülekezeteire is figyelnie kell, közben könyveket ír, kutatja a családok múltját. — Mindig érdekeltek a múlt eseményei. A gyülekezetben mindenkit ismerek, családfájukat szekrényemben őrzöm, sok esetben többet tudok a családok múltjáról, mint maguk az érintettek. Szolgálatom nagy célja elindítani az evangélikus gimnáziumot és kollégiumot. Jelenleg az önkormányzattal küzdünk, nagy az ellenállás. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy olyanok akarnak beleszólni, akiknek soha semmi közük nem volt az evangélikus egyházhoz. Mindenesetre legkésőbb jövőre szeretnénk az első osztályt indítani. Már most sok a jelentkező, a szülők egyre sürgetőbben kérdezik tőlem, mikor indul a gimnázium? Aszód, sajnos az utóbbi időben a javítóintézetéről vált híressé. Ezen a „hírességen”, változtathatna egy jónevű iskola és kollégium. Céljaink, ha megvalósulnak az egész város hasznára válnának. Bizzunk benne, hogy sikerül! vélték, hogy nem lesz elég jelentkező a telkekre. Az érdeklődés felülmúlta a várakozásokat: eddig harminc vállalkozó jelentette be igényét érvényes klubtagsági igazolvánnyal. így több jelentkezést már nem tud elfogadni a Kisvállalkozók klubja. A részrehajlás lehetőségét kizárta, hogy minden jelentkező sorszámot kapott, és mindenki tudta, ki után következik. Az igényjogosultságot egy három képviselőből és két klubtagból álló bizottság fogja elbírálni, amely még ebben a hónapban összeül. Ha ezután sikerül megállapodni a telekvásárlókkal egy építészetileg egységes, a faluképbe beleülő épületegyüttes megvalósításáról, elkezdődhet a beruházás. A tervek szerint az építkezést saját erőből és főleg bontásból származó építési anyagból fogják majd megvalósítani. Stoffán Antall polgármester elmondta: mindkét fél jó üzletet kötött. Az önkormányzatnak már csak azért is megérte, mert a belterületi állami ingatlanok értékesítése során befolyt összegnek a felét visszakapja. Ha pedig a Kisvállalkozók klubja nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeket, akkor az önkormányzat visszavásárolja a területet. Halász Csilla Szalontüdő A vidéki csárdákban magyaros ételek címszó alatt a kínálat többnyire azonos. Bő hagymás szaftban úszkáló húsficnik vagy zsírtól csöpögő rántott karajok. Nemrég az egyik helyen kifakadtam, miután egy hét alatt harmadszor kínáltak marhapörköltet, vízben főtt sósburgonyával. — Mondja kedves, valami könnyebb, kevésbé zsíros, kímélő ételre mikor lesz kilátás? — kérdeztem a tulajtól. Bözsike, visszakérdezett: nevezetesen mire tetszik gondolni? — Például vadasra marhanyelvből, enyhe savanyú mártással, zsemlegombóccal. Vagy szalontüdőre. — Errefelé nincs az ilyesmire kereslet, a mi vendégeink a laktatós, zsíros ételeket igénylik. Ámbár... Úgy látszik formabontó megjegyzésem szöget ütött a Bözsike fejébe és tettekre késztette. Mert a minap — nagy meglepetésemre — az étlap legalján ott az ajánlat: szalontüdő zsemlegombóccal. — Igaza volt — mondja mosolygós szemekkel, mikor elébem teszi a gusztusos ételt. — Több fogy belőle, mint a pacalpörköltből vagy rizseshúsból. A kis vendéglőt nem rég még az ÁFÉSZ üzemeltette, de mert gyér volt a forgalom és csekély a bevétel, túladtak rajta. Nem tudom, annak idején az akkori vendéglős miként reagált volna a menükínálatra tett megjegyzésemre. Bözsike vette a lapot, mert mint mondja, ő és a férje egy lapra tettek fel mindent. Vagy befut a vállalkozás, vagy elúszik minden. Az induló tőke, a munkájuk, s mindenekelőtt a remény. A talpon maradás reménye. Bözsike különben nem is vendéglátós, a tsz-ben volt könyvelő, majd fél évig munkanélküli. De ettől függetlenül sok tanult vendéglátós tanulhat tőle. Rugalmasságot és vállalkozói szellemet. No, meg a szalontüdő receptjét, mert az fenséges! A nyár minden évben a tantermek újrafestésének, a berendezések megjavításának ideje az iskolákban, de van ahol ezeknél a munkáknál nagyobb feladatokat is meg kell oldani ilyenkor. A váci Karolina Katolikus Általános Iskolában például az idei vakáció 2 év fél hónapja alatt közfal- áthelyezésekkel, szertárátalakítással elérik, hogy ősztől az összes tanterem a főépületben lesz. Ezt a megoldást már a szülők is szorgalmazták, mert az iskola a budapesti főúton lévő melléképületének termei salétromosak, egészségtelenek. Közülük a jövőben csak egy kisebb tornatermet és egy technika-műhelyt használnak tovább mindaddig, amíg meg nem valósulnak a további korszerűsítés tervei. Gyombolai Márton igazgatóhelyettes elmondta, hogy az átalakítás nem csupán kényelmi szempontból fontos, hanem ahhoz is hozzájárulhat, hogy igazi közösséggé formálódjon a diáksereg. Hozzátette azt is, hogy a munkák költségeit teljes egészében egyházi támogatásból fedezi az iskola. (r.z.) (gyé) Nem kőfejtő — iskola lesz Andezittel burkolják a Visegrádon épülő erdei iskola homlokzatát a dunabogdányi Építő Kft. dolgozói, amely így küllemében is jelzi funkcióját. A természet szeretetére nevelő oktatási intézményben sok fővárosi gyermek jelentkezett az őszi tanévkezdésre Vjmola Károly felvétele Bartos Csilla mmmamm Értékes föld kisvállalkozóknak Halásztelek büszkesége lesz A halásztelki Kisvállalkozók klubja 4,5 millió forintért vásárolt meg egy, a Kertészeti Egyetem Tangazdaságának privatizációja során eladott belterületi ingatlant. Az üzletben az a szokatlan, hogy a véletárat teljes egészében az ön- kormányzat hitelezte meg a vállalkozóknak.
