Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-13 / 161. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. JÚLIUS 13., KEDD 5 Múltidézés mai helyzetképpel A vasút legelső vonalán A végletek megyéje Némi javulás az óvodai ellátásban 3d£ A múlt században, \ JL '{ annak is a 46. évé- ben egy júliusi na- ÁlpL p0n zakatolt végig az itthon akkor debütáló gőzmozdony az ország első vasútvonalán, Budapest és Vác között. Évtizedek elteltével a Sie­mens cég szintén Vác—Bu­dapest és másodikként Gö­döllő—Budapest között hoz­ta létre az ország első nagy­vasúti villamosított vonalát, s a csühösök lassacskán fe­leslegessé váltak, a Közle­kedési Múzeumba és állo­mások vágánycsonkjaira ke­rültek. A fejlődés ugyan ké­sőbb sem állt meg, belátha­tó időn belül mégsem várha­tó, hogy japán vagy francia mintájú szuper motorvona­tok száguldjanak a főváros és a Duna-parti település kö­zött. Változások ennek elle­nére lesznek a Vác körzeté­ben kanyargó sínek tájékán, így volt miről beszélget­nünk Nagy Lajossal, az idén 125 éves jubileumát ünneplő MÁV váci állomás­főnökével. — Annak, hogy valószí­nűleg nem ezen a vonalon közlekedik majd az első ha­zai szupervonat, egyszerű oka van. Az így is felgyor­sult személy- és áruszállítás révén összezsugorodott a fő­város és a köztünk lévő tá­volság, a szupervonatokat pedig egymástól több száz kilométerre lévő helyek ösz- szekötésére tervezték. Még­is lesz ami a vonzáskörze­tünkben élőknek nagyobb kényelmet nyújthat majd utázásaik során. A Vác— V ácrátót—Veresegyház—- Rákospalota—Újpest vonal fölé — amely az egyetlen még villamosítatlan pálya e szakaszon — remélhetőleg a következő 5 éven belül felsővezetékek kerülnek. — Milyen problémákkal kell szembenéznie manap­ság egy vasúti csomópont irányítójának? — Gondot jelent az áru- szállítás visszaesése, illetve hullámzása és nálunk az is, hogy nem korszerű az állo­más. Az utóbbin valamikor talán változtathatunk. Ké­szen vannak egy szélespero- nú aluljárós rendszer tervei, s ez lehetővé tenné utasaink­nak, hogy a zsúfolt gépko- csialagút helyett a csönde­sebb gyalogos aluljárón in­duljanak el a Deákvár felé. — Mekkora ma a sze­mélyforgalma a váci állo­másnak? — Naponta 15—18 000 ember fordul meg itt, s a jegy- és bérletbevételek alapján ma a 12. helyen ál­lunk a MÁV Budapesti Üzemigazgatóságához tarto­zó csomópontok közül. R. Z. Tápiószecsői előrelátás Szakember dönt a szemét sorsáról „Kiszorít, megesz bennünket a szemét” — fakadt ki Lé­náid László tápiószecsői pol­gármester arra a naiv újság­írói kérdésre, hogy miért kell a településnek külön környe­zetvédelmi szakember a sze­méttárolás jövőjének megol­dására. Tápiószecső önkormány­zata ugyanis pályázatot nyúj­tott be az „Alapítvány az ön- kormányzatok környezetvé­delmének támogatására” el­nevezésű alapítványhoz, és sikerrel járt. Ingyen és bér­mentve egy hozzáértő szak­embert kapnak, aki abban se- gítkezik, hogy eldöntsék: mi­lyen módon vessenek véget a jelenlegi áldatlan állapo­toknak, hová tegyék, esetleg milyen technológiával dol­gozzák fel az egyre csak sza­porodó háztartási és egyéb szemetet. A Sági úti kanyar­ban lévő tárolóhely lassan betelik: előbb vagy utóbb lépni kell. Az önkormányzat két lehetőség közül választ­hat. Az egyik szerint felőr­lik a hulladékot, ezáltal egy­negyedére csökken a térfoga­ta. a másik lehetőség egy új hulladéklerakóhely létesíté­se, amelynek viszont megfe­lelő területet kell találni. A két variáció költségeit ugyancsak összevetik majd, s azután dönt a képviselő- testület. A munkálatok elkezdésé­nek időpontja a szakértői vé­leménytől függ. (tóth) Beérett a kajszibarack a Ceglédi Állami Tangazdaság nagykőrösi területén. Idén már nem kell messzire szállíta­ni a kényes gyümölcsöt, mert a tavaly átadott hűtőház szin­te a kertek alatt van, s így pillanatok alatt szakszerű tartó­sítást kaphat Erdó'si Ágnes felvétele Veszélyben a tórendszer Baj van a délegyházi tavak­kal. A korábban fürdésre, hor­gászásra csábító, közel két­száz hektáros vízfelület egy részét hínár lepte el, így sem­mire sem alkalmas. Valamit pedig mihamarabb tenni kell — vélte Bulyáki Antal, a köz­ség polgármestere. Első lépés­ként július 14-re országgyű­lési képviselőket, horgász-, naturista egyesületi tagokat, valamint vízügyigazgatósági illetékeseket hívott meg. A ta­lálkozó célja az, hogy közö­sen fogalmazzák meg a továb­bi teendőket. Az idő ugyanis sürget, gyors beavatkozásra lenne szükség. A tavak tisztítását évek óta elhanyagolták, elma­radtak a kömyezevédelmi be­ruházások is. Mindez most üt vissza. A helyzeten alig segí­tett az, hogy az önkormány­zat néhányszor kikotratta a tó­medret. Többször kellene, de erre nincs elég pénzük. A ter­vezett összejövetelen talán tá­mogatókra is találnak a dél- egyházi képviselők. Mert a mesterségesen kialakított tó­rendszer már olyan természe­ti értékké vált, amit érdemes megmenteni. (jisz) Változatlan az óvodáskorú kisgyermekek szá­ma, az intézmények száma azonban némiképp növekedett és a korábbinál valamivel több az óvónő is — ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal budapesti és Fest megyei igazgatósága tájékoz­tatójából, amely az elmúlt őszi állapotokat rögzíti. A most befejeződött tanév elején a megyében 377 óvo­da működött, hárommal több, mint egy évvel koráb­ban. Az új intézmények a már eddig is többé-kevésbé ellátott települések helyzetén javítottak, ezzel szemben Ipolydamásdon, Ipolytölgye- sen, Telkiben és Tésán még mindig nincs óvoda. Javultak a körülmények Érden, Szent­endrén, Nagytarcsán és Do­báson; Vácott és Szigetszent- miklóson viszont csökkent az intézmények száma. A me­gye egészében a szerény mér­tékű építkezések nyomán a korábbinál csaknem két és fél százzal több kisgyermeket tudtak felvenni az óvodákba. A megyében az ősszel csaknem 39 ezer gyermeket írattak be az óvodákba, csak­nem annyit, mint egy évvel korábban, de még így is mint­egy 4 ezerrel több a beírtak száma, mint amennyi a férő­hely. Átlagban száz helyre 111 beírt kisgyermek jutott. Az elhelyezési körülmények a városok és községek összes­ségét tekintve szinte azono­sak. Az átlagok azonban na­gyon jelentős különbségeket takarnak. A városok közül például Monoron száz helyre 128, Érden 123, Ráckevén 122 kisgyermek jut, ezzel szemben Százhalombattán még tudtak volna fogadni az ősszel néhány óvodást. A köz­ségek egyharmadában kihasz­nálatlanok az óvodák, nem egy olyan település van a me­gyében, főleg félezer lakos alatt, ahol kétszer annyi gyer­mekkel is tudnának foglalkoz­ni, mint ahány felvételre je­lentkezett. Lóréven például száz helyre 42, Perőcsényben 44, Kisorosziban 52 óvodás jelentkezett. A másik véglet: Tinnyén a száz helyre jutó be­írt gyermekek száma megha­ladta a 205-öt, Délegyházán a 172-at, Szudán a 163-at. Megyei átlagban egy-egy óvodai csoportban 25 kicsi­vel foglalkoztak az óvónők a most befejeződött tanévben, s e vonatkozásban az elő­zőekhez képest nem volt lé­nyeges különbség. Az okta­tás személyi feltételei sem változtak lényegesen, illetve némiképpen javultak. 1992. októberében Pest megyében 3022 óvónő dolgozott, jelen­tős arányban főiskolát végzet­tek, és fokozatosan csökkenő arányban képesítés nélküliek. Egy-egy óvónőre átlag — az előző évihez hasonlóan — 13 gyermek jutott, a félezer la­kosnál kisebb községekben még kevesebb, 10—11. Á korábbinál némiképp kedvezőbb a kép a nemzetisé­gi óvodai képzésben. Az elő­ző évinél kettővel több, össze­sen 63 óvodában használtak, illetve oktattak nemzetiségi nyelvet, s ezen belül a nemze­tiségi tannyelvű óvodák szá­ma változatlanul négy volt. Nemzetiségi nyelvoktatásban négy és fél ezer gyermek ré­szesült, másfél százalékkal több, mint egy évvel koráb­ban, s arányuk a megye óvo­dásai között megközelíti a 12 százalékot. A nemzetiségi óvodai oktatásban részesülő gyermekek túlnyomó többsé­ge, 77 százaléka németül, 17 százaléka szlovákul, s a többi szerbül vagy horvátul tanult. (d.g.) A ludwigsburgi Schiller Népfőiskola váci tanfolyama A mindennapi élet nyelvét tanítják Németország lud- wigsburgi járási hi- (wrW) vata'a a szentend- *6*^' rei székhelyű Pest Megyei Közművelődési In­formációs Központ jóvoltá­ból szűkebb pátriánk és az említett németországi terület között eddig kialakult sokré­tű kapcsolat (több művésze­ti, ifjúsági találkozót rendez­tek már együtt) idén tovább gazdagodott. A ludwigsburgi Schiller Népfőiskola oktatói érkeztek Vácra, hogy a Chá- zár András Általános Iskola és Óvoda egyik termében négy héten át napi 6 órában a német nyelv alapos elsajátí­tásában segítsenek 12 olyan orosz szakos pedagógust, akik a megye német nemzeti­ségi oktatást végző iskolái­ban tanítanak. A jövő héten befejeződik ugyan a tanfolyam első, része, de augusztus 22-étől szeptem­ber 3-áig a résztvevők két hé­tig Marbachban (Schiller szü­lőfalujában) folytatják a tanu­lást. Ferge Lajostól, a Pest Me­gyei Közművelődési Informá­ciós Központ oktatásszerve­zéssel foglalkozó munkatársá­tól, az itthoni szervezőtől meg­tudtuk, hogy a tanfolyamot tá­mogatta a Schiller Népfőisko­la, a Dunai Svábok Egyesüle­te, Jakob Hóm, a Német Nép­főiskolái Szövetség budapesti irodájának a vezetője és a Goethe Intézet is. — Milyen módszerrel tanít­ják a résztvevőket a ludwigs- burgiak? — kérdeztük Ferge Lajost. — Mivel a jelentkezők kö­zül egy viszonylag homogén, a középfok első szintjén álló csoportot tudtunk kiválogatni, a nyelvtani alapok mellett a fő hangsúlyt a mindennapi be­szélt nyelv elsajátítására he­lyezik. Délelőtt új anyagot ta­nítanak, délután ezt mindenna­pi szituációkban gyakoroltat­ják, majd dalszövegeket értel­meznek és elemeznek a tanu­lókkal együtt. Ők elsősorban majd a nemzetiségi oktatás te­rén, általános iskolákban fog­nak a továbbiakban tanítani, de szeretnénk, ha művelődési házak felnőttoktatási kurzusa­in is dolgozhatnának. Az el­múlt pár hét alapján egyéb­ként úgy látom, hogy nagyon eredményes lehet egy tanfo­lyam, ha azon anyanyelvi ta­nárok állnak a katedrán. (r.z.) Kétféle bérlet Érden Tavaly ősszel nyílt meg Ér­den az új Széles úti piac: ak­kor — a közművel együtt — közel száztizenhat millió fo­rintba került, melynek költ­ségei — reményeik szerint — hamarosan megtérülnek. A bevételeket a bérleti díjak­ból és a napi helypénzekből szerzik. A bérleti szerződése­ket 1993. december 31-ig kö­tötték meg, a díjakat azon­ban már július 1-ig be kel­lett Volna fizetni. A sátras és autós árusoknak azonban mintegy két-hátom százalé­ka teljesítette csak ezt a köte­lezettségét. Ennek talán az is oka le­het, hogy a piacnak még min­dig nincs igazi irányítója, ve­zetője és nincs egy olyan szer­vezet sem, amely felelne üze­meltetéséért, működéséért. Mindezek mindmáig a polgár- mester feladatkörébe tartoz­nak. A piac dolgozóinak munká­ját az is nehezíti, hogy a fel­ügyelőknek, helypénzszedők- nek, még nincs pontos mun­kaköri leírásuk. Az önkormányzat képvise- lő-testülete' és a vállalkozói bizottság két különböző piaci rend életbe léptetését javasol­ja a jobb bevétel érdekében. Az egyik csak a kiemelt piaci napokra, a másik a többire vo­natkozik. Ennek alapján a szombati napokon megváltoz­na a piac eddigi rendje. A közlekedési utat is árusító­helynek minősítik és erre a te­rületre új bérleti konstrukciót vezetnek be. A többi napokon — termé­szetesen — a régi rend lesz érvényben. Mindez azonban csak akkor valósulhat meg, ha kinevezik a felelős veze­tőt, aki ellenőrzi a szerződé­sek betartását. (á.m.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom