Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-13 / 161. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. JÚLIUS 13., KEDD 5 Múltidézés mai helyzetképpel A vasút legelső vonalán A végletek megyéje Némi javulás az óvodai ellátásban 3d£ A múlt században, \ JL '{ annak is a 46. évé- ben egy júliusi na- ÁlpL p0n zakatolt végig az itthon akkor debütáló gőzmozdony az ország első vasútvonalán, Budapest és Vác között. Évtizedek elteltével a Siemens cég szintén Vác—Budapest és másodikként Gödöllő—Budapest között hozta létre az ország első nagyvasúti villamosított vonalát, s a csühösök lassacskán feleslegessé váltak, a Közlekedési Múzeumba és állomások vágánycsonkjaira kerültek. A fejlődés ugyan később sem állt meg, belátható időn belül mégsem várható, hogy japán vagy francia mintájú szuper motorvonatok száguldjanak a főváros és a Duna-parti település között. Változások ennek ellenére lesznek a Vác körzetében kanyargó sínek tájékán, így volt miről beszélgetnünk Nagy Lajossal, az idén 125 éves jubileumát ünneplő MÁV váci állomásfőnökével. — Annak, hogy valószínűleg nem ezen a vonalon közlekedik majd az első hazai szupervonat, egyszerű oka van. Az így is felgyorsult személy- és áruszállítás révén összezsugorodott a főváros és a köztünk lévő távolság, a szupervonatokat pedig egymástól több száz kilométerre lévő helyek ösz- szekötésére tervezték. Mégis lesz ami a vonzáskörzetünkben élőknek nagyobb kényelmet nyújthat majd utázásaik során. A Vác— V ácrátót—Veresegyház—- Rákospalota—Újpest vonal fölé — amely az egyetlen még villamosítatlan pálya e szakaszon — remélhetőleg a következő 5 éven belül felsővezetékek kerülnek. — Milyen problémákkal kell szembenéznie manapság egy vasúti csomópont irányítójának? — Gondot jelent az áru- szállítás visszaesése, illetve hullámzása és nálunk az is, hogy nem korszerű az állomás. Az utóbbin valamikor talán változtathatunk. Készen vannak egy szélespero- nú aluljárós rendszer tervei, s ez lehetővé tenné utasainknak, hogy a zsúfolt gépko- csialagút helyett a csöndesebb gyalogos aluljárón induljanak el a Deákvár felé. — Mekkora ma a személyforgalma a váci állomásnak? — Naponta 15—18 000 ember fordul meg itt, s a jegy- és bérletbevételek alapján ma a 12. helyen állunk a MÁV Budapesti Üzemigazgatóságához tartozó csomópontok közül. R. Z. Tápiószecsői előrelátás Szakember dönt a szemét sorsáról „Kiszorít, megesz bennünket a szemét” — fakadt ki Lénáid László tápiószecsői polgármester arra a naiv újságírói kérdésre, hogy miért kell a településnek külön környezetvédelmi szakember a szeméttárolás jövőjének megoldására. Tápiószecső önkormányzata ugyanis pályázatot nyújtott be az „Alapítvány az ön- kormányzatok környezetvédelmének támogatására” elnevezésű alapítványhoz, és sikerrel járt. Ingyen és bérmentve egy hozzáértő szakembert kapnak, aki abban se- gítkezik, hogy eldöntsék: milyen módon vessenek véget a jelenlegi áldatlan állapotoknak, hová tegyék, esetleg milyen technológiával dolgozzák fel az egyre csak szaporodó háztartási és egyéb szemetet. A Sági úti kanyarban lévő tárolóhely lassan betelik: előbb vagy utóbb lépni kell. Az önkormányzat két lehetőség közül választhat. Az egyik szerint felőrlik a hulladékot, ezáltal egynegyedére csökken a térfogata. a másik lehetőség egy új hulladéklerakóhely létesítése, amelynek viszont megfelelő területet kell találni. A két variáció költségeit ugyancsak összevetik majd, s azután dönt a képviselő- testület. A munkálatok elkezdésének időpontja a szakértői véleménytől függ. (tóth) Beérett a kajszibarack a Ceglédi Állami Tangazdaság nagykőrösi területén. Idén már nem kell messzire szállítani a kényes gyümölcsöt, mert a tavaly átadott hűtőház szinte a kertek alatt van, s így pillanatok alatt szakszerű tartósítást kaphat Erdó'si Ágnes felvétele Veszélyben a tórendszer Baj van a délegyházi tavakkal. A korábban fürdésre, horgászásra csábító, közel kétszáz hektáros vízfelület egy részét hínár lepte el, így semmire sem alkalmas. Valamit pedig mihamarabb tenni kell — vélte Bulyáki Antal, a község polgármestere. Első lépésként július 14-re országgyűlési képviselőket, horgász-, naturista egyesületi tagokat, valamint vízügyigazgatósági illetékeseket hívott meg. A találkozó célja az, hogy közösen fogalmazzák meg a további teendőket. Az idő ugyanis sürget, gyors beavatkozásra lenne szükség. A tavak tisztítását évek óta elhanyagolták, elmaradtak a kömyezevédelmi beruházások is. Mindez most üt vissza. A helyzeten alig segített az, hogy az önkormányzat néhányszor kikotratta a tómedret. Többször kellene, de erre nincs elég pénzük. A tervezett összejövetelen talán támogatókra is találnak a dél- egyházi képviselők. Mert a mesterségesen kialakított tórendszer már olyan természeti értékké vált, amit érdemes megmenteni. (jisz) Változatlan az óvodáskorú kisgyermekek száma, az intézmények száma azonban némiképp növekedett és a korábbinál valamivel több az óvónő is — ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal budapesti és Fest megyei igazgatósága tájékoztatójából, amely az elmúlt őszi állapotokat rögzíti. A most befejeződött tanév elején a megyében 377 óvoda működött, hárommal több, mint egy évvel korábban. Az új intézmények a már eddig is többé-kevésbé ellátott települések helyzetén javítottak, ezzel szemben Ipolydamásdon, Ipolytölgye- sen, Telkiben és Tésán még mindig nincs óvoda. Javultak a körülmények Érden, Szentendrén, Nagytarcsán és Dobáson; Vácott és Szigetszent- miklóson viszont csökkent az intézmények száma. A megye egészében a szerény mértékű építkezések nyomán a korábbinál csaknem két és fél százzal több kisgyermeket tudtak felvenni az óvodákba. A megyében az ősszel csaknem 39 ezer gyermeket írattak be az óvodákba, csaknem annyit, mint egy évvel korábban, de még így is mintegy 4 ezerrel több a beírtak száma, mint amennyi a férőhely. Átlagban száz helyre 111 beírt kisgyermek jutott. Az elhelyezési körülmények a városok és községek összességét tekintve szinte azonosak. Az átlagok azonban nagyon jelentős különbségeket takarnak. A városok közül például Monoron száz helyre 128, Érden 123, Ráckevén 122 kisgyermek jut, ezzel szemben Százhalombattán még tudtak volna fogadni az ősszel néhány óvodást. A községek egyharmadában kihasználatlanok az óvodák, nem egy olyan település van a megyében, főleg félezer lakos alatt, ahol kétszer annyi gyermekkel is tudnának foglalkozni, mint ahány felvételre jelentkezett. Lóréven például száz helyre 42, Perőcsényben 44, Kisorosziban 52 óvodás jelentkezett. A másik véglet: Tinnyén a száz helyre jutó beírt gyermekek száma meghaladta a 205-öt, Délegyházán a 172-at, Szudán a 163-at. Megyei átlagban egy-egy óvodai csoportban 25 kicsivel foglalkoztak az óvónők a most befejeződött tanévben, s e vonatkozásban az előzőekhez képest nem volt lényeges különbség. Az oktatás személyi feltételei sem változtak lényegesen, illetve némiképpen javultak. 1992. októberében Pest megyében 3022 óvónő dolgozott, jelentős arányban főiskolát végzettek, és fokozatosan csökkenő arányban képesítés nélküliek. Egy-egy óvónőre átlag — az előző évihez hasonlóan — 13 gyermek jutott, a félezer lakosnál kisebb községekben még kevesebb, 10—11. Á korábbinál némiképp kedvezőbb a kép a nemzetiségi óvodai képzésben. Az előző évinél kettővel több, összesen 63 óvodában használtak, illetve oktattak nemzetiségi nyelvet, s ezen belül a nemzetiségi tannyelvű óvodák száma változatlanul négy volt. Nemzetiségi nyelvoktatásban négy és fél ezer gyermek részesült, másfél százalékkal több, mint egy évvel korábban, s arányuk a megye óvodásai között megközelíti a 12 százalékot. A nemzetiségi óvodai oktatásban részesülő gyermekek túlnyomó többsége, 77 százaléka németül, 17 százaléka szlovákul, s a többi szerbül vagy horvátul tanult. (d.g.) A ludwigsburgi Schiller Népfőiskola váci tanfolyama A mindennapi élet nyelvét tanítják Németország lud- wigsburgi járási hi- (wrW) vata'a a szentend- *6*^' rei székhelyű Pest Megyei Közművelődési Információs Központ jóvoltából szűkebb pátriánk és az említett németországi terület között eddig kialakult sokrétű kapcsolat (több művészeti, ifjúsági találkozót rendeztek már együtt) idén tovább gazdagodott. A ludwigsburgi Schiller Népfőiskola oktatói érkeztek Vácra, hogy a Chá- zár András Általános Iskola és Óvoda egyik termében négy héten át napi 6 órában a német nyelv alapos elsajátításában segítsenek 12 olyan orosz szakos pedagógust, akik a megye német nemzetiségi oktatást végző iskoláiban tanítanak. A jövő héten befejeződik ugyan a tanfolyam első, része, de augusztus 22-étől szeptember 3-áig a résztvevők két hétig Marbachban (Schiller szülőfalujában) folytatják a tanulást. Ferge Lajostól, a Pest Megyei Közművelődési Információs Központ oktatásszervezéssel foglalkozó munkatársától, az itthoni szervezőtől megtudtuk, hogy a tanfolyamot támogatta a Schiller Népfőiskola, a Dunai Svábok Egyesülete, Jakob Hóm, a Német Népfőiskolái Szövetség budapesti irodájának a vezetője és a Goethe Intézet is. — Milyen módszerrel tanítják a résztvevőket a ludwigs- burgiak? — kérdeztük Ferge Lajost. — Mivel a jelentkezők közül egy viszonylag homogén, a középfok első szintjén álló csoportot tudtunk kiválogatni, a nyelvtani alapok mellett a fő hangsúlyt a mindennapi beszélt nyelv elsajátítására helyezik. Délelőtt új anyagot tanítanak, délután ezt mindennapi szituációkban gyakoroltatják, majd dalszövegeket értelmeznek és elemeznek a tanulókkal együtt. Ők elsősorban majd a nemzetiségi oktatás terén, általános iskolákban fognak a továbbiakban tanítani, de szeretnénk, ha művelődési házak felnőttoktatási kurzusain is dolgozhatnának. Az elmúlt pár hét alapján egyébként úgy látom, hogy nagyon eredményes lehet egy tanfolyam, ha azon anyanyelvi tanárok állnak a katedrán. (r.z.) Kétféle bérlet Érden Tavaly ősszel nyílt meg Érden az új Széles úti piac: akkor — a közművel együtt — közel száztizenhat millió forintba került, melynek költségei — reményeik szerint — hamarosan megtérülnek. A bevételeket a bérleti díjakból és a napi helypénzekből szerzik. A bérleti szerződéseket 1993. december 31-ig kötötték meg, a díjakat azonban már július 1-ig be kellett Volna fizetni. A sátras és autós árusoknak azonban mintegy két-hátom százaléka teljesítette csak ezt a kötelezettségét. Ennek talán az is oka lehet, hogy a piacnak még mindig nincs igazi irányítója, vezetője és nincs egy olyan szervezet sem, amely felelne üzemeltetéséért, működéséért. Mindezek mindmáig a polgár- mester feladatkörébe tartoznak. A piac dolgozóinak munkáját az is nehezíti, hogy a felügyelőknek, helypénzszedők- nek, még nincs pontos munkaköri leírásuk. Az önkormányzat képvise- lő-testülete' és a vállalkozói bizottság két különböző piaci rend életbe léptetését javasolja a jobb bevétel érdekében. Az egyik csak a kiemelt piaci napokra, a másik a többire vonatkozik. Ennek alapján a szombati napokon megváltozna a piac eddigi rendje. A közlekedési utat is árusítóhelynek minősítik és erre a területre új bérleti konstrukciót vezetnek be. A többi napokon — természetesen — a régi rend lesz érvényben. Mindez azonban csak akkor valósulhat meg, ha kinevezik a felelős vezetőt, aki ellenőrzi a szerződések betartását. (á.m.)
